Észak-Magyarország, 1981. május (37. évfolyam, 101-126. szám)
1981-05-05 / 103. szám
1981, május S„ kedd C5ZAK-M AGYARORSZÁG 3 Kert-szanatórium A gazda és a palántái Aki a cím alapján netán arborétumra, vagy díszfákkal, cserjékkel gazdagon díszített kimenő kertre gondol, az — bevallom — csalódik. Itt nincsenek díszfák. I-Iogy egészen pontos legyek, szokványos falusi kertről lesz szó. Falusi kertről, hol itl-ott gyümölcsfák, a bejárat közelében virágágyak, a kerti út mellett ribiszkesor, s néhány tőke szőlő található. Ezek után jogosan kérdezik meg: akkor miért nevezem kert-szanatóriumnak ezt az encsi Bercsényi utcai kertet? A válasz egyszerű: mert a gazdái, a benne dolgozók annak érzik. A kertet is, a munkát is. Számukra a kert, a kerti munka az egészséget jelenti ... Ami azt illeti, minket a fóliasátrak csaltak be Koscsó József portájára. A fóliasátrak — így mondom többes számban —, mert bizony van belőle több is. Kisebbek, nagyobbak, ahogy a hely, a terület engedte felépítésüket. Többségük házi kivitelezésű '— mármint a i sátrak váza —, ahogy utólag visszagondolok, csupán egy sátornál láttam boltban vásárolható műanyag vázcsöveket. Hogy erre nem emlékszem pontosan, azért van, mert a fóliasátorba belépő soha nem a sátor alakját, vázát fi- .gyeli yneg elsősorban. Hanem azt, ami alat- "ta van! Amiért maga a sátor épült! Koscsó József büszke a palántáira. Mint szemtanúk megerősíthetjük: jogos ez a büszkeség. Jól fejlett, szép, egészséges palántákkal találkoztunk minden sátorban, minden zöldségféle esetében. Mert díszük itt paprika, karalábé, paradicsom, uborka, begónia semperflorest. — Es ez már a második eresztés — tette hozzá a gazda, s igazolásul a néhány megmaradt, óriásra nőtt salátafejre mutatott. Az első szakaszban ugyanis az alacsonyabb hőmérsékletet jobban elviselő salátával, retekkel hasznosította sátrait. — Tagja vagyok az encsi áfész zöldségtermesztő szakcsoportjának. Vagyunk már vagy húszán. Palántákat és késztermékeket, tehát salátát, paprikát, paradicsomot és egyéb zöldségféléket termelünk . .. Mint már mondtam, Koscsó József nyugdíjas rendőr büszke a kertészetére. — Büszke vagyok, mert olyat csinálok, mégpedig a látott példa alapján eredményesen, amit korábban én soha nem tanultam ... * Lám, lám! E sok ezer palántából nemcsak vitamin, hanem sikerélmény is születik. — Nekem és a feleségemnek — most már mindketten nyugdíjasok vagyunk — ez a kert orvosság, idegnyugtató és egyben szenvedély is. mely hasznosan kitölti számunkra a nap minden óráját. Az első utam reggel mindjárt a kertbe, a sátrak alá vezet. Hogy néznek ki, hogyan fejlőd tel-;, nincs-e valami baj? Most, hogy volt ez az elég hosszan tartó áprilisi fagyszakasz, még éjszakánként is jöttem ellenőrizni: égnek-e az olajkályhák, nem történt-e valami rendellenesség? Nevet. — Nem tudtam volna elviselni azt a szégyent, hogyha lefagytak volna a palántáim. Mit mondtak volna a szomszédok, az ismerősök? Nyilván szakmabeliek is olvassák a érdekét, így hát felsorolom milyen zöldségíaj- tákat termeszt Koscsó József: a paprikafajták közül a fehér özön, a javított cecei, a budai édes, a budai csípős, valamint a kosszarvú található meg a fóliasátraiban. A paradicsomfajták közül idén először termeszt venturát. Mellette a kecskeméti F— 1-es és a régi jól bevált fajta, a K—3-as díszük nála. Az uborkafajták közül — bizonyság rá, mert csak ezt termeszti — a budai félhosszúra esküszik a házigazda, akit mint mondja, ha már termés van, fehér kenyérrel, szalonnával, erős paprikával és jó kisfröccsel várja a vendégeket. Úgy látszik, a kert-szanatóriumhoz ezek az orvosságok hozzátartoznak. Hajdú Imre Fotó: Fojtán László Törmelékek, szerszámok, létrák között küzdőm előre magam a folyosón. Most ez az emelet nemcsak a mi munkahelyünk, hanem az építőiparé is. Ráfért már erre a régi épületre a teljes felújítás. Két héttel ezelőtt végigvésték a folyosó egyik falát, beleraktak mindenféle drótokat, kábeleket. Most már vésik a másik falat. A maradék hálózat ide kerül. Amit már szépen bevakoltak, azt még nem vésték ki újra, de ami késik, nem múlik. Mindenesetre több olyan szobában festenek újra, ahol már parkettáztak, lakkoztak. A folyosó végére érve azon kapom magam, hogy dúdolok: „ront vagy javít, de nem henyél”. Volt erre régebben egy népi mondás: „Akár fejtünk, akár varrunk, azért mégiscsak dolgozunk”. A magyar ember pedig csak így morog : „ez a rendszer mindent kibír”. Aztán csodálkozunk, hogy magas a rezsi, mármint a társadalmi rezsi. Van ugye üzemi általános költség, vállalati általános költség és társadalmi általános költség. Mindhármat bele kell tenni az árba, hogy a teher térítődjön, mindenki fizessen. Azt is dúdolhattam volna, hogy , megfizetünk mindenért, ; minden pillanatért. Múltkor .azt mondja nekem egy aranyos finn ismerősöm, hogy. a 'szocializmus - igen szimpatikus, csak egy kicsit drága. Persze, hogy drága, amikor a társadalom olyan nagy terheket vállalt magára a társadalmi juttatásokban, a szociálpolitikában, az esélyegyenlőség megteremtésében, »teljes foglalkoztatás feltételeinek meg terem lésében, a lakásellátásban, az oktatás- és egészségügyben. Persze, hogy, drága, amikor olyan sok elmaradt dolgot kell megcsinálnunk. Mindezt mondtam volna neki, ha nem jutott volna eszembe épületünk renoválása, a meg sem épített híd újjáépítése, a sok befejezetlen beruházás, a sok mondvacsinált beosztás, a kényszerűségből! tartott „munkavállalók” hada, a hatalmas apparátusok, a semmittevésbe belefáradok, a kihasználatlan drága gépek. Meg az is eszembe jutott, hogy milyen csodálatosan nagy a termékárak tisztajö- vedelem-tartalma, mintha a munka társadalmi termelékenysége a csillagokig érne. Közben amikor a termék elhagyja az országot, a határon meg kell támogatni, mert. a világpiac ezt a hatalmas tiszta jövedelmet nem akarja elismerni. Itthon mégis kell ez az árfelpum- pálás, mert ebből származik az állami költségvetés bevétele. Az ő dolga ugyanis a társadalmi rezsi nagy részét fedezni. Abból, amit beszed. Az ő dolga az ország adósságállománya után a kamatokat fizetni, a veszteséges vállalatokat támogatni, az alacsony jövedelem szintű családok elfogadható életszínvonalát biztosítani. De mivel a költségvetés nem sokkal többet oszthat el, mint amennyit beszed, a teher térítődik a vállalatokra, a szövetkezetekre, a családokra. Nemcsak az egyes termékeknek van „rezsi,viselő képességük”, hanem a társadalomnak is. Ha túl magas a rezsi, ot.wwi érzése van az embernek, hogy valahol lyukas a zseb, elfolyik a pénz. Éppen az az összeg folyik el, amellyel javítani lehetne az anyagi ösztönzésen, a népgazdasági mérlegeken, az életszínvonalon.' Dr. Pirityi Ottó II sütőipar fejlesztése Megyénk hatodik ötéves tanácsi terve a sütőipar fejlesztésére 41 millió forintot irányoz elő. Ugyanakkor a lakossági szolgáltatások színvonalának növelésére 270 millió forint központi támogatás áll rendelkezésre: Az összegek felhasználásának mikéntjéről a közeli jövőben döntenek a tanácsi testületek. A bányában A hatodik ötéves tervben a tanácsi kezelésben levő utakra, hidakra, ezek karbantartására 250 millió forinttal több pénz jut, mint á korábbi tervidőszakban. Erre a célra több mint egymilliárd forint áll rendelkezésre, mely összegből Miskolcnak 450 millió forintot irányoz elő a terv. A Borsod megyei Épitöanyagipari Vállalót szalonnái üzemegységében bányászott alapanyagot alakítják zsugorított dolomittá, amit azután Özdra, valamint a Lenin Kohászati Müvekbe szállítanak. Első negyedév után VC* rf AW... Gazdálkodásunk tükre Ismeretes, hogy megyénk termelése erősen export- orientált: ipari termelésünknek közel egynegyedét szállítjuk külpiacokra. Így, amikor romlanak exportlehetőségeink, termelési, gazdálkodási problémákkal kell szembenézniük a vállalatoknak. Ilyen gond most például, hogy növekednek a termelési készletek, s csökken a vállalati eredmény. Az egyes területeken ffelmerülő gazdálkodási nehézségeknek pénzügyi konzekvenciája is van, ugyanis ilyen körülmények között általában ugrásszerűen megnő a kereslet a kölcsönök iránt. Esetenként azonban a megszavazott hitel ellenére sem sikerül minden vállalatnak helyreállítania a pénzügyi egyensúlyt. A vállalatok éves termelési tervei a nem rubelelszámolású exportban mintegy 7—8 százalékos növekedést irányoznak elő. Az első három hónap tapasztalatai viszont ennél lényegesen kedvezőtlenebb eladási lehetőséget ' jeleznek. A kohászati ágazátban például a belföldi értékesítés és a szocialista export bővülése mellett a tőkés kivitel szemlátomást csökken. Az exportárak általában 7—8 százalékkal maradtak el a múlt év azonos időszakának értékétől, s a külföldi megrendelések is csökkenő tendenciát mutatnak, amivel várhatóan még továbbra is számolni kell. A vegyipari ágazatban sem sokkal kedvezőbb a helyzet. Az I. negyedéves kiszállítás itt is csökkent, különösen a pvc- por eladásában van jelentős elmaradás. Az éves tervben előirányzott eladási árral szemben az első három hónapban több mint 15 százalékkal kevesebbért leheteti a pvc-port a világpiacon értékesíteni. Borsod ipari termelése az idén nagyobb ütemben növekedett, mint egy évvel ezelőtt. Ugyanakkor módosult az értékesítés iránya is. Amint arra az előzőekben már utáltunk, a megye dollárelszámolású exportja az X. negyedévben mérséklődött, viszont emelkedett a szocialista országokba irányuló kivitelünk, mindenekelőtt a kohászati és vegyipari termékekből és valamelyest élénkült a belföldi eladás. Vannak, akik a nem rubelelszámolású export csökkenését kizárólag a külső feltételek rosszabbodásával magyarázzák. Csupán a külpiaci gondokra hivatkozni enyhén szólva a dolgok leegyszerűsítése. Kétségtelen a nyugaton . uralkodó recesszió, Előrejelzés 200 évre Már az 1920-as években tudták, hogy a Mecsekben Máza déli részén, több száz méterrel a felszín alatt fekete kőszén rejtőzik. Több mint húsz évvel ezelőtt kisebb kutatásokat végeztek ezen a részen, de mielőtt eredményeket érhettek volna el, a munkálatokat befejezték. A döntés, mely a kutatást tetszhalálra ítélte, már elövetitette a hazai szénbányászat visszafejlesztését, mely alig egy évtized múlva be is következett. A szénhidrogének, elsősorban a kőolaj 1973-as világpiaci árrobbanása azonban ismét az érdeklődés homlokterébe állította a mecseki feketeszénbányásza tot. A szén iránti megnövekedett igény szükségessé tette a kutatások felújítását. A kutatási programban első helyen szerepelt a Máza-dél, Váralja-dél terület. A tervet 1075- ben hagyta jóvá a Központi Földtani Hivatal országos ás- ványvagyon-bizottsága. A munka még abban az évhon elkezdődött. A kutatási tervek szerint mintegy 15 négyzetkilométeres területen legalább 70 millió ‘tonna kőszénvagyonra számíthattak. Az első két fúrás után kiderült, hogy ennél sokkal többet rejt a told mé- he. Azóta az Országos Földtani Kutató és Fúró Vállalat 25 kutatófúrást hajtott végre ‘a Mázaszászvár, Óbánya és Mecseknádasd határolt területen. A legkisebb fúrási mélység 750 méter, a legnagyobb 1040 méter volt. Érdemes megemlíteni, hogy egy 1000 méter mély .fúrás költsége eléri a nyolcmillió forintot. A kutatók eddig több mint 20 000 méter fúrást mélyítettek. A munkálatok nem maradtak eredmény nélkül: hatalmas kőszénvagyon van a 25 négyzetkilométeres területen. Ez csaknem azonos az eddig ismert mecseki szénva- gyonnal; azaz több mint 200 millió tonna jó minőségű feketeszén vár kiaknázásra. A szén minőségére jellemző, hogy átlagos kalórialartalma 20.1—20,4 MJ, azaz 5000— 5500 kilokalória. Kokszolha- tósága azonos az eddig ismert mecseki szenekével, kéntartalma valamivel magasabb; szennyezőtartalmának vizsgálatát még nem fejezték be. E szénvagyon több emberöltőre biztosítja a szénbányászatot a Mecsekben, hisz’ várhatóan 200 év alatt leltet csak kitermelni ezt a hatalmas mennyiséget. A kutatásra költött pénz nem kevés, de nem lehet kétséges, hogy ez nem kidobott pénz. Az Országos Földtani Kutató és Fúró Vállalat két éven belül befejezi a felderítő fázisú felszíni mélyfúrásos kutatást, addig azonban még számos bányászati problémára szeretnénk választ kapni. Arra á' kérdésre, hogy a Mázaszászvár, Óbánya, Mecseknádasd által határolt területen mikor kezdődhet el a szénkitermelés, egyértelmű választ nehéz adni. Egy biztos: 1990 előtt semmiképpen. R. N. a kereslet, hiánya, a fokozatosan csökkenő árak, a nemzetközi helyzet helyenkénti éleződése mind-mind közrejátszik az értékesítési lehetőségeink romlásában. Látnunk kell azonban, hogy termelési szerkezetünk gyenge pontjai is jelentősei befolyásolják a tőkés kivitel alakulását. Az iparszerkezet ugyanis több ágazatban nem követi elég gyorsan és rugalmasan a piac változásait. Még mindig alacsony » minden piacon jól értékesíthető, korszerű termékek, a magas feldolgozottságé áruk aránya a megye iparában. A beruházási piacon élénkülés jelei mutatkoztak an ev első három hónapjában. A vállalati döntésű beruházások 1,1 milliárd forintot tettek ki, ami 51 százalékkal haladja meg az előző évi összeget. A beruházási kifi- . zetések mintegy fele a vegyipart érinti és döntően a konvertálható exportárualapokat bővítő fejlesztésekre irányul. A beruházások között azonban kevés az új, az idén kezdődő fejlesztés. Zömét a korábbi években kezdték el, illetve erre az évre szól a megvalósításukra szóló engedély. Ilyen fejlesztés egyebek között a Borsodi Vegyikombinátban a íoszgénüzem építése és a műanyag-feldolgozás bővítése, a TVK-ban a biaxiálisan orientált poiipropilénfólia- gyártás megvalósítása és az új polipropiléngyár létesítése. vagy a Miskolci Patyolat központi üzemének beruházása. Az elmondottakon kívül az energiaracionalizálási, valamint a tercier ágazatba tartozó beruházásoknál tapasztalható kisebb mértékű növekedés. Az állami vállalatoktól és szövetkezetektől az I. negyedévben 10 hitelajánlat, 128 millió forint összegben érkezett az illetékes pénzügyi szervekhez. Ez közel megegyezik a tavalyival, amely mindössze 10 egynéhány millióval volt kevesebb. A beruházási hitelengedélyezés az előző évről áthúzódó és a idén elbírált igényekkel együtt mintegy 650 millió forintot tesz ki. amely az 1980. évinek még az 50 százalékát sem éri el. A beruházási hitelkereslet mérséklődése a saját forrásoknak, mint a vállalati hitelfelvevő képességnek a csökkenését jelzi, míg az elutasított kérelmek számának csökkenése (az I. negyedévben a hitelaiár.latok- nak a bank mindössze 6 százalékát minősítette indo- kolatlánnak) a megalapozott: fejlesztéspolitika érvényesülésére utal. L, U |
