Észak-Magyarország, 1981. május (37. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-21 / 117. szám

' t ÉSZAK-MAGYASOSSZAG 4 ' 1981. május 21^ csütörtök Nézőtéri meditáció .......m .jam. X mßK Egy kocka o Dot és a kenguru című ausztrál rajzfilmből. A.ma kezdődő filmhét mis­kolci programjában roppant nagy választékot találunk. Ugyanakkor új' fiim mind­össze három kerül vászonra, azok közül kettő a gyerme­kekhez szól, de minden bi­zonnyal felnőttek is szívesen nézik. Ennek a műsorosztás­nak az lehet az oka, hogy kö­zeledik a gyermeknap, s a filmforgalmazás kedvezni akar a legif jabbaknak, a maj­dani mozijáróknak. E két gyermekfilmről kri­tikát írni szükségtelen, külö­nösképpen nem kívánja azt a Dot és a kenguru című, Auszt­ráliából származó zenés rajz­film, amelyet Y or am H. Gross rendezett. E rajzfilmben egy Dot nevű kisgyermek eltéved az erdőben, egy kenguru veszi pártfogásába, s a kislány be­kerül az ausztráliai erdők ál­latai közé, ahol az állatok ta­nácsa veszi pártfogásába. Hosszú időt tölt Dot az erdő­dben, majd visszakerül szülei­hez. Az egyszálú és igen egy­szerű mese könnyen követhe­tő a gyermekek számára is, igen kedvesek az állatfigurák, jó a magyar szinkron, az éne­keket pedig Kovács Katitól és Melis Györgytől halljuk. Nem kifejezetten, vagy nem kizárólag & gyermekekhez szól A sziget lovasai című kubai rajzfilm, amelyet Juan Pad- ron rendezett. Történelmi ese­ményt dolgoz fel, a kubai Tíz­éves Háború hősének, Valdes kapitánynak Elpidio nevű gyermekéről szól, aki az er­dőben nő fél a bujdosó haza­fiak között, és a múlt század végén felkelőkhöz csatlakozik. Kalandos forradalmártörté­net, amely a felkelők győzel­mével és a spanyol megszál­lók vereségével zárul. Mint az előbbi rajzfilm, ez is egész műsort betöltő terjedelmű. A hét harmadik új filmje jugoszláv, és a popzene-ked­velők, tehát elsősorban a fia­talok igényével találkozhat. A címe: Éjjel-nappal énekelek, s ezzel már el is mondtunk róla mindent. A rendezője Jovan Ristic, a főszereplője pedig Zdravko Colic, a jugo­szláv popzene egyik legünne- peltebb, macedón származású csillaga Az ő pályáját mutat­ja be a film. A premier mozikban e há­rom filmen kívül számos fel­újítással, illetve ismétléssel találkozhatnak az érdeklődök. Országos felújításban szerepel a Ruszlán és Ludmilla című, Alekszandr Ptusko rendezte szovjet film, Puskin meséjé­nek ismert feldolgozása és ez a film is elsősorban a mese­kedvelő, fiatal nézőkhöz, a gyermekeikhez kíván szólni. Helyi ismétlés a nem régen nagy sikerrel játszott A nyol­cadik utas: a halál című an­gol, valamint a Félelem a vá­ros felett című olasz;—francia film, s ugyancsak felújítják, illetve újra műsorra tűzik a Kojak Budapesten című ma­gyar és a Szárnyalás című szovjet filmet. A 21. miskolci filmfesztivál eseményedhez kapcsolódva újítják fel néhány előadásra a Hevesy Iván Filmklubban a Milyen a világ? és a Küzdők című összeállításokat. Mint ismeretes, az első Magyar Jó­zsef néhány dokumentum- filmjét kínálja, a második­ban rajzfilmeket gyűjtöttek csokorba. Ugyancsak a fesz­tiválhoz kapcsolódva a Tán­csics kamaramotäbsn szintén kisfilm-összeáUítások látha­tók, így egymást követő sor­rendben az A piacere, a Ki­lencedik emelet, a Nyitány, Az idő egésze, A hírmondó. Ezekkel a sorozatokkal mint­egy kiegészül a filmfesztivál programja és az érdeklődő né­ző a fesztiválon szereplő egyes alkotók korábbi munkáiról is tájékozódhat. (bm) Amatőrök, felhívások Megyei közműveüifési tájékoztató A megyei Rónai Sándor set találkoznak egymással ezek Művelődési Központ közmű­velődési tájékoztató füzeté­nek idei első számában több, közérdeklődésre számot tartó beszámoló és információ ta­lálható. Mindenekelőtt öröm­mel kell regisztrálnunk, hogy megjelent végre valamiféle „névsorolvasás'’ megyénk amatőr művészeti csoportjai­ról. A lista szerint 10 népzenei együttes és citerazenekar; 16 énekkar; 8 fúvószenekar és kamaraegyüttes; 16 pávakör és parasztkórus; 7 könnyűze­nei együttes; 23 színjátszó együttes, és bábcsoport; 14 képzőművészeti és amatörfil- mes kör meg fotószakkör és 14' néptáncegyüttes alkotja megyénkben az ama tőr művé­szeti mozgalom gerincét. Ér­demes azonban itt idézni a csoportok bemutatásához írt bevezetőből néhány gondola­tot; „Nem hinnénk, hogy ér­zéki csalódás okozza azt a véleményünket, hogy a sta­tisztikákban szereplő csopor­tok egy harmada csak névle­ges. Látogatásaink, helyszíni meggyőződéseink bizonyítják, hogy ^névleges’ csoportjaink csak időszakonként találkoz­nak ...” A rendszeresen dolgozó cso­portok, csapatok száma meg­lehetősen kevés a megyében, s eléggé nehéz munkájuk ösz- szehasonlító megítélése; keve­a csoportok, legfeljebb ünne­pi fellépéseken egy műsorban szerepelnek egymás mellett, s mondjuk kétévenként járási vagy megyei , seregszemlén jönnek össze. A már idézett bevezetőben megfogalmazott gond: „ . .. feszít az a prob­léma, hogy a tartós és élvo­nalbeli együttesek kevés ha­tást gyakorolnak a közepes színvonalú csoportokra, tevé­kenységük nem ösztönzi az alsóbb régióban elhelyezkedő­ket’" — arra figyelmeztet, hogy az eddiginél hathatósabb segítség, folyamatosabb szak­mai figyelem' keli, hogy kí­sérje amatőr együtteseink munkáját. A megyei közművelődési tá­jékoztató idei első számában több pályázati felhívás is meg­jelent, ezek közül arra hív­juk itt fel a figyelmet, amely amatőr színjátszó csoportok és irodalmi színpadok számá­ra hirdettetett meg: „Pályáz­ni lehet Miskolc város nagy­díjára; Borsod megye díjára; a megyei művelődési központ és a közönség díjára. Pályáz­hatnak azok az amatőr szín­játszó csoportok és irodalmi színpadok, akik lakótelepi szi­tuációban, tér-, illetve utca- színházi bemutatóval készül­nek/’ A bemutatók július és augusztus hónapban lesznek, a bemutatásra szánt színjáté­kokat előzsüri tekinti meg ... Hazáik üiezógazteáp éIszekI 11 1970 óta a Magyar Mező- gazdasági Múzeum minden évben meghirdette az általá­nos és középiskolák tanulód számára a „Hazánk mezőgaz­dasága diákszemmel” pályá­zatot Ez évben 2172 pálya­munka érkezett be, 1877 álta­lános iskolai tanulóktól (99 dolgozat, 1463 rajz, 125 testű, batik és 190 kerámia, kis­plasztika) és 295 dolgozat kö- zépáskod ásóktól. 1981. május 10-én 11 órakor nyílt kiállítás a Magyar Mezőgazdasági Mú­zeumban 85 rajzból, 39 kis­plasztikából és 17 hátikból. Ä kiállítás június 7-ig látogat­ható. A középiskolái pályázat eredményhirdetése és díjki­osztása 1981. május 24-én, 11 órakor lesz. A több miírt 10 éve eün- dított pályázat néhány ezer fiatallal megismertette a fel­fedező, kutatómunka titkait, ugyanakkor sokan megszeret­ték a pályázaton keresztül a mezőgazdaságot, az élelmi­szeripart és az erdészetet, és választották élethivatásul. A pályázat borsodi díjazottjai: Általános iskolások: Fükő Krisztina, Miskolc, Miklós u. Ált. Isk.; Stefán Viola, Mis­kolc, Eadrusz a. Alt TSkg Böivm Éva, Kazincbarcika, Május 1. u. Ált Isk.; Asztalos Enikő, Köteles Anna, Tari Erzsébet, Nemes Mária, Visz- lad Margit valamennyien Mú- csony, Alberttelep, Ált. Isk.; Kanosán Zsuzsa, Miskolc, Szi­lágyi D, u. Ált. Isk.; Bukta Edit, Szerencs, Rákóczi u. Alt Isk./ Középiskolások: Kazan mér Csilla, Tokaj, Tokaji í\ G-imari.; Broezkó Noemi, Tokaj, Tokaji F. Gimn.; Csikai Zsuzsanna, Tokaj, Tokaji F. Gdmn.; 1/errvpner Éva, Szerencs, Bocs­kai I. Gimn.; Ablarvrzy Mag­dolna, Cselle Judit, Nagy An­na, Nagy Erzsébet, Szilágyi Zsolt, Miskolc, ' Szentpéteri kapui Mg. Szakmunkásképző Intézet. A huszonegyedik Ü jra fesztivált köszöntünk, ismét megkezdődik a Miskolc, sőt már Borsod megye müvészetirköz- művelődési életéhez szervesen hozzánőtt film­ünnep, a 21. miskolci filmfesztivál. Ma este a Rónai Sándor Művelődési Központban György István fesztivál- 'igazgató bemutatja a zsűri tagjait,, a városi tanács elnökhelyettese pedig az otthont adó város nevében köszönti a magyar közművelődési filmek, rajzfilmek és kísérleti filmek hatnapos versenyét, a hozzá kapcsolódó egyéb rendezvényeket, a fesztivál részt­vevőit.- Sajátosan új vonása ennek a 21. miskolci filmfesztiválnak, hogy egy órával később a Diós­győri Vasas Művelődési Központban is megnyitja a fesztivált a tanács másik elnökhelyettese. Ugyanis, ez a fesztivál két székházban, egymással párhuzamosan, de bemutatóiban egymással részben ölelkezve is folyik. Kilépett hát a fesztivál a Rónai Sándor Művelődési Köz­pont mind szűkebbnek tetsző keretei közűi, földrajzilag is igyekszik közelebb kerülni a diósgyőri üzemekhez, azok munkásaihoz. A két helyen való megrendezést szükségessé tette a közművelődési koncepción, azaz a, munkásokhoz való közelítésen kívül az is; hogy a rendelkezésre álló idő alatt nem lehetett volna együtt fesztivál-teremben be­mutatni mind a nyolcvannégy versenyművet, ugyan­akkor még időt és helyet biztosítani a különböző infor­mációs vetítéseknek, a stúdiók szakmai bemutatóinak, a külföldi vendégek információs bemutatóinak, s egyéb vetítőhelyt igénylő belső rendezvényeknek. Így most ez a két művelődési központ között megoszlik. Ugyanakkor — éppen a közművelődési koncepció realizálásaként — több mint harminc helyen lesz Miskolcon kihelyezett rendezvény, amely nem egyszerűen a fesztiválfilmek kisebb-nagyobb csokrának bemutatásából áll, hanem a vendéglátó intézmények, üzemek adottságainak megfe­lelő szakmai összeállítással jelentkeznek a filmesek, különböző célirányú ankétokon vesznek részt, az egyes ágazatok képviselői szakmai jellegű előadásokat tarta­nak, amatőröket segítő találkozókon vesznek részt, rendkívüli rajzórát tartanak és hasonlókat. A tucatnál több vidéki kihelyezett rendezvény hasonló jelleggel szerveződött, s a moziüzemi vállalat is több fesztivál­vetítést tart mozijaiban. így kíván e fesztivál előbbre lépni, így kívánja a jelmondatául választott „Filmmel a közművelődésért” törekvést gyakorlattá tenni. Miskolc 1964 óta nőtt össze a dokumentumfilmek, ri­portfilmek, népszerű-tudományos filméit, rajzfilmek szemléjével, amely szakmai fórum és a nagyközönség­nek szóló filmünnep, azaz fesztivál egyszerre. Most is az egész város és az egész megye ügye kíván lenni a- 21. miskolci filmfesztivál. A város a filmes közvéle­ményben már messze az országhatárokon túl is mint a kisfilmek fesztiválvárosa ismert még akkor is, ha nem nemzetközi fesztiválnak, hanem hazai önfelmérésnek és nagyközönség előtti bemutatkozásnak nyújt otthont. A miskolci fesztiválon díjat nyerni rangos dolog, együtt jegyzik a legismertebb fesztiválok díjaival. Ezért is tö­rekszik ide mind több filmalkotó, ezért is nőtt meg most ennyire a versenymezóny. M a este megkezdődik hát a 21. miskolci filmfeszti­vál. A 21-es számhoz mindenféle babonás hiedel­mek tapadnak. Szerencsét jelent. Mi hisszük, hogy ez a filmfesztivál neme hiedelmek kapcsán lesz szeren­csés és sikeres, hanem versenyprogramja és egyéb ren­dezvényei teszik majd azzá. Benedek Miklós 99 7 ajak—Korok—Múzeumok A „Tájak—Korok—Múzeu­mok” elnevezésű, közművelő­dést szolgáló mozgalom cél­ja: hazánk természetvédelmi területeinek, műemlékeinek, múzeumainak megismerése, a szabad idő hasznos és egyben játékos összekapcsolása a tu­rizmussal. A mozgalomban mindenki részt vehet egyéni­leg, vagy csoportosan, aki a mozgalom által kiadott rész­vételi lappal igazolja látoga­tását a „Magyarország láto­gatható természetvédelmi te­rületei, műemlékei, múzeu­mai című térképen feltünte­tett és a hozzá tartozó cím­jegyzékben felsorolt létesít­ményeknél. A szóban forgó kiadványt a múzeumok por­táin, idegenforgalmi hivata­loknál és az IBUSZ irodáiban lehet megvásárolni. Ugyanitt díjmentesen kapható a zöld részvételi lap, amelyben a lá­togatást igazoló pecséteket gyűjtik. A részvételi lapon címzett­ként a Magyar Hirdető Sajtó- figyelő Szolgálata szerepel, mint gyűjtőhely, de címezhe­tek a lapok közvetlenül is. (Tájak—Korok—Múzeumok Szervező Bizottsága, 1476 Bp. 100., Pf. 54.) A pontszámok összeadása után a felbélyeg­zett részvételi lapot kitöltve, a címek valamelyikére küld­jék el. Jutalomsorsolással és különféle pályázatokon való részvétellel értékes díjakat nyerhetnek. A versengés álta­lános helyzetét évenként ok­tóber hónapban mérik feL a szeptember 30-ig beküldött részvételi íu;x>k alapján és a kiemelkedő teljesítményt el­érők minden év októberében a múzeumi és műemléki hó­nap idején jutalomban része­sülnek. Az. érdeklődők kérdé­sekkel, javaslatokkal, észrevé­telei lekéi forduljanak a „Tá­jak—Korok—Múzeumok” Szervező Bizottságához. Bu­dapest 100., Pf. 54., Könyves Kálmán krt. 40. 1476. Kultúránk északi követe Rövid sétaútnyira Helsinki központjától, a Paasivuori ut­cában modem épület ötlik a finn fővárossal ismerkedő ide­gen szemebe. A kapunál réz­tábla: Magyar Kulturális és_ lúdományos Központ. Üj az" épület és új az intézmény:'ta­valy november végén nyílt meg. Gáti Tamás igazgató a nyi­tás utáni napokról mesél. A vendéglátó örömével magya­rázza, mit tudnak kínálni a látogatóknak. A háromezer köteles könyvtár “polcain sűrű rendben sorakoznak a törté­nelmünket, kultúránk múlt­beli és mai alkotásait, tudo­mányos eredményeinket, mindennapi életünket, ha­zánk idegenforgalmi neveze­tességeit, tájegységeink nép­művészetét bemutató magyar és más nyelvű kötetek, folyó­iratok, újságok. Egy másik helyiségben a muzsika kedve­lői tallózhatnak több mint ezer lemez között, a komoly zenétől a népdalokon ót a beatig. A nyelvi laborban audiovizuális eszközökkel egy­szerre hatan tanulhatnak ma­gyarul. Hamarosan saját film- gyűjteménye is lesz az inté­A helsinki magyar központ­ról igazán elmondható, hogy régi hagyományra, széles szel­lemi bázisra építheti munká­ját — gondoijtmk csak a kél ország példamutatóan fejlődő kulturális és gazdasági kap­csolataira. A turisztikai ér­deklődés felfelé ível: évente 20—30 ezer finn keresi fei Magyarországot. „Frontáttö­rés” tehát aligha vár az inté­zetre, dolga inkább az eddigi ismeretterjesztés, felvilágosí­tás gazdagítása. Ezt szolgál­ják a rendezvények. Gáti Ta­más nemzetiszínű szalagos kartonborítót mutat. Ebbe fűzve terjesztik a havi mű­sort. Idén még öt koncertet szerveznek magyar művészek­kel, főke. en a Bavtók-év je­gyében. Nem maradnak ki a programból a folklórműsorok. Ifjúsági, művészeti, gazdasá­gi, külpolitikai kérdésekről terveznek előadásokat, s bi­zonyára érdeklődési, keltenek a grafikai, fotóművészeti kiál­lítások. akárcsak az irodalmi műsorok, például a Dér/’-est. A propagálásban számítanak a rendkívül népszerű Finn— Magyar Társaságra, amely­nek központja ugyanebben a* épületben van. Egyes kiállítá­sokat a fővároson kívül is be­mutatnak majd. Támaszkodni szeretnének a magyar váro­sokkal testvérvárosi kapcsola­tot ápoló tizenöt finn város­ra. Tervezik, hogy felveszik a kapcsolatot a helsinki isko­lákkal. Termeiket felajánlják oktatási célokra, például ar­ra, hogy egy-egy magyar tár­gyú zeneórát, földrajzórát az intézet falai között tartsanak meg a tanárok. A Kodály Társaság máris jelentkezett. A Helsinkibe látogató ma­gyar turistának sem-haszonta­lan betérnie az intézetbe, sok Finnországra vonatkozó hasz­nos tanácsot kaphat. És azt sem érdektelen látnia, miként munkálkodnak kultúránk északi követei a két rokon, nép közötti ősi szálak szoro­sabbra fűzésén. L. Z. A MISKOLCI FÉNYKÉPÉSZ SZÖVETKÉZÉT ÉRTESÍTI MEGRENDELŐIT, hogy 1981. május hó 4-től © napos határidővel a korábbi 13,- Ft vállalási ár helyett DARABONKÉNT 10,- FT-OS VÁLLALÁSI ÁRON KÉSZÍTI EL SZÍNES AMATÖR FELVÉTELEIT Fiókjaink a város minden pontján!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents