Észak-Magyarország, 1981. április (37. évfolyam, 77-100. szám)
1981-04-12 / 86. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 .......... 1981. április 12., vasárnap A tudás megbecsüléséért í írta: Kornid esz - Mihály mióinyinask — eátóőeopbe« a tórVizsoiyban, április 15-én: Károlyi Gáspár Bibliája Karnis kiaiásának ünnepi bemutatója A gazdaság és ta®sásra., a termelés és a műveltség kölcsön ha lasának társadalmi szerepét, jelentőségét nem ma ismertük lel. Mostanában mégis többször es nagyobb hangsúllyal beszélünk ezekről az Összefüggésekről, mint korábban. Az elmúlt évtizedekben ugyanis a szocialista fejlődés forrásaiban jelentős átrendeződési folyamat bontakozott ki. Fokozatosan elapadtak az ex- tenzív fejlesztés olyan forrásai, amilyen például a munkaerő. Maga az élet kénysze- rített és kényszerít bennünket arra, hogy a fejlesztés intenzív útján járjunk; s így növeljük gazdaságunk versen /képességét. Megnőtt tehát az anyagi és szellemi energiáinkkal való gazdálkodás jelentősége, a kor parancsává vált az ember személyiségének, képességeinek minden eddiginél gazdagabb és sokoldalúbb kibontakoztatása. Ezért,, esik ma olyan sok szó az emberi tényezőkről és ezzel össze- .függésben az ember képességeit, cselekvési aktivitását fejlesztő oktatási, tudományos, közművelődési feladatokról, általában pedig, a kultúra megnövekedett szelepéről. Az elmúlt évtizedekben igen. jelentős tudományos kapacitás jött létre hazánkban. Tudósaink tovább növelték a magyar tudomány nemzetközi tekintélyét, s nagyban hozzájárultak az ipar, a. mezőgazdaság és a társadalom különböző szféráinak fejlődéséhez. Alkotásaikra, tudósi felelősségükre az előttünk álló feladatok megoldáséban minden korábbinál nagyobb szükség van hazánkban, mind a mezőgazdaságban, mind az iparban és a többi ágazatban is. Ahhoz, hogy a' tudomány meg tudjon felélni az újabb követelményeknek, jobban be kell kapcsolódnia a társadalmi, gazdasági folyamatokba, közvetlenebbül kell érzékelnie a fejlődés ez irányú szükségleteit, s azokhoz rugalmasan kell alkalmazkodnia. Az egyes népgazdasági ágazatokhoz kapcsolódó kutatóintézeteknek jobban ismerniük, kell a gazdasági élet szükségleteit, belső viszonyait ahhoz, hogy szellemi erőforrásaikat megfelelően koncentrálhassák azoknak a problémáknak a megoldására, amelyek a gazdaság előtt állnak. Ennek érdekében, — alapos előkészítő munka után — tizenöt kutatási program indul az Országos Középtávú, Kutatási- Fej íesztési Terv ' keretébe»? összességükben a kutatási kapacitás jelentős részét kapcsolják be ■ fontos gazdasági és társadalmi feladatok teljesítésébe. Ezek a programok (pl. mikroelektronikai alkatrészek, növényvédő szerek, távközlési rendszerek, gabonatermesztés, fehérjetermelés, a Balaton védelme stb.) — a hazai kutatásszervezés történetében először — az elérendő eredmények hasznosításának tennivalóit is tartalmazzák. A munka nem zárul le a kutatóintézetek laboratóriumaiban. Remélhetően e programok segítségével számottevő mértékben továbbléphetünk a kutatástól a termelésen át az értékesítésig tartó — eddig jórészt széttagolt — munkafolyamat irányításában, s mind gyorsabb és szélesebb körű lesz a kutatóhálózatban meglevő tudás társadalmi hasznosítása. Meg kell erősítenünk azokat a kutatóhelyeket, amelyek a társadalmi, gazdasági folyamatok jelzéseire legérzékenyebbek és ahol a tudományos ismeretek leginkább közkinccsé lesznek: a vállalati kutató laboratóriumokat és az egyetemeket. Természetesen nemcsak a tudomány fejlődésétől függ előrehaladásunk, sok múlik azon is, hogy az intenzív fejlesztéssel járó változásokra mennyire készül fel maga a társadalom. Nem elég, hogy csupán megértsük a gondokat, a feladatokat. A ttsdosadatomtudomány. valosag- feltáró munkájának -— komoly tennivalói vannak a tudatformálás, a szemléletvál- toztalás megalapozásában. Nem kis feladat ez sem. Hiszen a társadalmat most kell felkészíteni egy olyan életformára, amely a jobban végzett munka mellett magában foglalja a szabad idő tartalmasabb eltöltését, a kulturáltabb szórakozást és a mindannyiunk számára szükséges önképzést és továbbképzést. Fejlesztenünk kell szakemberképzésünket is. A jelenleginél szélesebb és elmélyültebb alapismerettel rendelkező, „konvertálha- tóbb” tudású szakembereket kell képezni. Túlspecializáló- dott képzési rendszerünk ugyanis nagymértékben szűkíti a munkaerő mozgásképességét. nehezíti a változásokhoz történő alkalmazkodást. Sok helyen egyebek mellett ez is szerepet játszik abban, hogy a pályakezdő diplomások úgy érzik, nem hasznosul szaktudásuk. A munkahelyek egy része alacsonyabb követelményeket támaszt velük szemben, gyakran alacsonyabb igényű munkakörben is foglalkoztatják őket, mint amire képzettségük alapján joggal szímát- hatnának. S ez a gondolat át is vezet bennünket az emberi ■fényező szerepének másik, ki- apadhataUan. forrásvidékére, az iskolai oktatás területéire. Oktatási rendszerünk legnagyobb gondja, hogy a korszerű műveltség és szaktudás magas szintű átadásában, a képességek fejlesztésében az iskola elmarad az igényektől. Az oktatás folyamatos korszerűsítését nemcsak gazdaságunk megújulásának szükségessége indokol ja, hanem a társadalom egészének követelményed, a fejlett szacjaiiz- mus építésének feladata: megkövetelik ezt. A szocialista életmód, a szocialista demokrácia érvényesülésében, is olyan, feladatok állnak előttünk, amelyekre még nem készült fel kellő színvonalon az oktatás. Alapvető érdekünk hogy az eddigieknél mélyebben és differenciáltabban foglalkozzunk a képességek fejlesztésével és a tehetségek felkarolás áswai, s mindezt úgy, hogy a pedagógus gondos munká jának csökkentem keil a családok különböző helyzetéből adódó kulturális különbségeket. Az iskolákban jórészt eldől , mennyire sikerül az alkotókészséghez nélkülözhetetlen képességeket, tehetséget kibontakoztatni. Sajnos, ma még sok helyen nehezítik a szűkös feltételek, a nagy létszámú tanulócsoportok, a szaktanár-ellátottságban megmutatkozó egyenetlenségek a személyes képességek fejlesztésére irányuló pedagógiai munkát Ezeket a nehézségeket ugyan a legkiválóbb nevelők, az összeforrott nevelő- közösségek képesek áthidalni, az általános iskoláknak, mint intézményrendszernek a kiemelt fejlesztése azonban elodázhatatlan feladat, a színvonal általános emelkedése csak ily módon várható. Az új tantervek, tananyagok bevezetése, az anyanyelv, a matematika korszerűbb oktatása sok lehetőséget tartogat, s alapja lehet a műveltség emelésének. Az általános iskolák fejlesztését komplex feladatnak tekintjük, amelyben a tanteremépítéssel, a jobb tárgyi és személyi feltételek megteremtésével egyszerre kell gondoskodni 'a korszerűbb, eredményesebb pedagógiai módszerek meghonosításáról is. Ezeket a feladatokat foglalja egységes rendszerbe a közeljövői ’ /• a kormány VI. ötéves tervi altalános iskolai fejlesztési programja, amelynek megvalósítása attól is függ, hogy területenként, az egyes községekben, városokban a központi keretekkel hogyan sáfárkodnak, mennyire tudják célirányosan felhasználni és a helyi eszközökkel bővíteni azokat, okos gazdálkodással, a tartalékok felhasználásával. ser. oktató« és a közművelődési intézményrendszer jobb együttes működtetésével. Az alapozó képzés színvonalának folyamatos emelésével párhuzamosan arra törekszünk, hogy a tankötelezettség teljesítését hiánytalanul elérj üli, s ezzel párhuzamosan csökkentsük az iskolák közötti jelentős színvonalbeli különbségeket. Á közép- és felsőfokú oktatásban erősíteni kell a több profilú, szélesen alapozott képzés rendszerét. Olyan közép- és felsőfokú szakemberekre van szükség, akik az ismeretek birtokában képesek az igényeknek megfelelően követni a társadalmi- gazdasági változásokat, lehetővé teszik a munkaerő rugalmas' átcsoportosítását, néhány év után pedig képesek — ha szükséges — tudásanyagukat megújítani, ha kell: váltani. Egész iskola- rendszerünkben bátrabban kell alkalmazni a tehetség kiművelésére, nevelésére, képzésre irányuló speciális formákat, intenzív módszereket Természetesen az oktatással együtt a közművelődésnek, az ismeretterjesztésnek, a munkahelyi át- és továbbképzésnek is többet kell vállalni a szak- és általános műveltség megújításában. Erőfeszítéseink sorában egyik Legfontosabb — de talán még nem, eléggé tudatosított — feladatunk, hogy fokozottam támogassuk a kiugró tehetségeket. Hazánk — szerencséire — ezen a téren nem tartozik a „szegény” országok közé, a lehetőségekkel azonban ma sem élünk kellően. Nagyobb bizalmat és ösztönzést keli adnunk azoknak a munkájához, akik talál mán yaikkal, merész gon- ‘dolataikkal a már elért eredmények túlhaladását tekintik étethi valósuknak, s akik ezért vállalják olykor a megszokotthoz ragaszkodók közönyét, nemegyszer gán- csoskodásót is. Kulturális haladásunk egyik fokmérője, hogy mennyire tudjuk az alkotó magatartást, az újat akarók küzdelmét a szocialista társadalomépítés szerves részévé tenni. A tudás megbecsülése, a szakértelem jobb hasznosítása, az alkotóképességek kibontakoztatása végső soron azon múlik, mennyire tudjuk mindennapi tevékenységünk igényévé, természetes követelményévé tenni a vállalkozó- és újítókedvet, a jobbra törekvést, a szocialista építés mai és holnapi feladatainak szolgálatában, a társadalom és az egyén .javára. Mindebben az értelmiségnek nélkülözhetetlen szerepe és felelőssége van. Munkájának mindig is fontos része volt a tudás, az ismeret átadása, terjesztése. Ma ez & „küldetéstudat” újabb feladatokat, magasabb követelményeket támaszt az értelmiséggel szemben. A társadalom többek között azt igényli ’ az értelmiségtől, hogy aktívabban, kezdeményezőbben vegyen részt a művelődési életben. C éljaink azonban csak akkor valósulhatnak meg, ha nemcsak azok végzik a közművelődési munkát, akiknek ez a hivatásuk, hanem a lakóhely, a munkahely, a társadalmi és tömeg- szervezeteit, mindenekelőtt a szakszervezet, az ifjúsági szervezet, is kellő fontosságot tulajdonít ennek a tevékenységnek. Ez a körülmény még jobban megköveteli a társadalmi erők mozgósítását. Szükséges a helyi adottságok, az igények és sajátosságok figyelembe vétele, jbbban kell építeni az adott település művelődési szokásaira, hagyományaira. Ezzel együtt új módszerek, új művelődési lehetőségek bevezetése is fontos, amelyekben megnyilvánul a tenni akarás, az együttműködési készség a rendelkezésre álló szellemi és anyagi eszközök jobb, a közösség érdekében való hasznosítása. Szép versek 1980 Tizenöt esztendő során szép hagyománnyá nemesedett, hogy a Magvető Könyvküldő a költészet napjára megjelenteti Szép versek című antológiáját, az előző esztendő hazai költészeti termésének válogatását. Pénteken került most a boltokba, egy nappal József Attila születésnapja előtt a tizenhatodik Szép versek antológia. s lehet, mire e sorok megjelennek, már ei is fogyott, ám a könyvhétre újból kapható lesz. A Szép versek 1080 a hagyományos formában, a költők arcképeivel díszített borítólappal. ötszáz oldalnál nagyobb terjedelemben — és némileg emeltebb áron — jelentkezett. Válogatta és szerkesztette — immár nem először — Bala Imre. Hetvenhét élő magyar költő müvei kerültek a válogatásba; ki több, ki kevesebb müvével jelentkezik az éves szemlének is felfogható antológiában. Természetesen," egy esztendő verstermcsenek mérlegelése és abból egy gyűjteményes kötetre való vers, illetve költő kiválogat tása nem lehet olyan feladat, ami akár megközelítőleg is közmegelégedésre megoldható lenne, a Szép versek sorozata, így a most, megjelent 1980-as kötet m bizonyos mértékig rangot adó éves tüdcörnék «ssrrröt. E kötetekben nincsen' semmiféle bevezető, vagy egyéb szöveges közlés, amely », válogató-ezerkesrtő elképzeléseiről 'tájékoztatna, így a válogatással' nincs is módunk — szándékunk se — vitázni, s mert nem tekinthetjük ál; úgy az éves tér. mést, mint Bata Imre, el kell fogadnunk értékítéletét és a nagy termés és a szűk keret ellentmondásaiból adódó kényszerű intézkedéseit. A szép versek kedveáős bizonyára nagy örömmel fogadják most is a kötetet. Örülünfc, hogy azűkebb pátriánkat képviseli benne Ser- föző Simon, e sajnáljuk, hogy más borsodi költő nem jutott a rangos válogatásba. ftwrrt A tavasz megérkeztével máris észrevehető a kirándulók számának növekedése a történelmi és művelődéstörténeti emlékekben gazdag Zempléni-hegység vidékén. Mostanában inkább csak az „egynapos” vendégek látogatnak ide, s Szerencs, Tokaj, Sátoraljaújhely, legfőképpen pedig Sárospatak nevezetességeinek megtekintése után visszautaznak Zempléniből. A következő hetekben azonban mind többen érkeznek olyan vendégek, akik hosz- szabb időt kívánnak tölteni ezen a tájon. Hegyednek, vadregényes érd őségéinek, váraiCfeafawm négysssáz esztendeje jelent meg Vizsolyban Károlyi Gáspár Bibliája. Az Európa Könyvkiadó — Szántó Tibor könyvművész elképzelései alapján — most hasonmás kiadásban, két kötetben jelentette meg Károlyi Gáspár Vizsoiyi Bibliáját. A könyvkiadó, a Magyar Irodalomtörténeti Társaság, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Irodalmi Választmánya es Borsod megyei Szervezete április 15-én délelőtt II órai kezdettel a vi- zsolyi művelődési házban rendezi meg a Biblia hasonkeinefc szépségét ugyanis csak mostanában kezdik igazán „felfedezni”, s maga Zemplén is csak újabban tud felkészülni nagyobb számú vendégsereg fogadására, örvendetes javulás történt az utóbbi időkben a vendégfogadás tekintetében. Szerencsen, Tokajban, Sátoraljaújhelyben, és a tető alá került 120 személyes motel elkészültével Sárospatak is több napos programmal láthatja majd vendégül a kirándulókat. Évről évre nő az olyan kirándulók száma, akik nemcsak vissza-visszatérnek a gyönyörű vidékre, hanem más kiadásának ünnepi bérmutatóját. Ünnepi megnyitót Tolnai Gábor akadémikus mond, majd Szabó András irodalomtörténész Károlyi Gáspár bibliafordításának művelődéstörténeti jelentősegéről szól. Az 1530-ben Vizsolyban megjelent Biblia új hasonmás kiadását Domokos János, az Európa Könyvkiadó igazgatója mutatja be. Felszólal az ünnepségen Kürti László, a Tiszáninneni Református Egyházkerület püspöke, majd a részvevők meg- koszt ózzák Károlyi Gáspár gönci emlékművét annyira megkedvelték ?* zempléni hegyeket, erdőket, hogy — főképp a debreceniek és az Alföld más városaiban élők is — hétvégi házat, kisebb üdülőt is építenek itt, hogy szabad idejüket családjukkal együtt az egészséges, kristálytiszta levegőjű, még el nem szennyeződött zempléni hegyekben tölthessék. Fent a 894 méter magas Remete-hegy alatt, a Bodorét mellett már egy kisebb üdülőtelep is létesült. A rna- gánépítkezőket Füzér község juttatta telekhez, s a házakba már a villany is eljutott. A Ids telep újabb üdülőkkel gyarapodik, mert a magaslati levegő, a gyönyörű táj mind több és több pihenni, üdülni vágyó embert vonz a zempléni hegyekbe. nak, várromjainak, műemnleJátsszuk a hatóságot!? Végre megszületett ez a rendelkezés isi Ugyan ki is tudott ilyen okosat kitalálni?!... Felhívtak az országos bolthálózattal rendelkező, kulturális termékekkel foglalkozó kereskedelmi vállalat területi decentrumából mondván, jó lenne velük elbeszélgetni, mert kezdődik a boltokban egy olyan akció, amelynek során bizonyos, korábban kibocsátott termékeket egy ideig árleszállítással árusítanak Mondtuk, tudunk róla. - már hallottuk, meg egyébként is a boltokban szinte naponta megfordulunk. s a boltvezetők, akikkel sok évi helyenként több évtizedes munkakapcsola1 Tűz össze, bizonyára majd részletesen is tájékoztatnak. Isten ments! — replikázott a területi decentrum illetékes (?) valakije—, a boltok, illetve a boltvezetők a jövőben nem adhatnak a sajtónak semmiféle tájékoztatást, mivelhogy á vállalat fő-főilleiékesei úgy rendelkeztek, hogy ezentúl csak a területi valaki tájékoztathat. Amiről egyébként a tájékoztatás szólt, olvasható volt a lapok hirdetéseiben, az MTI közleményeiben és leolvasható volt a vállalat boltjainak kirakataiban minden darabra kitett árjelző cédulákról. De a boltvezető nekünk nem mondhatta el. És a lövőben sem mondhat el hasonlót. Felelhet i több milliós raktárkészletért, minden vásárlónak tájékoztatást adhat, de a sajtónak nem. Erre csak a decentrum illetékesének van jogosítványa... Olyan kevés volt eddig a hatóságot játszó hivatalocska, hogy már gazán nélkülözhetetlennek mutatkozott ennek a bolthálózati irodának ilyen féle szerep- vállalása De érdeklődni mégis a boltban fogok továbbra is! Ha elutasítanak újságíróként. érdeklődöm magánemberként. A vevőt meg csak nem küldik a területi hivatalba... (bm) Hétvégi házak a zempléni hegyekben
