Észak-Magyarország, 1981. május (37. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-22 / 118. szám

ESZAK-MAGYARORSZAG 4 t981, május 22.,'péntek 21. MISKOLCI FILMFESZTIVÁL Bemutató előtt; r | I r- háromszor 0-itea meséje A tegnap este kezdődött 2L misKolci filmfesztivál há­rom olyan filmmel is szol­gált, illetve szolgál, amelyek a miskolciakat közelebbről is keil, hogy érintsék. Három­szor szerepel Miskolc a fesz­tivál programjában mint té­ma. Mondhatnánk úgy is, jelen van Miskolc múltja egy ötven év előtti íiimíei- vétel felhasználásával készíilt műben, látható Miskolc je­lene“ egy most, e fesztiválra, a város köszöntése céljából készült filmen, és egy har­madik filmen, amely a hi­vatalos programban ma este szerepel, a jövő Miskolcából sejlik fel valami. A mi városunk Miskolc címmel készített húszperces színes filmet a városról György István filmrendező, a fesztivál igazgatója. A nyi­tóünnepségen ez vezette be a vetítési programot, mint­egy megmutatva a fesztivál vendégeinek a ma Miskol­cinak néhány jellegzetes ré­szét, összképet adva az erő­sen megváltozó városról, ahol mind nagyobb léptekkel tű­nik el a múlt és jelenik meg helyette valami új, ami ugyan a film szerint han­gulatában igyekszik őrizni a régi várost, mégis a mértani elemekre bontható városkép mögött valami más, valami a régivel gyökeresen szakító bontakozik ki. György Ist­ván filmje ragyogó felvéte­lekben mutatja be ezt a megújhodó Miskolcot, vagy inkább megváltozó Miskol­cot, Be-bepillant az elavult városrészekbe vagy a Ta­nácsház tér régi házainak udvaraiból, a szirmai pa­rasztportákra, de láttatja a monumentális kohászatóriást, az egyetemet, a város új léte­sítményeit, új lakótelepeit is, és érzékelteti, hogy ebben az átmeneti korát élő város­ban együtt él az ősvárosla­kó, a nemrégen idetelepült, a bejáró, az ingázó, a sok­színű népesség, akik mind­mind másképpen látják a vá­rost, de mindnyájuknak vá­rosa Miskolc. Egy miskolci 'fesztivál nyitányaként kitű­nő munka György István filmje, s talán az ünnep múltával is okkal és joggal vetíthetjük le, ha városun­kat akarjuk bemutatni. Szinte kontrasztja e film­nek az ötven év előtti Mis­kolcot elénk táró Filmfutár. Ezt a Rónai Sándor Műve­lődési Központban a máso­dik vetítésen láthatták az érdeklődők. Nem érdektelen e film története. Miskolcon ötven évvel ezelőtt Fazekas Sámuel szerkesztésében és Zsedényi Gyula operatőri munkájával rendszeresen készült egy Filmfutár című, híradószerű filmösszeállítás, ameiy elsősorban az akkori Miskolc társadalmi életéről szólt, és a miskolci belvárr polgári közönségéhez kívár szólni. Természetesen helv kapott benne a belvárosi élet, a színház, á városi tár­sasági élet mellett a külsőbb perifériák élete is, sőt még a ma József Attila telepnek is­mert „menekült-telep” éle­téből is láthatunk képsoro­kat; iskolai ünnepségeket és bálokat a város különböző pontjairól, egyebeket. Mind­az belefért, ami ötven évvel ezelőtt a városi polgárt ér­dekelhette. A fennmaradt filmtekercsek a közelmúlt­ban kerültek elő egy beom­lott tolcsvai padlásról, s elő­került a régi kamera is. A A cíiósgyőr-vasgyári nyitó összeállításban szerepelt D. Kovács István Ó-utca meséje című animációs filmje. Képünkön a film egyik koc­kája. Kettős helyszín - szoros érdek Híradó- és Dokumentumfilm Stúdió fiatal rendezője, Té­nyt István ,régi felvételekből válogatott, majd Fazekas Sá­muel fiával, Fazekas György nyugdíjas újságíróval össze­állított egy új dokumentum­filmet. Az volt a módszerük, hogy az ötven év előtti hely­színeket újra lefényképezték a régi kamerával, s azok egymás mellé kerültek a filmben. Fazekas György ír­ta a film kísérő, magyarázó szövegét, hiszen igen sokak­nak már bizony alaposan meg kell magyarázni a fél évszázad előtti Miskolcot, és ebben a kísérő szövegben Fazekas megfelelő társadal­mi hátteret is fest a látot­takhoz. Külön érdekessége e filmnek, hogy szerepelnek benne a miskolci színház akkori fiatal színészei, Bili- csi Tivadar, Neményi Lili és azóta híressé vált és elhalt más nagyságok, s az ő sze­replésüket Bilicsi és Nemé­nyi kommentálja. Ez a film a régi miskolciaknak érde­kes és értékes emlékidéző, a fiatalabbaknak kuriózum és ismeretszerzési forrás, és minden fesztiválnézőnek kellemes és értékes megle­petés. A stúdió egy kópiát a városnak ajándékoz, érde­mes lesz ezt is felhasznál­nunk helytörténeti, honisme­reti munkánkban. A harmadik miskolci film, amely holnap este látható, a Vitévy László alkotta Kol­lektív ház. (E filmről 25-én este, a Tokaj vendéglátóház­ban a moziüzemi vállalat vitát is rendez.) A Győri ka­puban levő, építészek lakta kollektív ház megszületésé­nek körülményeit, az együtt lakó művészek életét kísér­hetjük nyomon. A film fel­veti azt a kérdést is, bár kimondatlanul, vajon az ilyen kollektív házak, az ilyenfajta együttlakások ,je­A 21. miskolci filmfeszti­vál igazgatójától, György Istvántól még a hivatalos megnyitó előtt arról érdek­lődtünk, hogy milyen remé­nyekkel tekint a kisfilme­sek idei seregszemléje elé, s mit vár a két helyszínű fesztiváltól? — Szándékaink tömören megfogalmazhatók a feszti­vál mottójává lett mondat­tal: Filmmel a közművelő­désért ... A nyitottságnak ez a tudatos vállalása indított arra bennünket, hogy ezút­tal két helyszínen biztosít­sunk'' teret a fesztiválvetíté­seknek és a szakmai bemu­tatóknak, ’ közönségtalálko­zóknak. Szeretnénk, hogyha az eddiginél jobban eljuthat­nánk a nagyváros minden pontjához; ezért kerestük meg a Diósgyőri Vasas Mű­velődési Központot, ahol nagy készséget mutattak a közös munkára, s eddig ki­tűnő partnernak bizonyultak az előkészítésben. — Nem tart attól, hogy „raegosztódik” a fesztivál? — Ettől a legkevésbé sem tartok — mondta határozot­tan György István —, sőt azt hiszem és várom, hogy ez a fesztivál, kettős helyszínű je­lenlétével értéknövekedést hoz majd mind a szakma, mind a város lakossága szá­mára. A.z kétségtelen, hogy szervezésben valamennyi­ünknek több munkát jelen­tett ez a vállalkozás, de re­méljük, hogy a kulturális haszon kárpótol ezért min­denkit, aki részt vállalt e feladatból. A fesztiválvetíté­sek mellett mind a Rónai­ban, mind a Vasasban gaz­dag járulékos rendezvény­sor fogadja a következő na­pokban az érdeklődőket. Ez­úttal is szeretném hangsú­lyozni, hogy a két helyszí­nen zajló program között nincs semmiféle értékkü­lönbség. A 21. miskolci filmfesztí- í vál tehát ily módon is nyi- j totl. bízunk abban, hogy a filmeseknek ezt a „kéznyúj­tását” a szándéknak megfe­lelően fogadja majd a kö­zönség is. (t. n. j.) Vuiot megnézzük... napon filmes város lesz Mis ­kolc. Két választ közreadunk. Szabó Lajosné bolti eladó: — Az az igazság, hogy na­gyon kevés az idom, ráadá­sul még a kislányom, is iga­zán kicsi, mindössze három­éves. így azután az esték nemigen alkalmasak nálunk még a kimozdulásokra. De azért már átnéztem a prog­ramot. Nagyon örültem, ami­kor vasárnapra gyermekösz- szeállításokat találtam. Mi- j vei hozzánk a Diósgyőri Va- i sas Művelődési Központ var. j közelebb, oda elmegyünk a ; gyerekkel. Vukot feltétlenül megnézzük még egyszer. No és a Pityke és a Stop! is mindig a tévé elé ülteti a kicsit. Most moziban is meg­nézi ... Nagy Zoltán tanuló, tizen­két éves. — Tavaly anyu a vállala­tánál vett nekünk bérletet, elég sokszor elmentünk. Azt ígérte, idén is elvisz engem is, meg a húgomat is. Az osztályban is volt szó róla. lehet, hogy a fiúkkal vasár­nap délelőtt elmegyünk a Rónaiba. Csak az a baj, hogy a suliban is most van nagy hajtás, így azután nem min­denüvé mehetünk el. (es. a.) lentik-e a jövőt, akár csak egy-egy szűkebb rétegen be­lül is. E kérdést a film nyit­va hagyja, mint ahogyan az élet sem tudta még megvá­laszolni. (benedek) — Elmegy a fesztiválra? A kérdést jó néhányszor, s jó néhány járókelőnek feltet­tük, arra léven kiváncsiak, hogy a városlakók — a ki­sebb küisőséges dísz ellené­re — számolnak-e azzal, hogy az elkövetkező néhány Ma esti vitatéma a Maiban: i, fesztivál hivatalos és információs programjában egyaránt szere­pel, de ma este hétkor még a Tokaj vendéglátóházban is bemu­tatják és megvitatják Gulyás Gyula és Gulyás János Vannak válto­zások ... című filmjét. A vitát Hamar Péter fehérgyarmati közép­iskolai igazgató vezeti. Szünet. Most nem a színé­szek, hanem a zenészek „harcolták” ki. De ráfér mindenkire. A próbáknak ebben a stádiumában min­denki fokozott szellemi igénybevételnek van kitéve, erre a napra meg különösen kijutott a munkából. A kel­léktárban jól jön ilyenkor egy kávé, egy kis téblábo- lás; Szirtes Gábor azonban nem fér a bőrében, Körtvé- lyessy Zsoltot nógatja: s né­hány perc múlva már ott vannak az elárvult színpa­don, hogy egy közös jelene­tüket feldolgozzák ... Sokkal nagyobb kikapcsolódásra a színészbejáró előterében sem lehet számítani: itt a rende­ző sistereg . .. Ilyen hát egy színházi próba szünete. ☆ A Miskolci Nemzeti Szín­házban ezekben a napokban formálódik véglegessé Hu- bay Miklós—Vas István— Ránki György zenés játéká­nak, az Egy szerelem bárom éjszakájának bemutatója. A rendező Hegyi Árpád Juto- csa: — Alapvetően a darab mű­fajiam izgalma fogott meg. A magyar zenés színjátszás­nak ez a reveláns darabja semmiféle konvencionális .korlátrendszer közé nem szo­rítható. Tematikájából és tör­ténetiségéből következően ér­dekes és fontos. Az alapvető megrázkódtatás egy fiatal, újat kereső mű vészgeneráció alapélményéből fakad, amely generáció a művészet sza­badságáért és csak egy, való­di humanista demokráciában kiművelhető alkotókészségért küzdött és szemben találta magát a háború mindent el­söprő igazságtalanságával. A szerzőhármas — Radnóti, és a zseniális színházmegújitó Horváth Árpád kortársai — az ötvenes évek utáni íellé- legző időben, a magyar ze­nés színpad megújításának igényére hozhatta létre ezt a furcsa zenés játékot; drá­mai musicalt: az Egy szere­lem három éjszakáját. A Miskolci Nemzeti Színház optimális szereposztásban, a mű lényegéből fakadó bizarr formában készül bemutatni a darabot. A május 29-i be­mutatón a nézők egy költő és egy táncosnő történetét követhetik nyomon. Sajátos újdonsága lesz az előadásnak a tánckar szerepeltetése, akik testükkel és mozdulataikkal segítenek a mű valódi lé­nyegét kifejezni... — Kiket láthatunk majd a színpadon? — A fiatal költőt Mihályi Győző, a „betiltott” láncos- nőt-feleséget Molnár Zsuzsa, a kalandort Dégi István játsz- sza. A további szerepekben Simon György, Komáromy Éva, Somló István, Szirtes Gábor, Körtvélyessy Zsolt, Csapó János, Tardy Balázs, Galkó Balázs, Rudas István, Teszáry László, Strébely Csilla, Milviusz Andrea, Ma­jor Zsolt, Bodor László lesz színen. A díszleteket Khell Zsolt tervezte, a nagyon fon­tos szerepet kapó zenekar vezetője Herédy Éva lesz. ☆ A színpadra engedett ké­kesen áttetsző függöny mö­gött hangolni kezd a zene­kar. Próba indul, a színpa­don Komáromy Éva dalba kezd: „Isten veled Budapest, te édes __” Aztán megint e lölrőL * (ténagy) Jegyzet Csak aki beteg! Minden száz ember közül hat beteg lenne? A tavalyi táppénzes statisztika 5,9 szá­zalékos mutatója erre vall. Reáiis-e ez az arány? Való­ban beteg-e mindenki, akit az orvos keresőképtelennek talál? Sűrűn elhangzó, nehezen megválaszolható kérdések ezek. A táppénzellenorzésért legmagasabb szinten felelős Országos Orvosszakértői In­tézet vezetői szerint a nagy számok törvényének megfe­lelően reális képet tükröz a statisztika. Ami nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy szimulánsok is megtalálják a számításukat. És, ha ará­nyuk az összeshez képest el­enyésző is, ez sem lebecsü­lendő, hiszen egy-egy tized- százaíékos mérséklés is száz­milliókkal csökkenti a táp­pénzköltséget. Amikor táppénzfegyelemről beszélünk, éppen e tized­százalékokról van szó. Azok­ról az emberekről, akiknek minden eshetőségre talon­ban van valami panaszuk, amivel alkalomadtán ott­hon lehet maradni. Illetve a főfoglalkozásban végzett munkájuknál kifizetődőbb keresetre szert tenni, derék-' fájásra, idegkimerültségre panaszkodva fizetett napokat szerezni a lógáshoz vagy ép­pen a fusizáshoz. A különös csupán az a dologban, hogy törzsgárdája nemcsak a tisztességes mun­kának, hanem az ilyenfajta lógásnak is van. Az üzemi társadalombiztosítási kifize­tőhelyek a megmondhatói, kik ezek a notóriusan visz- szatérő „páciensek”, akiket évente akár tízszer is levesz a lábáról a kór. Nemegyszer zseniálisan ütemezett kór, amely leginkább hétfőn vagy pénteken „támad”, imigyen megduplázva a fizetett mun­kaszüneti napot. Más esetben — mondjuk málnaérés ide­jén, a nyári mezőgazdasági munka dandárjában. És így tovább. Nehéz megérteni, hogy nem tűnik fel ez a munkahelye­ken. Jobban mondva — ha feltűnik —, miért nem tesz­nek róla. Hiszen, ha vala­hol, hát a műhelyben, a bri­gádban, a csoportban igazán nem titok, ki az, aki szire- szóra otthon marad; ki az, aki a hét végét a kocsmában tölti, vagy a falújában nap­számban működik közre a családi és hétvégi házak épí­tésében. Aligha okozna ne­hézséget néhány szúrópróba­szerű ellenőrzéssel leleplezni és táppénzletiltással, vagy fegyelmivel büntetni őket. De — ahogyan mondani szo­kás — ez nem tipikus. An­nál jellemzőbb az orvos fe­lelősségének felhánytorgatá- sa. Tévedés ne essék, nyilván­való, hogy a táppénzfegye­lem megszilárdításának az orvos sem mellékszereplője. Nyilvánvaló, ljiszen a kere­sőképesség elbírálása orvosi feladat, amiért a felelősség is az orvosra hárul. De ez sem menti fel teendőik alól a munkahelyi vezetőket. An­nál kevésbé, mert a munka- fegyelem megszilárdítása napjainkban fontosabb, mint valaha. E munkafegyelem érvényesítésének pedig egyik módja, hogy csak az kapjon táppénzt, aki beteg. L. M. M intis vásárlási utalványt ajándékoz a AZ URANUS ÉS KÉTFÉLE TÍPUSÚ SUPER STAR modulrendszerű, energiatakarékos televízió vásárlása esetén, amíg a készlet tart. MOST ÉRDEMES KICSERÉLNI ELAVULT TV-KÉSZULÉKÉT

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents