Észak-Magyarország, 1981. április (37. évfolyam, 77-100. szám)
1981-04-12 / 86. szám
1981. április 12., vasárnap ESZAK-MAGYARORSZAG 5 Fontos Marná a IVK-ban Hazánk élelmiszeripari termékei iránt nagyobb lenne külföldön a kereslet, ha azokat korszerűbben és esztéti- kusabban tudnánk csomagolni. Az élelmiszeripar ilyen irányú gondja minden oi- zonnyal- megoldódik 1982 ja- nuárjától, hiszen ekkor kezdődnek meg a Tiszai Vegyi- kombinátban a BOPP üzemi próbái. A négy’ betűből álló rövidítés, kétirányban meg- nyújtott, fóliagyártást jelent — polipropilén alapanyagból —, mely olyan fizikai tulajdonságokkal ‘rendelkezik, hogy rendkívüli vékonysága ellenére is nagy a szakítószilárdsága. Tulajdonságai a közismert néven celofánként emlegetett csomagolóanyaghoz hasonlíthatók. A világ- színvonalon álló gépsor terméke kielégíti majd a magyar piac igényeit, és exportra is jut majd a TVK új fóliájából. A BOPP csarnokának építése hamarosan befejeződik, s megkezdődnek a szerelési munkálatok. Erről kérdeztük Tímár Ferenc beruházási főosztályvezetőt : — Az építési munkák megfelelő ütemben haladnak, s májusban megkezdődhet a szerelés. A korszerű berendezést a japán Mitsubishi Chemical cégtől vásároltuk, s a gépek pontosan és hiánytalanul megérkeztek. Szakembereink két csoportban sajátították el az üzemeltetés és karbantartás ismereteit, a japán cégnél. — Ezekben a napokban ke. riilt sor a polipropiléngyár II. ütem kereskedelmi szerződésének megkötésére. Mindezt alapos előkészítő szalo-sz előzte meg. — Akik figyelemmel kísérik megyénk vegyiparának életét, tudják, hogy 1978-ban indult az első, 40 ezer tonna polipropilént termelő gyárunk. Most a második ütem megépítésére készülünk. így évi 80 ezer tonna gyártása válik lehetővé. Erre a magyar—szovjet olefinegyezmény további fejlesztése adott alapot, melynek értelmében 1986-tól évi 25 ezer tonna polipropilént kel! a tér. mékcserék keretében a Szovjetunióba exportálnunk. Az elmúlt év elején ajánlatot kértünk a legismertebb külföldi vegyipari cégektől, maid azokkal, akik a legjobb ajánlatot adták, versenytárgyalásokat folytattunk. Alapos és részletes előkészítő munka után, március 12-én írtuk alá a japán Shúmitomo céggel a külkereskedelmi ' szerződést. Korszerű és gazdaságos, számítógépes folyamatszabályozással vezérelt technológiát vásároltunk, a legkedvezőbb áron. A szerződéskötéssel egy időben megkezdődött a terület építési munkáinak előkészítése. Arra törekedtünk, hogy a lehető legnagyobb mértékben alkalmazzuk a hazai ipar termékeit. Már ebben az évben, a tervezési munkákkal párhuzamosan megkezdődik az építkezés, és az 1983. év végére tervezzük az üzem szerelésének befejezését. Vadas Zsuzsa Nyári szakmai táborozás A szakmunkásképző iskola igazgatója annak az önként jelentkező, főleg másodéves szakmunkástanulónak a részvételét engedélyezheti a táborba, aki gyakorlati felkészültsége révén önálló munkára képes. A szakmunkástanuló a szakmai építőtáborban csakis a szakmájával összefüggő, a tantervi követelményeknek megfelelő munkát végezhet és ott két hétig dolgozhat. A. táborozás-idején a tanulókat és az oktatókat díjtalan szállás és étkezés, a munkahelyre előírt munkaruha, és egyéni védőeszköz illeti meg. Az oda- és visszautazás költségei sem őket terhelik. Magnósoknak Házilag épített hangfalba is beszerelhető Hi-fi minőségű végerősítőt fejlesztettek ki. Az új terméket elsősorban a fiatalok várják, mert a magnózás elterjedésével mind többen vállalkoznak arra, hogy házilag épített tartozékokkal egészítsék ki felszerelésüket. Az új teljesítményerősítő igen kis méretben egyesíti mindazokat az ösz- szehangolt áramköri kapcsolásokat, amelyeket eddig külön-külön kellett összeállítani. Így az új termék kifogástalan hangminőséget és a huzalok világában könnyebb eligazodást biztosít. A végerősítő a hangszóróhoz közvetlenül csatlakoztatható. Az esztendő második felében már kapható lesz ez a végerősítő, túlterhelés és rövidzárlat ellen beépített elektronikus védelem biztosítja az üzemelést. r Ózdiak a városért Parki, utak, rózsák Ózd is azok közé a települések közé tartozik, amelyek a kongresszusi, valamint a felszabadulási társadalmi munkaversenyben elért eredményeikért oklevelet, serleget kaptak. A város lakói különösen 1961 óta végeznek rendszeresen, szervezetten társadalmi munkát, segítik Ózd különböző feladatainak megoldását. A legnagyobb eredményt a már említett verseny révén érték el: a múlt évben több mint 40 millió forint értékben gyarapították, szépítették városukat. Az egy emberre jutó társadalmi munka értéke: 862 forint. Az előző évben ugyancsak szép sikereket értek el. Az ózdiak az elmúlt két évben társadalmi munkával megépítettek 12 kilométer salakutat, betonlapokból több kilométer járdát, a peremke- wületekben két kilométernyi vízvezeték építését segítették 4ML A gyár-városban a szr> pítésre, a parkosításra, virá- gosításra talán még nagyobb szükség van, mint másutt. Érthető, hogy a szervezők erre a munkára különös gondot fordítottak, az üzemi, munkahelyi kollektívák, szocialista brigádok, vagy éppen a diákok, lakók pedig szívesen vállalták az ezzel kapcsolatos tennivalókat. Rendszeresen részt vettek és most is részt vesznek a mintegy 500 négyzetméternyi parkfelület gondozásában, új felületek létrehozásában. Társadalmi munkával építettek meg 60 ezer négyzetméternyi parkot, 120 ezer négyzetméternyi felületen pedig rendezték a terepet. Elültettek 1500 facsemetét és több, mint 10 ezer rózsatövet is. Az úttörőtáborban különösen a szocialista brigádok végeztek sok munkát, például az ivóvízhálózat megépítésénél, a zuhanyozók létrehozásánál Art hiszem, húsos palacsintát és sok-sok gombócot főzök Vannak, kik hazaköltöztek a gyesre, és vonnak, kik vissza nekik, ezt szeretik o legjobban ... sem mennek már a városba. Tízéves forma a fiúes4) ka, az első pusztarad- ványi ismerősünk. Két jégkrém a kezében, hol az egyikbe, hol a másikba harap. Ekkora élvezetek közepette persze, hogy összerezzen, amikor eléje toppanunk: — Mondd, mi újság a falutokban? — Mi? — Mi újság?... Az, hogy most születnek a bárányok.. — Hol születnek? — Hát ott! r- mutat a domb felé. — Megmutatom. Gyerünk I Lakatos Misi pillanatok alatt előkeríti az ellető ju- • hászt. Kerekes Jánost. A juhász kutyája, a Poji még nem döntött: meg kell-e enni most rögtön ezeket az idegeneket itt, vagy esetleg köszöntse őket egy farkcsóválással „Munkaköri kötelessége”, neki, a pulinak, hogy mindenkitől óvja az állományt, de nicsak.a gazdi meg paroláz. így hát megfigyelő álláspontra helyezkedik. — Milyen egy ma született bárány? — Ma született nincs ép- ‘ pen, de mutathatok egy tegnapit. Nos, olyan! Hófehér, kedves, gyönyörű, ártatlan és csecsemős a hangja. Háromszáz anyajuh van az ellető hodályban és már 233 bárány. Ikereliés . is volt, ezeket a kis ikreket különös gonddal figyeli a juhász. — A 12—14 kilósokat napokon belül elviszik, úgy ötven, száz van ilyen. Leszerződött a szövetkezet, viszik Olaszországba, húsvéti csemegének. — Sajnálja? — Fersze, hogy sajnálom. Pörgekalapos, zömök kis emberke szalad, ahogyan csak bír a hodá’v feié. Varga Vilmos, a másik juhász. — Nézzék meg az enyéimet is! Négyszázkettő van. Most indítottam útjára, de amilyen kergék, utánam jönnek. No, jönnek is már, a fene a dolgukat! — hábo- rog,. mintha nem ő „mondta” volna meg a Bojtár kutyának, terelje csak ide a nyájat. — No, nézzék meg ezt a gyapjút, láttak már ilyet?! Nem kell ezknek hajszesz. A homályok a falu közepén állnak, így nem csoda, hogy a telepvezető. Nagy László azonnal hírül veszi érkezésünket. Mi tagadás, igen mérges, hogy itt látja a nyájat. Az öreg bacsó és a kutyája ért a szóból, villámgyorsan kotródnak a birkák a jó legelő felé. A telepvezető — tősgyökeres pusztaradványi — megenyhül : — No, azért! Nem szeretem. ha céltalanul kóvályog a nyáj. Ezeregyszáz hold tartozik a faluhoz, most már hektárban mondják, tessék átszámolni. No, volt ebből 700 igen rossz szántó, egy kis erdő és legelő. Amikor egyesült a téeszünk a vé- eseiekkel, úgy döntöttünk, hogy jobb, ha errefelé legelőt létesítünk. Legelőt a juhoknak. A juhászat a fő ágazat, persze, hogy mérge« vagyok, ha a kastély körül látom lebzselni a nyájat. Tavaszi Ezek a bárányok bizony olasz osztatok csemegéi lesznek. — Igen szépek, gondozottak, pedikűrözöttek ... — No, nem kell azért annyira védeni a bacsót! — nevet. — A mi falunkban mindig volt mindenkinek birkája. Szép is volna, ha nem értene hozzá! A háztájiban már régóta nincs juhállomány, ám igen sok a tehén, a sertés. A nyári hónapokban 18—20 ezer liter tejet viszünk a begyűjtőbe. — Amúgy milyen itt az élet? — Az élet? Vagyunk vagy négyszázan. Szépen termő gyümölcsöseink vannak, szőlő is terem, ha nem is a legjobb fajtából. Divatba jött a kiskertekben a fóliasátor, így korábban ehetünk paprikát, paradicsomot, salátát. Mert mi azért jócskán északon vagyunk! Kossuth Lapos utca. Petőfi Sándor utca. Ebből a két utcából áll Pusztaradvány. A két utcát a Patak választja el. A nevesincs patakban kacsák hadai, mindkét parton remek veteményeskertek. Azé a patakpart, akinek a háza éppen átellenben áll. Hogy a porta és a patak közt van az utca. az senkit sem érdekel. Nem kell ide telekkönyv, teodolit, a szemmérték és a bizalom is elég. A kerítés is csak az utca felöl véd, a jószágok falánksága ellen. Délelőtt van, aki eljár dolgozni — távol van. Ám nélkülük is olyan ez a falu. mint egy vidám méhkas. Persze, tavaszi szünet van, itthon vannak a gyerekek és megjöttek a városi unokák. Megjöttek jó levegőt szívni, izmot erősíteni, parittyázni. Hegedűs Andrással a boltban találkozunk: — Miskolcról jöttem a nagymamáékhoz. Mindig csak kapálni kell! D. nem nagy baj, itt van az unoka- testvérem, Attila. Ha elfogy a munka, paríttyázunk a radványi erdőben. — Sötét ez az erdő? — Tudom, mire tetszik gondolni. A Báréi Benőre! Tanultuk az iskolában. Ez nem az az erdő. Ebben világos van és sok-sok madár. Mi paeg paríttyázunk. A falu kiköltözött a levegőre. Az udvarokra, az utcákra. Járjuk a falut, és kismamákkal, pár hónapos csecsemőkkel randevúzunk. A Lenin Kohászati Művek 21 éves gépírónője, a kéthónapos Zsolttal éppen a boltba siet. ‘•Elkísérjük. A baba hunyorog a plexiablakok mögött, a mai divat Ha nem jön, majd segít a kutya. A tavaszi szünet másféle munkával telik. már a babáknak sem ked- { vez, kitesszük őket a há- ) rom oldali napfénynek — j olasz mintára. — Hol telepednek le? — Azt hiszem,' idehaza. Itthon élnek a nagyszüleim, t a szüleim, a férjem és én 1 is kapunk munkát itt a t környéken. Az albérlet nem i valami felemelő ... Pelenkák tucatjai az od- • J varon, Borisz Bertalanná, a i nagymama mos. — Berci, i Sanyi és a 8 hónapos At- { tála — a legidősebb is csak * 6 éves. A lányom az első t szüléskor hazaköltözött. Az- i óta hangos a porta. Fontok- , gatják, hogy elmennek, de | én ebbe csak akkor egye- j zem bele, ha nem valami i felhőkarcolóba, hanem egy i tisztességes földszintes ház- { ba költöznek. — Miért? — Mit tudom' én, mtért! i Talán, mert féltem őket } Mégiscsak normálisabb a | földön élni! Unokáktól, dédunokáktól 1 hemzseg a falu. És meglel- } jük a mozgó ABC-áruházat, i a patak partján parko-„ \ nem állítja le a motorját, • hiszen a motor mélyhűtő- j pultot táplál. Ásót, kapát, l papucsot, fürdőhabot, játé- t kot, fazekat, mandarint, ab- , laktisztítót vásárolnak. Innen a Misi jégkréme is! Ám vaníliát még itt sem i lehet kapni. — Nekem már van —■ J könyököl a kútkávára Ka- rafa Andrásné. — Pesten vettem. A lengyel '-’tői — i súgja bizalmasan. A fene tudja, honnan tudják ők. { hogy mi az, ami nálunk • nincs... Pestről hoztam i még a rózsaszínű jácintokat | is a kertbe. Azért voltam Pesten, mert megszületett a legújabb unokánk. — Hat gyerekünk van — magyarázza András gazda , kikönyökölve a kerítésen. { — Lassan már meg sem ty- { dóm jegyezni az unokák ne- l vét. Van Erzsi. Kriszti. Zo- i li. Pisti. Gábor. Ági. Gyű- { szi... — Mariska hogyan is J hívják a kicsit? — kurjant I hátra a feleségének. — Georgina! Hányszor { mondjam már? Megjegyzed ! majd. ha meglátod, hiszen J ő a legkisebb. Mariska néni súrol, me- ■ szel, menüket állít össze, mondja, még szentelnivaló * sódart is készít No, nem az égieknek. A i családi oltáron áldozza majd t föl;;; j Ccvay Györgyi j Fotó: Laczó József t
