Észak-Magyarország, 1981. április (37. évfolyam, 77-100. szám)
1981-04-28 / 98. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1981. április 28., kedd A képernyő előtt Közjáték Vichyben — Magazinműsorok A nézőknek igen nagy hányada szereti a különböző, rendszeresen jelentkező összeállításokat, magazinokat. Nos, a mű- sorszerkesztőség nem is fukarkodik e közönségigény kielégítésével. Mint az e heti műsorújságból megtudhattuk, jelenleg tizenhét ilyen magazin jelentkezik rendszeresen. Ezek között van a HÁZ-tartás című családi magazin, amely szombaton második alkalommal kötötte le egyórányi időnket. A már említett műsorújságbeli tájékoztató szerint e műsor hasznos tanácsokat kínál az élet mindennapi feladatainak megoldásában, főzési tanácsokat csakúgy, mint lakberendezési segítséget, lehetőleg egy-egy ismert családot is bemutat. Nos, a második alkalommal család helyett a Ludas Matyi főszerkesztője, annak helyettese és egy főmunkatársa szerepelt, a tanácsadás — ami a vásárlásokat illeti — egyetlen nagyáruház, vagy bevásárlóközpont reklámjává alakult át, azon belül meg egyes aruk hirdetésévé —, anélkül, hogy bármi is jelezte volna: figyelem, hirdetés! Bármennyire is játékos keretbe helyezték az egyes áruk kínálatát, reklámozását (például egyik porcelánkészletről azt hallottuk, hogy helyette érdemesebb egy másik fajtát venni, így a reklámon belül az ellenreklámot is megkaphatta az érdekelt gyár), a műsor bizony jórészt eltolódott a hirdetőjelleg jelé. A Ludas Matyi gárdájának jelenléte részben ellensúlyozta ezt a rossz ízt, különösen szellemes volt Mikes György tavaszi sültjének „receptje”, és Árkus Józsefnek a Bűn című sorozattal kapcsolatos paródiája. Tanácskozott a KISZ megyei küldöttgyűlése Ha már Árkus a Bűnnel fejezte be az előbbi műsort, jó alkalom ez az „átkapcsolásra”. A Bűn második folytatásaként látott Marianna című nyolcvan perc után egy dolgozó, nagyon tisztességes fiatalasszony azt kérdezte tőlem, vajon milyen kisebbfajta bűncselekményt kellene elkövetnie, hogy őt is kör- bevigyék a főváros nevezetességei között, megebédeltessék a margitszigeti Hotel Thermalban, s ajándékként kapjon egy körömnyi szappant, mint a Regös István társaságában látott csinibaba. Az anyával való találkozás drámaian elgondolkoztató perceit leszámítva, úgy tűnt ez a folytatás, mint egy csinos, huncutul fölényes kislány társaságában tett városnéző lúxus-séta, legfeljebb a riporter oktalan tegezödö-fölényeske- désc, önismétlő kérdéssorozata, „vájkálódása” rángatott visz- sza a valóságba: vigyázat, ez dokumentumfilm bűnhődő fiatalokról, nem pedig vidám játék arról, miként kerekedik a sa. ját témájával mit kezdeni nem tudó riporternek fölébe a szemfüles riportalany. A Szép Szó szerdai jelentkezése, jóllehet több témát kínált, a műsoridő döntő részében egymáshoz szervesen kapcsolódó gondolatköröket járt körül. Sumonyi Zoltán bemutatás előtt álló színműve részlete, Batsányi és Kazinczy polémiája jó bevezető volt a Martinovics-mozgalomról, Martinovics szerepének megvitatásáról szóló történészi vitához, majd Batsányi kéziratos verseskönyvének bemutatásához. Igen értékes, gondolatgazdag eszmecsere, Keresztúry Dezső előadásában jó- értelműen izgalmas könyvismertető után az áruházi könyv- és hanglemez-árusítás bemutatása halványabbnak tűnt. Az áruló Petain marsall „vezette” francia területen éppen olyan volt a német megszállás a II. világháborúban, mint egyéb náci megszállta területeken. Vichy, a terület székvárosa o látszatönállóság, a szolgai kormányzat jelképévé lett. Itt játszódik Arthur Miller amerikai író Közjáték Vichyben című drámája, amely Hajdufy Miklós kitűnő átfogalmazásában pergett előttünk vasárnap este. A rideg, üres csarnok egyetlen padján a dél-francia társadalom néhány jellegzetes képviselője kerül egymás mellé, egy razzia során, s míg sorsuk beteljesedésére várnak, feltárul a rettenetes kép: maguk a pusztulásra kijelöltek többsége sem akarja hinni a náci szörnyűségeket, valamiféle lojalitásban, állami szuverenitásban bízik, s csak nagyon-nagyon lassan ocsúdik. Kitűnő dialógusokban rajzolódnak fel emberi jellemek, osztálytudatra épülő, vagy azt tagadó felfogások, magatartásformák. Izgalmas, feszült dráma pergett előttünk, a sok szereplő közül a régen látott Gábor Miklóst, továbbá Tordy Gézát, Kern Andrást, Garas Dezsőt kell okvetlenül kiemelni. Benedek Miklós Hagyományos a helyszín — a megyei könyvtár — és hagyományos a résztvevők életkora. A negyedikes kisdobosok viszont csak itt, nálunk, Borsod megyében vehetnek részt szép kiejtési versenyen. A megyei úttörő^ elnökség évtizede minden tavasszal megrendezi. Most időpontban is egybeesett a Magyar nyelv hetével. Rendező szervtől függetlenül .is része ez a verseny az anya- nyelv ünnepének. Hiszen az anyanyelvi nevelés kiemelt jelentőséggel bír az iskolai oktatásban is, s épp ebben a tanévben vezették be a negyedik osztályban az áj anyanyelvi tantervet. Versmondásból, olvasásból és prózamondásból vetélkedtek a városok és a járások legjobbjai. A verseny ój vonása volt — s ezt a jövőben tovább kívánják erősíteni —, hogy a történetmondóknak nem irodalmi szöveget kellett elmondaniuk, hanem csapatuk történetének vagy mindennapi életüknek egy- I egy érdekes epizódját. Az j élő, a beszélt nyelvet szeretnék ugyanis a rendezők „megerősíteni” ezen a versenyen is. A győztesek a hagyományos könyvutalványon J kívül olvasótáborba is mehetnek a nyáron. A kisdobosok szép kiejtési versenyét | egyébként Kazincbarcika város csapata nyerte el. Őket | a szerencsi járás, illetve ózd j város követte. Versmondásban Zamatóczky Virág kazincbarcikai, prózamondásban Vadas Gabriella tokaji, olvasásban Gorondi Csaba j miskolci tanuló győzött. (Folytatás az 1. oldalról) tesz mindennapi kötelességének, becsületesen elvégzi munkáját, értelmes célokért kész többet vállalni és jobban dolgozni. Igénylik és vállalják a munka szerinti teljesítmények elismerését, bérezését: várják és igénylik a felkészültségüket, erejüket próbára tevő feladatokat. A beszámolási időszakban jelentősen megnőtt a megyében a műszaki és agrár értelmiségiek, és a pedagógusok közéleti aktivitása. Tanuló fiataljaink többsége becsületesen készül választott szakmájára, hivatására. Megyénk KISZ-szervezetei kedvező társadalmi, politikai körülmények között végzik munkájukat: jól halad a párt ifjúságpolitikai határozatának végrehajtása, fejlődött a KISZ-szervezetek pártirányítása, javult az ifjúság nevelésében közreműködő szervek együttműködése és munka- megosztása. A KISZ érdek- képviseleti, érdekvédelmi jogainak eredményesebb gyakorlását elősegítő intézkedések lehetőséget adtak a munkahelyi, iskolai élet demokratizmusának szélesítésére, növelték a KISZ-szervezetek tekintélyét; szélesedett és bővült az ifjúsági szövetség véleményezési jogköre. Hangsú- ' lyozta, hogy a KISZ-nek a jövőben is nagy figyelmet kell fordítani a fiatalok munkahelyi beilleszkedésére, pályakezdésére. A KISZ szükségesnek tartja a megyében a tervszerűbb, átgondoltabb munkaerő-gazdálkodás kialakítását, a szakmai képzés és a valós szakemberszükséglet lehetőség szerinti összehangolását. A fiatalok lakásgondjairól elmondotta, hogy ezek megoldását a KISZ nem vállalhatja magára, viszont minden lehetséges eszközzel támogatják a fiatalok lakáshoz jutását, emellett a KISZ megyei vezető szervei is keresik és támogatják az olcsóbb és hatékonyabb lakás- építési módokat. A továbbiakban részletesen szólt a fiatalok gazdasági építő munkájáról, majd a KISZ- szervezetek politikai nevelő munkájának, tudatformáló tevékenységének legfontosabb kérdéseit elemezte. Az elmúlt évek tanulságai alapján hangsúlyozta, hogy lúl kell lépni a rendezvénycentrikus szemléleten és. gyakorlaton; színes, vonzó, az igényeknek és a lehetőségeknek megfelelő, változatos programot kell nyújtani a tagság és minden fiatal szaunára. Az elkövetkezendő időszak feladatairól többek között elmondotta: a politikai nevelő, tudatformáló munka javulása mellett kiemelten kell foglalkozni a tömegkapcsolatok, a tömegbefolyás szélesítésével és erősítésével. Eredményesebb munkát kell folytatni a munkás- és parasztfiatalok között, az eddigieknél nagyobb hatással • kell lenni a tizenéves korosztályra. A korábbi időszakhoz képest nagyobb figyelmet kell fordítani az alapszervezeti KISZ- munkára, nagyobb önállóságot biztosítva számukra. Erősíteni kell a szervezeti élet demokratizmusát, oldani szükséges a formális kötöttségeken, meg kell szüntetni a mozgalmi élet bürokratikus vonásait. Többet és nyíltabban kell politizálni arról, ami közvetlenül érdekli és érinti a fiatalokat; ezek a viták előbbre viszik a mozgalom egészét is. Végezetül köszönetét mondott a párt-, állami és társadalmi szerveknek az ifjúsági szövetséget segítő munkájukért A kiildltígyílés viiája Grósz Károly, a megyei pártbizottság nevében elismeréssel szólt megyénk KISZ-fiataljainak az elmúlt években végzett munkájáról, a küldöttgyűlés tárgyszerű, önkritikus és kritikus vitájáról. Az elmúlt években megyénkben is tovább növekedett a fiatalok tekintélye, megnőtt az ifjúság és a KISZ szerepe. Az ebből fakadó felelősségnek csak úgy tudnak eleget tenni, ha a szövetség munkáját a változó körülményekhez igazítják. Ezt nemcsak az ifjúsági szövetség vezetői, hanem a KISZ-fiatalok széles rétegei is felismerték: a megújulásra való törekvés tükröződött a KISZ KB kongresszusi levelének vitájában, az elmúlt hónapok taggyűlésein és küldöttgyűlésein is. A megyei küldöttgyűlés alkotó vitája is igazolja: jó irányba változik, fejlődik az ifjúsági szövetség tevékenysége. Társadalmi, gazdasági életünk néhány kérdését elemezve többek között elmondotta: az év eddig eltelt időszakában eredményes lépéseket tettünk céljaink elérése érdekében, de nagyrészt objektív' okok következtében megyénk gazdasági egységei elsősorban a kohászati és vegyipari üzemek — nehéz helyzetben vannak. Továbbra is keményen kell dolgoznunk: nagyobb takarékosságra, kezdeményezőkészségre és észszerű kockázatvállalásra van szükség. Az elmúlt időben fokozottabban érezzük a megye egyoldalú ipari‘struktúrájának hátrányait: az elkövetkezendő időszakban a tsz-ek melléküzemágai, a kis költséggel megvalósítandó kis- és középüzemek várhatóan enyhítenek majd a termelés és a munkaerő-gazdálkodás gondjain. A fiatalokat leginkább érdeklő lakáshelyzetről elmondotta: a következő tervidőszakban valamelyest javul a helyzet, de minden problémát nem lehet megoldani, mivel a rendelkezésünkre álló anyagi eszközöket oly módon kell felhasználni, hogy a lakosság többségének más irányú gondjait is enyhítsük. A lakásgondok enyhítésében a magánerős építések arányának növelése mellett sok tartalék van a nagyüzemek, gazdasági egységek lakásépítést támogató tevékenységében, de a KISZ is többet tehet a problémák megoldása érdekében. Az aprófalvas települések gondjairól elmondotta: a megye VI. ötéves terve nagyobb figyelmet fordít ezeknek a községeknek a fejlesztésére, és általában a városok és a falvak között meglevő ellátásbeli és egyéb különbségek csökkentésére. Nyílt, és őszinte politizálásra biztatta a fiatalokat: a mozgalmi élet demokratizmusát fejlesztve törekedjenek arra, hogy az őszinte véleményeket a meglevő fórumokon, a nyilvánosság előtt ütköztessék. Napjainkban nemzedék- váltás zajlik; káderpolitikai elveinkkel összhangban törekedni kell, hogy az arra alkalmas fiatalok lehetőséget kapjanak képességeik kibontakoztatására! A fiatal nemzedék a szocializmus építésében eddig létrehozott értékek, tapasztalatok megbecsülésével, további jó munkával bizalommal tekinthet a jövő felé. f Juhász András, a KISZ Központi Bizottsága nevében köszöntötte a megyei küldött- gyűlést. Hangsúlyozta, hogy a borsodi KISZ-fiatalok, -szervezetek az elmúlt időszakban szép eredményeket értek el a gazdasági építőmunkát segítő tevékenységben, eredményes KlSZ-védnökségeik voltak, szép sikereket ért el az EMKT-mozgalom, továbbfejlődött az érdekképviseleti, érdekvédelmi tevékenység. Eredményesen és aktívan folyt le a megyében a KISZ KB kongresszusi levelének vitája, a borsodi KISZ-esek nagy felelősséggel készülnek a szövetség X. kongresszusára. Többek között elmondotta: pártunk XII. kongresszusa programot adott a társadaA vitában felszólalt Grósz Károly lomnak, így az ifjúsági szövetségnek is. Feladataink megoldása, vívmányaink megőrzése éjs gyarapítása nagyobb erőfeszítéseket és alkotó gondolkodást kíván; ez nem nélkülözheti az ifjúság tudását, kezdeményezőkészségét és lendületét. A KISZ KB kongresszusi levele és határozat- tervezete is tükrözi azt a törekvést, hogy az ifjúsági szövetség jobban feleljen meg az ifjúság igényeinek, a kor, a társadalom szükségleteinek. A jövőben erősíteni kell a KISZ közösségformáló eszmei és politikai hatását, és szükséges megújítani a szövetség munkastílusát. Az elmúlt időszak tanácskozásainak, küldöttgyűléseinek nyílt és őszinte eszmecseréi után a szövetség május végén tartandó kongresszusa reális programot és feladatokat fog adni a KISZ-fiataloknak. A vitában harmincán kértek és húszán kaptak szót, idő hiányában tízen írásban nyújtották be hozzászólásukat. Király László, a miskolci járás küldötte a KISZ kommunista, politikai jellegéről beszélt, Stefán László, kazincbarcikai küldött a KISZ gazdasági építőmunkában való részvételről' mondta el véleményét, Kovács Ibolya országgyűlési képviselő, Miskolc város küldötte a fiatal nemzedék helyéről, szerepéről, munkájáról szólt, Juhász István Sátoraljaújhely városból a KISZ eszmei, politikai nevelő munkáját elemezte, Vaszkunk István, a szerencsi járás középiskolásainak tanulmányi munkájáról beszélt, Tóthné Korinthosz Katalin, a Miskolc városi értelmiségi fiatalok munkájáról szólt, Sólyom István, a mezőcsáti járás KISZ-eseinek tevékenységét elemezte, Nagy László ezredes elismeréssel szólt a megye KISZ-szervezeteinek honvédelmi nevelő munkájáról, Fenyves Ágnes leninvá- rosi küldött a védnökségi mozgalomról és a fiatalok pályakezdéséről beszélt, Béres Katalin sárospataki gimnazista a-*vertikális alapszervezetek tevékenységét elemezte, Nagy Lajos, a borsodi bányászfiatalok munkájáról szólt, Szabó László, az edelé- nyi járás küldötte a lakóterületi KISZ-munka gondjait fejtegette, Sarlai Péterné megyei úttörőelnök az ifjúsági és a gyermekmozgalmi munka közös tennivalóiról beszélt, Elek József né, a mezőkövesdi városi-járási bizottság küldötte a KISZ-szervezetek belső életének néhány kérdésével foglalkozott, Porkoláb László, a Lenin Kohászati Művek fiataljainak munkájáról szólt. Tóth Lajos, a csa- 'nyiki KISZ-iskola igazgatója a káderképzés és a politikai képzés tennivalóiról beszélt, Smigelszki József, a sátoraljaújhelyi járás küldötte a fiatalok szabadidős tevékenységéről, Csorna László, az ózdi városi-járási bizottság küldötte az ÖKU-ben folyó KISZ érdekképviseleti, érdekvédelmi munkáról mondta el véleményét. A vitát Szabó Pál foglalta össze: a küldöttek a KISZ megyebizottság beszámolóját, a pénzügyi ellenőrző bizottság jelentését és a kongresszusi határozattervezetről szóló állásfoglalást egyhangúlag elfogadták. Ezután megválasztották a kongresszusi küldötteket, a KISZ megyei bizottsága és a pénzügyi ellenőrző bizottság tagjait. A megye KISZ- fiataljait a X. kongresszuson 75 küldött képviseli, ebből 58- at a megyei küldöttgyűlésen, 17-et a nagyüzemek küldött- gyűlésein választottak. Ezt követően a KISZ megyei bizottsága és a pénzügyi ellenőrző bizottság megtartotta első ülését. A KISZ megyei bizottsága első titkárának ismét Szabó Páll, titkárainak dr. Illés Pált és Lajtos Ilonát választották meg; a PEB elnöke ismét Fenyvesj, István lett. A testület megerősítette tisztségében Bartus Istvánt, a megyebizottság gazdasági osztályvezetőjét és Tóth Lajost, a csanyiki KISZ-iskola igazgatóját. A megválasztott küldöttek és testületek nevében Sza- ' bó Pál mondott köszönetét. A küldöttgyűlés szünetében
