Észak-Magyarország, 1981. május (37. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-15 / 112. szám

ESZAK?MAGtfAROKSZAG 4 1981. május 15-, pentek Felelősség a pmért, az ország sorsáért Feljegyzések a Filmművész Szövetség VI. közgyűléséről r Gazdaság és kultúra csak egymást támogatva juthat előbbre, egymás nélkül sem­miképpen sem; ebbe beletar­tozik a filmművészet munká­ja is. A magyar film bátran nyúlt és nyúl a társadalmi problémákhoz, fejlessze hát tovább ezt a jó tulajdonsá­gát. A filmesek ismerjék meg mindjobban az ország építé­sének gondjait, eredményeit, és vállalják a maguk részét az ország építéséből, mutas­sák be a 'küzdőket, akik a szocializmus építéséért har- i . colnak, mert ennek a küz­désnek, az ország építésének van értelme, s ezt érdemes a filmművészet nyelvén át- ‘ , fogalmazva bemutatni. - — j ’ Ezekkel a gondolatokkal zár- ! fa igen gondolatgazdag és nagy hatású felszólalását \ Óvári Miklós, az MSZMP '• Politikai Bizottságának tag­! ja, a Központi Bizottság tit­kára a Magyar Film- és Té- ' véművészek Szövetsége múlt ; : hét végi közgyűlésén. | A szövetség hatodik köz­í. gyűlése csalódást okozott i azoknak, akik valamiféle vi­ij haros összecsapásokat vár­tak. Kiegyensúlyozott, hig­gadt, felelősségteljes munka- 1 xanácskozás volt. Ezt állapí­totta meg róla felszólalásá­■ ban Pozsgay Imre művelődé­j si miniszter és ugyancsak ezt állapította meg Óvári Miklós is, aki a vita vége felé szólalt fel, s így hozzá­szólása már reflexiónak is tekinthető az elhangzottak­ra, egyben pedig a párt Köz­ponti Bizottságának állásfog­lalását is tükrözte. Hangsú­lyozta Óvári Miklós, hogy a ; mi társadalmunknak igenis szüksége van a művészetek­re,'közte a filmre, s ez a té­tel fordítva is áll, mert a művészeteknek is szükségük van a társadalomra. Számol­ni kell mindenkor helytelen nézetekkel és értékes művek méltatlan fogadtatásával, sőt azzal is számolni kell, hogy maradi nézetekkel, akadé­koskodó, buta észrevételekkel találkozik egy-egy műalkotás. Ezek ellen csak következetes, szívós munkával lehet küz­deni. Megállapította Óvári Mik- 5 lós, hogy a közgyűlés azt j tükrözte: a filmesek érzik a I felelősséget a magyar filmért, j érzik a felelősséget az ország sorsáért, és . az egész köz- ' gyűlési vita arra kereste a ■ választ, miként tölthetné be a gyakorlatban jobban a fel­adatát a filmművészet és a szövetség. A filmművészet gyakorlatánál viszont nem lehet figyelmen kívül hagyni,' hogy milyen világban élünk. Az idősebb generáció ma is azért küzd, amit a negyvenes évek. második felében lelke­sülten hirdetett, hogy „meg­forgatjuk az egész világot”; — ma is ezt tesszük, ma is ezt kell tennünk, de máskép­pen. Ezért kell látnunk a kul­túra szerepét mai világunk­ban. A művészet nem ábrá­zolhat egyoldalúan. Nem áb­rázolhat csak illúziókat és nem láthat csak csődöt. Sen­ki sem kívánhatja, hogy a filmek csak a világmegváltó nagy eseményekről szóljanak, csak pozitívumokat sorolja­nak, hamis állítás az, hogy egy film a benne ábrázolt pozitívumok számától fűggőr en lesz „szocialistább”. De be kell a művészeknek mutat­niuk a • mai ' világunkat a maga ellentmondásosságá­ban. különös figyelemmel a társadalom életének gyors változásaira. Nem hagyható figyelmen kívül az ország helyzete. A magyar nép tör­ténelmének legnagyobb vál­lalkozásában él, s ez megmu­tatkozik a gazdaságban, a kultúrában, az általános fej­lődésben, az brszág világpo­litikai súlyának növekedésé­ben. Ugyanakkor még nem fejlett szocialista ország va­gyunk. Sok még a felszámo­landó nehézség. Ebben a hely­zetben keressük a kultúra, a művészet helyét. A kultúra támogatása viszont nem szí­vesség, nem „értelmiségi hob­bi”. Nincs olyan társadalmi probléma, amelynek megol­dásában ne lenne szükség a kultúrára, azon belül a mű­vészetekre, így hát a film­re is. A néhány kiragadott gon­dolat, amellyel a párt Köz­ponti Bizottságának titkára a mai magyar filmművészet szerepét és helyét kívánta körülhatárolni, biztatás és elismerés a filmalkotók szá­mára. Több felszólaló szólt a filmalkotás mindennapjainak különböző nehézségeiről, for­galmazási gondokról, a köz- művelődési filmek gazdasági nehézségeiről, a szövetség szervezeti életének minden­napi feladatairól, azok meg­oldásának nehézségeiről. A miniszter és a Központi Bi­zottság titkárának felszólalá­sai viszont- megnyugtatással szolgálnak: az értékeket meg­védik, tabu témák nincsenek, a filmművészetnek a társa­dalomépítésben fontos szere­pet szánnak a jövőben is. Gazdasági nehézségek sajná­latosan még várhatók. Ezzel számolni kell. De a párt és • a kormány bizalmával és tá­mogatásával a filmalkotók az elkövetkező években is számolhatnak, s ez a Magyar Film- és Tévéművészek Szö­vetsége hatodik közgyűlésé­inek alighanem legfontosabb tanulsága. Benedek Miklós Bejárókról és gyermeicprogramskról Megyénkben igen jelentős azoknak a dolgozóknak a száma, akik lakóhelyükről naponta más településre jár­nak el dolgozni. Az ő műve­lődésük ügye évek óta visz- szatérő téma a közművelődé­si fórumokon. A Borsod me­gyei Rónai Sándor Művelődé­si Központ öt évvel ezelőtt, kísérletként klubokat hívott életre 'több községben. Ezek­nek a kluboknak a működé­séről, a tapasztalatokról és a továbblépés lehetőségeiről számolnak ma be a művelő­dési központ munkatársai a társadalmi vezetőség soros ülésén. Ugyancsak itt tár­gyalják majd meg a gyerme­kekkel való foglalkozás for­máiról és módszereiről Mis­kolcon összegyűjtött tapasz­talatokat is. Ma este bemutató: Kéthetenként a Diófában Ha egy, a saját esküvőjére siető vőlegény lova „lelegeli” egy erdei légyotton levő úriasszony bokorra akasztott szalmaka­lapját — abból számos bonyodalom keletkezhet.- Az Olasz szalmakalap című zenés játékban E. Labiche és Marc-Michel keveri bohózattá a bonyodalmakat. A Miskolci Nemzeti Szín­ház társulata az elmúlt év végén Egerben már játszotta, s mától a miskolci közönség is megismerkedhet a darabbal, Horváth Z. Gergely rendezésében. (A képünkön látható jele­net szereplői: Bánó Pál, Csapó János, Somló István és Mil- viusz Andrea.) (Fotó: Jármay György) Kmettthii lón Szabad egy táncra!? Hosszú lenne felsorolni, hogy mi mindenért van Mis- kolcnak különösen nagy szük­sége arra: végre valóban köz­üggyé, mind többek' ügyévé váljon a várds környezeté­nek, tisztaságának védelme. Örvendetes, hogy a városu­kat szerető, egyre több, de egyelőre még közel sem ele­gendő felnőtt lakos társadal­mi cselekvése mellett szá­mos fiatalt is sikerült moz­gósítani a környezetvédők táborába. E legifjabb társa­dalmi munkások mozgósító erejű eseményére kerül sor május lé-án. szombaton dél­előtt 9 órai kezdette] a Mol­Az önéletrajz szűkszavú vallomása szerint a miskol­ci művésztelep — közel fél évszázaddal ezelőtt — je­lentős szerepet játszott fes­tői indulásában. Ugyanúgy Szőnyi István is, akit meste­rének vall Breznay József. E kettős kötődés szülötte a kiállítás, amelyet a Képcsar­nok Vállalat miskolci termé­ben tegnap, május 14-én dél­után nyitott meg Kratoehwill Mimi művészettörténész, s amelyet 28-ig tekinthetnek majd meg az érdeklődők. A művészi látásmód alaku­lása — s ami ezzel együtt jár, a művészi ábrázolás vál­tozása — az életművön be­lül természetes. Breznay Jó­zsef Munkácsy-díjas festő­művész alkotásmódjában az egyik legszembetűnőbb, hogy szinte egyidóben van jelen az akadémikusabb, a termé­szetelvű ábrázolás — mintegy útinaplóként is felfoghatjuk őket, gondolunk itt néhány kis méretű, Olaszországban fogant művére — s a gon­dolatokra. a tárgyak szimbo­likus erejére építő festészet. Csendéleteiben e műfajban már-már meghökkentően szo­katlan tárgyakat sűrít egy­más mellé, duzzadó gránát­almát, whiskysüveget, hát­térben barokkos aranyozású, cirádás képkerettel. Nem igazán csendéi etek, a szó hagyományos értelmében. S nem is pusztán a természeti idill ragadja meg, amikor a majálisozó embereit megörö­nár^Béla Ifjúsági Ház nagy­termében. A Miskolcon első­ként létrejött 39 „tisztasági őrség” 400 kisdobosa és út­törője tartja második környe­zetvédelmi fórumát. Ezen többek között Lendeczky László, a megyei természet- barát szövetség elnöke tart előadást Az ifjúság felada­tai városunk környezetének védelmében címmel, majd filmvetítés lesz a környék egyik természeti kincséről, a Bükki Nemzeti Parkról. Vé­gül Környezetvédelem = ön­védelem címmel „nyomke­reső” játékot rendeznek az úttörőház környékén. kíti. A hangulat nem önma­gáért való festményein. A természeteivűség, az ideálok iránti vágyakozás és az emberben felhalmozott ta­nult s öröklött eszmék ra­kódnak egymásra, s erősöd­nek fel alkalmanként művé­szetében. így s csakis így fér meg egymás mellett a gótikus madonna légiesen fi­nom, szerkezetében talán > legsikerültebben megkompo­nált, megfoghatóan reális valósága a Találkozások für­dőből kilépő árnyalakjaival, a groteszk bohóccal és a cso­dálatos itáliai „fényképek­kel”. A szimfóniák mellett dalokat is komponáltak a nagy zeneszerzők. Ilyen kis dalok ezek a finom, részle­teiben is kidolgozott „útiké­pek”. Éppúgy hozzátartoznak az alkotóhoz, mint a régi kőtáblákat idéző, azok sú­lyosságával vetekvő családi portré. ; Breznay József számos díj, s több kitüntetés birtokosa. Külföldi kiállítótermek rend­szeres kiállítója. (Képei kö­zül —' az itt bemutatottak közül is — igen soknak az inletője a tenger, Itália gaz­dag építészeti öröksége.) Az elmúlt évben családi kiállí­tásukat Tokajban láthatták az érdeklődők. E mostani tárlata nyilván nemcsak mű­vészete'régi barátainak sze­rez örömöt, sole \íj barátot is szerez a festőnek. (cs. a.) — Uram, önben van min­den bizodalmám, még meg­menthet engem ... A határ­idő sajnos, nagyon rövid, ma hétfő van és szombatig vé­geznünk kell... Akkor lesz az esküvőm .. . Meg keli ta­nulnom táncolni ... Igen ... Hármat kell tudnom: csár­dás, keringő, tangó ... A hívott fél, a táncpedagó­gus hamarjában nem is tu­dott mást kérdezni: Miért éppen ezt a hármat? — Mert a násznép is ezeket táncolja majd — hangzott a bajbajutott vőlegényjelölt sokatmondó válasza. Derü­lünk egyet a sztorin, hogy aztán ismét komolyra fordul­jon a szó; a miskolc-diósgyő- ri Diófa étterem különtermé­ben pihen a zenekar, pihen­nek a tánctanulni-jöttek, le­ülhet a „mester” is, Balogh Sándor táncpedagógus: — Alapjában hasznos és praktikus kezdeményezésnek tartom a városi művelődési központ elhatározását, hogy kéthetenként lehetőséget te­remt itt a táncolásra, tánc- tanulásra. Láthatja, olyan fiatalok vannak itt, akik a közelmúlt „emlőin” nevelked­tek, s most próbálják behoz­ni az elmulasztott lehetősé­geket. Nem saját hibájukból szenvedik ők a társastánc­tudás hiányát — egyszerűen nem tanította rneg senki tán­colni őket. Hol vannak ma már a valahai, szakszerűen rendezett és vezetett táncolá- ■si alkalmak?!,.. Kivesztek, talán az óvodát kivéve min­denütt a diszkóé lett a te­rep ... Az a tizenöt-húsz fia­tal, aki ma is itt van, érzi, hogy ennél több kell, érzi, hogy valami hiányzik ... "úr „Táncolj velünk! — április 13-tól minden hónap máso­dik és negyedik hétfőjén, este 20 órától 23 óráig” — hirdeti a plakát a Diófa ét­terem horplokzatán. Ezen a hétfő estén az angol keringő és egy diszkóvariáció volt a „menü”; repetának a bécsi keringő maradt... — Táncteremben a „jobb­ra hajts”! a szabály.... A kezdő táncosoknak mindig gondot okoz; hogy kezdjék a táncot? Nagyon egyszerűen: a férfiak bal lábbal kissé hátralépnek, a hölgyek job­bal előre, ezzel készülünk fel a „rajtára”... és akkor le­het • kezdeni az egy-két-há- val... Zenei,.. Aki járt tánciskolába, in­nen már maga elé tudja idéz­ni a, látványt; aki nem, an­nak figyelmébe ajánlom a városi művelődési központ munkatársa, Kovácsné Ládi Katalin szavait: — őszintén, arra számítot­tunk, hogy a harmincasok nyiki KISZ-iskolaban rende­zett kétnapos elsősegélynyúj­tási verseny, amelyet a me­gyei Vöröskereszt szervezett általános és középiskolások számára. Szakmunkástanulók, szak­középiskolások és gimnazis­ták vetélkedtek tegnap a négy, úgynevezett kárhélyen a mentős szakszolgálat tagjai­nak ellenőrzése mellett első- segélynyújtási ismeretekből. Kilenc szakmunkásképző is­kola és 11 középiskola neve­zett a megyei erőpróbára, ahol a szak zsűri dr. Kubassy László mentőfőorvos vezeté­sével elbírálta a versenyen nyújtott teljesítményüket és odaítélte a helyezéseket a ver­seny legjobbjainak. A szak­munkástanulók közül első he­jönnek majd el ezekre a tánu cos estékre; meglepődve ta­pasztaljuk, hogy a huszon­évesek mozdultak meg „fel­hívásunkra” ... Most egyrészt azon töprengünk, hogyan le­hetne számukat növelni és hogyan lehetne „bejátszani”, hogy az idősebbek, azok, akik már ismerik az alapokat, tud­ják a táncokat: szintén jöj­jenek el közénk. Nagyon sze­retnénk, ha táncolni szerető baráti társaságok alkalman­ként kihasználnák ezt a nyu­galmas, kellemes szórakozási lehetőséget __ ☆ N yugalmas, kellemes, tánc­ra is teret adó szórakozóhe­lyet lámpással is nehezen lehet ma Miskolcon találni! Ez nem íróasztal mellőli „kitalálmány”. A Diófában három „hétfői” fiatallal be­szélgettünk erről. A fiú eze-; két mondta: — Szerintem ez annak el-; lenére nagyon jó kezdemé­nyezés, hogy az itt megis- mert-megtanuit táncokat a gyakorlatban csak elvétve tudjuk táncolni. Nincs hol.., a szórakozóhelyek erre nem adnak lehetőséget. Nem bán­nám, ha hetente jöhetnénk ide; azért is jó lenne, mert két hét hosszú idő, jobban mondva éppen elég a felej­téshez .. . — Mi otthon szoktunk gya­korolni — mondja a társa­ságban levő egyik lány, ba­rátnőjére mutatva. — Szerin­tem sincsenek a városban jó táncos-zenés szórakozóhe­lyek . .. Hogy miért jöttem ide? Megmondhatom... egy­szer nagyon szégyelltem ma­gam ... fölkértek táncolni.. j Az ilyen fölkérésektől bi­zony a szórakozóhelyeken ma már nem kell „félni”. A Dió­fa étteremben hétfőn estén­ként muzsikáló Favorit együttes vezetője, Misik Ist­ván szerint sem, s neki hi­hetünk, társaival játszott már ilyen helyen: — A szórakozóhelyeken, vendéglátóhelyeken ma már csak elvétve játszanak igazi tánczenét. Es ez nem első­sorban a zenészeken múlik5 ők ugyanis ismerik — is­merniük kell — az effajta zenét. A gyakorlat azonban arra „játszik”, hogy ahol táncolásra alkalmas hely van, ott azonnal a diszkót nyom­ják ... Mi nagyon szívesen játszunk itt, s azt gondolom, hogy a város több helyén, hasonló létesítményében kel­lene ehhez hasonló tánceste­ket csinálni ..'. A Diófában teljes volt az egyetértés. Ott már szabad egy táncra ... Kéthetente, hétfőnként... lyen a sajószentpóteri 103, számú ipari szaktnuh kas képző csapata, a második helyen a leninvárosi 106. számú ipari szakmunkásképző csapata, harmadik helyen a miskolci Kereskedelmi és Vendéglátó­ipari Szakmunkásképző csa­pata végzett. A gimnáziumok, szakközépiskolák és egészség- ügyi középiskolák egy kate­góriában versenyeztek; első lett a leninvárosi diákotthon csapata, második a miskolci Földes Ferenc Gimnázium, harmadik a mezőcsáti Nóg­rádi Sándor Gimnázium csa­pata. Az első helyezettek díszes serleget, és okleveleket is mondhatnak magukénak, a továbbjutás, az országos ver­senyen való részvétel melleit. (tenagy) Befejeződött tegnap a csa­Értesítjiik a lakosságot, hogy az Eszak-magyarországi Nyersanyag-hasznosító Vállalat MISKOLC, FESZTY ÁRPÁD u. 58. sz. alatt MÉH ATVEVÖHELYET megnyitotta Nyitvatartási idő: szabad szombat kivételével, mindennap 7—15.15 óráig. \

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents