Észak-Magyarország, 1981. május (37. évfolyam, 101-126. szám)
1981-05-08 / 106. szám
ÉSZAIC-MAGYARORSZÁG 4 1961. május 8., péntek művészeti mma ' Borsod megyében, illetve Miskolcon öt művészeti szakszervezetnek van bizottsága, a hatodik ágazat tagjai, a képzőművészek budapesti szb-hez tartoznak. Az öt szakszervezeti bizottság titkárával beszélgettünk arról, mi toglalkoztatja most a művészeti szakszervezetekét, illetve a' helyi bizoltsá- goÍLat. A Miskolci Nemzeti Színház szakszervezeti bizottságának titkára, Dariday Róbert: —; Szerencsés helyzetben vagyunk, mert egész tagságunk egy épületen belül van, bizalmi testületre így- nincs szükség, viszont a bizalmihálózatunk, amely tizenkét bizalmiból és bizalmihelyettesből áll, a színház legkisebb munkacsoportjához is eljut és így a tagság minden rétege megfelelő képviseletet kap. Évente két taggyűlést tartunk, szükség i esetén rendkívülit i§, havon- ; ta bizalmiértekezleteket. : 'Problémát jelenleg a fiatal táncosok szállásának biztosítása jelent. A bizalmiak és a szakszervezeti bizottság , kapcsolata jó. A Borsod megyei Moziüzemi Vállalat szb-titlcára, Kasztner Sándorné mondja: j — Vállalatunk jellegénél! fogva tagságunk szétszórtan él. Taggyűlést tartani nem tudunk, ezt a bizalmi testületi ülés helyettesíti. Ez a legfelsőbb fórumunk. Huszonkilenc bizalmi és ugyanannyi helyettes látja el ezeket a feladatokat, s mert igen sok dolgozónk másodállásos, sőt csaknem többségben vannak, a szakszervezeti csoportértekezleten ők is részt vesznek. így kapcsolódnak az egységes vállalati szakszervezeti munkához. Évente négy alkalommal tartunk bizalmi testületi ülést, s mert a Miskolcon működő művészeti szakszervezetek közül egyedül a mienk működik vállalati keretben,' tevékenységünk eltér a többiekétől, az intézményitől. Véleményeztük a vállalati tervfeladatokat, az idei bérfejlesztés alapelveit, az elmúlt évi kulturális és szociális alap felhasználását és az idei, ilyen jellegű terveit. Még az első fél évben tervezzük megvitatni az új vállalati kollektív szerződést, a törzs- gárdaszabályzatot és az ötéves szociálpolitikai tervet. Mintegy 350 főnyi munkavállalónk körülbelül negyven helyen' dolgozik, ezért nem is lehetne a tagságot egyszerre összehívni, de a bizalmirendszer jól bevált. A Zenepedagógusok Szak- szervezetének Borsod megyei titkára, Takács Erzsébet: — A legutóbbi választást már küldöttgyűlés útján bonyolítottuk le és működésünk alapja a bizalmi testületi munka. Tizenhárom intézményből jönnek a bizalmiak, s az egybehívásu- kat, a bizalmi testületi ülést igyekszünk továbbképzéssel összekapcsolni. Problémát jelent számunkra, hogy a Budapestről lejáró tanárok között sok fiatal szívesen vállal szakszervezeti munkát bizalmifeladatat, ám a rendszeres utazás megnehezíti mozgalmi munkájukat. Tizenkét oktatási intézménynyel van kapcsolatunk. Ez a kapcsolat általában jó, egyetlen nagyobb panaszunk a mezőkövesdi intézeti elhelyezés., A Miskolci Szimfonikus Zenekar szb-titkára Nagy László: — A színházhoz hasonlóan abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy együtt van az egész tagságunk, így bizalmi testületre . nincs szükség, három bízalmicso- portunk van. Évente két szak- szervezeti gyűlést tartunk. Nagyarányú a fiatalodás tagságunk körében, s a lakás* körülmények lassan, de rendeződnek. Ugyanakkor, immár a zenekar megalakulása óta változatlanul gond magának a zenekarnak az elhelyezése. További gondunk még a saját kocsival történő utaztatások, elszámolások körüli nem kevés nehézség, és visszásság. A zenekar igazgatósága elkészítette az új munkahelyi ügyviteli rendet, azt véleményeztük, felküldtük szak- szervezeti központunknak és mostanában kerül sor a módosítási javaslatok megtárgyalására. A Szórakoztatózenészek Szakszervezetének Borsod megyei titkára, Gratzl Ferenc: — Roppant szétszórtan dolgozunk. Kétszázhatvan főnyi tagságunk mintegy ötven helyen, illetve településen van. Ilyen adottságok mellett csak a bizalmi testületre építhetünk, a bizaí- miértekezletek rendszere viszont jól bevált. Húsz bizalmi és ugyanannyi helyettes munkálkodik. A munkáltató vendéglátó vállalatokkal jó a viszony, a bizalmiakat és a szakszervezeti bizottságot jó partnernek fogadják el. Az elmúlt évben mintegy 60—70 fővel növekedett tagságunk, mivel ezek többségben fiatalok, nemcsak jelentős megifjo- dással, hanem minőségi javulással is számolunk, tekintettel arra, hogy az új tagok középiskolai végzettségűek, az idős iskolázatlanok száma csökken, s így arányaiban is növekszik szakszervezetünkön belül a kvalifikáltság. (benedek) Szomolyán Szomolyán üzemel a Hórvölgye Tsz kötszercsomagoló melléküzeme, amely helyben biztosit munkaalkalmat a szomolyai asszonyoknak. A szövetkezet kis melléküzeme a RICO Kötszergyár termekéit csomagolja. Fotó: Fojtán A napokban nyílt és a hónap végéig tekinthető meg Miskolcon, a Mini Galériában az a kamarakiállítás, amelyen tizenkét ismert képzőművész tiszteleg a maga nyelvén a száz évvel ezelőtt született zseni, Bartók Béla emlékezete előtt. A centenáriumi ünnepségek sorában talán nem sorolható a legjelentősebbek közé a Rajzok Bartók Béla emlékezetére című kis tárlat a maga húsz lapjával, de éppen mert tizenkét művész munkáit kínálja — grafikusok, festők, sőt szobrász is van körtük —, egyben art is tükrözi, miként él ezekben a más műfajban alkotókban Bartók, hogyan kívánják tiszteletüket rajzba fogalmazni. Ahány kiállító, csaknem ugyanannyi megközelítés, ábrázolás. Würtz Adám kevés vonalú Mikrokozmosz-idézésedtől, Pető János sötét háttérből kiemelkedő Bartókarevonásaitól, Reich Károly virágos szárnyú szarvasától, Czinke Ferenc erősen stilizált Bartók-átfogalma zásáig vagy Feledy Gyula utóbbi éveibe igencsak jellemző, ösz- szetett kompozícióig sokszínű a sor, s abban ha más és más megközelítéssel is, de szinte egyenértékűen van jelen Lóránt János tiszta forrás, illetve szarvasmotívumos lapja, Máger Agnes két Cantata profana illusztrációja, Lenkey Zoltán A kékszakállú ihlette munkája, Lukovszky László ugyancsak A kékszakállút idéző és egy zenekart megjelenítő rajza Bognár Árpád, Varga Éva és Banga Ferenc egy vagy több értékes műve. Tizenkét művész húsz lapja (összesen huszonnégy rajza) közös tiszteletadás, amely a sokféle Bartók-emlékezés sodróban is külön figyelmet érdemel, s ezért ajánljuk jó szívvel az érdeklődőknek: keressék fel a Mini Galériában (Kossuth utca 11.) a Rajzok Bartók Béla emlékezetére című tárlatot. (hm) Kn Mihály íéiéií tanulmánya Uj Akadémiai-kötetek Korom Mihály nagyszabású tanulmányát — Magyarország ideiglenes nemzeti kormánya és a fegyverszünet (1944— 1945) a címe — most adta közié az Akadémiai Kiadó. A munka azokat az eseményeket vizsgálja, amelyek során Magyarország a II. világháború utolsó szakaszában kilépett a fasiszta szövetségből és átállt az antifasiszta koalíció oldalára. A szerző a téma elszakíthatatlan részeként tárgyalja az antifasiszta nagyhatalmaknak a hitlerista szövetség kisebb országai irányába kialakított politikáját, a szovjet csapatok előrenyomulásának hatását a horthysta politikára 1944 őszén és a magyar demokratikus népi erők kibontakozását a felszabadult területeken. Mindezek együttesen tették lehetővé, hogy új, népi hatalom jöhetett létre Magyarországon 1944 decemberében, és az adott nemzetközi lehetőségek keretében kivezethette az országot a háborúból. Bemutatja a kötet a különböző magyar átállási próbálkozások nemzetközi politikai és katonai lehetőségeit, á fegyverszüneti tárgyalásokat, valamint az 1945. január 20-án aláírt fegyverszüneti egyezmény megszövegezését. A könyv zömmel új hazai és külföldi, először felhasznált forrásanyagok alapján tárja fed a témához kapcsolódó kérdéseket és vitatja meg az eseményekben részt vevő országok, osztályok, szervezetek és csoportok tevékenységét, mozgását, küzdelmét. A bolgár állam megalapításának 1300. évfordulója alkalmából jelentette meg a kiadó a Tanulmányok a bolgár —magyar kapcsolatok köréből című kötetet Csavdar Dobrev, Juhász'Péter és Petar Mijatev szerkesztésében. A mű egyidejűleg bolgár nyelven is megjelent a Bolgár Tudományos Akadémia gondozásában. A huszonnyolc — részben bolgár, részben magyar szerzőtől származó — tanulmány a két nép történelmi és kulturális kapcsolatainak gazdag múltját, hagyományos barátságának több mint két évezredes — még etelközi eredetű — gyökereit, szellemi érintkezésének dokumentumait tárja fel. Az első rész a honfoglalás előtti együttélés korát mutatja be; a második a középkori bolgár—magyar kapcsolatokat; a harmadikban a török hódoltság alatti bolgár —magyar kapcsolatokról található bolgár és magyar anyag; a negyedik rész pedig az ismét önálló Bulgáriával kiépített kapcsolatainkkal foglalkozik, eljutva a két ország felszabadulás utáni baráti együttműködéséig. Az utolsó tanulmány Nagy László bolgár népdalfordításait elemzi. Gelléri Andor Endre pályaképét rajzolja fel Nagy Sz. Péter, a kiadó Irodalomtörténeti füzetek sorozatában megjelent, Az idilltól az abszurdig című kötetében. A kötet nem az író életének és egyéniségének részletező bemutatására vállalkozott, életrajzi vonatkozásokra csak ott tér ki, ahol a művek“elemzé- se ért megkívánja. A cél: az életmű belső fejlődésének, törvényszerűségeinek feltárása, stiláris és tartalmi elemzése, a kor stílusáramlataival való szembesítése. Szocialista filmek fesztiválja Másodízben köszöntjük megyénkben, Borsod-Abaúj- Zemplénben a szocialista filmek fesztiválját. A Borsod megyei események kezdete tegnap, május 7-én délután 4 órakor volt Miskolcon, a Táncsics filmszínházban, ahol jelentős számú érdeklődő várakozásában Csáki Imre. a megyei tanács közművelődési csopertjának vezetője mondott megnyitót. Ebből idézzük az alábbiakat: — A filmművészet társadalmunkban jelentős nevelő és szórakoztató szerepet tölt be, és mindkettőt átszövi a tudatformálási funkció. Minden igaz műalkotás nyomot hagy a nézőben, s a hatás észlelhető változásokat hoz az egyénben, az egyén ízlésében, végeredményben az egész magatartásában és gondolkodásában is. A film pedig nemcsak az esztétikai megismerési’ hanem az ismeretsűrítő szerepet is betölti. A filmnyelv sajátossága lehetővé teszi, hogy a szocialista életmód a közösségi létformát és szocialista magatartás erősítésében is fontos feladatokat oldjon meg. A megnyitót követően kezdték el vetíteni azt a 15 perces rövidfilmet, amelyet az NDK kulturális centrumának segítségével juttattak el Miskolcra, mint ahogyan így látható a Táncsics filmszínházban az NDK filmek plakátkiállitása és az NDK életéről szóló diaflexbemu- tató is. Talán nem érdektelen elmondani a nagyközönségnek, hogy a miskolci Táncsics mozi május 1-től premier- mbziként működik, ami azt jelenti, hogy az országos bemutatókkal égy időben láthatják a filmkedvelők a legújabb alkotásokat. A Táncsics azért kaphatta meg — mint azt Belkó Béla üzemvezető elmondta — ezt a besorolást, mert műszaki és technikai felkészültsége ennek megfelel. ☆ Ma, május 8-án este 7 órakor kezdik vetíteni a To- * kaj vendéglátóházban a Katasztrófa földön, égen című szovjet filmet, amely Magyarországon előbemutató- ként látható. A vetítésen jelen lesz 1 Beliun Iván Iváno- vics, a Szovjet Kultúra és Tudomány. Háza filmosztályának vezetője is. „Városunk művészei” sorozatban A Zrínyi gimnázium énekkarát hallottuk Az elmúlt héten a Petőfi rádió műsorában szerepelt a miskolci Zrínyi Ilona Gimnázium leánykára, május 28—31. között pedig Jugoszláviában, a ceijei nemzetközi kórus- fesztiválon képviselik majd a magyar ifjúsági kórusmoz- gaimat. Szerdán este a miskolci közönségnek a személyes találkozásra is volt alkalma — az énekkar, melyet Homródiné Engi Zsuzsa vezényelt, nagy sikerű hangversenyt adott a Zenepalota zsúfolásig telt Bartók-termé- ben. A sikerhez vezető út visszakanyarodik még á hetvenes évek közepére: 1976- ban, a már addig is szép énekkari hagyományokkal rendelkező Zrínyi Ilona Gimnáziumban ének-zenei tagozat indult; az iskola megizmosodott, szakmailag jelentősebb feladatokkal megbirkózó kórusa pedig sorra aratta sikeren, de már a közvel- let pátrián túl is, országos seregszemléken, s az Éneklő Ifjúság mozgalom, rendezvényein. Május 6-i koncertjük repertoárján Palestrinától Karai Józsefig pállhattunk műveket, érintve a romantika óriásait, Brahmsot és Mendelssohnt, de megszólaltatták a magyar kórusmuzsika klasszikus nagyjait, Bartók és Kodály kompozícióit is. éz a kétségtelenül óriási léptékű, ötszáz -év éneklő hagyományaival kacérkodó program izgalmas, és veszélyektől sem mentes zenei kalandra csábította az énekkart. A közönség örömmel fogadta az olyan, meglehetősen ritkán hallható darabokat, mint például Brahmsnak az Osszián dala, vagy Max Regertől az Ér ist’s című alkotást. Kár, hogy ez utóbbi nem sikerült maradéktalanul, Az est legszebb, legérettebb produkciói Karai József dalai voltak (Estéli nótázás, Áradj zene, Virágsirató), de hasonlóan kiemelkedő teljesítményt jelentett Kodály Zoltán III. olasz madrigálja és Pászti Miklósnak Csokonai versére írt, A szépség című munkája. Általában elmondható, hogy a hangverseny második része volt az erőteljesebb, itt sikerült a biztosabb intonációval, kiegyensúlyozott szólamveze- téssel és nem utolsósorban a' művekhez igazodó tónussal megteremteni azt az atmoszférát. amely már — egy remélhetően — eredményes jugoszláviai vendégszerepléshez is jó ajánlólevél. Homródiné Engi Zsuzsa végig kézben tartotta az előadást, vezény- ' lése pontos, határozott irányítás volt. Kíváhjuk. hogy a szerdán melléjük szegődött siker hű útitársnak bizonyuljon. A hangverseny előadói között üdvözölhettük Karai József zeneszerzőt és Torma Gabriella zongoraművészt is. Közreműködött a Bartók Bé- IcT Zeneművészeti Szakközép- iskola és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Miskolci Tagozatának egyesített kamarazenekara, valamint Regös Zsolt orgonán. Czentár Ferenc és Mészáros Imre kürtön. I). Szabó Ede VÁLLALATOK! SZÖVETKEZETEK! KERESKEDELMI VÁLLALATOK! eitást kínálunk hőszigetelt üvegek gyártására, kis és nagy szériában garanciális feltételek biztosításával, valamint épületasztalos nyílászáré szerkezetek gyártására egyedi és típusméretben. Ügyintéző: LÉVAI BÉLA üzemvezető Telefon: 17-611 Telex: 62282 Borsod megyei Tanácsi Építőipari Vállalat Miskolc, József Attila u. 57, sz. /
