Észak-Magyarország, 1981. május (37. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-10 / 108. szám

1981, május 10., vasárnap ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Miskolc 1f C 5-ig í városfejlesztés új szakasza Fél évtized egy több mint fél évezredes város életében, történelmi léptékekkel merve kis idő. de napjaink felgyor­sult varosfejlesztési tempója mellett meghatározó lehel a település jelenére, jövőjére nézve mindaz, ami égy Sieves tervciklus ideje alatt törté­nik, A városlakó szemszögé­ből nézve még az sem kö­zömbös, hogy a tervezett lé­tesítmények mi n ütemben, sorrendben készülnék el. hogy átadásukkal milyen mértékben járulnak hozzá az életkörülmények javításához. Miskolc az ország második legnagyobb városa, a legna­gyobb vidéki város ezt a tényszerű megállapítást nem­csak rangnak, hanem álla­potnak tekinti, hiszen egy te­lepülés sokféle módon mér­hető, hasonlítható a többihez. Mérhető a terület, a lakos­ság száma, az, ipari foglalkoz­tatottság, a megtermelt érté­kek nagysága, a száz lakásra jutó családok száma, és még sok hasonló adat segítségével. Borsod megye székhelye az elmúlt ötéves tervbén ismét figyelmet érdemlően gyara­podott. városfejlesztési ered­ményei pedig jó néhány vo­natkozásban meghaladták az országos átlagot.' Ez alatt az időszak alatt a város üzemei, gyárai 20 milliárd forintot érő beruházással lettek gaz­dagabbak, több és korsze­rűbb terméket adhattak a megyének, az országnak. A lakosság életkörülményeit érintő, befolyásoló beruházá­sok pedig 14 milliárd forin­tot tettek ki öt. év alatt. Eny- nyit a számokról es az elmúlt ötéves terv eredményeiről, melyek alapul szolgáltak a VI. ötéves terv előkészítésé­hez. Népgazdaságunk teherbíró képességének megfelelően a hatodik ötéves tervben az előzőnél szerényebb anyagi lehetőségekkel kell számolnia Miskolc tanácsának is. ami egyben növeli a beruházások, fejlesztések sorsáról, üteme­zéséről döntő testület felelős­ségét is. Az 1981 és 1988 kö­zötti időszakban Miskolc 15,1 milliárd forintos tanácsi költ­ségvetési és íejlesztési elő­irányzattal számolhat, ezt a tervet a városi tanács leg­utóbbi ülésén el is fogadta. A költségvetés milliárd fo­rintjait egyúttal úgy is kell szemlélnünk, hogy az energia- és szolgáltatási árak növeke­désével az iskolák, óvodák, bölcsődék, művelődési intéz­mények fűtési és áramszám­lái is nagyobbak lettek és az újabb, meg újabb létesítmé­nyek átadásával ezek a költ­ségek tovább fokozódnak. Mindezeket egybevetve is elmondható: Miskolc gazdasá­gi, kulturális, ellátási kötele­zettségeinek megfelelően ren­delkezik a fenntartáshoz, üze­meltetéshez, szerénjrebb fokú fejlesztéshez szükséges össze­gekkel. Más szavakkal, a vá­ros fejlődése nem torpan meg, hanem új, minőségileg más szakaszába lép. Amit ma regisztrálhatnánk, az a hirte­len nagyra nőtt kamasz gond­jaihoz mérhető. Mert nyúj­tózkodott, terebélyesedett, szerkezetileg • formálódott az iparváros, egyetlen tervidő­szakban 11 ezer új lakással gyarapodott. Igaz. akik al­bérletben. vagy a szülőkkel egy lakásban szűkösen húz­ták meg magukat, a lakást Önálló életük, a családjuk számára a legfontosabbnak tartották. De az ezerszámra felépült lakások mellé óvo­dák, iskolák, bölcsődék, bol­tok, szolgáltató üzletek kelle­nek. Ezek elkészültére meg az új, gyorsan és nagyra nőtt lakótelepeken is évekig" kel­lett várni. Aztán a tervezet­től elt.érően elmaradt több, mint másfél ezer régi lakás felújítása is. A fejlesztések újabb feladatokat jelöltek meg. nem szólva a demográ­fiái változások nyomán nőtt igényekről. A napjainkban 210 ezer lakosú yárosban 22 880 az általános iskolai ta- •ulók száma, és ez öt év alatt ötezerrel emelkedik. A zsúfoltság elkerülése érdeke­ben új tantermek építése vált kötelezővé. Az intenzív városfejlesztés szakaszát érezhetően egy más jellegű, extenzív fejlődés váltja fel, és ezek • a forintban mérve ugyancsak számottevő fej­lesztések mind a lakosság életkörülményeinek változá­sát, javítását szolgálják. A számokkal bármennyire csínján szeretnénk bánni, elötolakodnak és valami vé­letlen érdekes hasonlóságot is felfednek: a hatodik öt­éves tervben a járóbeteg-el- látás színvonalának javítása érdekében hat. orvosi rende­lőt, az új iakótelepi bölcső­dék zsúfoltságának csökken­tésére ha( új bölcsödét, öt esztendő alatt, a demográfiai változásoknak megfelelően, hat új általános iskolát épí­tenek meg. Szép program ez a most kezdődött ötéves terv­re. Mindezek mellett, válto­zatlanul kiemelt helyen sze­repel Miskolcon a célcsopor­tos lakásépítés és öt év alatt több mint ötezer új otthont építenek fel az állami pénz­eszközök felhasználásával. Kevesebbet, mint az ötödik ötéves tervben, mégis sokat, mert a „hiányzó” lakásszára egy részét a magánerős épít­kezés előretörésével, a kü­lönböze építési formák . (csa­ládi házak, társas-, telepszerű társasházak) segítségével le­het pótolni. A tanács közmű­vesített telekkel, a vállalatok terüietelőkészitő munkával, kölcsönnel, fuvarral és gépek biztosításával segítik elő, hogy minél több új otthon épüljön Miskolcon a hatodik ötéves tervben. Számol a VI. ötéves terv a miskolci lakásállomány mi­nőségi színvonalának javítá­sával is. A Selyemréten, a belvárosban, az összekötő városrészben 332(1 lakást újí­tanak fel és ezek nagy része korszerűbb komfortfokozatú­vá válik a munkálatok sorait. Ebben az ötéves . tervben sor kerülhet végre az elmaradt, korábbra tervezett lakásfel­újításra is. Ezzel a meglevő lakásvagyon megóvásán túl, a korszerűsítésre kerülő ottho­nok használati értéke is meg­nő. Meglehetősen nehéz és ál­dozatokat követelő feladat elvégzéséhez kezdett a város évekkel ezelőtt, amikor a régi, elavult, rossz teherbíró képességű fő úthálózat kor­szerűsítéséhez fogott. Az északi tehermen testó első sza­kaszainak megépítésével, a Rudas László utca folytatá­sának kialakításával roppant Tehertől mentesül 1 a legszű­kebben értelmezhető belvá­ros fő ütőere, jóllehet ennek érezhelő hatásait jelenleg még csak alig tapasztalhat­juk. Az utak építéséhez szük­séges területen szanálásokra is sor kerti. ,de Miskolcon a VI. ötéves tervben egyetlen épületet sem bontanak le meggondolatlanul. A városi tanács ülésén hangzott el: végleg lejárt a nagyvonalú szanálások ideje. minden hasznosítható épületre nagy szükség van. A vízműfejlesztés, a kór­házak rekonstrukciója, fej­lesztése az előző Ötéves terv idejéről áthúzódó feladat, mint ahogy a Patyolat köz­ponti telepének továbbépí­tése is. Bővül a város keres­kedelmi. szolgáltatói hálóza­ta. összesen több ezer négy­zetméter alapterületű létesít­mény átadásával és a jövő­ben, a város középtávú ter­vében az is szerepel, hogy ezekét a lakásokkal egy idő­ben adják át.. Jói kimunkált, gazdag cse­lekvési program készült a tervek megvalósításához és elfogadta a tanács a varos­fejlesztést següö társadalmi munka ötéves programját is. Nagy József Gazdasági céljaink valóra váltisáért \ A jogalkotásnak és a jog- alkalmazásnak a gazdasági viszonyok fejlesztésében, a népgazdaság vérkeringésében betöltött szerepéről, s a gaz­dasági életben jelenleg tevé­kenykedő mintegy ötezer vál­lalati jogtanácsos munkájáról, feladatairól háromnapos ta­nácskozás kezdődött szomba­ton Siófokon, a Magyar Jo­gász Szövetség rendezésében. ( A tanácskozáson dr. Mac­kója Imre igazságügy-minisz­ter részletesen szólt a párt XII. kongresszusának hatá­rozataiból, s a VI. ötéves terv céljaiból a gazdasági jogal­kotásra és jogalkalmazásra háruló feladatokról. Kiemel­te, hogy gazdasági céljaink valóra váltásához szükség van a gazdaságirányítási és ösztönző rendszer, a gazdál­kodás szervezetének és jogi formáinak, a gazdasági élet demokratizmusának további tök él e lés í tésére, ugyanakkor minden szinten javítani kell a vezetés munkáját és meg kell szilárdítani a gazdálko­dás törvényességét is. A nép­gazdaságban folj’ó munka tö­kéletesítésére, mindenekelőtt az irányítás és a szervezet korszerűsítésére, a törvényes rend, a fegyelem megszilárdí­tására nagy súlyt helyez a kormány új középtávú jogal­kotási programja is. A gazdasági kodifikáció a jog eszközeivel igyekszik maid előmozdítani, hogy vál­lalati szervezeti rendszerünk mind jobban alkalmazkodjék az új, megváltozott körülmé­nyekhez. Olyan változtatá­sokra van szükség, amelyek révén a vállalatok verseny- képessége nő, rugalmasabban alkalmazkodnak a változó bel- es külgazdasagi feltéte­lekhez, s alkalmasabbá vál­nak arra is, hogy megfele­lőbb körülményeket teremt­senek az egyének és a kol­lektívák érdekeltségének erő­% sítéséhez. Ezért a jelenleginél sokrétűbb, méreteiben is kü­lönböző vállalatokból álló szervezeti rendszerre van szükség. Jelenleg számos túl­méretezett gazdálkodó egység működik, s ezek szervezete nincs összhangban a tevé­kenységükkel.---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------^ Egy boldog ember Alighogy megvilágosodott az értelme, Csodálni kezdte a gépeket, a motorokat. Ké­sőbb a csodálat, szerelemmé erősödött, s ez a szerelem mindmáig tart. Időközben megtörtént a „házasság”, és nagyon boldog, mert a hobbija a szakmája. A 32 éves, markáns arcú, csendes, meg­fontolt beszédű fiatalembert, a MÁV Mis­kolci Járműjavító Üzem dolgozóját az Élen­járó Üzent cint elnyerése alkalmából ren­dezett átadási ünnepségen latiam először. Szimpatikus volt számomra az öröme, amely az aranykoszorús jelvények átvéte­lekor ott ragyogott az arcán. Nem volt ab­ban semmi hivalkodó, inkább a közös mun­ka elismerése lelett érzett büszkeség hevít­hette Kéri Andrást, a Váezi Mihály szo­cialista brigád vezetőjét. — Erről a fiúról írjál egyszeri — súgta oda járamüjavítós ismerősöm- — Kiváló szakember, közösségi ember, a társakat is alakítani tudó húzóember. Itt ülünk a műhelyben, a virágmintás műanyag térítővé) letakart asztal mellett, a falócán. Ö viszont az egész társalgás ide­je alatt áll. (Megszokta már, .hiszen mun­ka közben nem lehet lazítani.) — Harmadszor érdemeltük ki az arany fokozatot — mondja mintegy magyarázat­ként, amikor szóba hozom a legutóbbi ta­lálkozásunkat. — Azt hiszem, ez mar jelent valamit, ezt már számon tartják. Minden­esetre megfelelő alap a továbblépéshez. — Nehéz volt az aranyakat megszerezni? — Higgye el, megdolgoztunk érté. Az üzemben es az üzemen kívül egyaránt. A mi munkánkat nehezebb elbírálni. Így az­tán nekünk többet kell tennünk az elis­merésért. — Beszéljen a munkájukból! — Tizenegyen vagyunk, túlnyomórészt fiatalok. Az egyedüli ilyen brigád az üzem­ben. Valamennyi emelógep és -berendezés üzemkészségéért mi felelünk. Nálunk el­sődleges követelmény a minőség, a pontos­ság. Nevünkkel, aláírásunkkal hitelesítjük a javítást, karbantartást. Rendellenesség eseten azt bármikor visszakereshetik. Nem kevésbé lényeges a gyorsaság, de a rugal­masság. a találékonyság is nagyon fontos, mert gyakori a zavar az anyagellátásban. A végén említem, bár ez úgyis természe­tes: mindennél fontosabb, hogy balesetmen­tesen dolgozzunk. — Géplakatos a szakmája, akárcsak leg­több munkatársának. A járműjavító az el­ső munkahelye? — Miután kézhez kaptam a szakmunkás­bizonyítványt, elmentem dolgozni a tanácsi építőkhöz, A járműjavítás ismerősök vi­szont egyre csak unszoltak: miért nem megyek át hozzájuk? Itt hódolhatnák csak igazán a szenvedélyemnek, ráadásul a pénz is több. Aztán döntöttem: s tíz évvel ezelőtt jelentkeztem felvételre. Azóta eszembe sem jutott, hogy a falunkhoz, Novajídranyhoz közelebb is találhatnék magamnak állást. — Hogyan telik el egy napja? — Reggel fél ötkor csörög az óra. A vo­nat öt óra tíz perckor indul, s bizony egy egész órát zötvkölődünk, annyira rossz a közlekedés a vonalon. A műszak hat óra negyventől tizenöt óra tíz percig tart Ez azért nem szentírás, mert ha bejön egy hiba, mindaddig maradunk, amíg el nem hárítottuk. Odahaza is akad tennivaló; nemrégiben építkeztünk es ott a kert, á porta. Időt kell szakítanom a brigáddal kapcsolatos teendők intézésére, az üzemen kívüli vállalások teljesítésére, a szakszer­vezeti bizalmi funkció is ad elfoglaltságot, s marxizmus—leninizmus középiskolába já­rok. Könyvet, újságot — megvallom — rendszerint csak a vonaton, utazás közben •szoktam olvasni. — Beszeljen még magáról... — Azt hiszem, már mindent, elmondtam. Talán meg annyit: a feleségem odahaza, bölcsödében dolgozik, s van egy négyéves fiam. — Mit szeretne elérni az életben? Mikor lenne maradéktalanul boldog, elégedett? — Erre nem könnyű válaszolni. Értelmes életet akarok élni, ennyi az egész. Vagyis lelkiismeretesen dolgozni, magamat művel­ni, jó vezetővé válni, a közösségért csele­kedni. A magánéletemben pedig jó férj, jó apa maradni. Anyagiakról, észrevehette, nem szívesen beszélek. Elvégre nem ez a legfontosabb az életben. Könnyű szívvel kelni, feküdni, ez az én legfőbb életcé­lom ... Kohtj László Fotó: Fojtán László A BVK jó úton jár Ritka sikersorozatot mond­hatnak magukénak a Borsodi Vegyi kombinátban tevékeny­kedő újítók. 1979-ben első helyezést értek el a Szak- szervezetek megyei Tanácsa, valamint az Országos Talál­mányi Hivatal által meghir­detett újítási versenyben, s bár a mérce igen magas volt, az eredményeket sikerült to­vább fokozni az elmúlt esz­tendőben is. Tavaly 1022 újí­tást dolgoztak ki és 532-t ve­zettek be a termelőüzemek­ben, s az újításokból szár­mazó gazdasági eredmény meghaladta az 53 millió fo­rintot. A jól szervezett és irányí­tott versenymozgalomban az elmúlt évben 266l-en vettek részt, s külön is örvendetes a szocialista brigádok . akti­vitása. A termelő munkahe­lyeken dolgozó kollektívák összesen 896 újítást dolgoztak ki, ezeknek többségét beve­zették az üzemekben. Külön említést érdemel, hogy a kombinát újítóinak tevékeny­ségére nem a kampányszérű- ség. hanem az egyenletes fej­lődés a jellemző, A számok szerint az ötödik ötéves terv időszakára meghirdetett újí­tási versenyben évről évre növekedett a benyújtott, az elfogadott és a hasznosított javaslatok száma. Az elmúlt tervidőszakban a beadott 3460 javaslatból 1868-at fo­gadtak el, s az újításokból, valamint a találmányok hasz­nosításából származó gazda­sági eredmény meghaladta a 265 millió forintot. A szocia­lista brigádok újítókedvét példázza a több mint 2000 kollektív újítás, amelynek el­lenértékeként 7 millió 414 ezer forintot fizettek ki. A tervidőszak utolsó esz­tendejében. 1980-ban a saját kategóriájában ismét az első helyre került a BVK a me­gyei újítási versenyben, ez­zel véglegesen a nagyüzem birtokába került az első he­lyezettnek járó vándorserleg és elismerő oklevél, ami bi­zonyára új lendületet ad a kombinátban tevékenykedő újítóknak. A hatodik ötéves terv idő­szakában az újítómozgalomra, mint a műszaki fejlesztés egyik fontos mozgatórugójá­ra még inkább szüksége van népgazdaságunknak. S mert a" terv végül is a gyárakban, az üzemekben valósul meg. e helyeken kell megteremteni az alkotó-, a kezdeményező­készség kibontakozásának fel­tételeit., lehetőségeit. Ezekről — a hogyan to- vábbrol — volt szó a napok­ban a kombinátban megtar­tott újítói konferencián, amelynek munkájában részt vett dr. Pusztai Gyula, az Országos Találmányi Hivatal elnöke is, aki vázolta az újí­tómozgalom országos ered­ményeit sikereit, ugyanak­kor a fogyatékosságok, s eb­ből következően a tennivalók sokaságára hívta fel a részt­vevők figyelmét. — Az újítómozgalom irá­nyítói, szervezői teremtsék meg annak a feltételeit — mondotta —. hogy az alkotó energia valóban az alkotás­ra fordítódjék, s ne a jó és hasznos újítások elfogadtatá­sára. Megszívlelendő gondolato­kat fogalmazott meg a talál­mányi hivatal elnöke, s nem kétséges, hogy a gyakorlatból merített, mert nem kévés az olyan gyárak, üzemek, mun­kahelyek száma, ahol az újí­tások, találmányok körüli hu­zavona. a bürokratikus ügy­intézés, esetenként a szakmai féltékenység kedvét szegi az újítóknak. Helyi tapasztalatokról és tennivalókról szólt a konfe­rencián dr. Tolnai Lajos, a kombinát vezérigazgatója. Mindenekelőtt arról az ör­vendetes tényről beszélt, hogy a szocialista brigádok alkotó­kedve, az újitómozgalomban való aktív részvétele konkré­tan kimutatható a kombinát eredményes gazdálkodásában, s örvendetes, hogy az üze­mekben dolgozo gazdasági vezetők mind nagyobb fi­gyelmet fordítanak az újító kollektívák munkájának tá­mogatására. A tapasztalat bi­zonyítja — mondotta a ve­zérigazgató —, hogy egy-egy üzemben a vezetők hathatós ellenőrző és segítő munkája révén minden esetben növek­szik a brigádok újító-, al­kotókedve is. Az elért eredmények bizo­nyítják. hogy á Borsodi Ve­gyikombinátban jó úton jár az újítómozgalom. Ám a kon­ferencián többen említettek negatív jelenségeket, problé­mákat is, amelyek akadá­lyozzák az eredményes és ha­tékony munkát. Ilyenek pél­dául a szakvéleményezés, va­lamint az újítások bevezeté­sének késedelme, s a visz- sza-visszatérő kalkulációs problémák, viták. S bár ezen a területen az elmúlt évek­ben pozitív irányú változás tapasztalható, a folyamatot mindenkeppen meg kel! ayor- sítani. Fontos az is — mon­dotta a kombinát vezérigaz­gatója —, hogy az évenként kidolgozásra kerülő újítási feladattervek készítésére na­gyobb energiát fordítsanak, hiszen ez a feladatterv ga­ranciákat tartalmaz, konkrét problémák megoldását . kéri, várja az újítóktól. Szarvas Dezső «4»

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents