Észak-Magyarország, 1981. június (37. évfolyam, 127-151. szám)
1981-06-17 / 140. szám
1981. június 17., szerda ESZAK-MAGYARORSZÁG 3 Megyei nepironlaktiva ' (Folytatás az l. oldalról) Ugyancsak szó esett a társadalmi munkáról, melynek feltételeit javítani kell. Pontosan meghatározott célkitűzésekkel, feladatokkal. Ennek a tevékenységnek gyümölcseként közismerten szép, kiemelkedő eredmények születtek például Szendrőn, Ede- lényben, Ózdon, Bükkábrányiján, a miskolci Avasdélen és még egy sor más helyen. A munkát, a lakók áldozatkészségében rejlő nagy erőt azonban még hatékonyabbá, hasznosabbá lehet tenni. Újhelyi Tibor Bevezetőben elmondotta, hogy a megye népfrontbizottságai a mozgalom VI. kongresszusa óta elkötelezetten, tudatosan és javuló szervezettséggel törekedtek a helyi feladatok megvalósításához szükséges mind szélesebb társadalmi összefogás megteremtésére. A népfront tevékenysége sokrétűbbé vált, jól illeszkedett a nagy politikai feladatokat tartalmazó programok és kiemelkedő események sorába. Mindezek alapján a megyei pártbizottság, valamint az irányítása aló tartozó pártszervek és -szervezetek nagyra értékelik és becsülik a mozgalomban tevékenykedő sok ezer aktivista sokrétű és lelkes munkáját. Az elkövetkezendő időszak feladatairól szólva hangsúlyozta, hogy a népfront tömegpolitikai munkájában a jövőben nagyobb hangsúlyt kell helyezni arra, hogy az intenzív típusú fejlődés a korábbi évtizedekhez képest merőben más munkát és termelői-fogyasztói magatartást kíván, és ezt a „mást” kell bemutatni, konkrétan és emberközelben. A népfrontbizottságok társadalompolitikai teendőik közölt eddig is nagy figyelmet fordítottak a cigónylakosság helyzetére és beilleszkedésének elősegítésére. A jelenlegi helyzet azonban az eddigiektől eredményesebb módszerek alkalmazását igényli, ill. azokat kell fokozottabban előtérbe helyezni, amelyekről már bebizonyosodott, hogy a leghatá- sosatíbak — figyelembe véve a megyében élő cigánylakosság művelődési szokásait. Ezt követően többek között szólt arról, hogy szocialista nemzeti egységünk és a társadalmi önkormányzat irányába való előrehaladásunk egyik fontos eleme a szocialista demokrácia fejlesztése, amelyre az elmúlt években nagy figyelmet fordítottunk. A népfrontbizottsógok sokat Miskom A békéért, a népek közötti barátságért a népfront természetesen ezután is tesz, a nagy célért munkálkodik, miként eddig is. A célok között szerepel egyebek között a testvérmegyei kapcsolatok még jobb, eredményesebb hasznosítása is. Az előadó befejezésként a népfront testületi munkájával foglalkozott, majd hangsúlyozta, hogy az előttünk levő feladatokat a társadalmi aktivitás erősítésével meg tudjuk oldani. Ezt. követően Újhelyi Tibor, az MSZMP Borsod megyei Bizottságának titkára tartott korreferátumot. korreferátuma tehetnek a demokratikus fórumok érdemibb működéséért. Mindenekelőtt ösztönözzék a lakosság közéleti aktivitását gátló körülmények megszüntetését. A lakosság és a párt közötti kölcsönös bizalom erősödését bizonyítják a népfront különböző rendezvényein elhangzó észrevételek, a jobbító szándékú javaslatok, kezdeményezések, de ide sorolhatók a sűrűn érkező panaszok is. Ezt a növekvő bizalmat, aktivitást meg kell őriznünk. A továbbiakban részletesen szólt a népfront gazdaságpolitikai, agitációs és propagandamunkájáról és környezet- védelmi tevékenységéről, majd hangsúlyozta, hogy a népfrontbizottságokban tevékenykedő kommunisták segítsék jobban a környezetvédelmi társadalmi őrségek tevékenységét, legyenek kezdeményezőbbek munkájuk megbecsülésében. Pártszerveink és -szervezeteink, valamint a megye népfront bizottságai ban dolgozó mintegy négyezer kommunista a személyes példamutatás mellett csak akkor töltheti be a népfront elvi-politikai irányításából rá háruló feladatokat, ha messzemenően figyelembe veszi, hogy a mozgalom milyen sajátos feltételek között végzi munkáját. A népfrontnak oldottabb, közvetlenebb mozgalmi jellegű módszereket és eszközöket kell alkalmaznia céljai, feladatai megoldása érdekében. Végezetül hangsúlyozta, hogy a népfrontban dolgozó kommunisták a mozgalom döntéseit megismerve, a meggyőzésen és a személyes ■példamutatáson alapuló munkával segítsék azok végrehajtását. A kommunisták legyenek továbbra is motorjai és szervezői a mozgalomnak, segítsék minden becsületesen dolgozó ember összefogását, nemzeti egységünk megszilárdítását. Az aktívaértekezlet vitája, Grósz Károly felszólalása Grósz Károly felszólalásában elismeréssel szólt a tanácskozás gazdag, sokszínű vitájáról, amelyben több oldalról is felvetődött a nyílt politizálás igénye. Hangsúlyozta, hogy meglevő társadalmi ellentmondásaink feloldása, a fejlődés új kérdéseinek megválaszolása csak nyílt politizálással, a legszélesebb társadalmi összefogással valósítható meg. Megváltozott, nehezebb körülményeink között növelnünk kell társadalmunk tűrőképességét: meg kell tudnunk különböztetni az objektív körülményekből, valamint az előforduló hibás döntésekből adódó nehézségeinket. Í3zólt arról, hogy társadalmunk egyes csoportjaiban bizonyos feszültség tapasztalható. ezért árnyaltabb, differenciáltabb politikai munkára van szükség, hogy az elmúlt években felhalmozott szellemi tőkét nemcsak a munkahelyeken. hanem a közéletben is jobban tudjuk hasznosítani. A közeljövőben bevezetendő ötnapos munkahétről elmondotta: még nem vagyunk eléggé felkészülve erre, a politikai munkának törekednie kell az ezzel kapcsolatos problémák megoldására. A megyei pártbizottság első titkára a továbbiakban lakásgazdálkodásunk jelenlegi helyzetét és perspektíváit elemezte. Hangsúlyozta, hogy lakásgondjainkat 1990-ig sem tudjuk teljes egészében megoldani. Az elmúlt években megyénkben sokat léptünk előre, de például Miskolcon az elavult városrészek szanálása és a lakosság természetes szaporulata újabb és újabb lakásigényeket jelent. A jövőben a magánerős lakásépítéseit enyhíthetnek gondjainkon. Az illetékes szervek sokféle módim: megértekezlet felelő telkek biztosításával, az esetenkénti építőanyaghiány megszüntetésével, szállítási problémák megoldásával segíthetik a magánerős építéseket. Sok tartalék van még a magánerős építésekben. például jobban kellene törekedni a hagyományos építési módnál olcsóbb házgyári panelek felhasználására. A megye 192, egyenként ezer lakostól kisebb településének gondjairól elmondotta: minden aprófalu problémáját nem lehet megoldani. Differenciált községfejlesztési politikával kell törekedni az életkörülmények javítására. Az elmúlt időszakban sok jó kezdeményezés is történt. A jövőben ugyancsak nem oldhatók meg teljes egészében e települések ivóvízellátásának gondjai sem, de a közelmúltban már történtek lépések — például 40 települést tankvízzel látnak el —, és a megye új ötéves terve is törekszik a problémák megoldására. Befejezésül a kisáruterme- lés és a háztáji gazdálkodásnak a lakosság ellátásában betöltött szerepéiéi szólva elmondotta: az elmúlt időszakban felgyorsultak a pozitív folyamatok. Van munkakedv és kezdeményezőkészség, de ezek fenntartására nagyobb termelői biztonságra van szükség. A termelőszövetkezeteknek. állami gazdaságoknak a kereslet—kínálat, a piac törvényeit figyelembe véve rugalmasabb magatartással kell törekedni a lakosság jobb ellátására. Az illetékes pártszerveknek és a Hazafias Népfrontnak a jövőben fokozottabban kell támogatni az új, a lakosságot és az eredményesebb gazdálkodást szolgáló kezdeményezéseket — mondotta Grósz Karoly. Az aktívaértekezlet vitájában tizenhármán mondták el véleményüket. Juhász László, a Diósgyőri Gépgyár képviselője a nagyüzemi munkásoknak a népfrontban végzett munkájáról, valamint a munkahelyeik és a lakóhelyek kapcsolatáról beszélt. A lakóbizottságokat segítő népfrontmunka kérdéseit Szalontai Lajosné, a HNP kazincbarcikai városi titkára, a társközségi népíronlbizottságok tevékenységét Marschall István, a Pál házi nagyközségi Párt- bizottság titkára elemezte. Gyarmati Imre Miskolc és agglomerációja fejlesztésének kérdéseiről, dr. Kovács Dániel, a sárospataki főiskola tanára a népfront helytörténeti, honismereti tevékenységéről ’beszélt. Gögnc Kábái Katalin a leninvárosi fiatalok közéleti szerepéről, dr. Vodil- la Barna az edelényi járás települései lakóinak társadalmi munkájáról szólt. A bejáró dolgozókkal kapcsolatos tudományos kutatásokról dr. Tóth Árpád szociológus, a népfront gazdaságpolitikai feladatairól Molnár József, a Mezőkövesdi városi-járási Népfrontbizottság titkára beszélt. Majoros László, a Sá- j toraljaújhelyi járási Hivatal elnöke a mozgalom és a tanácsi ^zervek együttműködéséről, Hegyi József, a Sárospataki városi bizottság elnöke a szocialista nemzeti egység fejlesztéséről, Oláh László, a zádorfalvi bizottság képviselője a mozgalom, valamint az iskolák és a család kapcsolatairól és dr. Lukács János a kertbarátmozgalom helyzetéről, feladatairól mondta el véleményét. A tanácskozás Derne László zárszavával ért véget Éj fonógép mellett A Miskolci Pamutfonodában a közelmúltban határidő előtt befejeződött az előművi rekonstrukciós munka. Modern nyújtó gépeket szereltek fel. Képünkön Zupkó Lászlóné törzsgárdatag, kiváló dolgozó a Zója szocialista brigád tagja munka közben. Fotó: Szabados György Á cigándigyakornokok Mert errefelé sok, túl sok a viz, valahogy a hajó jutott az eszembe. A süllyedő hajó, amelyet ott hagynak az emberek. Ha egy gazdaság négy éven át — a túlontúl sok víz miatt — állandóan, sőt egyre nagyobb mértékben veszteséges, nos ott nem sok sikerélményben részesül a mezőgazdasági szakember. Én legalábbis így gondolom. S tulajdonképpen ez a gondolat szintén közrejátszott abban, hogy eszembe ötlött az imént már említett hajó. Meg aztán volt innen 4—5 évvel korábbról már némi ismeretem, ami az akkori szakember-ellátatlanságból máig is azt a hitet erősítette bennem, hogy a cigándi Egyesült Tsz nem dúskál szakemberekben, s aki idejön, az is előbb-utóbb veszi a kalapját. Ezek után őszintén bevallom, a meglepetés erejével hatott, amikor a minap Ci- gándon — minden korábbi negatív következtelés és tény ellenére — azt hallottam: 15 felsőfokú végzettségű szakember dolgozik a gazdaságban, zömük 1978-ban, 79-ben. érkezett, s egy kivételével valamennyien a fiatalabb generációhoz tartoznak. Közülük három fiatallal személyesen is sikerült megismerkednem. Közös jellemzőjük, hogy mindhárman tavaly végeztek a Debreceni Agrártudományi Egyetemen, tehát még nincs egy esztendeje, amióta a cigándi termelőszövetkezetben dolgoznak. Ügy, mint pályakezdő agrármérnökök, vagy ahogy őket a szakmában nevezik: gyakornokok. Szkiba Mária (aki egyébként Szalonnára való): —Januártól vagyok a tsz-ben, az állattenyésztés vonalán dolgozom. Hogyan érzem magam? Falusi gyerek vagyok, így ezen a pályán sok meglepetés nem érhet. Egyébként az itteni főállattenyésztőtől, Rezsabek Imrétől sok segítséget kapok. Mindenbe betekintést nyerek, meghallgatja a véleményemet, szóval elfogad, mint kollégát... Kemecsei Lajos, nagyrozvá- gyi: — Én korábban a nyári gyakorlatomat is ebben a szövetkezetben töltöttem. Most konkrétan a takarmánytermesztés területén dolgozom. Bizony, a rengeteg víz miatt eddig sok a negatív tapasztalatom. Volt olyan időszak, amikor a gyepjeink 90 százalékát víz borította. Az első komolyabb feladat, amiben részt vettem, a tsz gyepfejlesztési tervének elkészítése. Ez 600 hektár füves és 200 hektár intenzív gyepre terjed ki. A tervet azóta elfogadta a megyei tanács .., Micskó Gyula Sátoraljaújhelyre való: — Üjhelyben a mezőgazdasági osztályon ajánlották ezt a tsz-t, úgy jöttem ide. A növénytermesztési ágazatban tevékenykedem, s a gyakornoki idő letelte után a kalászos ágazat vezetőiévé szándékoznak kinevezni. Jó az a módszer, ahogyan itt a pályakezdő fiatalokat fogadják. Mielőtt egy-egy speciális helyre állítanának bennünket. a gazdaság minden ágazatával, területével alaposan megismerkedünk. Nincs előttünk eltitkolva semmi, mindennap részt veszünk az eligazításokon, és az éves üzemterv készítéséből sem zárnak ki bennünket. Sokat tanultam már eddig is, főleg az üzem- szervezés terén. Az egyetem az elméletet adja, itt a gyakorlatban azonban egy-egy munka megszervezésénél olyan eseményeket sem szabad figyelmen kívül hagyni, mint a lakodalom, az építkezés, a géphibásodás... A három cigándi pályákéi dő agrármérnök — remélem nem udvariasságból mondták — jól érzi magát Cigándon. Pedig én a legelején hajót emlegettem, meg hogy nincs sikerélmény. Hát mégis lehetséges ? Ök hárman így érvellek: — Itt valóban kevesebb a sikerélmény, a szakmai tudást eredménnyel tényleg nagyon nehéz bizonyítani. Mégis ... A megoldás kulcsa véleményünk szerint az, hogy itt Cigándon nem a hozzáállással van a probléma. S ne feledjük az emberi, a kollegiális kapcsolatokat sem! Ugyanis a jó emberi kontaktus mindennél fontosabb. Még a kedvezőtlen természeti tényezőknél is. És ezen a téren úgy érezzük, most nincs hiba Cigándon. (hajdúi A zöldben Koccannak a poharak, enged a feszültség. Mert bizony néhányuk szeme sarkába könnyet csaltak a brigádvezető szavai. — Ilyen sem történt még velünk, fiúk! — szólal meg valaki. — Velem se történt még ilyen, de nem is fog — kedé- lyeskedik a fiatalos külsejű Nagy László. — Méghogy nyugdíjba megyek! Furcsa dolgok történnek az emberrel. Ám. ha meggondolom, nem volt rövid ez a negyvenkét év. — No és az az egy és negyed millió kilométer? — Méghozzá úgy, hogy nem törted senkinek a csontját! Bükkszentkereszten, a vállalat pihenőházában ünnepli e jeles eseményt a Miskolci Ingatlankezelő Vállalat Volán szocialista brigádja. Többszörös aranykoszorús, ötszörös kiváló brigád, gépkocsivezetők és rakodók brigádja. — Tizenkét évvel ezelőtt alapítottuk, és már akkor elhatároztuk, hogy kiemelkedünk az átlag közül. Az vplt a véleményünk, hogy ha csinálunk valamit, akkor már ne csak úgy tessék-lássék módon — magyarázza a brigád- vezető, Jablonkai Lajos. — Néhány év múlva felvereked- tük magunkat az élvonalba. — Mivel, hogyan? — Megmondom őszintén, minket, régebbieket nagyon bántott, amikor az emberek csak legyintettek, ha megmondtuk, hol dolgozunk. Ajaj, volt néhány év, amikor semmi tekintélye sem volt a vállalatnak, úton-utfélen csak a panaszokat, szidalmakat hallottuk. No, aztán lassacskán kezdett megváltozni a helyzet és úgy érezzük, ehhez nekünk is van némi közünk. Ahhoz is, hogy a múlt évi munkánkért Kiváló Vállalat kitüntetést kaptunk. Mi nagyon gyakran találkozunk a bérlőkkel. Ott vagyunk a 35-522-es telefon végén. 111 jelentik be a panaszokat a lakók. Mi végezzük a lakásfelújításokkor a lakók elköltóz- tetését, mi költöztetjük őket vissza. Ránk bízzák ilyenkor az értékeiket. — Azt se felejtsd ki, hogy az elsők között csatlakoztunk az „Add a neved a munkádhoz” mozgalomhoz. Azóta is így csináljuk. Sőt, a gépkocsi szélvédőjére is kitűzünk egv kártyát: mindenki megtudhatja. hogy a mi brigádunkkal van dolga. Ha meg már így kitesszük magunkat a kirakatba. nagy szégyen volna, ha valami rosszat csinálnánk —- Annak az embernek azonnal kitennénk a szűrét a brigádból. Annak pedig nem hiszem, hogy örülne oárki is. Megbecsülnek minket a vállalatnál. Erkölcsileg és anyagilag is. — A mindennapi munkánk mellett persze még dolgozgatunk egy keveset imitt-amott. Nemrég megcsináltuk néhány utcában a szemetes konténerek aljazatát, két hét múlva járdát építünk egy parkban. Évek óta patronáljuk az 1. számú öregek napközi otthonát. És próbáljuk egyengetni az olyan emberek útját, akik a börtönbüntetésük után a vállalathoz jönnek dolgozni. Két ilyen emberünk van, az egyik ma is nálunk dolgozik, a másikkal, sajnos, nem tudtunk zöld ágra vergődni. — Ha nem vagyok tajgja ennek a brigádnak, sose szántam volna rá magam a tanulásra — magyarázza egy középkorú férfi. Rábeszéltek, hogy tegyem le a gépjármű- vezetői és sz.erelői szakmunkásvizsgát. Mondták, hogy jól jön ez a jogosítvány mellé. Ráálltam, mint annyi más ember a brigádból. Alig marad néhány emberünk, akinek nem lesz meg ez a vizsgája. Most tanulunk, nem mondom, hogy könnyű, de meg lehet csinálni. — Csak azt ne hitessétek el, hogy mi ki sem. látszunk a tanulásból meg a munkából! össze tudjátok számolni. hány kirándulásunk, meg bulink volt, amióta megalakult a brigád? — Mi, feleségek se tudnánk összeszámolni, hány kiló húst, hány száz süteményt sütöttünk! — Hát a sört ki tudná ösz^ szeími ? — Vidám kis csapat ez —■ mondja a nyugdíjba készülő Nagy László. Aztán a kezére pillant. csillog-villog az aranygyűrűje. Az előbb, itt a zöldben adta át a brigád. — levay — |
