Észak-Magyarország, 1981. május (37. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-08 / 106. szám

1981. május 5., péntek ESZAK-MAGYARORSZAG 3 r Uj földértékelési rendszer \ fiz aranykorona „véfnajjai" HiaÉi ériét A cserépfalui régi ma­lomban alaKitotta ki a bo­gácsi Hórvölgye Tsz azt a kis üzemet, ahol a fa­telepek, fűrészüzemek hul­ladékát, a bükkfaforgá­csot dolgozzák fel őrle­ménnyé. Termékeik külö­nösen a szőrmeiparban nélkülözhetetlen, de vegyi üzemek is hasznosítják. A szövetkezet legfontosabb megrendelői a Pannónia Szőrmeipari Vállalat, a Szűcsipari Ktsz és a Pe- remartoni Vegyipari Válla­lat. A kis üzemben ha­vonta 125—130 tonna ifi- nóm bükkfaőrlemény ké­szül. Képünkön az üzem dolgozói, Farkas Kálmán és társai zsákokba töltik, szállításhoz készítik elő a terméket. Fotó: Fojtán László r '„A földbirtok arányos megadóztatása czéljából a magyar állam területén fek­vő minden földbirtok, tiszta- jövedelme ezen törvény ren­deletéi szerint újból kinyo- moztalik, és általános' föld­adó kataszter készületük .. — így kezdődik az 1075. évi VII. törvénycikk a földadó szabályozásáról, amit még' I. Ferenc József császár, ki­rály szentesített. Azóta, te­hál immáron 106 éve ez az úgynevezett aranykoronás rendszer határozza meg ha­zánkban a termőföld minő­ségét. Pontosabban ma még ez, a VI. ötéves terv idősza­kában azonban új földérté­kelés bevezetésére, illetve annak gyakorlati kivitelezé­sére kerül sor. Mivel e té­ma a lakosság széles körét érinti, az új földértékelési rendszer lényegéről, beveze­tésének mikéntjéről érdek­lődtünk Majoros Lászlónál, a megyei földhivatal veze­tőjénél. — Miért szükséges az új földértékelési rendszer beve­zetése? — Az aranykoronás rend­szert a bevezetésekor ural­kodó társadalmi rend szol­gálatára hozták létre. El­sődlegesen a földek haszná­latából eredő jövedelmek megadóztatását szolgálja. Ezenkívül felhasználták bi­zonyos politikai célokra is. Például annak volt választó­joga, akinek meghatározott nagyságú föld volt a birto­kában és az aranykorona ér­téke elért egy bizonyos ha­tárt. Az aranykoronás föld- minősítés elavulása különö­sen a mezőgazdaság szocia­lista átszervezésének befe­jeztével vált egyre nyilván­valóbbá. Az ú;i földértékelé­si rendszer bevezetéséről a 2012/1979. (V. 2(1.) Mt. sz. határozat rendelkezik. Ez ki­mondja: „A földek kataszte­ri tiszta jövedelmén, alapuló földértékelési rendszer he­lyett új,, tudományosan meg­alapozott, korszerű rend­szert: a mintateres földérté­kelési rendszert kell beve­zetni.” — Mi a lényege az új földértékelési rendszernek? — A mezőgazdasági ter­melés' eredményét, a hoza­mok mindenkori alakulását általában két tényező befo­lyásolja leginkább. Az egyik a hosszú távon ható és vi­szonylag állandó természeti tényezők, a másik a min2 denkor . érvényes közgazda- sági tényezők befolyása, a gazdálkodás adott színvona­la. Kétségtelen, hogy az em­lített két tényező igen szo­ros kölcsönhatásban van. Az új rendszer a természeti té­nyezők oldaláról alapozza meg a földértékelést, ugyan­akkor lehetővé, teszi azt is, hogy a későbbiek során erre mintegy ráépüljön a mező- gazdasági termelést ugyan­csak befolyásoló és dinami­kusan változó másik elem, a közgazdasági tényezők hatá­sa. A természeti tényezők közül leginkább a talaj alap­termékenysége, a domborza­ti és a hidrológiai, valamint az éghajlati viszonyok együt­tes hatása befolyásolja a gazdálkodás eredményét. Az említett természeti ténye­zők közül legnagyobb súlya a talaj alaptermékenységé­nek van. Ezt a tényezőt az új rendszer — az országosán előforduló leggyengébb és legjobb termékenységi tala­jok alapján — egytől százig terjedő, úgynevezett talaj- érlékszámmal fejezi ki. A talaj alaptermékenységét azonban lényegesen befolyá­solhatja a étom borza ti, a hidrológiai és az éghajlati viszonyok helyi alakulása. Ezért ezeket a további ter­mészeti tényezőket az új földértékelési rendszer mint. korrekciós hatásokat veszi figyelembe és ha hatásuk kedvezőtlen, csökkenti az alaptermékenységet kifejező értékszámot. Az így korri­gált. talajértékszám az úgy­nevezett termőhelyi érték­szám, amely ugyancsak egy­től százig terjed és orszá­gosan olyan zárt értéksor­rendet képez, amelybe a ha­zánkban előforduló vala­mennyi talajváltozat beso­rolható. — Hogyan kerül beveze­tésre az új földértékelés? — A határozat szerint a földértékelési feladatok vég­rehajtását 1981-ben kell meg­kezdeni és 1985 végéig be kell fejezni. Az új földérté­kelésre országosan meghatá­rozott éves ütemezésben, köz­ségenként, nagyközségenként, városonként, kerületenként folyamatosan kerül sor. Me­gyénkben összesen 6744 min­tateret kell feltárni a 677 142 hektár nagyságú külterüle­ten és zártkertekben. A min­taterek feltárása során kö­zel 34 ezer minta vételére kerül sor. Idén az érintett terület 10 százalékán végez­zük el a munkákat. A te­repmunkák ellátása és a ter­mőhelyi értékszámok megál­lapítása a földhivatalok ha­tósági feladata, míg a kap­csolódó talajvizsgálatokat a növényvédelmi és agrokémi­ai állomások végzik. A vég­rehajtásban részt vesznek sa­ját területükön az érintett mezőgazdasági nagyüzemek és a helyi tanácsok képvi­selői is. Az új földértékelés eredményét, a termőhelyi ér­tékszámot a földhivatalok minden termőföldre vonat­kozóan bejegyzik az ingat- lannyilvántartásba. Az eredi ményt községenként, váro­sonként 30 napig közszemlé­re tesszük ki, ezáltal a föl­dek tulajdonosainak', hasz­nálóinak és kezelőinek lehe­tőséget nyújtunk arra, hogy a földértékelés eredményét megismerjék és az esetleges téves minősítések ellen fel-' szólaljanak. — Ez évben megyénk mely településein kerül sor a földértckelési munkák vég­rehajtására,? — Az idei munkák az összterület 10 százalékát érintik. Ezen 676 mintateret létesítünk. Ez évben Aggte­lek, Imola, Kánó, Ragály, Trizs, Zubogy, Mogyoróska, Regéc, Telkibánya, Zsujta, Gönc, Göncruszka, Vilmánv, Hejce, Fony, Vizsoly, Kor­lát, Árka, Hernádcéce, Bol- dogkőváralja, Gelej, Borsod- ivánka, Egerlövő, Mezőnagy- mihály, Négyes, Szentistván, Alsószuha, Gömörszölős,. Ke­leméi7, Szuhafő, Zádorfalva, Erdőhorváti, Háromhuta, Komlóska, Baskó, Sima, Cso- baj, Prügy, Taktabáj, Takta- kenéz, Tiszaladány és Tisza- lat-dos községekben végez­zük el a földértékelési mun­kákat Megyénk vállalatai az el­ső negyedévben a felhalmo­zási célra elkülönített pénz­eszközöknek mindössze ti­zenhét százalékát fordították a vállalati beruházások fi­nanszírozására, szemben az egy évvel ezelőtti, alig több mint tizenhárom százalékos forrásfelhasználással. Ha az anyagi-műszaki összetételt vizsgáljuk, rögtön szembetű­nik, hogy lényeges arányel­tolódás keletkezett a gép- beszerzések javára. Tavaly ilyenkor a beruhá­zási felhasználások 25,4 szá­zalékát az építési hányad je­lentette, míg a gépi beruhá­zások a felhasználás 66 szá­zalékát kötötték le. Az idén jelentősen csökkent az épí­tési kifizetések részaránya (a beruházási jellegű fel- használások 15 százaléka) és erőteljesebb (76 százalékos) a Az efnraR évben végzett kiemelkedő munka eredmé­nyeként kiváló címet nyert a Sátoraljaújhelyi Sütőipari Vállalat. Ebből az alkalom­ból tegnap délután a Zemp­lén Hotelben megrendezett ünnepségen Kukó László, a vállalat főmérnöke köszön­tötte a munkában élenjáró dolgozókat, a szocialista bri- gádvezetőket, a meghívott vendégeket, közöttük dr. La­katos Tibor mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter­helyettest, Fejes Lászlót, a megyei tanács elnökhelyette­sét, Lipcsei Attilát, a megyei pártbizottság osztályvezető­helyettesét. Ezt követően Kazsimérszki Ferenc igazga­tó mondott beszédet, össze­gezte az elmúlt esztendőben végzett munka eredményeit, amelynek alapján a vállalat, elnyerte a megtisztelő kiváló címet. Szólt arról, hogy a kollektíva erőfeszítései a mi­nőség javítására és a ter­mékválaszték bővítésére irá­nyultak, s a feladatok telje­sítését hathatósan elősegítet­te a szocialista munkaver­seny, az üzemekben dolgozó szocialista brigádok aktivi­tása, fegyelmezett munkája. Ennek köszönhető elsősor­ban, hogy a termelési érték számottevően növekedett, s az elmúlt esztendőben több mint 12 millió forint nyere­séggel zárták az évet. Szá­mos új termék gyártását ha­tározták el, amelynek elhe­lyezéséhez biztosítani- tudták a piacot. Napjainkban nem­csak Borsod, hanem Hajdú. Szabolcs, Heves, Pest, Koma rom és Nógrád megyében is keresettek és kedveltek a 1 vállalat különféle sütőipari j termékei. A jó eredmények- I ben nagy szerepe voll an- I gépbeszerzések re ford í( ott kifizetés. A gépi beruházások első negyedévi — az előző év azonos időszakához viszo­nyított — növekedésében meghatározó szerepe volt a folyamatban levő vegyes for­rású beruházások tőkés im­port berendezéseinek és gép­igényének, illetve annak, hogy ezek a berendezések az év első három hónapjában' érkeztek meg a megrende­lőkhöz. Például a TVK ré­szére — a BOPP-fóliát gyár­tó kapacitás, megvalósításá­hoz szükséges tőkés import, gépekéit — több mint két- százharmincmülió forint ki­fizetés történt, amely az ilyen jellegű kifizetéseknek az ötvenöt százalékát jelen­tette. Mérséklődött viszont a belföldi és a szocialista re­lációban történt gépbeszer­minösége, a vállalatnál al­kalmazott minőségi prémi­umrendszerrel anyagilag is érdekeltté tették a dolgozó­kat a minőség javításában. Dr. Lakatos Tibor, a mi­nisztérium, valamint az ÉDOSZ elnöksége megbízá­sából köszöntötte a vállalat dolgozóit; majd arról szólt, ■hogy a megváltozott gazda­sági körülmények ellenére, eredményesen munkálkodott a Sátoraljaújhelyi Sütőipari Tegnap, csütörtökön dél­előtt dr. Bartucz Ferenc el­nökletével ülést tartott Mis­kolcon a Hazafias Népfront megyei elnöksége mellett működő, a közelmúltban megalakult környezetvédel­mi társadalmi munkabizott­ság. E bizottságnak különbö­ző szakosztályai és tájegysé­gi baráti körei sokoldalú cse­lekvéssel. felvilágosítással, fi­gyelemfelhívással igyekeznek a társadalom egészét érintő környezetvédelmi feí adato­dat megyénkben elősegíteni. Mostani ülésük napirendjén \ környezetvédelmi világnap megyei ünnepségének előké­szítése szerepelt. A színhely Kazincbarcika, illetve a vá­ros közelében levő Billatáró zés, ugyanakkor tigrástraeró- en emelkedett a tőkés ere­detű gépvásárlás. Ezzel kapcsolatban szük­séges megjegyezni, hogy ná­lunk eléggé tipikus: amikor beruházási többletkereslet je­lentkezik, az igények fede­zéseként fokozódik impor­tunk. Ez pedig oda vezet, hogy közvetlen kapcsolat alakul ki a beruházások és a külkereskedelmi mérleg között. , A szövetkezeti szektor be­ruházási célú felhasználásai a vállalati beruházásokénál mérsékeltebb ütemben, mint­egy 18,6 százalékkal emel­kedtek az első negyedév so­rán. A magasabb kifizetés ebben a szektorban az épí­tési kifizetésekkel hozható kapcsolatba, mivel a gépvá­sárlás 13 százalékkal alacso­nyabb volt az előző évinél. rel teljesítette alapvető kö­telezettségét; az ellátás szín­vonalának emelését. Nem­csak az irányító hatóságok, hanem elsősorban a fogyasz­tók, a vásárlók minősítették kiválóra a vállalat terméke­it, munkáját. A miniszterhe­lyettes gratulált az elért eredményekhez, majd átadta a Kiváló Vállalat címet ta­núsító oklevelet Kazsimérsz­ki Ferenc igazgatónak. lesz. Június 5-én egész napos műsort rendeznek itt a kör_ nyezetvédelmi világnap al­kalmából. A környezetvéde­lem mind nagyobb jelentősé­gével foglalkozó ünnepi meg­emlékezés mellett sor kerül a kazincbarcikai iskolák nagy­szabású környezetvédelmi ve­télkedőjére. majd kultúrmű­sor és sportversenyek is sze­repelnek a nap programján. A társadalmi munkabizott­ság ülésén a továbbiakban foglalkoztak a hamarosan megalakuló Zempléni Tájvé­delmi Körzettel, valamint a megye más természeti kin­cseinek, értékeinek megmen­tésével kapcsolatos felada­tokkal. Hajdú Imre A hozzáértők úgy tartják, hogy a. magyar termékek nemcsak a bennük foglalt anyag és energia mennyisége — valamint az egyéb mérhető paraméterek — alapján, hanem formájukat tekintve is a középmezőnybe tartoznak. És a . forma nem mérhető? Vé­geztek már olyan kísérleteket, hogy kél teljesen azonos használati értékű árut; más­más külsővel láttak el. A vásárlók három­negyede a vonzóbb megjelenésűt választot­ta. Szóval az áruk értékében benne foglal­tatik az ipari forma — közhasznú idegen szóval a design (dizájn) — is. Íme a fel­ismerés. És a gyakorlat? A szabályozó rendszer sokféle követel­ményt támaszt a vállalatokkal szemben. „Az általad felhasznált anyagoknak ennyi a vi­lágpiaci ára; az energiáé emenriyi — ha hozzáteszed a saját munkádat, akkor adó­val, haszonnal ki kell jönnöd ennyi éseny-' nyiből”. De hogy milyen legyen a termék használati értéke és formája,- azt csak egy általános kritériummal lehet körülírni: tisz­tességes haszonnal lehessen eladni. Újra az alapproblémánál vagyunk: a használati ér­ték műszaki paraméterekkel meghatározha­tó, összehasonlítható, míg az ipari forma a sor végére állítható szubjektív kritérium­nak tűnik. Pedig nogy mennyire objektív, arra ott a piac törvénye, amely megméri ezt is. És jaj annak, aki nem megy elé a keresletnek, mert az bizony olcsónak talál- tatik. Szemléletváltás! A legkülönbözőbb dol­gokra mondjuk a jelszót — így a design-ra is. De valahogy nem akarnak szaporodni a gyárakban n formatervezők. Az iparművé­szeti főiskolát végzettek saját műhelyre vágynak, hogy elkerüljék a gyárakban rá­juk váró konfliktusokat. Azután megjelen­nek egyedi vagy kisszériás termékeikkel az iparművészeti boltokban, ahol az iparsze- rüség költségcsökkentő előnyeinek híján, borsos áron — ennek ellenére hihetetlenül hamar — vásárlókra lelnek alkotásaik. Kockázat. Mert hátha mégsem ezt a for­mát keresi majd az a vásárló, aki eszerint ’■is választhat. De a kockázat itt sem na­gyobb, mint mondjuk egy tartalmában új konstrukciónál, hiszen a „merre tovább?” kitapogatható. Csak éppen hozzáértő embe­reket igényel, akik jelen esetben a forma- tervezők lennének. Természetesen a gyári alkotó kollektívák egyenrangú tagjaiként befogadva és elfogadva. Akkor is, ha külö­nös szemléletükkel „kilógnak” az eddig meg­szokott keretből. Eme rövid elmélkedésnek az ad aktuali­tást, hogy nemrégen osztották ki — immár második alkalommal /— az Ipari, valamint az Építésügyi és Városfejlesztési Miniszté­rium formatervezési nívódíjait, A budapesti Gerlóczy utca 1. szám alatti Design Cen­terben kiállított díjazott termékeket szem­lélve felsóhajt az ember: ez a magyar for­matervezés! Kicsit bumfordiak, kicsit di­vatjamúltak a termékek és hiába követel­ménye a pályázatnak a sorozatgyártás, az igazán szemet gyönyörködtető termékek — például az új 280 literes háztartási hűtő­gép, vagy a variálható padló- és falburkoló lapok — csak fáziskéséssel jelennek meg a hazai lakásokban. Ezzel pedig újra csak nem fejlődik a szép formák iránti igény — vagy mondjuk így: a formakultúra —, amelynek általánossá válása nélkül a mai gyakorlat él tovább. m r Ünnepség Ujhelyen Kiváló sói rrm » nak, hogy javult a termékek Vallalat kollektívája, siker­Június 5-én: & környezetvédelmi világnap megyei ünnepségei Kazincbarcikán l

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents