Észak-Magyarország, 1981. május (37. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-24 / 120. szám

ESZAK-MÄGYÄROBSZÄG tű T98'1. május 24., vasárnap — Hazai tájakon t *> fs «Jjj f> ff Egy császári katonaorvos tanúsága Batthyány Lajos kivégzéséről Hazánk legkeletibb szeg te - (ében, Mátészalkától, illetve Vásárosnaménytól több mint harminc kilométerre fekszik Szatmárcseke, a szatmári Ti- szahát egyik leghangulalo- sabb települése. 1973-ban né­pi műemlékké nyilvánította ' református temetőjét egyre ' többen ismerik az országban. : Az irodalom kedvelői, törté­nelmünk ismerői Kölcsey Fe- ! rene 1938-ban felállított dísz- | síremléke előtt állnak meg ! kegyelettel. A reformkor je- I lentős politikusa, híres szó- 1 noka, a jobbágyfelszabadí- ' tásért merészen küzdő költő ! a szilágysági Sződemeteren f született, de már huszonöt 1 évesen átköltözött Szatmár- * csekére, itt élt közel másfél ! évtizedig, itt írta a Himnuszt, ! 5 itt hunyt el 1838-ban. Az ő r emlékét őrzi az egykori lakó­háza helyén emelt művelő­dési házban berendezett em- : iékszobája, az 1854-ben fel­avatott régi síremléke, Berky ' Nándor Kölcsey-mellszobra az iskola előtt, és Marton László Kölcsey-szobor kom­pozíciója a művelődési ház ! kertjében. [ A mesével, dallal, költé- f szettel átitatott táj talán leg- [ ellentmondásosabb neveze- j tességei a szatrraárcsekei te-: 1 mető csónak alakú fejfái. Mú- ! landóság, halál, enyészet s i mégis, ha áhítattal sétálunk ( az ember magasságú, öles, 1 csónakban fekvő embert 1 szimbolizáló fejfák százai kö­r •— Ébredj fett — ébreszl- geti Brezanská asszony éj­szaka a férjét, i — Mi történt? T ■— Tolvaj van a házban. Kelj fel és ébreszd fel a ku­tyát ☆ I K j- — Dohányzik? i‘ — Nem, doktor úr'.11 — Kár! Ugyanis le akar- 1 tam magát szoktatni a do­hányzásról. Ez lett volna az eredményes gyógyítás első lépése... tár — Jól jár az órájuk? — kérdezi a vendég a házigaz­da tót. zött, a szépség, maradandö- ság, a művészi alkotás feled érzett gyönyör jó érzése tölti el az embert. Honnan származik, mi az eredete ennek, az ország más részein nem található temet­kezési módnak? Több mint fél évszázada vitatkoznak ezen néprajztudósaink >s. Egyesek közülük, mint pél­dául Solymossy Sándor a ha­lász-vadász finnugor roko­noknál kereste az analógiát. „A törzseken Játszó és arcot jelző bevágások a halott kép­másából származnak, amint csónakjában hanyatt fek­szik, a csúcsos fejűség pedig nem egyéb, mint a koporsóul szolgáló5csónak orra...” írja egy helyütt, s genetikus ösz- szefüggést vélt felfedezni az ugor népek ősi, csónakban való temetkezése és a csónak alakú fejfák között. A több évtizedig tartó po­lémia sokkal gyakorlatiasabb nézete szerint a fejfák alak­ja az ismert csónakformák­hoz nem hasonlít, jellegzetes, ereszben végződő orr-részük az írásmező csapadék elleni védelmét szolgálja ugyanúgy, mint a csúcsos kialakítás az egész fejfáét. Az emberi arc- élnek vélt díszítés pedig az egyéb használati tárgyakon is fellelhető barokkos népi díszítés. Megnyugtató választ; ina sem tudunk erre a kérdésre adni, de áld ellátogat a te­metőbe, szíve szerint az előia­— Igen, csak érten? kel) hozzá. Amikor nyolcat mutat és tizet üt, akkor Ötl kilenc van ☆ Bukvicka úr házőrző ku­tyára alkuszik: — Túl sok érte az ezer ko­rona ! — Dehogy sok — tiltako­zik a kutyatulajdonos —, hi­szen ez egy őrző kutya! — De ha én magának adom az ezer koronát, azután mit őrizzen a kutya? ☆ Egy csendes-óceáni sziget egyik törzsének varázslója európai körútjáról hazatérve élménybeszámolót tart: — És akkor a mezőre ki­szaladt tizenegy kékruhás férfi és tizenegy fehérruhás hi, romantikusabb ffeífogás mellett tör lándzsát. Mivel az alapanyagul szolgáló fa nagyon romlékony, tulajdon­képpen — a legrégibb datál­ható síremlékek mindössze 80—80 évesek — bizonyítha­tatlan több száz éves meglé­tük. Mégis valami ősi, po­gány jelentést hordoznak, ősök, szokások, tradíciók em­lékét őrzik. A temetkezési szokások változásai Szatmárcsekét is elérték, korábban idegen fa­lubeli nem temetkezhetett ide, a sírok elhelyezkedése a közösség hierarchiájáról is vallott, a fejfát készítő ács hozzáértéssel és a hagyomá­nyokhoz híven faragta. De a közelebbi múltban divatba jött a kőből faragott, jelleg­telen sírkövek állítása. Mű­emlékvédelmünk számára szokatlan, számtalan nehéz­séget rejtő munkát végzett, amikor arra vállalkozott, hogy a több mint 500 fejfát megmentse az enyészettől. A gombásodásnak leginkább kitett, s így a legromlandóbb tőrészeket például a közepü­kig befúrt, konzerválóanya­got tartalmazó patronnal vé­dik. De a műemlékvédelem többet végzett, mintsem en­nek a íélszáznyi íejlának a megmentését. Talán hozzá­járult egy ősi és szép hagyo­mány fennmaradásához. férfi. Azután egy fekete nad- rágos férfi letett a földre egy több darabból összevarrt bőrgolyót és sípolt egyet... — És azután mi {örtént? — türelmetlenkednek a hall­gatók. — És abban a pillanatban megeredt az eső • M-&r — Maga a feleségével együtt szokott szabadságra menni? — Legutóbb külön nyaral­tunk. — És jól érezték magukat? — Hát ezt még nem be­széltük meg. Ugyanis azóta nem találkoztunk. * — Már két hónapja szedem a fogy asz tó tablet tát, és egyál­talán nem segít! — panasz­kodik Kuklová asszony. — És mennyit vesz bp na­ponta? — Tízet! Minden evés után egyet Kél kopott Kossuth-bankó került a pécsi Janus Panno­nius Múzeumba: egyikük hát­oldalán megrendítő feljegyzés olvasható Batthyány Lajos volt miniszterelnök kivégzé­séről 1849-bén. A szemtanú: Johann Ludwig katonaorvos, az egyik császári tüzérregi­ment egészségügyi tisztje. A különös dokumentum erede­tét Bezerédy Győző helytör­ténész derítette ki. Az első magyar független kormány elnökével október 5-én közölték börtönében a haditörvényszék ítéletét, ame­lyet lepecsételt levélben futár hozott Haynautól. A verdikt: kötél általi halál. A kegyet­len ítélet mindenkit megdöb­bentett, még a császári tisz­teket is, leginkább azonban Batthyányi, aki kegyelmet kért. A kivégzést másnapra, október 6-ra tűzték ki, ami­kor az Aradon bebörtönzött tizenhárom tábornok életét is kioltotta az önkény. A kivégzés előtti estén Batthyány feleségének né­hány percnyi időt adtak, hogy elbúcsúzzék férjétől, s az asszony akkor egy tőrt csúsz­tatott a halálra ítélt kezébe. Batthyány Lajos öngyilkossá­Seprű, Walesben a régi hagyomá­nyok buzgó őrzői egyetérte­nek abban, hogy kampányt kell indítani a hajdani nép­szokások újjáélesztése érde­kében. A vélemények csupán egy ősi, még a XVIII. szá­zadban eltűnt házassági szer­tartás felélesztésével kapcso­latban oszlanak meg. Ez a szertartás roppant egyszerű volt, amennyiben a fiatal pár templomi esküvőjét egy kö­Divatsarok * 1 A divat a legkülönbözőbb alkalmakra a blúzt helyezi előtérbe. Szinte azt mond­hatjuk, hogy reggeltől estig, de még a legünnepibb alkal­makra is lehet blúzt viselni. Természetesen az alapanyag, a szín, és a forma helyes ki­választásával. A blúzdivat kedvező a legtöbb nő részé­re, de a molettebbeknek in­kább ún. „kivüikötős” vagy tunika jellegű megoldásokat ajánlunk. Modelljeink mindegyike alkalmi blúz, elegáns szok­nyával vagy akár nadrággal is viselhető. 1. Törökös mintázatú, „seszlis” brokátblúz. Deré­kon keskeny övét alkalmaz­hatunk. Kis lehajtott nyaka van, a vállrész alatt kevés húzás biztosítja a mellbösé- get. 2. Készen is kapható kü^ lönböző színű selymekből ez a forma. Egyénivé tehetjük, ha a gallér tetejére egy má­sik gallért varrunk — csipké­ből. Más megoldás: az ere­deti gallért kigyöngyözni. 3. Bő — „pelerines” ujjak­kal készült selyemblúz. A nyakon kifekvő masnival igen csinos megoldás. Az anyaga lehet saját színében mintázott, vagy bármilyen nagy, elegáns hatású virág­minta is. 4. Régi blúzt átalakíthatunk nagy „zsabó” alkalmazásával a kivágásból kihajlóan. Na­gyon szép, ha fehér hímzett anyagból vagy színes se­lyemből készül és még ké­zelőt is csinálhatunk, lehe­Sz. K. E. Sészlel a temetőből Színes got kísérelt meg, de sikerte­lenül. A nyakon levő mély seb és a vérveszteség miatt mindenesetre a kötél általi halált golyó általi kivégzésre változtatták, amit azután vég­re is hajtottak október 6-án. A sebesülthöz egy katona- orvost vezényeltek ki azzal a paranccsal, hogy erősítse fel a foglyot annyira, hogy végre lehessen hajtani rajta a ha­lálos ítéletei. Johann Ludwig volt ez az orvos, aki Batthyányi kezelte, mindvé­gig mellette maradt és a lel­késszel együtt a vesztőhelyre is" elkísérte. Talán más papír híján, vagy talán jelképes szándékkal a nála levő Kos- suth-bankóra jegyezte fel tintával a tragédia emlékét. A német nyelvű szöveg ma­gyar fordítása: „Az én leg­szomorúbb napom 1849. októ­ber 6-a volt, amikor az egész napot Batthyány Lajos gróf­nál töltöttem; a sebe miatt inspekciót tartottam és a kedves, barátságos embert egészen az Üjépülelig elkí­sértem, ahol őt kivégezték. Az utolsó szavai ezek voltak: Éljen a halál! És így fogad­ta a halált”. A hevenyészett jegyzet minden bizonnyal közvetlenül a kivégzés után készült és mivel Ludwig doktor nem tudott magyarul, félreértette — vagy tévesen tolmácsolták neki — Batthyány Lajos bú­csúszavait. Ö ugyanis a kö­vetkezőket mondta: „Rajta vadászok! Éljen a haza!”. A másik papír ötforintoson azok az állomáshelyek olvas­hatók, ahol a császári kato­naorvos megfordult a sza­badságharc alatt 1848. július 3. és 1849. augusztus 9. kö­zött. Fehérvár, Győr, Komá­rom, Szeged és Temesvár voltak útjának állomásai. Ä felsoroláshoz még hozzáfűzte: „Keserű emlék ...” A különös dokumentumok arról tanúskodnak, hogy még az osztrák hadsereg tisztjei között is akadtak olyanok, akik rokonszenveztek a ma­gyarokkal. A német szárma­zású katonaorvos egyébként a szabadságharc után Magyar- országon maradt, Pécsett te­lepedett te és családot alapí­tott. Ma is él egy leszárma­zottja a Mecsek-alji város­ban. I. Z, ■ | | « « . rr t r r mint dontobiro zönséges seprős szertartás helyettesítette. A seprűt ke­resztbe téve elzárták a meny­asszony házának nyitott ajta­ját. Ha a fiatalember, utána pedig a lány is átugrott a seprűn s nem döntötte fel, akkor a fiatalok házaspárnak számítottak. Ennek megfele­lően, a házasság felbontásá­hoz elegéndő volt az, ha az egyik fél ellenkező irányban megismételte ezt a seprűug­rást. Éppen ez kelt egyesek­ben ellenérzéseket. A házas­élet ugyanis ebben az eset­ben valóságos kínszenvedéssé válhat, mutatnak rá jogosan, mivel az ember kora növe­kedésével mindinkább elve­szíti egykori ügyességét és később, bármennyire is sze­relné, már nem képes átug­rani azon a bizonyos seprűn. tőleg háromnegyedesre levá­gott ujja végére. 5. Pelerines ujjú selyem­blúz nyakára a pliszírozott nagy ..kifekvő” gallér nem­csak csinos, hanem divatos is. Ugyanez a gallér az egész egyszerű ingblúzra is alkal­mazható, ha az eredeti gal­lért. levágjuk. N. V.

Next

/
Thumbnails
Contents