Észak-Magyarország, 1981. április (37. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-29 / 99. szám

1981. április 29., szerda ESZAK-MAGYARORSZAG 5 Káposztagyaíu, hurkatöltő \ leríiielletési napok a GáÉiifiii Két héttel ezelőtt számol­tunk be lapunkban a buda­pesti „Vevők vagyunk” című kiállításról, amelyen az or­szágos nagykereskedelmi vál­lalatok mutatták be a boltok­ból gyakran hiányzó cikke­ket. A bemutató célja az volt, hogy a kiállított hiánycikkek­re gyártót találjanak, azaz si­kerüljön találni olyan válla­latot, szövetkezetét, vagy ép­pen kisiparost, akik hajlan­dók ilyen áruféleségeket ké­szíteni. A kiállításhoz kapcso­lódó tájékoztatón elmondot­ták, hogy a kereskedelmi vál­lalatok az elmúlt évben 1400 —1500 termelővel folytattak tárgyalásokat, s ennek ered­ményeként több mint 400 millió forint értékű hiány­cikk gyártására sikerült vál­lalkozót találni. A tájékozta­tón elhangzott az is, hogy nem elégednek meg csupán egyetlen, budapesti kiállítás­sal. A hiánycikkek megszün­tetéséért folyamatosan mun­kálkodnak továbbra is, és eb­be a tevékenységbe egyre jobban bevonják a kisiparo­sokat. Ennek — a vásárlók érde­két szolgáló — munkának részeként nyílt tegnap kiállí­tás Miskolcon, a Gárdonyi Géza Művelődési Házban. Ám ezúttal nem a kereskedők ál­lítottak ki, hanem két megye, Borsod és Heves kisiparosai hozták termékeiket; mind­azokat a cikkeket, amelyek véleményük szerint hiányoz­nak az üzletek polcairól, és amelyeket — ha megrendelik — szívesen gyártják. Mit láthattunk a kiállításon? Volt káposztagyaíu, hurkatöl­tő, bőrlyukasztó készlet, talpas derékszög, és még jó néhány szerszám, fogyasztási cikk. A kiállítóteremben foglaltak helyet a VASV1LL, a Kisipa­ri Termeltető Vállalat képvi­selői, s már az első órák után több egyezség is megszületett. Remélhetőleg a tárgyalások, egyezségek konkrét ered­ményt is hoznak majd — ke­vesebb lesz a hiánycikk, szé­lesebb a választék. A kiállítást egyébként — a jelenlevők között ott láthat­tuk a Belkereskedelmi Mi­nisztérium, a KIOSZ Orszá­gos Központjának képviselőit is — Magyar Ernő, a Borsod megyei Tanács V. B. ipari osztályvezetője nyitotta meg, s szólt a kereskedelmi válla­latok termeltető tevékenysé­gének, a hiánycikkek meg­szüntetésének fontosságáról is. A kisipari termeltető napok programja ma folytatódik, s délben az eredményeket is­mertető tárgyalással ér ' vé­get. A társadalompolitikai célokkal összhangban fisványi anyapk Több mint száz állatorvos, s állattenyésztési szakember érkezett arra a tanácskozás­ra, amelyet a MAE és a TIT mezőgazdasági és élelmezés­ügyi szakosztálya rendezet,t Miskolcon. Napjainkban a nagy tejtermelő képességű szarvasmarhaXaj Iák behoza­talával, a hozamok növelésé­vel párhuzamosan egyre na­gyobb szerep jut a korszerű takarmánygazdálkodásnak, amelynek ma már nélkülöz­hetetlen elemei az ásványi anyagok. Erről tartott előadást dr. Bokori József egyetemi tanár, kiemelve két állattenyésztési ágazat, a szarvasmarha- és sertésállományok ásványi­anyagellátásának fontossá­gát, s ezek ellenőrzésének szükségességét. Ezelőtt pár évtizeddel még csak nyolc­tíz ilyen elemnek tulajdoní­tottak termelésfokozó, vagy gyógyító hatást, ma már több tucat ilyen elem van, köztük olyanok, mint a magnézium és a titán. Ezek az elemek megtalálhatók az állati szer­vezel szöveteiben, hormonai- ban, így az életműködésben, s a folyamitok fenntartásá­ban meghatározók. Hiányu­kat még állatorvosi szemmel is nehéz felismerni, így ne­héz a csökkenő' termelés, vagy betegség okát felderíte­ni. Viszont az állattenyésztés magas szintjén, különösen a nagy tejtermelő képességű állatoknál a hozamok továb­bi növelésében fontos a sze­repük. Az érdekes előadást Uttaian utakon Évről évre növekszik (B a terepjáró gépkocsi­kat gyártó cégek szá­ma, egyre újabb típusokat bocsátanak ki, és mind töb­bet adnak el belőlük. A nemrég csaknem kizárólag katonai célokra használt jármüvek ma a mezőgazda­ság, az erdőgazdaság, az épí - tőipar egyre megszokottabb munkaeszközei. Vannak köz­tük speciális személyautók éppen úgy. mint nehéz te­hergépkocsik és tehervon­tatók. A terepjáró személy­autókkal szemben támasz­tott általános követelmény az, hogy biztonságosan köz­lekedjenek minden olyan terepen, ahol emberek gya­log még közlekedni tudnak. Ehhez meg kell maradniuk a lágy, laza talaj felszínén is, tehát a kerék által a ta­laj területegységére átadott terhelést (talajnyomást) a lehető legkisebbre, a gyalo­gos cipőtalpán átadódó ter­helés mértékére kell csök­kenteni. Ám a talaj gyakran nemcsak sáros, süppedő, ha­nem emellett dimbes-dom- bos, árkokkal és gödrökkel tarkított is. Ha a kerékéle a 1.aiaj egyenetlenségeit nem jól követik, egyik-másik ke­rék akár a levegőbe is emel­kedhet, vagy ha ezt nem is teszi, mind terhelés, mind vonóerő átvitelére alkal­matlan helyzetbe kerülhet, és ezzel elakadás veszélyét fokozhatja. Ezért laza tala­jon, homokbuckákon is az a jármű a jobb terepjáró, amelyik a talajegyenetlem- ségeket az egyes kerekek terheléséneit viszonylag kis változásával, de minden­képpen talajon maradó ke­rekekkel követi. A világpiacon tehát az „alig terepjáróktól” a „min­dentudó” változatokig sok­féle típus megvásárolható. E két szélsőséges megjelö­lés közötti kategóriájú a Daimler—Benz és a Steyr— * Daimler—Puch cégeknek a képünkön látható konstruk­ciója, amely Diesel- és ben­zinmotoros változatban egy­aránt készül 48 és 88 kilo­watt közötti teljesítmények­kel. A differenciálzárra! összkerékmeghajtásúvá te­hető, szervokormányos ko­csi közúton és terepen egy­aránt használható. MeoszfinS és ú{ Mézet tovább m a íakásszivettelek szerepe A szövetkezetek fontos fel­adatnak tartják, hogy az egyes településeken az áru­kínálatban, az ellátásban még fellelhető különbségeket a lehető legkisebbre mérsékel­jék. Ennek érdekében foko­zottan előtérbe kerül a köz­vetlen termelői árubeszerzés; az összes árualap negyedét közvetlenül a termelőktől szerzik be 1901-ben a szö­vetkezetek — állapította meg a SZÖVOSZ elnöksége keddi- ülésén, amelyen a fogyasztási szövetkezetek és a szövetke­zeti vállalatok soron követ­kező fontosabb feladatait vi­tatták meg. Még teljesebbé teszi az árukínálatot, hogy az idén a Skála-Coop várhatóan 10 százalékkal fokozza az áruértékesítést a szövetkezeti kiskereskedelem részére és ily módon kedvezőbb vásár­lói pozícióba kerül a falusi lakosság is. Folytatják az üz­lethálózat rekonstrukcióját és újabb létesítményeket is építenek: az idén 85 000 négy­zetméterrel gyarapodik az áruházak, éttermek, szállo­dák és a tárolók alapterüle­te, ami az ellátás javításá­nak egyik fontos feltétele. A társadalompolitikai cé­lokkal összhangban ebben az évben tovább nő a lakásszö­vetkezetek szerepe. Ezek ke­retében az idén 3—3,5 ezer lakás készül el és ugyan­ennyi építését kezdik el. A telepszerű építés mellett idő­szerűvé válik a csoportos, korszerű szövetkezeti családi házak építésének előkészítése, illetve az építkezés megindí­tása. Növelik a többféle te­vékenységet — házkezelés, -építés, -karbantartás, -fel­újítás, szervezés, beruhá­zás-bonyolítás, szolgáltatás — végző, úgynevezett bázis­szövetkezetek számát, továb­bá fejlesztik a lakásszövet­kezeti karbantartó szerveze­teket. Fémszálas kerámiák M. Kiss Katalin kerámikusművész munkáit a fémszálakkal kombi Máit kerámia jellemzi. A képen: a művész munka közben. kérdések, hozzászólások kö­vették. Munkára fogják a szelet a Mezőföldön: a Mezöfalvi Me­zőgazdasági Kombinát egyik nehezen megközelíthető, a villamosenergia-íorrásoktól távol levő üzemegységében, Nagyhörcsögpusztán májustól szélenergia termeli meg a le­gelőn levő húsmarhák itatá­sához szükséges ivóvizet. A területen kiásott kút fölé 12 méter magas, a gyermekek pörgettyűjére emlékeztető ke­reket állítottak fel, amely a szél energiáját hasznosítva, közepes szélerösség mellett óránként ezer liter, naponta mintegy 20 köbméter vizet szivattyúz fel a kútból. Ha a szél viharos erősségűre for­dul, a kerék automatikusan kikapcsol. A MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Központjának előrejelzése szerint kártevők fenyegetik egyik legértéke­sebb ipari növényünk, a cu­korrépa szépen soroló táblá­it A téli gazdanövényeken ugyanis nagy tömegben telel­tek át a répalevéltetű tojásai, korán kikeltek az úgynevezett ősanyák és megjelentek az. el­ső szárnyas levéltetvek is. Ezek áttelepülni készülnek a cukorrépavetésekre, s ezért fel kell készülni a korai vé­dekezésre. A fiatal répaállo­mányokba helyenként erőtel­jesen megindult a répabolha betelepedése is. Az elmúlt év­ben erősen fertőzött körze­tekben súlyos kártételekre I kell számítani. Közepes fer- tőzöttség esetén védelmet nyújtanak a szisztemikus ta­lajfertőtlenítő szerek, erősebb népesség esetén azonban szükséges a táblaszegély vagy a teljes felület kezelése. A le­véltetvek ellen az Anthio 33 EC, a Wofatox SP 30, a Car- betox 37 EC és a Pirimor 50 DP alkalmazhatók, amelyek a Pirimor 50 DP kivételével a répabolha ellen is hatáso­sak. Középfokú oktatási-neve­lési intézmények összevoná­sára, megszüntetésére, illetve létesítésére vonatkozó előter­jesztés is szerepelt a megyei tanács legutóbbi ülésén. Az ülés az előterjesztést határo­zattá emelte. Ennek értelmében a megyei tanács 1981. szeptember 1-i hatállyal egyesíti a miskolci Bláthy Ottó Erősáramú Szak- középiskola I. számú kollégiu­mát a miskolci Petőfi Sán­dor Középiskolai Kollégium­mal ; a miskolci Kossuth Zsu­zsa Kollégiumot a miskolci Kossuth Lajos Gimnázium és Szakközépiskolával; a ka­zincbarcikai középiskolai di­ákotthont a kazincbarcikai Egészségügyi és Óvónői Szak- középiskolával ; az edelényi középiskolai diákotthont az edelényi gimnáziummal; az encsi középiskolai diákott­hont az encsi Váci Mihály Gimnáziummal; a sárospa­taki Erdélyi János Középis­kolai Kollégiumot,’ a Kossuth Középiskolai Kollégiumot és a Zrínyi Ilona Középiskolai Kollégiumot a sárospataki Rákóczi Gimnáziummal; a le- ninvárosi középiskolai diák­otthont a leninvárosi Kun Bé­Reggeli lóvásár Véletlenül lehettem tanúja nemrégiben Miskolcon a lóvásárnak. Egy másfél éves csikóra alkudott egy csoport, ember. Meg­mustrálták a fiatal lovat kinyitották a száját, megvizsgálták a fogait. Az egyik szorgalmasan kereste a sarokfogakat, mire a lótulajdonos kis gúnyos mosoly kereté­ben közölte: — Jó uram, maga sose látott lovat,, ez még csikó, neki még csikófogai vannak. Majd, ha ló lesz belőle, kinőnek a sarok­fogai is. Ezután jött a próba. Befogták a jószá­got egy gumikerekes kocsi elé és elindítot­ták egy meredek úton, a hegynek felfelé. A fiatal állat majd szétrázta a kocsit. Ez­után visszaérkeztek és elkezdődött az alku. — Mennyi a végleges ára? — Huszonkettőezer forint. — Adja ide 18 ezerért. — Azért nem eladó. Egy kis szünet következett, megint a lo­vat: kezdték szemre venni, megnézték a patáját, körbe-körbejárták, megveregették a farát, a nyakát, a ló szépen tűrte, angya­li türelemmel. No, akkor mi lesz az utolsó ár? — Tizenkilencezer forint. — Csapjon a markomba 18 ezer 500 fo­rintért. — Nem eladó a csikó ennyiért! — De megmakacsolta bátyám magát. Jó van hát, legyen 19 ezer forint. De hozzá megkóstoljuk áldomásként a borát is. Ott a fa alatt, a sárban a vásárló leszá­molta a pénzt, megkapta érte a ló „anya­könyvi kivonatát” is, megitták az áldomást, az új tulajdonosok nyerget tettek a lóra. mert. elég messzire vitték el, valahová Me­zőkeresztesre. Valaki majd ráül. — Ezen még nem ült ember, mondja a volt tulajdonos, hiszen még másfél éves csikó. Meg könnyen le is vetheti az első lovasát. De én nem bánom, maguké a ló, azt csinálnak vele amit akarnak. A nyergelés nem ment könnyen, a ló olyan szépen felfújta magát, hogy a ha­sán átvető szíjat még az első lyukba is alig tudták beakasztani. De aztán valahogy boldogultak vele, a tulajdonos kezébe vet­te a kötőféket és nekiindultak az útnak. — Aztán bátyám — kérdeztem — nem sajnálja a csikóját, mennyit bíbelődött ve­le míg felnevelte. — Hát, nem esküdtem én össze vele! (boda) la Gimnázium és Szakközép- iskolával. Ezek az intézmények vagy egy épületben tevékenyked­nek, vagy pedig feladatuk, teljesen azonos, ugyanazok­nak a tanulóknak oktatásáról, neveléséről gondoskodnak. A név egyébként az átvevő in­tézet neve marad. Ez év augusztus 1-i hatály- lyal a megyei tanács meg­szünteted a hernádvécsei Mezőgazdasági Szakmunkás- képző Intézetet, az abaúj- szántói Mezőgazdasági Szak­munkásképző Intézetet, a szikszói Mezőgazdasági Szak­munkásképző Intézetet. AZ indoklás szerint ezek az in­tézetek ma már nem felelnek meg a nagyságrendi norma­tíváknak, fejlesztésük nem indokolt. A képzési feladato­kat a meglevő abaújszántói és sátoraljaújhelyi, valamint a Miskolcon létesítendő iskolák ellátják. A hernádvécsei épü­letben a kisegítő iskolát vég­zettek számára szerveznek továbbképző iskolát, az aba­újszántói objektumot átveszi a helyi Mezőgazdasági Szak- középiskola és Szakmunkás- képző Intézet, a szikszói épü­letet a mezőgazdasági fizikai munkások képzésére, tovább­képzésére kívánják hasznosí­tani. Ugyancsak az említett idő­pontban megszűnik a sáros­pataki Kereskedelmi Szak­munkásképző Iskola, vala­mint az ózdi Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakmun­kásképző Iskola. Az indoklás szerint a két iskola önállósá­ga teljesen formális, a kép­zési feladatokat a miskolci és a tokaji iskolák jobb feltéte­lek mellett tudják biztosítani. Ugyanakkor lehetőség van rá, hogy Ózdon a képzést ki­helyezett osztályokban foly­tassák. Miskolcon ez év augusztus 1-én egy új, mezőgazdasági és élelmiszeripari szakmun­kásképző iskolát hoznak lét­re a Szabó Lajos u. 9. szám alatt. Itt kertész szakmunkás- képző, dísznövénykertész szakmunkásképző és élelmi- szeripari szakmunkásképző osztályokban tanulhatnak majd a diákok. Az iskola pro­filjának megfelelő űzetnek Miskolcon működnek.

Next

/
Thumbnails
Contents