Észak-Magyarország, 1981. május (37. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-14 / 111. szám

,7 ESZAK'MAGYABOfiSZAG 4 1981. május 14., csütörtök Filmmel a közművelődésért r Mint korábbi tudósítása­inkból már ismeretes, május 21-e és 28-a között rendezik meg a 21. miskolci filmfesz­tivált, amely ezúttal mozi­filmeket kínál és a MAFILM Közművelődési Stúdióban, a Balázs Béla Stúdióban és a Pannónia Filmstúdióban az utolsó két évben készült mü­veket kívánja bemutatni, il­letve az azokból kiválasz­tott műveknek biztosít ver­senylehetőséget, s amellett •igen sok alkalmat kínál ver­senyen 'kívül is új művek megismerésére, gondolatcse­rékre, szakmai vitákra. Mint a filmfesztivál tegna­pi sajtótájékoztatóján kitűnt, tíz híradó-, tizenhét animáci­ós, huszonöt riport- es do­kumentumfilm, tizenkilenc népszerű-tudományos film, tizenhárom hosszú dokumen­tumfilm, tehát összesen nyolc­vannégy,, produkció szerepel versenyben, jóval több, mint a korábbi fesztiválokon. En­nek az az oka, hogy az elö- zsürizést most mellőzték, minden rendező egy-egy film­jével nevezhetett, tehát ön­kontrollra épült a nevezés, viszont mindenki nevezhe­tett. Így előállt az a helyzet, hogy esetleg kevéssé jó mű is programba kerül, ugyan­akkor egy rendezőnek, ha több jó filmje is lenne, álta­lában önmagával nem ver­senyezhet, mint korábban er­re nem egy példa volt, vi­szont a több művel való rész­vétel mégsem kizárt, mert a Filmművész Szövetség szak­osztályai műfajonként három- három művet benevezhettek, s így. lehetséges, hogy lesz rendező, aki több művel is szerepel. Oj vonása a fesztiválnak, hogy kilépett a Rónai Sándor Művelődési Központ falai kö­zül és a Diósgyőri Vasas Mű­velődési Központban is lesz­nek programok, mégpedig nem is kevés. Versenyprog­ramok, információs bemuta­tók, szakmai bemutatók egyaránt lesznek itt, s ugyancsak a Diósgyőri Va­sas Művelődési Központ nyújt otthont a szakmai vi­táknak is. Ugyanis minden­nap más stúdió rendezi meg sajtótájékoztatóját, szakmai információs bemutatóját, és az ezt követő szakmai vitát. Lesznek információs vetíté­sek külföldi filmekből is az éjszakai órákban a Rónai Sándor Művelődési Központ­ban, ezenkívül Miskolcon csaknem harminc helyen, és tucatnyi helyen a megyében, különféle kihelyezett prog­ramokat tartanak. Jelentős részt vállalt a megyei mozi­üzemi vállalat is. Ezeken a közönség részben a verseny­filmekkel ismerkedhet, rész­ben egyéb művekkel, azon­kívül a rendezvényeknek otthont adó egyes intézmé­nyek profiljának megfelelő filmösszeállításokkal, például egészségügyi intézményekben tematikailag odaillő filme­ket mutatnak be, kívánságo-• kát figyelembe véve állítot­ták össze egyes munkásott­honok, klubok tagságának a bemutató programot stb. Többféle szórakoztatóprog­ram egészíti ki a fesztivált és a közbeeső vasárnapon, amely meglehetősen szoros munkanapja is lesz a fesz­tiválnak, többféle szabadtéri program várja a közönségek Ebben az utcabáltól a sza­badtéri filmbemutatóig és bábjátékig, sokféle szórako­zási lehetőség található. Kialakul lassan a hagyo­mánya annak, hogy a mis­kolci fesztiválokon — a fil­meseken és a televíziósokon egyaránt — egy-egy átfogóbb művelődéspolitikai témát is megvitatnak. Ez alkalommal is sor kerül ilyen tanácsko­zásra, mégpedig a fesztivál utolsó napján, május 26-án, kedden délelőtt 10 órai kez­dettel az MSZMP Bor-sod megyei Bizottságának szék­házéban, ahol Közművelődés és film címmel rendeznek ankétot, s' annak vitaindító előadását Füleki József filmkritikus, a Társadalmi Szemle rovatvezetője, aki a fesztivál zsűrijének is tagja, fogja tartani, korreferensek pedig a stúdióvezetők lesznek. A fesztivál hagyománya a díjazás. A SZOT-fődíján kí­vül Miskolc város és" Bor­sod megye díját, a Magyar Televízió elnökének díját, a Magyar Néphadsereg politi­kai főcsoportfőnökségének díját adják ki, azonkívül öt kategóriadíjat és egy opera­tőri díjat. Mind a Rónai Sándor Művelődési Központ­ban, mind a Diósgyőri Vasas Művelődési Központban tár­sadalmi zsűri működik, amely oklevelet ad. A fesztivál dí­jainak odaítéléséről- tizen­három tagú zsűri dönt, amelynek elnöke Király Ist­ván akadémikus, egyetemi tanár, a tagjai között pedig művészek, kritikusok, tudo­mányos és közéleti szakem­berek foglalnak helyet. A 21. miskolci filmfeszti­vál hivatalosan május 21-én. 18 órakor kezdődik a Rónai , Sándor Művelődési Központ­ban Székely László tanácsel­nök-helyettes megnyitójával, s ugyanitt lesz a záróünnepség május 26-án, kedden 19 óra­kor, ahol a díjakat a zsűri el­nöke adja át és Tóth József, az SZMT vezető titkára mond zárszót. A másik színhelyen mindkét alkalommal egy órá­val később lesz a nyitó-, il­letve záróünnepség, az előb­binél Csótai János tanácsel­nök-helyettes, az utóbbinál Szűcs Fer.encnc, az SZMT titkára az ünnep- szónok. (bm) Dia­és reproÉukció- kataláps A miskolci József ''Attila Könyvtár és Kiállítóterem 1972-ben nyílt meg és kez­dettől fogva kínálta a lehető­séget a könyvtár és a kép­zőművészet kapcsolatának ki- szélesítésére. Elkezdődött a képzőművészeti könyvek, fo­lyóiratok, majd a későbbiek­ben a képzőművészeti diapo- zitívok és reprodukciók gyűj­tése. Az volt a cél, hogy a képzőművészeti könyvállo­mányban — amelybe a szi­gorúan vett képzőművészeti könyveken kívül a művészet­filozófiái, esztétikai, művé­szetszociológiái, írástörténeti, könyvművészeti, fotóművé­szeti, tárgyi-néprajzi stb. könyveket is besorolták — mindenki által bármikor hóz- záférhető, jól használható gyűjteményt alakítsanak ki. A könyvek mellett 3 ezer da­rab diát tárolnak, azonkívül több mint ezer képzőművé­szeti reprodukciót. Ezeknek jobb megismerése, illetve az érdeklődő nagyközönség szá­mára hozzáférhetőbbé tétele végett szerkesztette a könyv­tár kollektívája Fejérné Nagy Mária vezetésével a több mint három és íélszáz olda­las Dia- és reprodukciókata­lógust, amely könnyen átte­kinthető szerkesztéssel, kü­lönböző csoportosításokban mutatja be a könyvtárban fellelhető keretezett diapozi- tívokat és külön a reproduk­ciókat, s mindkettőnél több­féle mutatóval segíti a köny- nyebb feltalálást. A katalógus, amelyet Brue­gel fametszetei színesítenek, újabb jelentős lépés a könyv­tár részéről a közönség és a képzőművészetek közelítésére. <b> 105-ösök találkoztak A kazincbarcikai 105-ös számú Szakmunkásképző In­tézet alighanem egyike a leg­korszerűbb oktatási intéz­ményeinknek. Az meg egé­szen bizonyos, hogy az isko­lavárosban — joggal emle­gethetjük így fiatal szocialis­ta városunkat, hiszen az is­kolás korú népesség aránya itt lényegesen magasabb, mint más, városokban — a legnagyobb. Ide járnak a leg­többen. Ennek ellenére, ki­csit magukat az intézmény­ben dolgozó pedagógusokat is meglepte, hogy húsz esz­tendő alatt — most ünnepük ugyanis alapításuk huszadik évfordulóját —' több mint 5600 szakmunkás-bizonyít­ványt. állítottak ki. Egy nagyközségnyi fiatal — hi­szen még az első évfolyam hallgatói is fiatalembereknek számítanak — mondhatja el: nemcsak szakmáját tanulta itt, hanem a tisztességes munkát, a becsületes helytál­lást, a közösségért váló mun­kálkodást is. Cza-ga György, a 105-ös igazgatója mondta. „Gondol­koztunk, mi is volt, s mi ma­radt jellemző a mi iskolánk­ra? Két dolgot, azt hiszem, nyugodtan kiemelhettünk; a sportot és a közösségi, » KISZ-munkát...” A sportrendezvény még hátra van — a 105-ós öreg­fiúk válogatottja játszik majd pályaavató mérkőzést a DVTK öregfiúk válogatottjá­val —, az ifjúsági szövet­ségben változatlanul munkál­kodó volt tanulóikat viszont már visszahívták. Találko­zóra. Köszönték és elfogadták a meghívást. Alighanem nekik is jólesett az emlékezés. A KISZ-klub ugyan már nem az a régi, amelynek fa­lára a találkozó egyik részt­vevője — ismert megyei KISZ-vezető — társával egy éjszaka festett freskót. A fel­adat, meg a bizalom, hogy „meg tudjátok ti ezt csinál­ni” — akkor szárnyakat adott. A bizalomról és a fel­adatról, a kapottról és az adottról ők tizenöten, a meg­hívottak sokat tudtak be­szélni. A pedagógiának, de a közösségért végzett munká­nak is ez az alfája meg az ómegája. Amire minden épülhet. A hajdanvolt 105-ösök nem­panaszolhatták fel, hogy fel­adatok nélkül maradtak vol­na. Akkor még a szép isko­la sem voít, a korszerű kol­légiumban is csak a fiata­labb nemzedék lakott. Ke­vesebben is voltak, mint mostanában. Akkor csak né­hány osztály, most tucatnyi egy-egy évfolyamon. Talán ezért is merték vállalni ön­magukat. Meg vállalták őket is! Így lehetett a bizony igen , rosszul rajtoló fiatalból a szakma kiváló tanulója — harmadévre. Szakma és mozgalom, örül­tem, hogy a KISZ-vezetőként munkálkodó fiatalok közül hárman is elmondták; ők korábban „szabadultak”. El­ismeréseként annak a tudás­nak, amit bizonyítottak a szakma kiváló tanulója ver­senyen. Mert a munka, az örömmel végzett munka az alapja a közösségért való dolgozásnak is. A találkozó. Emlékezni — ez egy picit nosztalgia. Va­lamennyiünkben megbújik ... A régi tanárokkal. Az első, 11 fős tantestületből négy pedagógus és két szakoktató ma is ott van. Az iskola igazgatója is az első naptól áll az intézmény élén. A fluktuáció nem nagy. De a tantestület megszaporodott — a növekvő iskolával. S a hogymány él. A 105-ös szakmunkásképzőben nem­csak szakmát tanulnak a gye­rekek, közösségben is éinek. Munkálkodó közösségben. Az új sikerek a maiaknak épp­úgy örömöt szereznek, mint a régiek a régieknek. Csak a feltételek könnyebbedtek meg, a munka változatlan. Talán az sem véletlen, hogy szombaton és vasárnap ná­luk rendezik meg a KISZ- kongresszus tiszteletére meg­hirdetett szakmunkás-vetél­kedő országos döntőjét: „Egy­ségbe forraszt a KISZ”. Az elmúlt években számos ve­télkedőn bizonyítottak. Töb­bek között a „Ki tud többet a Szovjetunióról?"’ vetélke­dőn, tavaly, a területi dön­tőn. A közösségek ma is for­málódnak. Jó, alkotó közös­ségek. A huszonötödik évforduló­ra majd egy nagy ünnepsé­get rendezünk — mondták az iskolában. De akkor sem maguk ünneplésén lesz a hangsúly — ebben biztos vagyok. Mint ahogyan ezen a szerény huszadikon is a munkássá válásról, a felelős­ség vállalásáról, önmaguk megbecsüléséről folyt a szó. A példa erejével. Mert ke­vés, ha csak a szakmáját ta­nulja meg az ember; az el­méletet és a gyakorlatot. Ar­ra is készülni kell, hogy a munkaközösségben teljes jo­gú taggá váljanak. S ehhez jó iskola az ifjúsági moz­galom. Az, hogy egymásért is vállalják a felelősséget. (cs. a.) Elsssegélyiyíjtó verseny a Csaiyikban A csanyiki KISZ-iskola nagytermében gyülekező csa­patok közül a legmegilielődöt- tebbek a kisdobosok voltak, akik az elsősegélynyújtó me­gyei versenyek történetében először vehettek részt a küz­delemben. Az iskolai, járási versenyek legjobbjai mérték össze tegnap tudásukat a szakzsüri előtt elsősegély­nyújtási ismeretekből, ifjú kisdobos és úttörő vöröske­resztesek. Kraszvai Gáborné, a me­gyei Vöröskereszt titkára kö­szöntötte a csapatokat a Vö­röskereszt centenáriumának, valamint az ifjúsági Vörös­kereszt hatvanéves évfordu­lóinak tiszteletére rendezett • rendezvénysorozat részesei­ként. A KISZ-iskola épületei ad­ták 'otthont a . versenynek, amelyen balesetek szituációit kellett felismerni a gyere­keknek, gyors segítséget adni, bizonyítani alapos felkészült­ségüket, hogy valódi balese­teknél helyt tudnak állni, amíg a mentő, vagy az orvos, megérkezik. Az elsősegély­nyújtási' ismeretek mellett s vámot adtak a Vöröskereszt­ről, a szervezet tevékenysé­géről szerzett ismeretekről is. A versen yállomásokon a misJ kolci- mentőállomás szakem­berei értékelték az elvégzett feladatokat, pontozták az el­méleti tudást, a gyakorlati ügyességet; a rátermettség és a szÄmf ülesség • is segítette a versenyzőket. A kisdobosok csapatai közül első helyen végzett a versenyben a ka­zincbarcikai Kun Béla Általá­nos Iskola, második helyezett az ároktői, harmadik helye­zett a leninvárosi 5. számú Általános Iskola csapata. Az úttörök versenyét a miskolci 8. számú Általános Iskola nyerte meg, a mezőcsáti álta­lános iskola a második, az erdőhorvátiból érkezett csa­pat a harmadik helyen vég­zett. ' Ma, május 14-ém folytatódik a verseny a középiskolások erőpróbájával: a járások éa városok legügyesebb közép- iskolás ifjú vöröskeresztesei vetélkednek az elsőségért; ho­gyan tudják hasznosítani el­sősegélynyújtásból szerzett is­mereteiket. A hét filmjei jeannic Berlin, a Sheila meghalt és New Yorkban él című amerikai film főszereplője A ma kezdődő műsorhéten három új filmet mutatnak be a premiermozik. Egy ausztrál, egy amerikai és egy szovjet filmet. Előzetes tájékoztatás­ként az- alábüiakban hívjuk fel e művekre a figyelmet: Nyári rét a címe a Ken Hannam rendezte ausztrál bűnügyi filmnek. Az ausztrál filmek meglehetősen ritkák a hazai mozivásznakor^, s most is, mivel bűnügyi filmről van szó, amelynek fordulatait elő­re elmondani nem illik, na­gyon rövidre kell fogni a tá­jékoztatást. Egy távoli ten­gerparti településen játszódik, egy tanár és tanítványa csa­ládjának környezetében, sok váratlan fordulattal, titokza­tos eseményekkel, halottakkal és meglepő záró poénnal. Sheila meghalt és New Yorkban él címmel rendezett filmet az amerikai Sidney J. Furie. Főszereplője a címben is emlegetett Sheila, aki/a fő­iskola elvégzése után New Yorkba költözik, s ott nehe­zen találja meg a helyét. Sze­relmes lesz, de szerelme nem talál viszonzásra, választottja a szobatársnőjét inkább ked­veli és rendkívül sok kisebb szerelmi csalódás, ide-oda lö- ködés, csalódás • és kudarc után azzal a meggyőződéssel, vagy reménnyel válhatunk el a film hősnőjétől, hogy talán mégis megértésre' talál vá­lasztott szerelmesénél és a sok kanyargás után összeta­lálkozik útjuk. A női főszere­pet Jeannie Berlin, a férfit, a választott szerelmest Roy Scheider, a barátnőt és lakó­társat Rebecca Diana alakítja. A félhold árnyékában cím­mel kétrészes szovjet törté­nelmi filmet rendezett Ed­mond Keoszajan szovjet-ör­mény rendező, az Armen film Stúdióban, s abban Örmény- ország Oroszországhoz való csatlakozásának 150. évfor­dulójára emlékeztet. A nagy sodrú, meglehetősen hosszú film igen sokrétűen mutatja be, miként fenyegette a XVIII. században Örményország füg­getlenségét a terjesrtcedő tö­rök birodalom, miként kért az örmény fejedelem segítséget Péter cártól, akit akkor vi­szont lekötött a svédek táma­dása. A hazafiak szervezked­tek a török uralom ellen, amely viszont ezt büntetőhad­járattal torolta meg. A hábo­rú ideje alatt Péter cár is el­hunyt, az örményeknek ma­guknak kellett megvívniuk a törökkel. Sok-sok érdekes és izgalmas részlet, a hosszú hadjárat számos érdekes epi­zódja rajzolódik fel e filmben, amely az esemény melleit em­léket állít a hajdani hősök­nek. akik a félhold hatalma ellen felkeltek. A Hungária Műanyag-feldolgozó Vállalat és az Unió Afész megnyitotta műanyag-mintaboltját Miskolcon, a vásárcsarnokkal szemben. Május 14-től május 20-ig minden kedves vásárlónknak ajándékot adunk. I ft ^afeszÄ I0T

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents