Észak-Magyarország, 1981. május (37. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-21 / 117. szám

T9S1. május 2T1„ e^t&ií&k

C5ZAJC-MAGYARORSZÁG 3 '

így látja a főagronómus

r r

!Ú

Á május közepén tartott Határszemlék már sok mindent elárulnak a különböző növényi. kultúrákról. már „mérni” lehet a növénytermesztők eddig végzett munkájának minőségét, összegezni a további legfontosabb teendőket, az időjárást illető , óhajokat. Ez utóbbit tekintve kivételesen jókor, éppen az egész határt, felfrissítő, 10—12 milliméteres csapadék után jártunk a monoki Kossuth Tsz-ben, ahol Szőcs István fŐagronó- mustól kérdeztük meg, hogy milyen a határ ígérete?

— Ez a kis zápor valamit enyhített a föld, a növényzet szomjúságán, ‘ de ahhoz, hogy megnyugodjunk, még sokkalta több csapadékra lenne szükség. Valamennyi tavasa vetést idejében sikerült befejeznünk, már megkezdtük a pillangósok első kaszálását, s gondokat már csak a csapadék hiánya okoz.

— Hogyan fejlődnek *z egyes növényi kultúrák?

— Növényenként eléggé változó a határ jelenlegi

’ ígérete. A 704 hektárnyi őszi búza vetésterületen he- ' likopterrel Végeztük ei a 1 gyomirtást, s ezzel együtt lombtrágyáztunk is, ami némileg ellensúlyozta a csapadék hiányát Sajnos a 386 hektárnyi tavaszi árpa egy ' része gyenge. A nagyon száraz időszakban vetett táblákon ’ nagyon yegyes, foltos a kelés, szinte elkerülhetetlen, hogy „kétszeres” legyen az

érés. A 300 hektárt közelítő napraforgó terület a legszebb. Itt egyeíileies a kelés, megfelelő a tőszám, és jól sikerült a vegyszerezés is. Kukoricát 404 hektáron vetettünk, alacsony, 200—300 körüli FAO-számú vetőmagot, s ennek nagy része már kikelt, de a kevés csapadék miatt egyelőre még gyenge, s a vegyszer hatása sem kielégítő, úgyhogy fel kell készülnünk a felülkezelésekre.

— Sikerült-e növelni a cukorrépa vetésterületét?

— Az ösztönző prémium, k a cukorgyár közelsége is indokolta, hogy a tervezett 100-ról 115 hektárra növeljük a cukorrépa területét Sajnos az időjárás ennek a növénynek sem kedvez, a kelep nem egyöntetű, nem lesz megfelelő a főszám, és a vegyszer hatása sem tud érvényesülni, de a nagyon várt, további májusi esők még sokat segíthetnek. Eső kellene a 237 hektárnyi, l'ő- növényként kezelt silókukoricára is. A fővetésű kukoricához hasonló műveleteket, hasonló odafigyelést és gondosságot kapta ez a növény is, hiszen a 455 tejeié tehén takarmánybázisának egyik alapja a siló,

— Ha mér szóba kerütt « tehenészet, hogyan alakul a tejtermelés?

— A'mrak ellenére, hogy a legei le tési kiény kezdete előtt több helyről is vásárolnunk kellett a silót, az első négy hónapban az elmúlt év hasonló időszakához viszonyítva sikerült 15 százalékkal növelnünk a tejtermelést. Mindent elkövetünk, hogy az idén jelentős tejprémiumot sikerüljön „megfognunk”, s egész éven át, majd a télen is megnyugtató legyen a takarmányellátás. Felkészültünk arra is, hogy a kiesések pótlására, a korán lekerülő takarmánykeverékek után, másodvetésként, egynyári szálasokat vetünk, s 20 hektáron, nagy zöldtömeget adó Tyfoot is vetettünk kísérletként.

— A közeli mesterséges tó, a monoki tározó nyújt-c már az idén öntözési lehetőséget?

— Sajnos a víz kínálta mintegy 400 hektárnyi öntözési lehetőséget még pem tudjuk hasznosítani. Ahhoz, hogy a víz eljusson növényi kultúráinkig, legkevesebb 6 millió forintnyi—de inkább több — beruházásra, gépvásárlásra lenne szükség, s ehhez nincs anyagi erőnk. A mintegy 40 hektárnyi vízfelületet részben már sikerül hasznosítani. A Délborsodi Halászati Szövetkezettel társulva, az ő nagy tapasztalataikat hasznosítva, megkezdtük a halhústermelést. Közel KK1 mázsa egynyaras pontyivadék és mintegy 50 mázsányi 20—30 dekás amur és busa népesíti már be a n von oki víztározót.

(p. *;)

r A mezőgazdasági gépesítésnek úgy látszik, nemcsak előnyei, hanem hátulütői is vannak. Ilyennek tekinthető az a felismerés, hogy az erő- és munkagépekkel rendszeresen tiport, talaj meglö- mörödik, szerkezete romlik. Megállapították, hogy a traktorkerék akár a talaj térfogat 10 százalékát is összenyomhatja. Ez az összenyomott talajrész pedig szinte összefüggő falat alkot a táblákon, a gépek haladásának nyomvonalában. A nyomsávok között levő növények akadályoztatva vannak a gyökérzetük kifejlesztésében, annál jobban, minél közelebb esnek egymáshoz az egyes összenyomott talaj-^ részek. Ugyanakkor az azonos nyomon haladás számos előnnyel — üzemanyag-megtakarítással, teljesítményjavulással, könnyebb kormányzással stb. — jár a gazdálkodásban.

Az ellentmondásos helyzet feloldásra vár, mert tarthatatlan. hogy először tetemes munkát fordítanak a talaj forgatással egybekötött fellazítására, majd a £>orhanyí- tott felület jelentős részét ismét nagy erővel visszato- mörítik a j áros zerkezetek. A földfelszínre felíekvő felület. növelése csökkenti a keréknyomást. Éppen ezért a gumikerekeket a szántóföldén haladáskor kisebb nyomással leéli felfújni, mert; a laposabb gumiabroncs jobban elterül a földfelszínen, jobban is tapad rajta. Emiatt igyekeznek növelni a kerekek átmérőjét és még inkább a szélességét is, miáltal nagyobb lesz a felfekvő, megtapadó kerékfetület. Ennek megfelelően már alkalmaznak is a mezőgazda- sági gépeken a hagyományosnak többszörösére növelt nagyságú és szélességű gumiabroncsokat. Ugyanilyen előnyösek a kettős kerekek. A nyomáskárok csökkentését akár úgy is eä lehrt érni. hogy a csupán négy kerekEáityapájzsok Farkasunkról

A korszerű szénbányász- kodás elképzelhetetlen gépek és különféle berendezések nélkül. Megyénk szén- bányavállalata korábban főleg külföldről szerezte be a frontfejtéseken alkalmazott biztosílóegységeket, két éve viszont saját erőből is gyártják ezeket. A farkaslyuki iparosok rendezkedtek be a fontos (mm kara. s am a*

telük előállított bényaberen- dezések tökéletesen beváltak. Az idén 135 pajzs mechanikus részének elkészítésére kapott megbízatást az itteni gárda, a hidraulikus alkatrészeket azonban továbbra is külföldről kell vásárolni. A farkaslyukiak állal legyártott bányabiztositó berendezéséket a Mákvölgyi Bánya i izembe» hasznosítják.

kot rendelkező erőgépek hajtott kerekeire — akár csak ideiglenesen ' is — pétikére- keket szerelnek fél.

Képünkön-: előtérben jól láthatjuk ar. ideális kiképzésű, nyomáskárt nem

okozó korszerű gwnaab- roncstípust. A jövendőbeli nagy teljesítményű traktorukon állítólag még ennél is jóval szélesebbek, szinte hordó alakúak tesznek magú a kerekek.

HH

Több mint negyedszázad* annak, hogy Fügedi Péter — a Mezőkövesdi Ruhaipari Szövetkezet: meó-vezetője — tizennégy éves fejjel eldöntötte, belőle férfiszabó lesz. Nem kellett messzire mennie, a szövetkezeit, éppen akkortájt verbuválta a fiatalokat szakmunkástanulónak. Ő is az első fecskék közé tartozott, s bizony akkor még nem gondolta, hogy huszonhat év múltán is itt, ebben a kis közösségben találja meg számítását. Persze azóta Fügedi Péter életében, de a szövetkezet háza táján is történt egy és más.

— Ügy emlékszem. 1954 őszén lizenketten jelentkeztünk tanulónak, s nem vagyok egyedül, aki jóban- rosszban kitartott a szövetkezet mellett — idézi fel * régmúlt évek eseményeit. — Több mint 13 éven át dolgoztam szalagon, mint szakmunkás. Azután voltam csoportvezető, raktárosként is rftöltöttem jó néhány évet, jníg 1975-ben megbíztak a meó vezetésével. Időközben családot alapítottam, van egy tizenhárom és egy hatéves fiam, s a munka nádién Vo- érettségiztena.

— Son« swan forttuft meg a

fejében, hogy mernie abetyeí

változtasson«?

— Mindé« idefcöt MewSteő- «osdhez. itt születtem, itt atapitottem családot, rokonok, barátok vesznek körül, s ráadásul nagyon szeretem a szakmámat. Pedíig voltak időszakok, jHnikor olyan rooszeri altt « «McSvetkeaet szénája, hogy tömegestől

mentek el tőlünk az emberek. És én éppen ebben a kritikus időben, 1975-ben vállaltam el a meó vezetését Igaz, szabad kezét kaptam, hogy legjobb tudásom, belátásom szerint szervezzem újjá. a csoportot. Mégis, egy ízben — talán elkeseredésemben — be akartam dobni a törülközőt, de a vezetőség nem fogadta el a te mondásomat.

— De hagyjuk a múltat, omi volt az elmúlt, (szerencsére megszakadt a rossz sorozat, sikerült kilábalnunk a bajokból. Azt nem állítom, hogy gond nélkül vagyunk, de ár. igen lényeges számunkra, hogy látjuk munkánk értelmét, van bőven megrendel esünk, nem kell tartani a jövőtöt.

A késztermScrak tárban,

ahol Fügedi Péterrel beszélgetünk. százszámra sorakoznak a férfiöltönyök, amelyeket a meó vezetője szúrópróbaszerűen ellenőriz.

— Természetesen menet közben is vizsgáljuk a minőséget. de a szalagközi mrt ózás ellenére előfordulhatnak kisebb hiányosságok, amelyeket itt még idejében felfedezhetünk.

— Hova kerülnek ezek am öltönyök” — tudakoljuk.

— Amit most itt látnak,’ egytől egyig, az amerikai Jaguár-cégnek szállítjuk. Éppen most. készítünk elő egy több ezer darabos szállítmányt a ten geoentúlra.

— Elégedett * végzett munkával?

— Eddig nem laíáltem hite bás árut Nem is engedhetjük meg, hogy csorba essék a szövetkezet jó hírén. Nyugaton * legcsekélyebb minő- ségFomiás is könnyen a piac elvesztését eredmétyeeheü.’ Ezt pedig egyikünk nem szaréin é.

Fotó: Laos« Jmwd

Kis gazdaságok nagy eredményei

Pontosan ugyan nem tehet megáik:pítani, hogy megyénkben a mezőgazdasági (termékek évi 11 milliárd forintnyi értékéhez mennyivel járul hozzá a háztáji és kisegítő gazdaságok sokasága, de nagyjából úgy a feléhez. Vagy: majdnem a feléhez, ami igencsak tisztességes szám, hiszen milli-árdokban mérhető.

Mérhető példán! az, hogy tavaly megyénk kistermelői, kertészkedői, kistenyészíői több, mint egymiUíárd forint értékű árut értékesítettek, adtak el az állatra, illetve a szövetkezeti szervek részére. Nem mérhető viszont, hogy meuvnyifc adtak el közvetlenül a kikosGág’iiír’.i, a miskolci, az ózdi, a sajóssentpéteri, a leninvárosi, a mezőkövesdi és más piacokon. Pedig. ez a szám is biztosan' Jó«sa meghaladja a roiffrerdty., h iszen a megtermelt értekek nagyobb rész» gyakor- teüíag a piacokon cserét gazdát, illetve alakul át pénzzé. Még néhány adate tavaly a kistermelőktől vásároltak fel — megint csak hivatalos szervekről ran szó — 3876 tonna zöldséget,

5399 tonna gyümölcsöt, 118 ezer hektoliter bort, 9416 tonna vágósertést. Az arányokat tekintve: a nyúl, a galamb, a méz teljes egészében a kistermelőktől került ki, a sertés, a bor 50—50 százalékban, a tehéntej 44) százalékban, a vágómarha negyedében.

( Ezek a számok, — melyek részben a megyei tanács vb ülése elé került anyagból, másrészt a Hazafias Népfront megyei etootesiégének

ülése által tárgyalt anyagból valók — föltehetően nemcsak a szakembereknek, hanem, nekünk laisusoknak is spkat mondanak. Annyit mindeneseire: a kistermelés hatalmas értékeket produkál, márpedig nekünk, itt északon minden megtermelt értékre, zöldségre, gyümölcsre, húsra szükségünk van. sok minden miatt még jobban is, mint más, kedvezőbb adottságú megyékben. Egyáltalán nem új megállapítás ez, ismételni, hangsúlyozni azonban mindig is szükséges. Már csak azért is. hogy biztassuk mindazokat, a gazdálkodókat — nemcsak falusi emberekét, tsz-lago- kai, hanem diósgyőri vasasokat, ózdi kohászokat, újhelyi, pataki ipari munkásokat, hivatalnokokat, ede- lényi bányászokat, stb. is — kiknek módjuk, lehetőségük van a kiskertek művelésére, fóliák beszerzésére. gyümölcsfák telepítésére és mindarra, ami a kiskertekhez tartozik. s

A Kertbarátok és Kiste- nyésztők Borsod megyei Társadalmi Szövetsége már régóta munkálkodik, a Zöldért vállalat; az áfészek, a helyi tsz-ek is évek óta segítik, támogatják a háztájit, a kisgazdaságokat. Tápszerrel, tenyészanyaggal, oltvánnyal, szerződéssel. Ezeket a szerződéseket a kisállattenyésztésnél a gazdák gyakorta megszegik, mert minden tápszer, kedvezmény ellenére a nagyobb pénzt kínáló, valahonnan előkerült, igen ügyes embernek adják rf a mór „beérett” állományt. Az áfészek — ki tudja miért? — még csak gondol-' kodnak azon, mit is Keltene tenni ez ellen, mármint » szerződés megszegői eiten.

Megyénk kistermelői verseny ben vannak más megyékkel. Az eredmény? Országos versenyen 1976-ban második helyezés (1) a Kertészeti Egyetemen, majd 1977-ben Nagykőrösön ugyancsak második hely. Gyöngyösön 1978-ban a kistermelők lájkiállításán kiválóra értékelték a megyénk szakcsoportjai által kiállított termékekéi, a Fekete Gyémánt Kertszövetkezet a Bereczkv Málé-emlékpiakett arany, az Avas nyúltenyészlő szakcsoport az ezüst fokozatot kap-' 1a meg. Nem kas dolgok ezek!

Miként a kisgazdaságok egésze sem kicsi, bármily furán hangzik is így. Nagyon is fontos tevékenység, melynek szerepe az elkövetkező években feltehetőleg még inkább növekszik. Tartalékokat képes hasznosítani ez a fajta gazdálkodás. Talán még nem is hisszük, tudjuk, mekkora tartalékokat. Parlagföldeket tesz termővé, öreg gyümölcsösöket hoz rendbe.

Nem vagyunk gazdagok, szükségünk van mindenre, mi megterem, előállítható szüköcske országunkban. Biztos viszont, hogy az eddiginél több termelhető, több állítható elő. Nemcsak a ma már termelési rendszerekben gazdálkodó mezőgazdasági nagyüzemekben, hanem szorgos, aprólékos, ugyancsak hozzáértő munkával a kisgazdaságokban is.

Príska Tibor