Észak-Magyarország, 1981. április (37. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-28 / 98. szám

1981. április 28., kedd ESZAK-MAGYAROR5ZAG 3 Kiszöntiik a loiifresszusi és {szabadulási niunkaverseuy kitüntetettjeit és résztvevőit! innepségek megyénkben Ismét kiváló a Kazincbarcikai Városgazdálkodási Vállalat Az elmúlt évben figyelem­re méltó sikereket ért el a Ka­zincbarcikai Városgazdálko­dási Vállalat. Jelentős lakás- állagmegóvási feladataik mellett munkájukkal hozzá­járultak a város arculatának ■szebbé tételéhez, a gyermek- intézmények felújításához. A parkok, terek gondozását is a jó gazda alaposságával lát­ják el, olyannyira, hogy a vá­rosba látogatók elismerően szólnak Kazincbarcika tiszta­ságáról, szép, virágos tereiről. Mindezekről szó volt azon az ünnepségen is, amelyet tegnap tartottak Kazincbar­cikán abból az alkalomból, hogy hosszabb szünet után is­mét Kiváló Vállalat lett a Kazincbarcikai Városgazdál­kodási Vállalat. Az ünnepség résztvevőit Aleva István, a vállalat szak- szervezeti bizottságának tit­kára köszöntötte, majd Ta­kács István, a Kazincbarcikai városi Tanács elnöke mon­dott ünnepi beszédet. Beve­zetőül a munka ünnepének jelentőségéről, a munka be­csületéről szólt a városi ta­nács elnöke. Elismeréssel em­lítette azt a törekvést, amit a Kazincbarcikai Városgazdál­kodási Vállalat kollektívája vállalt és végzett az elmúlt évek során. Immár nemcsak a város, de a környező tele­pülések területén is figyel­met érdemlő munkát végez a vállalat és nem kevesebb, mint nyolcvan kilométer hosz- szú úthálózatot tart. rendben. Az ötödik ötéves tervben megépült a vállalat új köz­ponti telephelye, így javultak a munkakörülmények, csök­kenthették a nehéz fizikai munka arányát. Az ünnepi beszédet köve­tően dr. Jánfalvi Ottó, az EVM csoportvezetője átadta Fóris Lajosnak, a vállalat igazgatójának a Kiváló Vál­lalat címet tanúsító oklevelet. Köszöntötte az ünneplő kol­lektívát Molnár János, a HVDSZ' megyei titkára is. Ez­után kitüntetéseket, jutalma­kat adtak át. A Kazincbarcikán tegnap megtartott ünnepségen részt vett dr. Vékony Ernő, a Ka­zincbarcikai városi Pártbi­zottság első titkára, Báthori Gábor, a megyei tanács osz­tályvezetője. A Miskolci Háziipari Szövetkezet kitüntetése Ünnepi küldöttgyűlést tartott tegnap a Miskolci Háziipari Szövetkezet Az ünnepélyes alkalmat a szövetkezet női kara tette még ünnepélyeseb­bé. Ezt követően Pclróczi Ist­vánná, a pártalapszervezet titkára köszöntötte a tagság­nak és a bedolgozóknak a küldötteit, valamint vendé­geiket, köztük Kalóczkai Ist- vánnét, a Miskolci városi Pártbizottság titkárát, Kor- ponai Jánosáé dr.-t, a megyei pártbizottság osztályvezető­helyettesét, Szuchy Róbertéi, a Hazafias Népfront városi titkárát, az állami és tömeg- szervezetek képviselőit, vala­mint a társszövetkezetek el­nökeit. Kottáik Sándor, a KISZÖV «loöke meleg szavakkal kö­szöntötte az ünneplő kollek­tívát, majd méltatta eredmé­nyeiket. A Miskolci Háziipari Szövetkezet évek óla arra tö­rekszik, hogy javítson szol­gáltatási tevékenységén, a miskolciak rendelkezésére áll­jon — mondta. — Teszi ezt olyan nagy feladatok mellett, mint az export évről évre való fokozása. Termékük 68 százalékát exportálták a múlt évben a Szovjetunióba, s mintegy 300 ezer darabbal növelték kivitelüket egy év alatt. Kiváló minőségben, a szerződő fél nagy megelége­désére dolgoznak, és ez azért is nagy jelentőségű, mert a szovjet export nem rövid tá­vú kapcsolatot ígér. A szövet­kezetnek ma 1100 bedolgozója van, harminc község eljárni nem tudó háziasszonyának ad folyamatos, jól jövedelmező munkát. Szólt a KISZÖV elnöke a szociális, kulturális eredmé­nyekről is, majd az ipari mi­niszter és a KIOSZ elnöke nevében átadta Mcdveczky Gézáné elnöknek a Kiváló Szövetkezet címet dokumen­táló oklevelet, valamint két szövetkezeti tagnak a Kivá­ló Munkáért kitüntető címet. A szövetkezet elnöke ünne­pi köszöntőt mondott, érté­kelve a megalakulás óta el­telt 30 év eredményeit és vá­zolta a következő évele fel­adatait. Majd kitüntetéseket, jutalmakat adtak át. Fodrászok ünnepi küldöttgyűlése Tegnap délelőtt Miskolcon az Ifjúsági és Üttörőházban tartotta ünnepi küldöttgyű­lését a Borsod megyei Fod­rász Szövetkezet. Az ünnep­ségen Kovács György, a szö­vetkezet elnökhelyettese kö­szöntötte a megjelent kül­dötteket. Ezután a szövetke­zet tevékenységének elisme­réseként a Borsod megyei KISZÖV nevében Kréti Jó­zsef adta át Reinis Sándor­nénak, a szövetkezet elnöké­nek a KISZÖV elnökségi vándorzászlót. Az ünnepi küldöttgyűlésen a Szakszer­vezetek Megyei' Tanácsának titkára, Szűcs Ferencné a miskolci 5. számú üzlet Zrí­nyi Ilona szocialista brigád­jának a Magyar Népköztár­saság Minisztertanácsa, vala­mint a Szakszervezetek Or­szágos Tanácsa elnökségének kitüntetését, a Magyar Nép­köztársaság Kiváló Brigádja címet adta át. A magas ki­tüntetést elnyert brigád a múlt évben mind a gazdasá­gi, mind a társadalmi mun­kavégzés területén kiemelke­dő eredményeket ért el. Az ünnepi küldöttgyűlésen ki­tüntették a szövetkezet Déryné szocialista brigádját i.s, amely a Szövetkezet Ki­váló Brigádja címet nyerte el. A mezőkövesdi Tyereskova brigád kitüntetése Hétfőn délutóin ünnepi ter­melési tanácskozást tartottak *a Mezőkövesdi Álész-nél. Az ünnepségein Lakatos Sándor- né, az áfész pártvezetőségé­nek titkára mondott beszé­det, amelyben szólott a szö­vetkezet elmúlt évi eredmé­nyeiről, a kongresszusi és fel- szabadulási munkaverseny­ben elért sikerekről. Ezt kö­vetően Juhász Péter, a Me­zőkövesdi városi-járási Párt­bizottság első titkára átadta a Borsod megyei Pártbizott­ság kongresszusi oklevelét az áfész 3-as számú Önkiszolgáló boltjában dolgozó Tyereskova szocialista brigádnak. A bri­gád érdemeit hangsúlyozva, többek között elmondta: a Tyereskova nevet viselő kol­lektíva tagjai 1962 óta dol­goznak együtt, eddig hét al­kalommal nyerték el a (szo­cialista brigád cím arany fo­kozatát, három esetben pedig a Szövetkezet Kiváló Brigád­ja kitüntetést érdemelték ki. Az ünnepség keretében Farmosi Imre, az áfész igaz­gatóságának elnöke 48 bri­gádnak a szocialista cím kü­lönböző fokozatát nyújtotta át, és 62-en kapták meg a Szövetkezet Kiváló Dolgozója kitüntetést. Tíz évvel ezelőtt hozta létre a Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztérium — több jogelőd gazdaság összevonásá­val — a Tokaj-hegyaljai Ál­lami Gazdasági Borkombinát néven hazánk első agráripari kombinátját. A gazdaság azonkívül, hogy eredménye­sen megvalósítja a termelés, feldolgozás és értékesítés tel­jes vertikumát, példamutató szerepet vállal a történelmi borvi dók vek anst rukci ó j ában is. Irányításával az utóbbi években mintegy 1000 hek­tárnyi új telepítéssel nőtt To­ka j-Hegyalján a szőlőültetvé­nyek területe, s énnél: több mint a felét a borkombinát hozta létre. A szőlőtermesztés korszerű­sítésében kétségkívül igen ®asy a jelentősége a Tokaj ­Hegyalján korábban ismeret­len öntözéses művelési mód­nak Bőr a szőlő — mint köz­tudott —, a meleg, száraz,, napfényen éghajlatot kedveli, de aszály esetén a kellő idő­ben alkalmazott mesterséges esőztetés nemcsak a termés mennyiségének növekedését, hanem minőségének a javítá­sát is igencsak elősegíti. En­nek a szőlöbogyók „hízása” és cukrosodása, nemkülönben az aszúszemek egészséges fej­lődése, töppedése szempontjá­ból- százmilliókat érő haszna van. Ezért a borkombinát évről évre növeli az öntözhető sző­lőtáblák számát. Ezek terüle­te a tarcali körzetben — az al má skerttel, al a n y teleppel, oltványiskolával együtt —, már csaknem 700 hektárt tesz ki, ami egyszersmind azt je­lenti, hogy a borkombinát szőlőültetvényeinek az egy- harmada öntözhető. Ez növe­li a termelési biztonságot és fokozza a termés minőségét. Eddig 54 millió forintot for­dított a vállalat öntözési be­ruházásra, ami számításaik szerint, öt éven belül megté­rül. Ezek a szempontok vezet­ték a borkombinát vezetősé­gét, amikor a sátoraljaújhelyi kerületben is megkezdték egy új víztározó építését a Köves­hegy aljában. Ide betoncsa­tornákon levezetik és össze­gyűjtik a hegyekről, dombol­dalakról lezúduló télvégi hó­levet és az egész évi csapa­dékot, amit a közeli és távo­labbi szőlőföldek öntözésére használnak majd fel. Rekonstrukció A húzó üzemcsarnok rekonstrukciós mun­kái folynak a Decem­ber 4. Drótművekben. Az épülő 60X72 méteres csar­nok nagyobb és korszerűbb lesz a jelenleg még üzemelő húzóüzemnél. A közel 70 millió forintos beruházás kivitelezője az Észak-ma­gyarországi Állami Építő­ipari Vállalat. Fojtán László felvétele ■ a Ot nap munkával Feltételek és menetrend A háromműszakos és fo­lyamatosan termelő üzemek­ben ez év közepétől, a többi munkahelyen 1982. január 1-től megkezdődik az ötna­pos munkahét bevezetése. A törvényes heti munkaidő ál­talában 42 óra, a hárommű­szakos és a folyamatosan termelő üzemekben 40—42 óra lesz. Az ötnapos munkahétre való áttérés azokban az üze­mekben csökkenti a munka- időalapot, ahol az ebédidőt jelenleg is munkaidőn kívül adják ki. A dolgozók másik része pedig hetente csupán 41,5 órát dolgozik és 2,5 órát étkezéssel tölt. Ebben a kör­ben a heti 44 órás munkaidő csupán formálisan csökken 42 órára, valójában 30 perc­cel növekszik. A számítások szerint az ötnapos munkahét bevezetésével a munkaidő­alap hasonló mértékben nö­vekszik és csökken. Mind a növekedés, mind a csökke­nés a becslések szerint 24— 28 ezer dolgozó munkaidejé­nek felel meg. A két ellen­tétes irányú és lényegében azonos arányú mozgás még­sem közömbösíti egymást.. A munkaidőalap növekedése ugyanis zömében alkalmazot­ti körben várható, míg a csökkenés a munkások kö­rében. A veszteségidők csök­kentése tehát az ötnapos munkahét bevezetésének nél­külözhetetlen része.' A napi munkaidő kreebb- nagyobb mértékben minden heti 42 órát dolgozó eseté­ben növekedhet. A kétheten­kénti szombati munkanapot ugyanis tíz nap alatt kell ledolgozni. Általában napi félórás munkaidő-növekedés­sel kell számolni. Az átlagos napi munkaidő 8 óra 24 perc lesz (5x8 óra 24 perc = 42 óra). Ehhez még különböző mértékű ebédidő is járulhat. Amennyiben a több műszakos vagy folyamatos munkarend­ben dolgozók heti munkaide­je 40 óra lesz, akkor a napi tényleges munkaidő nyolc óra marad. Az ötnapos munkahétre való áttérés időpontját, a konkrét megoldási módozato­kat helyileg határozzák meg. Helyileg, önerőből teremtik meg az ötnapos munkahét zavartalan bevezetésének fel­tételeit is. Melyek ezek a feltételek? — A pénzügyi helyzet nem romolhat, központi (létszám, bér) támogatás általában nem vehető igénybe; — a dolgozók munkabére nem csökkenhet; — az ötnapos munkahét bevezetése nem zavarhatja az adott gazdasági egység feladatainak megoldását, fej­lődését, a lakosság folyama­tos ellátását; — a rövidebb munkahét a vállalatok egymás közötti kapcsolatait,' a kooperációt sem érintheti hátrányosan. Kiket és mikor érint az öt­napos munkahét bevezetése? Lényegében minden dolgo­zót érint 1982-ben a heti munkarend módosítása. A heti ötnapos munkahét be­vezetésének feltételei a me­zőgazdaság állami szektorá­ban is megteremthetők. A mezőgazdasági termelőszö­vetkezetekben nem szabá­lyozzák központilag a mun­karendet, miután az esetle­ges változások időpontja és mértéke a szövetkezeti de­mokrácia elveinek megfele­lően a helyi döntésektől, kez­deményezésektől függ. 1981. július 1-től kezdve a háromműszakos és a folya­matos üzemekben kezdik meg az áttérést a rövidebb munkahétre. A gazdálkodó szervek döntő többsége 1982 első negyedévében vezeti be az ötnapos munkahetet. Hogy mindén üzem, intézmény szá­mára légyen elegendő idő a felkészülésre, az áttérés be­fejezésének időpontját 1982. december 31-re célszerű meghatározni. Ahol egy-más- fél év 'sem elegendő a fel­készülésre, ott egyedi elbírá­Mint lapunkban már tudósí­tottunk róla, a felszabadulá­si, valamint a pártkongresz- szus tiszteletére indított tár­sadalmi munkaverseny révén megyénkben is kiemelkedő sikerek születtek meg. Múlt évi eredményeik alapján több város, nagyközség éá község kapott serleget, okle­velet, vagy éppen pénzjutal­mat is. Több községünkben olyan nagyarányú társadalmi mun­kát végeztek, hogy az egy em­berre jutó érték meghaladta az ezer forintot is. Szendrőn például 1602 forint az egy emberre jutó társadalmi mun­ka értéke. Mint ismeretes, ebben a községben gyakor­latilag teljes egészében tár­sadalmi munkával építették meg a több, mint 8 millió forint értékű tanuszodát és tornatermet, méghozzá csu­pán néhány hónap alatt. Pál- háza (1261 forint) lakói ta­valy ugyancsak kiemelkedő sikereket értek el. Sokat tet­tek azért, hogy a társköz­ségben megépüljön az úttö­rőtábor, a hozzá tartozó stranddal, öltözővel, sport­pályával együtt. Tokajban (1118 forint) mintegy két ki­lométernyi rendezett, aszfal­tozott sétányt építettek meg a Tisza partján. A munka­helyek szocialista brigádjai az óvodákat, iskolákat is rendszeresen segítik. Bükk- ábrány (1541 Ft) lakói az új lás alapján kapnak majd le­hetőséget a határidő-módosí­tásra. A tanácsok feladata, hogy a lakosság ellátását, a köz­lekedést, a gyermekintézmé­nyek üzemeltetését az ötna­pos munkahéthez, a napi munkaidő alakulásához iga­zítsák. A napi munkaidő növeke­dése általában hátrányokkal jár. A munkaidő végén a fá­radtság hatására csökken a teljesítmény. De gondot okozhat a munkába és ha­zautazásban, a tanulásban, a gyermeknevelésben, -elhe­lyezésben egyaránt. Aligha kétséges, hogy a na­pi munkaidő növekedéséből adódó hátrányokat ellensú­lyozzák a heti két pihenőnap előnyei. Megtakaríthatjuk kéthetente egy napon a mun­kába és a hazautazási időt, fáradalmat. Az újabb sza­badnap jól szolgálhatja a pihenést, segítheti a munka­erő regenerálódását, növel­heti a kulturálódás, a hasz­nos időtöltés lehetőségét. óvoda, a tanácsháza létreho­zását, valamint 1,5 kilomé­ternyi út megépítését segí­tették elő. Füzéren (1292 fo­rint) a falumúzeum, a hősi emlékmű, a természetvédel­mi terület kialakításánál, a sportpálya, az úthálózat kar­bantartásánál végeztek nagy­arányú társadalmi munkát. Dövény (1042 forint) lakói a régi kastélyépületben ala­kítottak ki óvodát. Mezőnyá- rádon (1248 forint) ugyan­csak óvodát alakítottak ki egy megüresedett tanterem­ből, rendszeresen karbantar­tották a község útjait, park­jait, sokat tesznek a kör­nyezet tisztaságáért. Tárcái (1015 forint) lakói több. mint négy kilométer utat korsze­rűsítettek a kőbányai med­dővel, a borkombinát helyi üzeme pedig játszótérét épí­tett meg. Az említetteken kívül, ha nem is érték el az ezer fo­rintot, mindenesetre erősen megközelítették több, más település lakói is, például Taktaharkányban, Nagyroz- vágyon, Kisgyőrben, Sáros­patakon és Özdon. Ezeknek a városoknak, illetve közsé­geknek lakói ugyancsak nagyarányú társadalmi mun­kát végeztek el a múlt év­ben. ily módon segítve a kü­lönböző fejlesztési feladatok végrehajtását, környezetük rendezéséi, szépítését. „Ezres” községek A társadalmi munkaverseny legjobbjai

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents