Észak-Magyarország, 1981. április (37. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-01 / 77. szám

1$81, április 1„ szerda E5ZAK-MAGYARORSZAG 3 A feltételekhez igazodva Veiőszántás A nagybarcai Bánvölgye Tsz két traktorosa, Varró László és Juhász László az úgynevezett Balogh- oltványos területén magágyat készít elő a tavaszi árpa részére. Módosul iinnrethotár ■ ■ Uveggyári fiatalok Az 1980. év a vállalati gaz­dálkodásban egyaránt fordu­lópontot jelentett. Az MSZMP XII. kongresszusának határo­zatából eredő feladatok vég­rehajtása, az V. ötéves terv lezárása, az új ötéves terv előkészítése, az ezekkel ösz- szeíüggően megjelenő szabá­lyozók, valamint az egyensú­lyi helyzet javítása, vala­mennyi területen a szigorúbb gazdálkodást és feltételeket kívánta meg és irányozta elő. Mang Bélát, a PM Bevételi Igazgatóság • vezetőjét arról kérdeztük: mit mutatnak a vállalati mérlegbeszámolók és az ellenőrzések tapaszta­latait összegezve, miként al­kalmazkodtak a megye vál­lalatai és szövetkezetei az új feltételekhez az elmúlt évi gazdálkodást és pénzügyi fe­gyelmet tekintve, az általános tapasztalat és megítélés? — Az elmúlt év elején kü­lönböző volt a feladatok meg­ítélése. Tapasztaltuk, hogy a megjelent közgazdasági sza­bályozókat, módosításokat a gazdálkodók nagy része kri­tikusan, eltérően ítélte meg. Egy részüknél a pesszimiz­mus, más helyen pedig a lé­nyeg megértése helyett a bí­rálat volt a jellemző a sza­bályozókkal és a normativi- tással kapcsolatban, összes­ségében tehát kezdetben nagy fokú bizonytalanság volt ta­pasztalható és ez befolyásolta a megvalósítást, a tenniaka- rást — A szabályozók alkalma­zásának tapasztalatai során azonban kedvező szemlélet­változás következett be, úgy is mondhatnám, hogy felis­merve a szabályozás hatá­sát, irányát, a gazdálkodók azonosultak a szabályozókkal, s az első év tapasztalatai alapján ma már egyértelmű­en ki lehet jelenteni, hogy a szabályozások helyesnek bizo­nyultak, jól közvetítették a megyében a népgazdasági helyzetből adódó elvárásokat, Ezzel összefüggésben kiemel­ném, hogy a szabályozók jól biztosították a pénzeszközök centralizálását az állami költ­ségvetésbe, elősegítették az egyensúlyi helyzet további javítását,, pozitív irányba be­folyásolták a külkereskedel­mi helyzetet, igazolták a por- mativitás indokoltságát, he­lyességét. Ezt ma már a gaz­dálkodók is így értékelik és ezt igazolják elért eredménye­ik is. Az 1980. évi mérlegered­mények alapján milyennek ítélhető a gazdálkodás? — A megye önálló válla­latainak és szövetkezeteinek elmúlt évi tevékenységét a követelményekhez igazodó, Először azt hittem, hogy rosz- szul hallok. Ugyanis amikor Stcfán László, a hernádkércsi Béke Termelőszövetkezet fö- agronómusa a hatékony ter­melésről beszélt, mégis így fejezte ki magát: sem maga­sabb hozamokkal, sem ala­csonyabb költségekkel nem számolunk. Ebből adódott a kérdés, hol van akkor a kor­szerűbb termelési forma? — A növénytermesztés ve­tésszerkezetében. Olyan kul­túrák vetésével próbálko­zunk, amelyek közepes ered­mény esetén is megfelelő nye­reséget biztosítanak. Vagyis növeltük a kultúrák számát, de úgy válogattuk ezeket öspze, hogy nemcsak a fajla- worrendet, hanem a talaj- s éghajlati adottságainkat is figyelembe vettük. Első „látásra” ebben a terv­ben nincs semmi szokatlan. A szántóterület felét a jól jöve­delmező kalászosok foglalják el. amíg a másikban a takar­mánynövényeken túl, az ola­jos növények kapták a „fő­szerepet”, A főagrónómus: — Azért veszélye, de in­kább kockázata is van. A borsó, amit idén száz hektá- von termesztünk, az elmúlt években ráfizetésesen ter­mett. Sőt. termesztését idő­szakosán el is. hagytuk. Most ismét próbálkozunk vele. hi- 4zen kitűnő elöveteménye a mérsékeltebb, összességében eredményes gazdálkodás jel­lemzi. A gazdálkodó szervek termelési érléke lényegesen, 25,7 százalékkal magasabb az előző évinél. Hozzá kell azon­ban tenni, hogy ezen érték növekedésének meghatározó tényezője volt a termelői árak emelkedése. Az árbevétel is a népgazdasági átlagot jelen­tősen meghaladó 21,7 száza­lékos növekedési ütemet ért el, mely azzal van összefüg­gésben, hogy a megyében azok az iparágak a meghatá­rozók, amelyeknél az értéke­sítési árak is gyors ütemben nőttek. — A gazdálkodási tevé­kenységet a nyereség oldalá­ról vizsgálva elmondható, hogy a vállalatok, szövetke­zetek érdekeltségalapjául szolgáló eredménye az előző évhez képest 8,1 százalékkal csökkent. Azonban ez az eredmény a csökkenés elle­nére is kedvezőnek mondha­tó, hiszen az 1980. január ele­jén életbe lépett ár- és sza- bályozómódositás mintegy 83 százalékos nyereségcsök­kenéssel számol* Országosan ettől is kedvez j helyzet, népgazdasági s un mind­össze 2,9 százalékos ered­ménycsökkenés következett be. — Népgazdasági áganként vizsgálva az eredmény alaku­lását, egyértelműen azt álla­píthatjuk meg, hogy a me­gyében a termelő szférában csökkent a vállalati nyere­ség, míg a forgalmi, illetve az úgynevezett tercier ágaza­tokban nőtt. Az eredményes-' ség tartalmát, összetevőit ér­tékelve elmondható, hogy az eredmények mintegy egyhar- mada az, amely a hatéko­nyabb gazdálkodásból és ter­melékenységből ered. Kedve­zően befolyásolták az ered­ményt a gazdálkodó szervek takarékossági intézkedései is. Jelentős az energiahordozók­kal, villamos energiával, üzemanyaggal kapcsolatos megtakarítás. Nem kedvező az, hogy a megyében 25 me­zőgazdasági termelőszövetke­zel zárta veszteséggel az ével. Ez nagy részben összefügg a rendszeresen visszatérő ár- és belvízi okokkal, károkkal, de egy részüknél visszavezethető a nem megfelelő belső gaz­dálkodásra is. Hogyan ítélhető meg a be­fizetési, pénzügyi fegyelem, mit mutatnak a pénzügyi­gazdasági ellenőrzések, té­mavizsgálatok tapasztalatai ? — A vállalatok és szövet­kezetek költségvetéssel szem­beni fizetési fegyelme az előző évhez képest javult. Ez összefügg azzal, hogy a gaz­Kedvezö időben A borsó búzának, — húsz százalékkal magasabb termést adhat a hüvelyes növény után vetett kenyérgabona —, s jó év ese­tén tisztességes nyereséget ad. Az elmúlt ősszel 150 hek­táron repcét is vetettünk. Tartottunk tőle, hogy kifagy, de szerencsére nem így tör­tént. a táblák szépen zöldell­nek. Idén még a fénymagot próbáljuk ki, hogy a mi adottságaink között, milyen hozamokra képes. Miért is korszerűbb az el­múlt évek vetésszerkezetétől a jelenlegi terv? Mert ebben több növény szerepel, bizton­ságosabbá válik a termelés, .hiszen ha az egyik kultúra kifagy, vagy kárt szenved, a többiekkel pótolni lehet az árbevételi kieséseket. Például, ha a repce rosszul telel, ak­kor tavasszal még más kultú­rával a terület hasznosítható. — Azzal, hogy a nyári be­takarítást helyeztük előtérbe — érvelt Stefán László —. kettős célunk van. Kevesebb lesz a szárítási költség, s „el­kerüljük" a hozamokat káro­dálkodó szervek nagyobb súlyt helyeztek az időben történő teljesítésekre. Ezáltal mentesültek a többletfizetés­ként jelentkező pótlékok alól. A szakágazati rendben elvég­zett pénzügyi-gazdasági el­lenőrzések megállapításai, a témavizsgálatok tapasztalatai azt mutatják, hogy a pénz­ügyi, elszámolási és számvite­li fegyelem javulása még nem mutat lényegesebb előrehala­dást. — A vizsgálatok a gazdál­kodó szervek többségénél tártak fel ismétlődő mulasz­tásokat, olyanokat, amelyeket már az előző ellenőrzésnél is kifogásoltunk. A vizsgált egységek több mint 70 szá­zalékánál állapítottunk theg a mérlegben kimutatott ered­ménnyel szemben eltérést és adóhiányt. Ezek összege az elmúlt évit jóval meghaladja. Legtöbb hibát a bevételek és költségek időbeni elhatárolá­sánál. a fenntartási költségek elszámolásánál tapasztaltunk. — A társadalmi tulajdon védelme szempontjából is fontos számviteli rend és bi­zonylati fegyelem területén is sok a visszatérő hiányosság. Általános megállapítás, hogy ez összességében továbbra is a korábbi évekhez hasonló kedvezőtlen szinten van. — Az időszerű témavizsgá­latok tapasztalatai jó lehető­séget adtak a vállalatok, szö­vetkezetek gazdálkodásának megítélésére, ráirányították a figyelmet a szabályozók mű­ködésének kérdéseire, a bel­ső tartalékok feltárásának problémáira, az átárazások nem megfelelő végrehajtásá­ra, a jövedelemtorzító ténye­zőkre, a szabálytalan tarta­lékolási törekvésekre. Hogyan ítéli meg a legfon­tosabb feladatokat és mit ja­vasol a gazdálkodó szervek­nek? — Legfontosabbnak tartom az elmúlt két évben kedve­zzen jelentkező gazdálkodási folyamatok erősítését a vég­rehajtás valamennyi terüle­tén. így a módosított szabá­lyozók előírásainak betartá­sát, a megváltozott gazdál­kodási helyzetnek megfelelő gyors alkalmazkodást, az ész­szerű kockázatvállalást, a tervidőszakhoz igazodó fel- adatvégrehaj tást. Lényeges a minőségi tényezők előtérbe helyezése, a döntések megho­zatalánál a lehetséges intéz­kedések számbavétele, a ha­tékonyabb gazdálkodásra, va­ló törekvés. Nagyon fontos a gazdálkodási és pénzügyi fe­gyelem további javítása — hangsúlyozta befejezésül a bevételi igazgatóság vezetője. vetésén san befolyásoló kora őszi fa­gyokat. A közel 1500 hektár, amelynek betakarítását au­gusztusig befejezzük, azt a biztonságot is jelenti, hogy az őszi talajmunkákat időben el tudjuk végezni. Szeptemberre csak a négy­száz hektár napraforgó és a 300 hektár kukorica betakarí­tása marad. A különböző érésidejű kultúrák szol­gálják a kombájnok kedve­ző kihasználását, s a munka­csúcsok széthúzását. Ezért nem takarékoskodnak — bár ezt a szót illene idézőjelbe tenni — a műtrágya felhasz­nálásával, hiszen az erre köl­tött 5,2 millió forint, amely az idei év tervezett hozamait biztosítja, jóval magasabb az előző évek összegénél. — A növénytermesztésnek 17.5 millió forintos költséggel kell megtermelnie 23 millió forint árbevételt. Ügy érez­zük ezt meg tudjuk valósíta­ni. Az időjárás egyelőre jól szolgálja ezeket az elképzelé­seket. Nemcsak az őszi ká­A MÁV Vezérigazgatóság döntése alapján április 1-tól módosul a Miskolci Vasút- igazgatóság körzethatára. A változást az indokolja, hogy az igazgatóság irányítása alá került a Hatvan—Somoskőúj- lalu, a Hatvan—Űjszász, a Hatvan—Pécel és az aszód—galgamácsai vasútvo­nalszakasz. A szervezeti mó­dosítás a íuvaroztatókat csak annyiban érinti, hogy az em­lített vonalszakaszokon a sze­mély- és áruszállítási igények zavartalan lebonyolításáért ezentúl a miskolci igazgató­ság a felelős. A mostani változás része a vasúti szervezet egyszerűsíté­sének. A MÁV országos há­lózata évtizedekkel ezelőtt alakult ki. Az utóbbi évek­ben elkezdődött ésszerűsítési program hivatott arra, hogy a korábbi merev gyakorlatot a mai követelményekhez iz­zítsa. Ennek keretében von­tak össze szakosztályokat a vezérigazgatóságon, hozták létre a szolgálati főnöksége­ket. Ezt a célt szolgálja a vas útigazgat óságok körzetha­tárainak módosítása, amely a kővetkező időszakban is foly­tatódik. Ugyancsak tervezik hogy a jelentősebb vasúti fő­vonalak, amelyeknek jelenleg 2—3 gazdája is van, lehető • leg egy-egy igazgatósághoz tartozzanak. már túl posztarepce telelt jól, hanem a 800 hektár búza is. A már­cius végi meleg, napsütéses napok pedig időben engedték táblára a gépeket. — A száz hektár borsó ve­tésén túl vagyunk. A hatszáz hektáros tavaszi árpa terü­leten a mag földbe juttatá­sa is csak napok kérdése. Há­rom nagy teljesítményű eiö- gépünk folyamatosan készíti elő a talajt a többi kultúra alá. A napraforgó, a kukorica vetését egy darab lH-vetögép- pel oldjuk meg. Mivel ennek teljesítménye két műszakban 80 hektár naponta, tíz nap alatt ezt a két kultúrát is biztonsággal el tudjuk vetni. Május elsejére szeretnénk vé­gezni minden vetéssel. És ez nagy szó. Már csak azért is. mert a tenyészidö hosszúsága minden növény életében legalább annyira fontos, mint a talaj előkészí­tés, vagy a tápanyag-utánpót­lás. —kármán— A Miskolci U veggyárban több mint négyszázan dolgoz­nak, és ebből a létszámból a 30 éves korúak 110 főt tesz­nek ki. A közelmúltban kap­ták meg a KISZ Központi Bizottságától a Kiváló KISZ- szervezel Zászlaja kitüntetést. Ez alkalommal beszélgettünk Adorján László KlSZ-titkár- ral, mivel érdemelték ki ezt a magas fokú elismerést. Elmondotta, hogy az üveg­gyár! fiatalok tettrekészsége példamutató. Ezzel lehetett találkozni, amikor a 4-es szá­mú kemencét felújították, és ezek a munkák a KISZ véd­nöksége alatt valósultak meg, határidőn és költségkereten belül. Kommunista műszako­kon vettek részt, az Alko­tó ifjúság-pályázaton, az üvegiparban az első és har­madik helyezéseket érték el, sót különdíjat is kaptak. If­júsági házat, sportpályát építenek. A fiatalok közül vesznek részt legtöbben poli- , tikai képzésben. A tanulás, a továbbképzés szakadatlan folyamat a gyárban. A felső-, középfokú iskolákban tanu­lók mellett elismerik és di­csérik az általános iskola be­fejezésén szép számmal szor- goskodókat. A gyár ifjúságá­nak közéleti tevékenysége is dicséretre méltó. A K1SZ- szervezet jól politizál, jelen van mind a közvetlen, mind a közvetett fórumokon, bri­gádértekezleteken, termelési tanácskozásokon, taggyűlése­ken és megfelelően képvise­li a fiatalok érdekeit, ér­demben szól bele a közös dolgokba. Elmondhatjuk, hogy A baromfiipar öt év alatt ötödével növelte a termelést és az elkövetkező években új termékkel akarja gazdagíta­ni a választékot. A VI. ötéves terv előirányzata szerint 1985-ben több száz tonna ba­romfihúsból készített tölte­lékárut állítanak majd elő. Az Országos Műszaki Fej­lesztési Bizottság korszerű gépeli beszerzésére 15 millió forintot adott az orosházi ba­romfifeldolgozó új üzemré­szének berendezéséhez, ehhez az összeghez további 15 mil­lió forinttal járult hozzá a baromfiipar. Gépsorokat vá­sároltak, amelyeknek indítá­sára rövidesen sor kerül. nem születik a Miskolci Üveg­gyárban olyan döntés, ami­ben ne lenne benne a fiata­lok véleménye. A gyár veze­tése ezt különösképpen igény­li is. Az idei feladatok nem köny- nvűek, mert csökken az üveg iránti hazai kereslet, kemé­nyebben meg kell dolgozni a gazdaságos expo: irt, növe­kednek az alap- és segéd­anyagárak, egyre feszítettebb a verseny a vetélytársakkal, aminek megfelelni csak jobb minőségű munkával és üveg­gel lehet, önerőből kell kor­szerűsíteni a termelőberen­dezéseket, amiért a legtöbbet az alkotó, újító szemléletű fiatalok tehetnek. Adorján László KISZ-titkár fejlesztőmérnöki munkát vé­gez a gyárban. Azelőtt a KISZ-alapszervezetben szer­vező titkár volt. Jól látja az 1980. évi nagy sikerek mellett az idei tennivalókat is. Ta­valy a termelést, a meglevő létszámmal 20 százalékkal si­került bővíteni. Ezt az idén túl kellene szárnyalni. Van dolog és gond is, és azzal sem elégszik meg a KISZ- szervezet, hogy a 110 ifjú­munkás közül jelenleg 65 tag­ja a KISZ-nek. A szervezeti életben is előbbre akarnak lépni. Bizonyára a kitünte­tés jó mozgatóeró lesz arra és jó értelemben befolyásol­ja majd a közös munkát, hogy megfelelhessenek az idén is ennek a kitüntető elisme­résnek. B. I. A gépekkel hazánkban csak alig ismert baromfihús- töltelékárukat. készítenek; egyebek között baromfivirs­lit, mortadellát. és kolbászt. Már gyártanak baromfivirs­lit, ez a termék azonban még kevés üzletbe jut el. Az álla­mi ipar új üzemének indítá­sa lehetővé teszi a . fehérjében gazdag. baromfifelvágottak választékának bővítését. Az új gépekkel évente 100 tonna virslit és más baromfifelvá­gott-félét állítanak elő. 1985- ig növelni kívánják a meny- nyiséget. Törökszentmiklós- ról panírozott baromfihús; várható. Fagyasztott állapot­ban hozzák majd forgalomba. 1982 után megkezdik a ba­romfi-hamburger gyártását. Bőik a választékai A baromfiipar kínálata

Next

/
Thumbnails
Contents