Észak-Magyarország, 1981. június (37. évfolyam, 127-151. szám)
1981-06-16 / 139. szám
1981. Június 16., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 Ünnepeltek megyénk építőiparának dolgozni (Folytatás az 1. oldalról) demelt kitüntetéseket. Ebben a meghitt légkörben gratuláltak az elmúlt évi munkájuk alapján A Szakma Kiváló Brigádja, A Vállalat Kiváló Brigádja, A Vállalat Kiváló Ifjúsági Brigádja címet elnyert közösségeknek, s nyújtották át közel félezer építőnek a törzsgárdajutal- mat. A hivatalos programot késő estig tartó szórakozás követte. A műsorban felléptek a Miskolci Nemzeti Színház művészei is. TwT Az Építőanyag-ipari Vállalat mindhárom vidéki termelőegységében — a sárospataki és a hejőszalontai kerámiaüzemben, továbbá a szalonnái mészkő- és dolomitfeldolgozó üzemben — egyaránt megemlékeztek az építők napjáról. A miskolci központban hétfőn délelőtt tartottak ünnepséget, melyen Báthory Gábor, a megyei tanács építési, közlekedési és vízügyi osztályának vezetője köszöntötte a megjelenteket, s mondott a vállalat tevékenységét méltató szavakat. Ez alkalomból nyújtották át Jakab István műszaki előadónak Az Építőipar Kiváló Dolgozója kitüntetést. ☆ A Majális-parkban ünnepeltek vasárnap egész napon át a Beton- és Vasbetonipari Müvek Miskolci Gyára központi telepének dolgozói. Az építők napja alkalmából dr. Korompai Iván műszaki gyárigazgató-helyettes köszöntötte a dolgozó kollektívákat, majd kitüntetéseket adott át. Tizenketten részesültek A Vállalat Kiváló Dolgozója kitüntetésben, 22 dolgozó pedig vezérigazgatói dicséretet kapott. A Vállalat Kiváló Brigádja címet két kollektíva, a Pattantyús nevet viselő és a kazincbarcikai telepen dolgozó Ady Endre szocialista brigád érdemelte ki. A gyár bodrog- keresztúri telepének József Attila szocialista brigádja A Vállalat Kiváló Ifjúsági Brigádja kitüntetést vehette át. Hat dolgozó kapott 30 éves, öten pedig 25 éves törzsgár- datagság után járó elismerést, illetve jutalmat. ☆ A Borsod megyei Tanácsi Építőipari Vállalat kollektívája a Kriptongyár melletti szép tisztáson ünnepelte az építők napját. Kiss Sándor igazgató köszöntötte a vállalat dolgozóit és vendégeiket: dr. Pusztai Bélát, a megyei tanács elnökhelyettesét, Zom- bori Ferencet, a Szakszervezetek Borsod megyei Tanácsának osztályvezetőjét. Eljött az építők ünnepére annak a lengyel gyárnak a küldöttsége is, amellyel hosszú évek óta csereüdültetési kapcsolatban állnak, eljöttek a( szikszói Szepsi Csombor Márton Gimnázium pedagógusai, s a Miskolci Gyermekváros kis lakói. A két intézményt patronálja az építőipari vállalat. Halász Károly, a vállalat szakszervezeti bizottságának titkára mondott ünnepi beszédet, áttekintette az elmúlt öt év eredményeit, szólt a következő esztendők tennivalóiról, majd megemlékezett az építőipari, építőanyag-ipari dolgozók szakszervezetének nyolcvanéves történetéről. Ez alkalommal adták át a szocialista brigádmozgalom legjobbjainak a kitüntetéseket, elismeréseket, a Kiváló Dolgozó kitüntetéseket, a Szakma Ifjú Mestere kitüntető címeket, valamint a' legjobb munkát nyújtó termelőegységek kitüntetéseit. A saját készítésű ebéd elköltése után sportversenyekkel folytatódott a késő délutánig tartó program. ☆ A Hejőcsabai Cementgyárban az elmúlt hét végen a gyár tanácstermében megrendezett ünnepségen Eperjesi László, a szakszervezeti bizottság titkára köszöntötte a megjelenteket, és mondott ünnepi beszédet. Ezt követően Szabó István igazgató átadta a Kiváló Munkáért miniszteri kitüntetést Kolozsvári Istvánnak, a villamos üzem művezetőjének, Gal- vács Tibor műszerésznek, Katona Ferenc karbantartó brigád vezetőnek. A hagyományokhoz híven, az építők napja alkalmából kitüntetésben, illetve jutalomban részesítették a példamutatóan dolgozó munkáskollektívákat, szocialista brigádokat. Hét kollektíva nyerte el a szocialista brigád- érem arany, kilenc kollektíva az ezüst és hét kollektíva a bronz fokozatát. Ez alkalommal adták át a törzsgár- datagsággal járó- oklevelet és pénzjutalmat is. Külön is köszöntötték az ünnepségen Antal Imrét és Szlaroveczki Jánost, akik 35 éve a cementgyár dolgozói. Vasárnap a Gárdonyi Géza Művelődési Házban ünnepi kulturális műsorra, illetve majálisra került sor, amelyen több mint ezer cementgyári dolgozó vett részt és ünnepelte az építők napját ☆ Nagyon szép környezetben, az erenyó-völgyi Pünkösd-hegyen ünnepelték az építők napját a Miskolci Üveggyár dolgozói. Hagyományos ünnep ez, hiszen az üveggyári munkások a legnehezebb időkben is megrendezték június második vasárnapján szabadtéri ösz- szejövetelüket. A vasárnapi ünnepség délelőtt tíz órakor kezdődött, eljöttek a dolgozók családtagjai is, így mintegy hatszázan ünnepeltek a Pünkösd-hegyen. Simon Lajos, a gyár szakszervezeti bizottságának titkára köszöntötte a Kiváló Gyár kitüntetés birtokosait, méltatta mindennapi munkájukat, termelési eredményeiket. A köszöntő után Szalonlai Károly, az üvegipari Művek műszaki vezérigazgató-helyettese átadta a Veres Péter szocialista brigádnak A Vállalat’ Kiváló Brigádjaki- tüntetést, a XI. Pártkongresszus szocialista brigádnak a vezérigazgatói dicséretet, továbbá három dolgozónak nyújtott át miniszteri kitüntetést. A nap politikai, kulturális vetélkedőkkel, sportrendezvényekkel folytatódott. Huszonnégy óra helyett öt perc l!j vizsgálati módszer Minimálisra csökkentették az öntvény összetételéből adódó selejtet az öntödei Vállalat kőbányai vas- és acélöntödéjében. Ez annak eredménye, hogy olyan vizsgálati műszerekkel szerelték lel a központi laboratóriumot, amelynek segítségével az eddigi 24 óra helyett 5 perc alatt meghatározható a folyékony acél összetétele, tisztasága és gáztartalma. Így mód nyílik arra. hogy az öntés megkezdése előtt változtassanak az acél összetételén, ha a műszerek az előírttól elleső adatokat jeleznek. Az új készülék megkülönbözteti az öntvény minőségét károsító metallurgiai gázt a mindenkor keletkező formagáztól, s ezzel megszüntették az egyik leggyakoribb hibaforrást. A gáz jelenlétének észlelése után, a megfelelő technológiai intézkedésekkel elejét vehetik annak, hogy hibás anyag kerüljön öntésre. Az. ú.i módszer segítségével az acélöntődében a korábbihoz képest feleannyi a magas gáztarta- lomtól lyukacsos szerkezetű, nem megfelelő szilárdsági fokkal rendelkező öntvények száma. Önjáró kertészeti gépek Az önjáró kertészeti gépek iránt az üzemeltetési költségek miatt, némileg csökkent az érdeköldés. A Mezőgép- l'ejleszlő Intézet és a vele kapcsolatban levő üzemek nem álltak le a további fejlesztéssel, számítva arra, hogy az érdeklődés mérséklődése csak átmeneti lesz. Az újabb gépek próbáit megkezdték. A korszerű cukorrépa-betakari- tó gép ötéves fejlesztési munka eredménye. A már sorozatban gyártott berendezés a betakarítást egyetlen menetben végzi el. Továbbfejlesztett változata egy év alatt készült el és a termelők kívánságára a kétmenetes betakarító gépek családjába tartozik. Elkészítették az önjáró zöldborsógép-rendszert. Készen van az önjáró zöldbabbetakarító gép mintapéldánya is. Az uborkatermesztő gazdaságok kérésére előfeldolgozó gépsort terveztek. Az edelényi tejüzemben Felvételünket az edelényi Alkotmány Termelőszövetkezet tejüzemében készítettük. Vagner Irma lauoráns a rej faj- súlyát ellenőrzi. Tőle tudjuk: tej nem érkezhet be az üzembe, illetve nem mehet ki az üzemből vizsgálat nélkül. Mérik a tejnek a frisseségét, a savfokát, a zsirtartalmát és a már emlitett fajsúlyát. Ez utóbbi egyébként akkor jó, ha 1031—1033 gramm egy liter. Érdemes még elmondani, hogy a téli napokon húszezer, a nyári napokon harmincezer liter tejet töltenek itt félliteres és literes tasa- kokba. Az igényre való tekin- tettel, a közeljövőben további ötezer literrel növelik majd a be-, illetve kiszállítandó tej mennyiségét. Az ózdiak kizá. rólag az itt tasakolt tejet vá. sárolhatják városukban, de Miskolcra is sokat fuvaroznak a kedvelt ételböl-italból. Fotó: Laczó József Kiaknázásra vár egy homokbánya A homokbánya, amely írásunk témáját szolgáltatja, a bogácsi Hórvölgye Termelőszövetkezet tulajdona, és a szomolyai Diósi-dűlőben található. Nem közönséges homokbányáról van szó, különben talán mondatnyi hírt sem vesztegetnénk rá; nagyon jó minőségű, a kohászatban öntési célra alkalmas homokot rejt itt a föld mélye. A termelőszövetkezet elnök- helyettese, Papp Ernő mondja: — Nálunk jelentős a melléküzemági tevékenység, az évi megközelítően 130 millió forintos bevételnek nagyjából a felét teszi ki. A homokbánya termeléséből származó jövedelem ehhez képest, elenyésző, talán másfél millió forint lehetne. Mégis szeretnénk megragadni ezt a lehetőséget is, hiszen munkaalkalom néhány dolgozónknak, s a fuvarozási szabad kapacitásunkat is leköthetjük. Állítom, a bánya üzemeltetésével a megrendelőink csak jól járnának. Mielőttt ez utóbbi mondat jelentőségéi taglalnánk, térEz a vegyszer nem ismer kíméletet. Ha lángra nem is lobbantja, de barnára perzseli a bokrokat. A bokrokat a csereháti dombokon, amelyeken már senki nem tudja, mikor munkálkodott utoljára az ember. A szaknyelv szárazon így említi: művelésre alkalmatlan, a talajlemosódós megakadályozására védőgyeppel borított, hasznosítha- tatla.n, 17 foktól meredekebb lejtők. Még tömörebben fogalmazva: annak is örülni kell, hogy egyáltalán fű nő ezeken. Amikor pár évvel ezelőtt az akkor még Léhi, ma Szikszói Állami Gazdaság ezeknek a területeknek a hasznosítására gondolt, sokan kétkedőén csóválták a fejüket. Érthetően, hiszen a legkézenfekvőbb megoldás, a komplex melioráció legalább 100 millió forintba került volna, s őszintén megmondva, ez a ráfordítás sohasem térült volna meg. Erre fel — igazodva a környék, s állattartásuk adottságaihoz — még egyszerűbb módszert választottak. A gazdaság kétezer hektár természetes gyepterülettel rendelkezik, amelynek fele alig hasznosítható, talajvédő gyep. De éppen ezekben a domboldalakban rejlik egy óriási lehetőség, mert ha • jünk vissza az alaptémához, a homokbányához. Az elmúlt év második negyedévében kezdődött a kutatás, s ennek során megállapították: 150— 160 ezer köbméter a kitermelhető homokvagyon. Ekkora mennyiségre pedig már érdemes komolyabban alapozni. beruházni. Annál is inkább, mert a művelési adottságok kedvezőek; a földtakaró mindössze 1—5 méter vastag. A termelőszövetkezet természetesen felkészült a termelés beindítására; nagy területen letakarította a földet, utat, hidat épített, vízlevezető árkot mélyített. Mindez persze kiadásokkal járt. A bányaművelés folyamatos beindításához már csak a hatósági engedély szükséges, továbbá az kell, hogy legyen megrendelés. — Elsősorban a megyénk- beli kohászati vállalatokra, így a Lenin Kohászati Müvekre és az Ózdi Kohászati Üzemekre gondolunk — közli Verhóczki Dénes, a termelőszövetkezet melléküzemágának vezetője. — A miskolci vállalatnak már jelengép nem is, de az állat köny- nyen feljut rajtuk. Az elképzelésnek ez volt az alapja, s ehhez nem kellett más, mint a bokrokat, cserjéket ki pusztító perzselő szer, egy speciális — erdészettől bérelt — lánctalpas erőgép, művelő eszközökkel, és egy helikopter, amely a különböző fűfajták magjait elszórta. Az így kialakított legelők azóta szépelv, dúsak, s ha belegondolunk, hogy a 200 mázsa fölötti zöldtermést, a telepítés költségeinek töredékével érték el, akkor érthetővé válik; a Cserehát adottságai között oicsón csak így válhatnak hasznosíthatóvá a meredek domboldalak. A természeti feltételek figyelembe nem vétele ezen a tájon azonnal ráfizetéshez vezetne, viszont a hozzájuk való igazodás alig hoz nyereséget. Mivel a dombok a növénytermesztés sorsát eleve megpecsételnék, marad az állattenyésztés, s annak is — tömegtakarmányra alapozott — két állatfaja, a juh és a szarvasmarha. A gazdaság hosszú távon ezekre szűkítette a termelés szerkezetét. Ma már például 3800 szarvasmarhát tartanak. Az 1500 húshasznú tehén, amelyet télen, nyáron a szabadban le- geltelnek, külföldi CharoJlais. tösebb tételt szállítottunk, s a vélemények elismerőek. Az ózdiak egyelőre még csak a kísérleti felhasználásnál tartanak. Reméljük, az ö tapasztalatuk is kedvező lesz, s nem marad el a tartós üzleti kapcsolat sem. Ezek után nézzük, mit mondanak a megrendelők, elsősorban a Lenin Kohászati Művek illetékes szakemberei. Hérész Tibor, az anyagbeszerzési osztály vezetője így nyilatkozik : — A bogácsi termelőszövetkezet területén bányászott homokkal valóban terveink vannak, amiben — bevallom — közrejátszott a véletlen is. Az eddig minket homokkal ellátó bicskei homokbányát ugyanis az Országos Érc- és Ásványbányák vezetői bezáratták, új szállító után kellett tehát néznünk. Javasolták a bogácsi homokot, megnéztük, megvizsgáltuk. Nos, bebizonyosodott, hogy nincs ugyan olyan jó minőségű, mint a bicskei, kisebb az agyagtartalma, de kötőanyaggal keverve, jól alkalmazható. Közben a bicskei bányás Hereford fajtákra alapozott. Ezek az állatok ugyanis jobban bírják a kitettséget, az időjárás viszontagságait, s ugyanakkor a Charollais húsa még a legkényesebb igényeket is kielégíti. Hiába viszont a helyes szerkezet, a már jól bevált hűsmarhatar- lás, ha az állomány fejlesztése — talán nagyarányú fejlesztése — eladósította a gazdaságot. Jelenleg mintegy 33 millió forinttal tartoznak a banknak, s a termelés fenntartásához felvett kölcsönökkel együtt, évente hat-hétmillió forint kamatot fizetnek. Miközben a gazdaság nyeresége az elmúlt esztendőben mindössze 900 ezer forint volt. Ezen a rendkívül kis eredményen. ilyen termelési szerkezet mellett, nem szabad csodálkozni. Egy itt tartott hús marha évi költsége 10—12 ezer forint Nagyon jó tenyésztői munka eredményeként! Amíg haszon csak a szaporulatból származik. A borjú értéke pedig csak nyolcezer forint. A következtetés egyértelmű: az egy hús- marhára adott 4700 forintos állami támogatás a veszteség elkerüléséhez elég, nyereséget csak csekély mértékben lehet elérni rajta. A gazdaság sajátos szerkezete megint ban ismét megindult a termelés, ettől függetlenül azonban továbbra is rendelünk homokot Bogácsról, mert a vasöntödénkben kiválóan használható a formák készítéséhez. — A termelőszövetkezet eLnöke szerint, a bánya üzemeltetése vállalkozónak, megrendelőknek egyaránt előnyös. Mi erről a véleménye? — Igaz a megállapítás. Tonnánként ugyanis húszío-, rinttal olcsóbb a bogácsi homok a bicskeinél. A szállítási költség hasonlóan húsz forinttal kerül kevesebbe. Mi egyelőre évente négy-ötezer tonnát szándékozunk vásárolni, a későbbiekben viszont valószínűleg több bogácsi homokra lesz igényünk. A megtakarítás kiszámítható. Még egy kérdés Papp Ernőhöz: Mekkora termelést képesek biztosítani? — Ez főleg a megrendelésektől függ. Ha kell, akár 200 tonna homokot is tudunk bányászni naponta. Magától értetődő a célunk: minél inkább kiaknázni a bánya termelőkapacitását. Remélhetően így is lesz. Mert a kis pénz is pénz, vállalkozónak, megrendelőknek egyaránt! (kolaj) nem javítja a vállalati eredményt. Az év első hat hónapjában hitelből kénytelenek gazdálkodni, mert értékesíthető termékeik, a gabonától kezdve, a hatszáz hektár gyümölcsös termésén át, a felhizlalt állatokig, csak a második évben „szüretelhetek”. eladhatók. Bebizonyosodott, hogy a gazdaságnak olyan ágazatokat kell keresni, amelyek állandó árbevételűek, s ugyanakkor a kedvezőtlen adottság többletköltségeit nagyobb hasznuknál fogva kiegyenlíthetik. így. akármilyen furcsán hangzik, az állami gazdaság is rá van kényszerítve a melléküzemágak kiépítésére. Már üzemel a sóderbányájuk, s a mellette létesített betonelemeket gyártó üzem. Beindult a termelés a juhvágóhidon, amelyen évente négyezer, tenyésztés szempontjából kiselejtezett állatot vághatnak le. Van csokoládécsomagoló, s lakatosüzemük. amelyek együttesen évi 15 millió forint árbevételt termelhetnek meg. A jövőben ezeknek az ipari üzemeknek a fejlesztésével 6(1 millió forint termelési érték a cél. amely elegendő ahhoz, hogy a forgóeszközökre felvett hitel nagyságát csökkentsék, ugyanakkor a jövedelmet fokozzák. Így, ha közvetve is, de el tudják érni, hogy a kedvezőtlen adottsáe hasznot hozzon, igaz nem a helikopterrel vethető dombok, hanem az ember munkája révén. aki ott dolgozhat, ahol munkája nyereséggel mérhető. _ •— ki —* J H ogy hasznot is hozzon
