Észak-Magyarország, 1981. június (37. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-16 / 139. szám

/

ESZAK-MAGYARORSZÁG 4

1981. június 16., kedd

A képernyő előtt

Szűk térben — nagy idők

A változatos kánikulai időjárással terhes elmúlt műsorhétre aligha akarta a Televízió túterhelni nézőit. Az ismétlések, a régi emlékeket idéző, nosztalgiákat ébresztő filmek és egyéb műsorok feltámasztása, új életre keltése volt a legjellemzőbb a hét művészi műsoraira — egy-két új adás mellett. Talán természetes és indokolt is ez a műsorszerkesztési törekvés, hiszen ilyentájt bizony kevesebben ülnek le a képernyők elé, másrészt meg egyre nőnek az új nézögenerációk és az ő kedvükért is érdemes egyik-másik művet megismételni. A most zárult hetet alaposan elöntötte ez a nosztalgia- és ismétléshullám, s a csaknem egyetlen új bemutatású játékfilm, az algériai társadalmi dráma, a Létra a vulkánon meg délután fél négykor kezdődő időbe került szerdán. (Vajon a harminc fokon felüli délutánban, nagyrészt munkaidőben, hányán láthatták?!! Stan és Pan immár állandó vendégeink — s mint már egy alkalommal írtuk — minden korosztály kellemes szórakoztatói; de szívesen néztük több mint harminc év távolából a fiatal Vittorio de Sicát a Holnap már késő című, egykor igen nagy visszhangot kiváltott olasz filmben, amelynek mondandója és tanulsága az azóta felnőtt generációknak talán már szokatlan, hiszen a fiúk és lányok együttes neveltetése evidencia, a diákszerelem meg nem tabutéma. Mindösszevtizenkét éves A medve és a baba című — hajdan is értéktelen — francia film, s az egykori bálvány Brigitte Bardot mégis mennyire érdektelen már sokunknak! Egy évtizednél hosszabb távlatból jelentkezett újra a Madách Színház előadásában az Ármány és szerelem, Schiller tragédiája, s íme a Nemzeti-beli Miller muzsikus, a felejthetetlen Gázon Gyula után, a Madách-beli Miller, Pécsi Sándor is örökre elment azóta. És bizonyára sokaknak volt új és hosszú időre szóló élmény A cédrus balett, vagy A tisztességtudó utcalány opera felújítása a képernyőn, vagy — más műfajban ugyan — a Tisztelendők sorozat harmadik ciklusának újrakezdése, meg az Illés együttes 1972-es megidézése. Bizonyára volt még jó néhány ismétlés — például a Makk Károly-sorozat — az elmúlt napokban, s talán hullámzó értékrendben. de alighanem jogos közönségigényt elégítenek ki, s szóvá sem tehetnénk a nosztalgikus ismétlés- és régi műsor- feltámasztási tendenciát, ha több lenne az új bemutatás, ha megadatna hétről hétre a megfelelő számú és minőségű új tévés élmény befogadásának lehetősége. (A ma kezdődő mű- eorhéten több új magyar mű is jelentkezik, a műsorszerkesztés mintha valamit „be akarna hozni”.)

*

Megdöbbentően kegyetlen fordulattal befejeződött az elmúlt héten a hatrészes Nád és mocsár című spanyol sorozat, Vicente Blasco Ibanez regényének Rafael R. Marchent rendezte filmváltozata. A századfordulón élt spanyol politikus író .7902-ben írt regénye Valencia életéből a rizsföldek hangulatát, a termőföld meghódítását idézi a kegyetlen végű történettel, Seen markánsan érzékeltetve a halászfalu em’Dereinek életét, gondolkodásmódját, küzdelmeit, mindennapjait. A hat folytatás azonban egyenetlennek tűnt, sok-sok üresjárat jelentkezett a filmben, s ha az írónak legmaradandóbb művei között tartják számon a Nád és mocsár címűt, úgy bizonyára megért volna egy feszesebb, a történéseknek inkább a mélyére hatoló feldolgozást is.

Nem említettük a filmek között az NDK-ból való, kétrészes Fleur Lafontaine-t, amelynek megtekintéséi-e elsősorban Angelica Domröse, a főszereplő neve csábított. Sajnos, nem volt több már történelmi közhelynek számító fordulatok unalmas képeskönyvi közlésénél, s ezen a főszereplő sem segíthetett.

*

Bárány Tamás írta, Iglódi István rendezte a pénteki, álmosítóan kései időpontban sugárzott Brutust, a Julius Caesar meg'öletésének és következményeinek új módon való megközelítését vállaló játékot. Nem az ismert történelmi mozzanatok újrafogalmazása állt a történet, illetve játék középpontjában, hanem arról beszélt e mű igen logikusan, hogy miért éppen Brutus és Cassius kellett, hogy a caesari önkény ellen forduljon, s mennyire törvényszerű volt az első lelkesedés! hullámok csillapodtávai mindaz a fordulat, arai bekövetkezett, s 'ami aztán talán a diktatúrától szabadulni akaró rés publicát Augustus császárságáig sodorta. Újra, meg újra átgondolni érdemes játékot láttunk.

*

Végezetül érdemes nagy-nagy bizalommal köszöntenünk az új mese-macit, a nyári időszámításhoz alkalmazkodó rne.se- műsor-kezdést.

Benedek Miklós

Fonó Fórum Klub

Miskolcon, a fonodában tartotta meg kétnapos ülését a Fonó Fórum Klub, amely a Textilipari Műszaki Tudományos Egyesület pamutfonó szakosztályának keretében működik. Hazánkban 15 fonoda készít fonalat és a tanácskozásokat mindig valamelyik gyárban rendezik meg. Most a miskolci fonodán volt a sor. A résztvevők a fonodák főmérnökei, illetve helyettesei voltak.

— Ez a Fonó Fórum Klub — mondotta Kocsis József, a klub titkára, aki a Budapesti Műszaki Egyetem textil- tanszékén tanít — kitűnő alkalom a nyílt és őszinte eszmecserékre a szakmát érintő legfontosabb kérdésekről. Az elhangzottakról, a tapasztalatokról értesítést kap az Ipari Minisztérium és a fonodák műszaki vezetőgárdája. Hasznosításuk sok segítséget ad a további munkához. A miskolci tanácskozáson fontos téma szerepelt: a pamutfonodák 1980. évi ío- nalminőségének alakulása, elemzése; a tapasztalt hibák összegezése, a tanulságok levonása. Persze gyakran szóba keiiilt az alapanyag, a nyersanyag, a gyapot, a pamut minősége, az ellátás folyamatossága. Erre á kérdésre rövidesen a klub visszatér, mert a fonodák szakembereinek az a véleménye, hogy a jelenlegi hullámzó anyagellátás, az alapanyag alacsony minősége erőteljesen befolyásolja a fonal minőségének alakulását. A műszerezettség alakulása is hangot kapott, s ennek a minőséget mérő technikának fejlesztése szintén összefügg a fonal minőséggel. Mindent összevetve a Fonó Fórum Klub jó információs fórum a szakem berek részére.

Szerencs és története

Tizennégy egységbe foglalva, alig harminc négyzetméternyi alapterületen, évezredek története villan fel a látogató előtt a szerencsi Zempléni Múzeum helytörténeti anyagából válogatott kiállításon, melynek rendezésében a megyei múzeumigazgatóság munkatársai is részt vettek. Képünk a „kulisszák mögé" enged bepillantást.

Fotó: Fojtán László

Szerencs! — riasztanak fel álmunkból, s mi még félálomban vágjuk rá: a Hegyalja kapuja ... s cukorgyár, csokoládégyár, Rákóczi-vár... Reflexeink így mondják fel a leckét.

(„A felszabadulás és az államosítás után gyors ütemben fejlődött Szerencs gazdasági élete. A két gyár mellett új ipari üzemek, állami gazdaság és mezőgazdasági termelőszövetkezet létesült, melyekben 1980-ban több mint 5000 fői foglalkoztattak. Az Onddal egyesült Szerencs 7970. március 1-től nagyközség, lakóinak száma 1980-ban meghaladta a 10 ezret. A várossá fejlődő Szerencs a Taktaköz. Harangod vidék és a Hegyalja déli részének közigazgatási, ipari, kereskedelmi és kulturális központja.”)

Az utóbbi években hol nyíltabban, hol csak úgy célozgatva a lényeget, visszatérő témaként vetődött fel a városi rang elnyerésének dolga. Ma, óvatos becslésekkel a következő tervidőszakra teszik a várossá nyilvánítás idejét Ez tehát még jövő...

Az meg régmúlt, hogy ez a település volt már „kiváltságos” ...

(„A középkorban Szerencs a hegyaljai mezővárosok egyike. Először 1490-ben említik mezővárosként. A XVII. században élte fénykorát; 1606-ban a szerencsi ország- gyűlés emlékére jelentős kiváltságokat kapott Bocskai Istvántól, melyeket Bethlen Gábor is megerősített.”)

Szerencs az utóbbi néhány évben sokat építkezett. Az arra utazók — márpedig sokan utaznak erre, ha csak át is — tapasztalhatták mindennek a nyomait. Jelenleg a legnagyobb „felvonulás” a Rákóczi-vár környékén van, a második ütemű rekonstrukció foiyiK, s mint azt már többször megírtuk, ez együtt járt a kulturális, közművelődési intézmények, ki- költöztetésével. Így, többek között, szükséghelyre kényszerült a Zempléni Múzeum is, egy Rákóczi úti épületbe. Ennek egyik helyiségében — alapterülete nem több harminc négyzetméternél — nyílt meg az. elmúlt hétvégén az a helytörténeti kiállítás, amely Szerencs történetét mutatja be. S hogy van mit bemutatni, mái az eddig idézettek is sejtethetik, ennél azonban jóval nagyobb feladat állt a múzeum szakemberei előtt ... A honfoglalás során ugyanis a magyar törzsek elsők között foglalták el ezt a. területet...

(Anonymus! idézve: .,Árpád vezér és nemesei pedig nagy örömmel felkerekedtek Hung várából, s a Tárcái hegyén túl ütöttek tábort n Takta vize mellett elterülő mezön egészen a Szerencse hegyéig”)

s Szerencs története még ennél is sokkal mesz- szibb múltba-ezredekbe nyúlik vissza, hiszen a feljegyzések szerint már az újkorban lakott volt. Nagy időket, nagy korokat élt meg ez a település, melynek története most „összesűrűsödik” a múzeumi kiállításon. Peteresák Tivadar múzeumigazgatót leértük meg, emeljen ki a bemutatott anyagból néhányat:

— Annak előrebocsátásával teszem ezt, hogy e szűkös körülmények között valóban csak a felvillantás, a jelzés lehetett vállalkozásunk célja. Így is tudunk néhány érdekességgel, kuriózummal szolgálni. A várban folyó feltárások során előkerült anyagokból itt láthatnak néhány darabot a lator gatók először; megtaláltuk az újhelyi levéltárban a már emlegetett kiváltságlevelet, s rábukkantunk Szerencs régi pecsétjére is; láthatók a XVIII. században élt jobbágyok „robotpénzei”, melyek a szolgáltatások igazolására voltak hivatottak; bemutatjuk az itt honos kismesterségek eszközeit-termé- keit, s természetesen* „dokumentáljuk” Szerencs közelmúltjának és jelenének történetét is ...

Szűk térben — nagy idők emlékeivel találkozhat a látogató a szerencsi Zempléni Múzeum helytörténeti kiállításán, mely hosszabb ideig várja az érdeklődőket.

(t. n. j.)

A füzéri vár

A Borsodi Kismonográfiák újabb kötete

Hazánk legészakibb táján, a Zempléni-hegység keleti szélén elterülő Hegyköz medencéjében emelkedik a íü- zéri vár. Közel ötszáz méter magas, az egész környék felett uralkodó, alig megközelíthető sziklacsúcsra épült, s bár egykori épületeinek többsége már elpusztult, még ig.) is jelentős középkori várrna- radványaink közé tartozik, festői fekvése pedig legszebb műemlékeink közé sorolja — olvasható a Borsodi Kismonográfiák, a Borsod megyei Múzeumi Igazgatóság kiadványa bevezetőjében. A kötet — Feld István és Juan Cabeilo munkája — igen részletesen mutatja be ezt a megkülönböztetett figyelmet érdemlő műemléket A szerzők négy évvel ezelőtt végeztek kutatást a várban, s annak során sikerült fő vonalaiban tisztázni az erősség egykori alaprajzi formáját annak változásait és számos, az egykor itt folyt életről tanúskodó lelet került napvilágra. Hihetőleg a következő években a helyreállítási munkák is megindulnak.

Ez az 1977-es kutatás szolgált alapjául a xél szerző kötetének és nagyszabású monográfiájukban rendkívül részletesen mutatják be a vár történetét, illetve mindazokat a történelmi tudnivalókat, amelyek e XII—XIII. századi vár eleiéhez kapcsolódnak. Az Árpád-kori várépítéseket, az Aba-nemz.etség váralapításait, a várépítések technológiáját ismerhetjük meg a leírásból, Különös tekintettel a kőfallal védett várak építésére, azoknak a kézponti hatalom és a föl- Jesurak közötti viszályokban játszott szerepére. Nyomon kísérhetjük a tanulmányból a füzéri vár történetét az Anjouk, a Petényiek, a Báthoriak, és a Nádas- diak korában, majd megis- merkedhetük a vár XVII. századi pusztulásával, általában a várpusztulások körülményeivel, és a füzéri vár romjai állagmegóvásara tett későbbi intézkedésekkel, gróf Károlyi László földbirtokos építést halogató magatartásával, illetve a századunk első felében végzett munkálatokkal.

Az egyik legrégibb főúri

vár életét ismerhetjük meg j a kismonográfiából, a feltárt adatok elképzelhetővé teszik, milyen volt egykoron. A későbbi munkálatok során hihetőleg arra is adódik válasz, miképp keletkezett, milyen szerepet játszott, mi okozta olyan pusztulását, hogy abba az állapotba került, amiben ma lelhető. A kötethez mellékletként csatolták a szerzők a iii/.éri. vár és uradalma XVII. századi ösz- szeírásait, amelyekből rendkívül részletes adatokat ka- puriK az összes javakról 1620-ból, majd részletes leírást a javakról 1644-ből, 1665-ből, 1668-ból és még

néhány későbbi kiegészítő adalékot.

Feld István és Juan Ca- bello kötetét hatvanhét fotó, illetve rajz egészíti ki. A kötet a helytörténet iránt érdeklődőnek és a kutatónak egyaránt hasznos, értékes adalékokkal szolgál megyénk e nagy múltú településéről, illetve várának csaknem nyolc évszázados múltjáról.

(bm)

II „Lilli, ÜSSZIIVDk”

Misi szÉmióí

Dubnában, a Volga-parti városban működik a 25 éve alapított Egyesített Megkutató Intézet, ahol együtt dolgoznak a szocialista országok tudósai. Széles körű kutatási területük az elméleti fizikát, az elemi részecskék fizikáját, a mag- és neutronfizikát, a kondenzált közegek fizikáját átfogó 180 témára terjed ki. Jelentős eredményeket értek el a részecskegyorsítás és az elektronikus számítástechnika területén is. Az intézetben folvó kutatásokról és azok eredményeiről számol be a „Nemzetközi kutatógárda Dubnában” című riport.

A világon először a Szovjetunióban az Országos Szemészeti Kutatóintézetben találták meg a műszaruhártya beültetésének célravezető módszerét a látás visszanyerésére. Lényeges, hogy a beteg saját szövetét; alkalmazták úgy, hogy a fül porcszövelé- ből származó korongot építették be a szembe és a berögzített műszaruhártya már nem lökődött. ki. Ennek eredményét bizonyítja Lev An- tonyevkov, aki 22 évi vakság után 55 éves korában visszanyerte látását. Erről szól „A visszanyert látás” című cikk.

A szovjet orvosok tapasztalata szerint a csecsemőkorban elkezdett úszás a kicsinyeknek fizikai és szellemi fejlődésére egyaránt kedvező hatással van — ölvashat- juk az „Üszóiskola csecsemőknek” című riportban, mely egy moszkvai uszodába kalauzol el bennünket, ahol már a négyhónapos gyerekeket úszni tanítják.

A tanárnő címmel sorozat indul a lapban néhány magyar diplomás nő bemutatására, akik szovjet egyetemeken tanultak. Ez alkalommal Köllő Miklósnét, az El,TE orosz nyelv és irodalom tanszékének munkatársát ismerhetjük meg.

A melléklet, divatos kötés- és horgolásmintákat, valamint más kézimunka-leírásokat, műhelyrajzokat tartalmaz. Itt közli a lap az olvasók által beküldött ételrecepteket, a felnőtteknek és gyerekeknek szóló kereszt- rejtvényeket.

a Dofoitya-tiázai

A műemlékekben nem bővelkedő somogyi megyeszékhelyen, Kaposváron különös becsben áll a Május 1. utca 1. szám alatti ház. amely a XVIII. és a XIX. században az Eszterházyak hercegi uradalmának központja volt, ahol Csokonai is megfordult. A gróf Széchenyi Ferenc főispán beiktatása alkalmával e falak között rendezett nagyszabású ceremónia inspirálta a költőt, hogy megírja komikus eposzát, a Dorottyát, amelynek hősnőjéről az épület a nevét kapta. A felújítást jövőre kezdik meg. az épületben pedig 60 vendég fogadására szállodát létesítenek.

Üvegező, képkeretező szakipari munkát ‘ ;

Gm: Sátoraljaújhely, Rákóczi u. 33. sz.

lakosság és közület részére is vállalunk -----------------------------------------------------