Észak-Magyarország, 1981. május (37. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-09 / 107. szám

4 1981. május 9., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 flmi felgyorsul - ami változatlan Az AGROBER megyei ki- rendeltsége 1967 óta yégez önálló tervezői és beruházói munkát. A kirendeltség dol­gozóinak tevékenysége nyo­mon kísérhető nemcsak a megye, hanem az ország szá­mos mezőgazdasági nagyüze­mének, termelőszövetkeze­tének fejlődésében. A kiren­deltség szellemi kapacitása mindig is nagyobb volt, mint amit a megye mező- gazdasága igényelt. Joggal vetődhetne fel a kérdés, hogy most, amikor a fej­lesztési erőforrások a me­zőgazdaságban lis beszűkül­tek, a jelenlegi szellemi ka­pacitás mértéke nem halad­ja-e meg túlzottan az igé­nyeket, Ezekről a kérdések­ről, a kirendeltség ez évi főbb tevékenységéről beszél­gettünk Dósa Károllyal, az AGROBER megyei kirendelt­ségének főmérnökével. — Az AGROBER megyei kirendeltségén a mindenkori megyei igényeket meghala­dóan jó a szakember-ellá­tottság. Békéscsaba, Salgó­tarján és még számos ki­emelkedő fontosságú város szakembergondokkal küzd. A megyénkben rendelkezés­re álló szellemi tőke — el­sősorban az építészekre gon­dolok — azonban gyakorla­tilag az ország számos terü­letén hasznosítható. Kap­csolataink így kiterjednek a megye-, sőt az országhatáron kívüli területekre is. — Az elmúlt öt esztendő során a kirendeltség kapa­citásának 25—20 százalékát tette ki a Békés, Szolnok és Csongrád megyében folytatott tevékenység, amit az egyes megyék létszámgondok, vagyis szakemberhiány miatt nem tudtak elvégezni. Ez ideig főként típustervek készíté­sével, sertés-, szarvasmar­ha-, valamint juhtartási épületek tervezésével foglal­koztunk. Az utóbbi két év­ben a változó gazdasági kör­nyezetnek megfelelően jól érzékelhető változást ta­pasztalunk, amit a megbí­zások jellegének változása is hűen tükröz. A meliorációs tevékenység iránti igény is gyorsan nő. Ezt igazolja, hogy erre az évre gyakor­latilag már most kitöltött a kirendeltség meliorációs ka­pacitása. — Most tervezzük a bod­rogközi térség melioráció­ját: s ez több gazdaságot érint. Hegyalján, konkrétan Erdőhorvátin és Tolcsván szőlőtelepítéseket megelőző meliorációra kerül sor. A változó körülmények jelen­tőségét igazolja, hogy fel­gyorsult a juhászat fejlődé­se, A gazdaságok ilyen irá­nyú tevékenysége közül ta­lán a tarcali Hegyalja Ter­melőszövetkezet fejlesztését emelhetjük ki, amely pilla­natnyilag megbízásaink kö­zül a legkomplexebbnek te­kinthető. Egyelőre még csak ajánla­ti szinten, exporttárgyaláso­kat folytatunk egy-egy na­gyobb léptékű, mértékű — Líbiába: a juhágazat, Nigé­riába a sertéságazat fejlesz­tésével összefüggő — tanul­mány készítéséről. Ügy ítél­jük meg, hogy — a nehezebb gazdasági feltételek, a beru­házások visszafogása ellené­re — a feladatok mértéke, nagysága nem változott. Sajnos, e munkák jelentő­sebb részét a tőkeerősebb, a nagyobb eszközökkel ren­delkező alföldi mezőgazda- sági üzemekből érkező meg­bízások alkotják. Üj. komplex telepek irán­ti igény ezek között sincs. A megrendelések — a borso­dihoz hasonlóan — a megle­vő telepek rekonstrukciójá­ra, illetve jelentős bővítésé­re vonatkoznak. A sárospata­ki Kossuth Termelőszövet­kezet számára 224 férőhe­lyes tehenészeti telepet ter­vezünk, a Hejőmenti Állami Gazdaságnak 1200 férőhelyes sertéshizlalót, míg Tiszake- sziben a Tiszamenti Mező­gazdasági Termelőszövetke­zet számára 2 darab 160 fé­rőhelyes hízómarha-istálló korszerűsítésének dokumen­tációját készítjük el. Ismert az Építési és Vá­rosfejlesztési Minisztérium­nak az a törekvése, hogy a tervező- és beruházó válla­latok szakembereinek egv részét — megfelelő döntéssel, illetve szabályozással — a kivitelezés ' területére irá­nyítsák át. Az AGROBER megyei kirendeltségénél na­gyobb mértékű fluktuációra eddig nem került sor. Ennek okát egy példán keresztül Dósa Károly így indokolja: — Az elmúlt években szá­mottevő volt' az AGROBER- nek a célcsoportos mezőgaz­dasági utak tervezésében ki­fejtett tevékenysége. E mun­kákhoz jó szakembergárdát sikerült kinevelnünk. Bízunk abban, hogy a beruházások visszafogása nem tart sokáig. Pazarlás lenne lehat a ki­rendeltség értékes és szüksé­ges szakembergárdáját le­építeni, a létszámot csök­kenteni. Ez a szemlélet érződik egyébként az AGROBER megyei kirendeltségének egész vállalkozási politikájá­ban. Ha mindenkit, vagy csaknem, minden embert meg akarnak tartani, szá­mukra munkát kell biztosí­tani. Ezért a már említett teendőkön kívül a kirendelt­ség tervezői részt vesznek a KPM-utak i rekonstrukciójá­ban, a Miskolci Ingatlanke­zelő Vállalat kezelésében le­vő épületek felújításának tervezésében és részt vállal­nak OTP-lakások tervrajzá­nak elkészítésében is. Meg­fognak minden munkát és megragadnak minden forin­tot ... Buciiért Miklós TalajmiveEés szántás nélkül A Debreceni Agrártudo­mányi Egyetem karcagi ku­tatóintézetében nemzetközi­leg is figyelemre méltó mód­szert dolgozlak ki a vízren­dezésre és a talajnedvesség szabályozására. Az eljárás lényege, hogy a szélsőséges kémiai összetételű és rossz vízháztartású talajokon, töb­bek között a szikes táblákon is megvalósítható a vízkész­let-szabályozás es ezzel a biztonságos termelés. A ta­laj vízkészletének jobb meg­őrzése érdekében a szántás nélküli mélyművelést ajánl­ják. A nádudvari rendszer partnergazdaságai eddig tíz­ezer hektáron alkalmazták, s az eljárással a talajműve­lésre fordított . költséget 10 millió forinttal csökkentet­ték. Borsod-Abaúj-Zemplén megye egyik legkedveltebb üdülő- és pihenökörzete a nyéki tavak környéke. Nem véletlen ez a népszerűség, hiszen az ide-kilátogatóknak szinte adott minden: a kel­lemes, csendes környék, a jó levegő és a ma már mintegy 27 hektárnyi, fürdésre és horgászásra egyaránt alkal­mas vízfelület. A nyékládházi tanács je­lenleg 322 lelket tai l, itt nyil­ván. . Mi sem jellemzőbb az üdülőkörzet népszerűségére, mint hogy rengetegen jelen­tik be telekvásárlási igényei­ket a helyi tanácsnál. Körül­belül ezren várnak most te­lekre a nyilvántartás sze­rint, ám a lehetőségek kor­látozottak. Szécsénvi László tanácselnök tájékozta tasa szerint nem tudják áz igé­nyeket teljes mértékben ki­elégíteni. ám hamarosan 163, egyenként 100 négyszögöles területet adnak át a tó mel­lett, Az 1st van'-tó északi ré­szén. az akácosban kijelölt telkek ára bizony nem lesz kevés, csaknem kétszerese a régebben eladott földek árá­nak. Hogy mi indokolja az áremelést? A felosztásra ke­rülő terület teljesen kiesik a közműhálózatból. Ahhoz, hogy itt építkezni tudjanak, utat. vizet, villanyt kell lé­tesíteni, ami pénzbe kerül. A tanács tervei között szerepel, hogy a területen létrehozza a szükséges közműveket és ha a vásárlásra kijelöli ve­vők befizetik a pénzt, meg­kezdődhet az építkezés. Betonüzem Mezőkövesden A mezőkövesdi ófész betonüzemének termékei igen keresettek és közkedveltek a vásárlók körében. A jelenleg 65 dolgozót foglalkoztató üzem idei termelési értékterve 14 millió forint. Készülnek itt járdalapok, kútgyürük, mozaiklapok, mederburkolók, útszegélyek. Fotóriporterünk a szőlő támberendezésének használt betontuskók készítőit kapta lencsevégre. lelyzeijelentés a farkasiynki ak Tervteljesítés a termelésben — Lemaradás az elővájásban — A tényleges munkaidő csak öt óra Farkaslyuk apró település Ózd szomszédságában. Erre­felé sok a hegy és az erdő. A föld mélyében pedig szin­te elfogyhatni lan szénvagvon rejtőzködik. Az első bányát még 1914-ben nyitották. s ezt továbbiak követték. Nincs ember, aki pontosan meg tudná mondani, hány csille szén érkezett ki ,a mai banvászkodás fő szallítoui- vonalán, a Gyürky-táróri, de bizonyosan több tízmillió tonnára tehető. Az üzemhez tartozik a már említett far- kaslyuki bányán kívül az egeresein akna, ahol régi ha­gyománya van a szénbá- nyászkodásnak. De ami az igazat illeti, az utóbbi más­fél évnél szebb időszakot is átélték az itteni bányászok, aminek emlékét számtalan elismerés, különféle kitünte­tés őrzi. Az elmúlt eszten­dőben a farkaslyuki gárda bizony jócskán elmaradt a tervek teljesítésétől, s az idén is felemásan rajtolt. — Áprilissal bezáróan si­került eleget tennünk a szén termelési programnak — tájékoztatnak a statisztikai osztályon. — Nem így az élö- vájás területén, ahol 363 meter a lemaradás. Legutóbbi . látogatásunk­kor Balogh Emil, az üzem főmérnöke a következőket nyilatkozta az ez évi felada­tokról : — Nagyjából az idén is hasonló mennyiségű szenet kell felszínre küldenünk, mint amennyit az elmúlt év­ben kellett volna; 576 ezer tonna a tervünk. A vágat- hajtókra ugyanakkor na­gyobb tennivalók várnak, hiszen szeretnénk a tavalyi adósságból is törleszteni. Szükség van az elövajás fo­kozásara, különben nem tud­juk megnyugtatóan biztosí­tani az elkövetkezendő évek fejtési területét. Az elövájá- sokon dolgozóknak tehát az idén 6420 meter bányafolyo­sót kell elkészíteniük. v A kérdésre, hogy milyen­nek látja a tervteljesítés le­hetőségét, Balogh Emil eze­ket válaszolta: — A széntermelésben le­hetnek éppen zökkenők, de végeredményben eleget tu­Tejtermelésben, gyepgazdálkodásban Tegnap a megyei Tejipari Vállalat klubtermében tün­tették ki azokat a gazdasá­gokat, s egyéni termelőket, akik az elmúlt évi gyepgaz- dátkodási, s tejtermelési ver­senyben a legjobb helyen vé­gezlek. A díjak átadása előtt Fejes László, a megyei ta­nács elnökhelyettese értékel­te az immár ötödik éve meg­rendezett tej termelési ver­seny tapasztalatait. Az el­múlt évben négy állami gaz­daság, 34 termelőszövetkezet es 655 kistermelő nevezett be a versenybe, amelynek cél­ja: a tejtermelés fokozása, a lakosság növekvő tej- és tej- termékigényeinek kielégíté­se. A' korábbi évekhez hason­lóan az állami gazdaságok szakosított tehenészeti tele­péin volt a legmagasabb szin­tű a termelés, hiszen egy te­héntől több mint ötezer li­ter tejet fejtek. Termelőszö­vetkezeteinkben végre átlép­tek egy bűvös határt, a há­romezer liter feletti tehenen­ként! tejtermelés nyolcvan literrel magasabb a megelő­ző év hozamától. Sajnos me­gyénk 68 tejtermelő közös gazdaságából csak nyolc használta ki maximálisan a tejtermelés fokozására adott prémiumot, harmincnégy üzemünkben nem éltek ezzel a lehetőséggel. Első alkalommal hirdették meg az elmúlt évben a gyep­gazdálkodási versenyt, amelynek összekapcsolását a tejtermeléssel indokolttá te­szi az a tény, hogy megyénk jelentős gyepterülettel ren­delkezik. Sajnos a több mint 137 ezer hektáros legelőterü- leten nagyon alacsony szín­vonalú gazdálkodás folyik, amely annak is meghatáro­zója, hogy mezőgazdaságunk egyik legnagyobb költség- csökkentő tartaléka a gyep­gazdálkodásban és haszno­sításában rejlik. Az elkövet­kező öt évben viszonylag sze­rény eszköz- és energiaráfor­dítással a gyeptermelés 30 százalékkal növelhető — mondotta Fejes László. Ezek után a termelési eredményeik alapján kitün­tették az élen' végzett állami gazdaságokat, s termelőszö­vetkezeteket. Az oklevele­ket, a tárgy- és pénzjutalmat a megyei tanács elnökhelyet­tese adta át az üzemek kép­viselőinek. A magyartarka- állománnval versenyző üze­mek közül az emodi Szabad­ságharcos Termelőszövetke­zet végzett az első helyen, egy tehéntől fejt 4386 kilo­grammos tejtermeléssel. Má­sodik a múcsonyi Űj Élet Tsz. harmadik a sárospataki Kossuth Termelőszövetkezet Jelt. A holsteinfriz keresz­tezésből származó tehénállo­mányok közül a legjobbnak a Szerencsi Állami Gazdaság tehenészeti telepe bizonyult, ahol egy tehéntől 5112 hier tejet fejtek. A második he­lyen a Hejőmenti Állami Gazdaság, a harmadikon a Nagymiskolci Állami Gaz­daság végzett. A 100 hektár mezőgazda­sági területre jutó árutejter­melésben a Nagymiskolci Ál­lami Gazdaság végzett az élen. amíg az árutejmenv- nviséget legjobban , növelő mezőgazdasági nagyüzemek közül a hernádnémeti Her- nádvölgye Tsz lett az első. Megyei különdíjban a Sze­rencsi Állami Gazdaság ré­szesült. A kistermelők közül Sváb László monoki, s Szat­mári Imre taktaharkánvi gazdát jutalmazták elmúlt évi tevékenységéért első hellyel. A megyei gyepgazdalkodá- si verseny első díját jelké­pező serleget az ináncsi Vö­rös Csillag Termelőszövetke­zet kapta meg úttörő szak­mai munkájáért A műtrá­gyázásban, a példamutató hasznosításban kifejtett munkájukért még négy nagyüzemet jutalmaztak meg, majd a nyolc legmaga­sabb hozamot termelő gaz­daság legelőhasznosítását is­merték el oklevélleL dunk majd tenni a célkitű­zésnek. Az év során csak két frontátállást kell végrehaj­tanunk. ami még elviselhető teher számunkra. 'Vágathaj­tásban viszont komoly gon­dokra számítunk, s emberfe­letti erőfeszítéseket igényel a terv teljesítése. Az eddigi eredmények a főmérnök szavait igazolják. De hová nyúlnak vissza _a bajok gyökereit, mi állandó­sítja a gondokat? — Kevés az elővájási csa­patunk — hangzik a .válasz. — Farkasl.vukon legalább negyven ember hiányzik a létszámból. Ráadásul sok a fenntartási, vágatátépítési munka. Ezekre a munkákra elővájókat kell beosztanunk, akik így nem végezhetik ere­deti feladatukat. Cseleked­nünk kell, mégpedig minél előbb 1 — S mit kívánnak tenni? — A lehetőségeink eléggé korlátozottak. Mindössze két új EHOR .típusú rakodógép érkezésében reménykedünk. Ilyen gépünk már van. s ta­pasztalatunk kedvező. A végső megoldást további elö- vájó brigádok alakítása je­lentené. Vái’juk tehát a bá­nyászatot, az elővájási mun­kai kedvelő fiatalokat. A termelést és az elővá- jást hátráltatja még Farkas- lvukon, hogy 21 százalék a kieső műszakarány. A szál­lítási teljesítményt is fokoz­ni kell, mert a szűk kapaci- -tás gátja lesz a jövő lei-vei megvalósításának. Mivel hosszú a bánva: sok időt ra­bol el a ki- és beszállás, üzemi szinten megközelítő­en csak öt órát dolgozik ténylegesen a farkaslyuki bányász, ami \ nagyon kevés. — Megítélése . szerint mennyi túlműszakot kell le­töltenie az idén az itteni bá­nyászoknak? Hogyan lehetne a túlműszakok számát csök­kenteni, illeti-e azokat meg­szüntetni ? — Az eredeti vállalati terv, s az ennek nyomán ké­szült üzemi program is a túlmüszakokra ’ épült. A szénre nagy szükségé van a népgazdaságnak, léhát ter­melnünk kell. Véleményem szerint ebben az. évben is szükség lesz 15—20 szabad­napi termelésre. Csökkente­ni vagy megszüntetni a túl­munkát csakis a létszám nö­velésével. vagy a folyamatos munkarend bevezetésével lehetne. Kolaj László

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents