Észak-Magyarország, 1981. május (37. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-22 / 118. szám

1931. május 22., péntek ESZAK-MAGYARORSZAG 3 Borsodi vállalatok a tavaszi BNV-n D kere Az idei tavaszi Budapesti Nemzetközi Vásár ünnepé­lyes megnyitása után szak­emberek ezrei népesítették be a kiállítási standokat, szinte pillanatok alatt meg­teltek a vállalatok tárgyaló- termei. A borsodi iparválla­latok közül a Lenin Kohá­szati' Művek, a Tiszai Ve­gyikombinál és a Borsodi Vegyikombinát bemutatkozá­sa áll az érdeklődés közép­pontjában. A vegyipari vállalatok ez­úttal is a vásárváros ,.B”- paviionjában állítják ki ter­mékeik széles skáláját. Ami­re ugyancsak régen volt példa: a TVK és a BVK öt (!) díjat érdemelt ki a szak­mai zsűritől. — A Tipplen polipropilén­granulátum BNV-nagydíjat kapott — tájékoztatott Brie­fer Lajos, a Tiszai Vegyi­kombinát kereskedelmi igaz­gatója. — Két évvel ezelőtt helyeztük üzembe a polipro­piléngyárat, s az eltelt idő­szak alatt 100 tonna kiváló minőségű műanyag-alap­anyagot gyártottunk, amely­nek csaknem 50 százalékát a tőkés piacon értékesítettük. Európán kívül exportálunk Délketet-Ázsiába, Egyiptom­ba, Pakisztánba és most folytattunk tárgyalásokat Fülöp-szigeleki cégekkel a po­lipropilén-granulátum szállí­tására. E korszerű termé­künk a hazai iparnak is biz­tos alapanyag-ellátást jelent. A különféle élelmiszeripari csomagolóanyagokon kívül álltái más szőnyegkészí lésre, akkumulátordobozok előállí­tására, különféle villamos- sági cikkek gyártására. A kereskedelmi igazgató azt is elmondotta, hogy a kombinát egyik legrégebbi termelőegységének, a festék­gyárnak két terrhéke, a Ti- vephon zajcsökkentő anyag, valamint a Tipox epoxi mű­gyanta alapú, oldószermeri- tes bevonatrendszer vásári díjat kapott. A zajcsökken­tőt az Ikarus autóbuszokhoz használják fel, a bevonat­rendszert pedig az élelmi­szer- és vegyiparban alkal­mazhatják korrózióvédelemre. Mindkét termékkel tőkés importot válthat ki a nép­gazdaság. Mint megtudtuk: a TVK a vásáron készíti elő a III. ne­gyedévi eladásait, mintegy 20 millió dollár értékű termé­ket kínálnak a külföldi és a hazai partnereknek. Nagy az érdeklődés a Bor­sodi. Vegyikombinát kiállítá­sa iránt is. A szakmai zsűri vásári díjjal tüntette ki az Ongromix RE típusú pvc- porkeverékel, valamint a kombinát szabadalmaként gyártott adalékanyagot. Kovács Ferenc kereske­delmi igazgató a következő­ket mondotta: — Kombiná­tunk a pvc-porkeverö kapa­citás bővítésével egy időben több pvc-porkeverek recep- túráját is kidolgozta. Ennek eredményeként termelési együttműködéseket kezde­ményeztünk,- elsősorban ha­zai és import gyümölcslevek palackozására, palackfúvó automata és töltőberendezé­sek felállítására. A gazdasá­gi és műszaki segítségnyúj­tás keretében a BVK vállal­ja a pvc-palackfúvó automa­ták anyagellátását és a gyár­tás műszaki felügyeletét. A Törökbálinti Állami Gazdaságban üzembe helye­zett palackfúvó automata gépsoron az Ongromix RE porkeveréket használják fel. Az előállított palackok meg­felelnek a szigorú éleimi­szeripari minőségi előírások­nak es ezen kívül ütésálló- ák, így felhasználhatók a kü­lönféle gyümölcslevek pa­lackozására. — A vásári díjjal kitün­tetett szabadalmunk bevált a termelésben. Az adalék­anyag előállításával a BVK évente 8,4 millió forint ér­tékű tőkés importot takarít­hat meg — mondotta a ke­reskedelmi igazgató. Az egészségügyi szakembe­rek nagy érdeklődést mu­tatnak a Nitralgin fájdalom­csillapító-gáz iránt, amelyet az Országos Mentőszolgálat­tal közösen fejlesztettek ki. A könnyű palackok elhelyez­hetők a mentőautókban, a betegszobákban, ‘ alkalmazá­sával megoldották a hely­színi fájdalomcsillapítást. A Lenin‘Kohászati Művek a vásárváros 24. számú pa­vilonjában és szabad téren is bemu t a t j a term ék vá i asz tékát. A zsűri BNV-nagydíjjal tüntette ki a vályús tömb­sínt, amelyet nagy kopásálló­ság jellemez és előnyösen felhasználható új villamos­vonalak építésénél, a régi pá­lyatestek korszerűsítésénél, felújításánál. Az LKM gyárt­mánya a gyakorlatban is jól vizsgázott, hiszen Budapes­ten eddig már mintegy 80 kilométer hosszúságú villa­mosvonalat építettek meg tömbsínből. A kohászat bemutatja a melegen hengerelt rúd- és idomacélokat, a vasúti és met.rósineket. az acélszerel­vényeket, a vasúti kerékab­roncsokat, tárcsákat, tenge­lyeket. a húzott, csiszolt és hántolt rúdacélokat, valamint a különféle csavaripari ter­mékeit is. F. C5y. Kettős kitüntetés Sajópüspökiben (Mtí imeliszövetkezet és írásán „jepen” brigádja Munkasikereikről, példa- mutatásukról-már gyakran írtunk. Arról, hogy a sajó- püspöki Sajóvölgye Tsz e mostoha vidék alig több, mint ezer hektárjáról évente például 400—500 vagon bur­gonyát, zöldségfélét, mákot, hagymát, s az utóbbi évek­ben már málnát és szamócát is termel az ózdi iparvidék, s az egész megye jobb áru­ellátásához. Vagy arról, hogy ők termelik a legjobb minő­ségű burgonya-vetőgumót, s itt az északi végeken is el tudják érni búzából az 50, árpából a 43 mázsa feletti átlagtermést. Fő növényük, a burgonya pedig öt. év átla­gában ott jár a hektáronkén­ti 300 mázsás „álomhatár” körül. ‘És az is közismert, hogy e többszörösen Kiváló Szövetkezet címet elnyert gazdaság munkájának, ered­ményeinek motorja a hat szocialista brigád, amelynek egyike, a Dobó Katalin már a Szakma Kiváló Brigádja kitüntetést is kiérdemelte. Most újabb elismerést ka­pott a közös gazdaság, s még nagyobbat: országos kitünte­tést legkiválóbb brigádjuk. Ünnepi közgyűlésüket Bár­dos Tivadar elnökhelyettes nyitotta meg, aki röviden is­mertette az elmúlt nehéz, de sikeres esztendő munkáját,' szólt az egész közösség helyt­állásáról, a mindig jobbra való törekvésekről, az új cé­lokról, s arról, hogy milyen húzóerőt jelent hat szocialis­ta brigádjuk, s köztük is el­sősorban a Dobó Katicások példamutatása. Dr. Papp Lajos államtit­kár, a Minisztertanács Taná­csi Hivatalának elnöke mon­dott ünnepi beszédet, amely­ben többek között összegezte a mezőgazdaság előtt álló feladatokat, amelyek minden vonatkozásban teljesíthetők, ha a gazdaságok többségé­nek munkáját hasonló szor­galom, hozzáértés, jó mun­kaszervezés, bátor kezdemé- nyezés jellemzi, mint a Sa­jóvölgye Termelőszövetkeze­tét, s mindenütt úgy haszno­sítják a szocialista munka- verseny-mozgalomban levő nagy lehetőségeket, mint itt. Elismeréssel szólt a tsz mun­kájáról, külön is méltatva a nődolgozók helytállását, s a kiválók között is a legjob­bak, a Dobó Katalin brigád példamutatását, akik a leg­nagyobb brigádkitüntetést, a Magyar Népköztársaság Ki­váló Brigádja címet érde­melték ki. Hangsúlyozta: a tizenöt éve alakult, mindig a hármas jelszó jegyében mun­kálkodó kollektíva több esz­tendő kiemelkedő teljesítmé­nyeiért, példás emberi ma­gatartásáért kapta meg a ki­tüntetést, amelynek értékét emeli, hogy odaítélésekor igen magas mércével mért a kormány. Ezuián átnyújtotta a kitüntetésről szóló okleve­let Biz lsivánnénak, a bri­gád vezetőjének, aki a TOT Kiváló Szövetkezeti Munká­ért kitüntetését is megkapta. Dr. Németh Pál, a TE- SZÖV titkára adta át ezután elismerő szavak kíséretében liibárszki Pál tsz-elnöknek a szövetség kitüntetését, a me­gyei Kiváló Szövetkezet címről szoló oklevelet. A Dobó Katalin brigád mind a 18 tagja kitüntetésben és pénzjutalomban részesült, majd a tsz tíz további éien- láró dolgozójának nyújtottak át Kiváló Dolgozó kitünte­tést, Az elért eredményekért, a kitüntetésekért Básti Já­nos. az Ózdi városi-járási Pártbizottság első titkára tol­mácsolta a megyei és járási pártvezetés elismerését. Az ünnepi közgyűlés után juta­lomműsor szórakoztatta a Sajóvölgye Termelőszövetke­zet tagságát. Vasúti fejlesztések A VT. öltéves tervben a közúti közlekedés már nem fejlődik az eddigi gyorsaság­gal, a korábbinál előbbre lép viszont a vasút. A közúti szál­lításban például a Volán az előbbi tervidőszak 42 száza­lékos növekedésének alig fe­lét tervezi, míg a vasút tel­jesítménye a korábbi 3,5 szá­zalékkal szemben 8—10 szá­zalékkal fejlődik. A koncep­cióban rögzített fejlesztési el­képzelések közül a követke­ző évek fontos feladata a vasúti csomópontok, rendező pályaudvarok korszerűsíté­se, s a ma még korántsem megfelelően alkalmazott km- szerű szállítási módszerek és módok széles körű elter- jrrrrtÓM. A gépesítés nem halogatható Változások előtt a berentel szénosztályozóban Mosómű épül — Izotópos válogatással kísérleteznek A palaválogató asszonyok ma még nehéz fizikai munkát végeznek. De közel az idő, amikor már csak a gépi berendezésekre kell majd felügyelniük. Fotó: Fojtán László Remeg, rázkódik a beren- tei szénosztályozómü épüle­te. A gépek és berendezések zaja megreked, felerősödik a belonfalak között, csak kia­bálva értjük egymás szavát. A szállítószalagok mellett asszonyok állnak, s gyors mozdulatokkal kapkodják ki az elöltük utazó szénből az éghetetlen anyagot, a med­dőt. — Nehéz munka ez — mondja Sár/ár Lajosné, aki huszonegyedik éve palaválo- galó. — A nyolc óra alatt hatvan-hetven mázsányit szedünk ki. A műszak vé­gén már alig állunk a lá­bunkon, sajog a derekunk, zúg a fejünk. El is fogyunk lassan, láthatja, kevés itt a fiatal. A berentei osztályozóba 4,2 millió tonna szén érke zik be évente, vasúton, kö­télpályán és tehergépkocsik­ban. A mennyiség a Borsodi Szénbányák Vállalat összes termelésének 80 százaléka. A létesítményben szemnagyság szerint osztályozzák a sze­net; a 20 milliméter alattit a szomszédos hőerőmübc-r. hasznosítják, míg az ettől darabosabb szeneket a la­kosság tüzelésre vásárolja. A másik fontos feladat a mi­nőség javítása, a meddőnek a szénből való kiszedése. — Nekünk, nöanek negy­venkét órás a heti munka­időnk — folytatja Sárfárné. — De csak elméletileg, mert a gyakorlat egészen más. A szénre szükség van, a bá­nyák termelnek, nekünk is dolgoznunk kell. Évente 25 —30 túlrűüszakoi töltünk. Régóta téma megyénk szénbányavállalaíánál a szén­előkészítés korszerűsítése, azonban mindmáig alig tör­tént érdemi lépés. Voltak ugyan próbálkozások, ezek azonban nem vezettek ered­ményre. Most azonban már nem lehet tovább halogatni a döntést, cselekedni kell. Az okokat Bartha Alfonz, az osztályozómű főmérnöke így összegzi: — Növekszik a termelés, s a gépesítés fokozásával több a szénben a meddő. A ma­róhenger nem tudja megkü­lönböztetni a szenet a med­dőtől, mindkettőt egyaránt jöveszti. Női dolgozóink fi­zikai igénybevétele elérte az emberileg még elviselhető határt, nagyobb munkavég­zésre már képtelenek. Rá­adásul csak a 40 milliméter szemnagyság feletti szén kö­zül tudják kiválogatni a szennyező anyagot. így vi­szont a szén kétharmad ré­szét a lehetségesnél rosszabb minőségben, az elérhetőnél olcsóbban vagyunk kényte­lenek értékesíteni. A belke­reskedelmi törvény ugyanis 2,5 százalékban maximálja a lakossági szeriek meddőtar­talmát, s a követelménynek csak részben tudunk eleget tenni. Egyre nagyobb gondot jelent számunkra a létszám biztosítása, jelenleg 30 pala­válogató hiányzik. Egyszóval: gépesíteni kell a szcneiőkészíiést! A megoldás is régóta ismert: szénmosó- mű építésére van szükség. Készültek is erre vonatkozó­an tanulmányok, de ellent­mondásosságuk miatt alkal­matlanok voltak a megvaló­sításra. Az üzem javaslatára a vállalat 1976-ban adott megbízást a Bányászati Ku­tató Intézetnek, hogy dolgoz­zon ki alternatívákat az úgy- riev-vett nehézszuszpenziós dúsítás alkalmazására. Ezek a technológiai változatok el­készültek, s a tervek kidol­gozására lengyel és tatabá­nyai tervezőgárda jelentke­zett Az ajánlatok alapján a BSZV a Tatabányai Szénbá­nyák Vállalat kollektívájá­nak tervét fogadta el, s az egyeztető tárgyalások és helyszíni szemlék után a két fél a szerződést ez év ápri­lisában aláírta. — Ennek értelmében a Ta­tabányai Szénbányák Válla­lat. a beruházás fővállalko­zója — mondja Bartha Al­fonz —. a kivitelezési azon­ban vállalatunk saját erőből végzi. Hasonló szénmosómű jelenleg csak Tatabányán üzemel. A beruházás mint­egy 400 millió forintba ke­rül, s a kivitelezés két ütem­ben történik. A mosómű 1983. december 31-e után kezdi meg az üzemelést. A főmérnök még elmond­ja: a létesítményben két mo­sóberendezés kap helyet, s ezek egyenként és óránként 300 tonna szén dúsítására lesznek képesek. Vagyis a berendezések teljesítménye az évi 6 millió tonnás ter­meléshez is elegendőnek bi­zonyulnak. Jelentős mérték­ben javul majd a szén mi­nősége. s csökkenthető a lét­szám is. A korszerű tech­nológia ugyanakkor képzet­tebb kezelőszemélyzetet igé­nyel, az itt dolgozóknak te­hát tanulniuk kell. A mosómű elkészültéig vi­szont még másfél esztendő van hátra. Ideiglenes megol­dással is próbálkoznak az osztályozóműben, s ez az izo­tópos meddőleválasztás. A szakemberek Drezdában is­merkedtek meg az izotópos sugárforrás e lehetőségével. Az első egycsatornás proto­típust a miskolci Nehézioari Műszaki Egyetemen készí­tették el. s a sikeres próbán felbuzdulva. megépítettek egy nyolccsatomás berende­zést az osztályozóműben. — Az izotópos meddőle­választó a 40—80 milliméter szemnagysága szenek dúsítá­sára alkalmazható — magya­rázza Bartha Alfonz. — Az óránkénti teljesítménye azon­ban a mosóműnek csak az egytizede. Ezért a berende­zés főleg a kisebb osztálvo- zókban, illetve aknáknál hasznosítható megfelelően. Mi ettől függetlenül próbál­kozunk vele. hiszen ha csak egyetlen szalagra szereljük is fel, naponta 10—12 ember munkáját helyettesíti. Kolaj László Az első szakmai nap a BNV-n Csütörtökön a BNV-n kez­detót vette a szakmai ren­dezvények sorozata. Az első szakmai napon már kora dél­előtt megteltek a tárgyalóter­mek, és jelentős üzletkötések­re is sor került.. Elsőként a METALIMPBX írt alá megállapodást szovjet partnerével, a Promsirioim- porttal és a Ráznod mporttal, összesen 72 millió rubel ér­tékben. A mostani szerződés érteimében vaskohászati ter­mékeket. hengereit árut, szí­nesfémeket és színesfémből készült félgyártmányokat szállít a szovjet vállalat. A CHEMOL1MPEX bolgár partnerével, a Chimimporttal írt alá üzletet. A megállapo­dás vegyipari alapanyagok kölcsönös szállítását Írja elő. A Eerrokemia Vegyipari Szövetkezet kooperációs együttműködésről kezdett tár­gyalást az Intercooperation közvetítésével egy angol cég­gel. A vásár első szakmai nap­ján immár hagyományos saj­tótájékoztatót tartottak a jár­műipari kiállítók. Az Ikarus vezetői bemutatták az ame­rikai exportra gyártott nagy­díjas csuklós buszt.

Next

/
Thumbnails
Contents