Észak-Magyarország, 1981. április (37. évfolyam, 77-100. szám)
1981-04-26 / 97. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 1981. április 26., vasárnap Választékosán es változatosan a gyerek?... „A baba tudja hogyan kell enni .. nyugtatja meg dr. Benjamin Spock Csecsemőgondozás és gyermeknevelés című könyvében az „új" szülőket. Az viszont, hogy mit egyen a gyerek, nagyon sok kismamának okoz fejtörést, különösen akkor, ha már nem kell szoptatnia. Szükség van a gyermekorvos, a védőnő tanácsaira; mit és hogyan készítsen el az ételalapanyagokból, milyen ételt, milyen korban ehet a gyerek. Mit tanácsol .a gyermekorvos? Dr. Sólyom Enikő, a megyei gyermekegészségügyi központ adjunktusa foglalkozik elsősorban megyénkben a csecsemők táplálásának szakkérdéseivel. — Természetesen a csecsemők számára első és legfontosabb az ányatej, amelyik kismama teheti, a szükséges ideig magá táplálja gyermekét. Az anya—gyermek kapcsolatban ez elengedhetetlen a későbbi helyes pszichés hatások kialakulásához. A szoptatás befejezése után pedig naponta friss ételt főzzön a gyereknek, lehetőleg párolva, hogy a vitamin- tartalom benne maradjon a friss zöldségekből készült főzelékekben. A burgonya, a sóska, a cékla* a karalábé, a karfiol mind olyan főzelékalapanyag, ami nagyon jó a kisgyerekeknek. Ezeket saját főzőlevükkel kell hígítani, hogy minél hatékonyabbak legyenek. Nem szabad sajnálni egy kismamának sem a fáradságot, hogy bíbelődjön a főzéssel, bevásároljon — törődjön így is a gyermekevei. Jelenleg nagyon sokféle bébiétel is kapható, ami jói alkalmazható az étkeztetésben, de folyamatos és állandó csecsemő-, illetve kisgyermektápláláshoz ne használják. A frissen készült ételeket ne ezzel pótolják. Természetesen a bébiétel is hozzá tartozik a gyermekek ellátásához, egyre jobbakat és egyre, többfélét kaphatunk az üzletekben. Változik a minőség is, hazánkban a Kecskeméti Konzervgyárban épült bébiételgyártó üzem, ahol — ezt is bátran mondhatjuk — világszínvonalon készítik az új, 29-féle terméket. A közelmúltban a miskolci megyei kórházban rendezett , a megyei egészségnevelési osztály, a Borsod—Heves megyei ÉL- VEGY nagykereskedelmi vállalat és a Kecskeméti Konzervgyár kiállítást az új termékekből egészségügyi szakembereknek. A nagykereskedelmi vállalat idén negyven vagon bébiételt hoz forgalomba, amelyek már kecskemétiek. Emellett gyümölcsleveket, amelyeket elsősorban „bébiknek” kínálnak, különböző konzervgyárak. Békéscsabán és Nyíregyházán. Ezekkel és az új, 29-féle étellel bővül a csecsemők számára előállított ételfélék sora. A bemutatón részt vevő orvosok, védőnők, ápolónők az étkezési szokások kialakításában tehát ezeket is ajánlhatják a kismamáknak. Köpftczi Edft Leninvárosi tervek Leninváros idei költségvetési és fejlesztési tervében kiemelt helyet foglal el a lakásépítés. A városban az idén. 66 tanácsi bér-, és 60 OTP-társaslakás épül fel. A lakásépítéshez már előkészítették a szükséges területeket és ugyancsak előkészítés alatt állnak azok a területek, ahol két év múlva, 1982-ben 90, újabb lakás alapjait rakják le. A város fejlesztési tervében szerepel a Il-es számú egység folyamatos parkosítása a városközpont zöldterületi rendezésének munkálatai és a köztisztasági szolgáltatás színvonalának további javítása. A városban az idén fejeződik be a 6-os számú Általános Iskola tornatermi szárnyának, valamint konyhájának és éttermének a kialakítása is. Bővítik a 4-es számú Általános Iskolát négy tanteremmel. A fejlesztési feladatokban a lakásátadásokhoz kapcsolódó utak, járdák parkírozók kialakítása is szerepéi. A távolsági telefon- központ üzembe helyezéséhez igazodóan sor kerül a befejező telefonellátási kábelhálózati építési munkálatokra is. A fejlesztési feladatok mellett az egyes ellátó ágazatok további javítása is fontos szerepet játszik az idei, valamint a középtávú tervekben. A súlyponti feladat, a lakásalás - fejlesztés ellátás mellett a jövőben nagyobb gondot kívánnák fordítani a már meglevő lakásállomány állagmegóvására, valamint annak vizsgálatára és megvalósítására, hogy a magánerős építés az eddigieknél nagyobb támogatásban részesüljön Leninvárosban. Ennek érdekében a város nagyvállalatait, gazdálkodó egységeit és a lakásra várók anyagi eszközeit a lakásépítésbe közvetlenül is be kívánja vonni a városi tanács. A város fejlődése szempontjából a jövőben is meghatározó tényező az ipar további fejlesztése, illetve a város vonzáskörzetének fejlesztése. Népgazdasági és területi érdek, hogy a jövőben a város népessége mérsékelt ütemben növekedjék. A városban olyan lakáspolitikai, lakásgazdálkodási, és intézményhasznosítási tevékenység folytatását tűzték célul, amelj elsősorban az itt élők ellátását szolgálja és javítja és nem idéz elő a környező településekről olyan mértékű elszívó hatást mint áz a korábbi tervidőszakban volt tapasztalható. A város kereskedelmi, szolgáltatói, valamint közlekedési ágazataiban a szintentartást a jövőben elsősorban npm a tanácsi, hanem vállalati forrásból biztosítják majd. Ifjésíii Hitt támogatása A Miskolc városi Tanács 228 ezer forintot biztosít minden esztendőben a városi művelődési központ részére, amelynek felhasználásáról a városi KISZ-bizottság gon- dóskodik. Ebből az alapból biztosítják a vezetőképző tan- folyamokhoz, a pályázatok díjazásához szükséges összeget, hogy csak néhányat említsünk. Az elmúlt esztendőben a központi és egyéb forrásból képzett ifjúsági alap összege meghaladta a négy- százezer forintot, amelynek nagy részét továbbképzésre, ifjúsági klubok működtetésére és a különböző értekezletek, összejövetelek kiadásaira fordítottak. Kalász László: Sokfelé hívtak, de mi maradtunk A paradicsom nem fagyott meg, pedig nagyon érzékeny a hidegre. Molnár Gyuláné éjszakánként fűtötte a fóliasátrat. A csípős szél megrázza a domb© oldal cserjéit; lent a kékeszöld tavon fehér tarajú hullámokat hajt a község, Szalonna felé. Mögöttünk a kőbánya dübörög, szemben, a martonyi oldalon, a víkendtelkek között viszont még áll az élet. Az egymáshoz szorított üdülőházak ablakain vastag rács, az ajtókon tenyérnyi lakatok jelzik: a szezon ideje mégnem érkezett el. Egyes kutatók szerint őre vezér szalonnái ága települt meg jtt valamikor a XI. század elején. Templomukat a század második felében kezdték meg építeni, amelyet a következő évszázadokban bővítettek — ma idegenforgalmi látványosság. Az újmódi népvándorlás, nép lel e- pedés húsz évvel ezelőtt indult el Szalonnára, jobban mondva a község határában létesített tóhoz, az üdülőterületre. A falubeliek eleinte örültek az idegen elmek, később értetlenkedve figyelték a gyorsan növekedő víkemdházsorokat, majd bosz- szankodtak is a gyakran ízléstelen épületek láttán. Már megszokták az üdülőtelepet és a tavat is. Nyáron — igaz, kevesen — megfűrödnek benne, néhányan horgásznak, ettől eltekintve viszont a tó léte alig-alig változtat az itteniek életén. Szalonnán most 1024-en élnek, jó részt ugyanúgy, mint megyénk többi településén, ahol az emberek megtalálják számításukat. A lakosok száma változatlan, az „új” utcákban, emeletes családi házak épülnek, a többel; akarók portáján, a kertben fóliasátrak, alagutak magasodnak, némelyikben fűtenek is — a virágzó paradicsom még a nulla fokot sem bírja ki. Más nem is lehetne (ez fgy természetes) beszélgetéseink témája, mint ez „a hirtelen és nagyon-nagyon rosszkor jött hideg”. Különösen a virágba borult cseresznye és a meggyfák sínylették meg a fagyot, a dióból pedig az idén már „nem lesz semmi”. — Egy .pillanatra persze hogy elkeseredik az ember — mondja Molnár Gyuláné, a termelőszövetkezet könyvelője —, de a következő pereSzalonna, anno: 1981 (tavasz) — Az elmúlt évben — így Szaniszló Bálint elnök — a melléküzemág fejlesztésére hárommillió forint állami támogatást kaptunk. Kikerekítettük ötmillióra, s a pénzt a kőbánya fejlesztésére költöttük. Gépeket vásároltunk, üzembe állítottuk az osztályozó gépsort. A növénytermesztés nem lehet gazdaságos ezen a területen. A mészkő viszont nagyon jó minőségű. A Szerencsi Cukorgyár — ígérték — ezentúl csak tőlünk vásárolja majd az adalékanyagot. A termelést megduplázzuk, s a kőbánya jövedelme biztos, nem függ az időjárástól... Láttuk a gépsort — valóban robusztus, de robusztus a hangja is, és lapátokra, „samuk” forgatására még mindig szükség van. Lipták Sándor is a sarokba tesz egy ilyen kalapácsot, amikor a zaj elől a munkásszállító autóbuszba menekülünk. — Még csak egy hónapja vagyok itt. Előzőleg Miskolcon dolgoztam, reggel mentem, este jöttem. Meguntam az ingázást, nem is szólva arról, hogy itt jó pénzt ígértek. Húszforintos órabért, erre a teljesítményi. Nehéz, meg poros is a munka, de itthon vagyok. Brezina György lőmester is alig néhány hónapja dolgozik a kőbányában. — Nagyon merem remélni, hogy meglesz az a kereset, amit megígértek. Egyébként a kő robbantásához egy-egy esetben átlagosan 50 kilogramm paxitot használunk fel, s a mennyiséget nagyon szigorúan ellenőrzik. Nem akarunk ünneprontók lenni, csak zárójelben jegyezzük meg: hogy a jó jövedelmet biztosító kőbánya nem lesz későbbi galibák forrása Egyrészt megoldást kell találni a biztonságos robbantásra valamint a zaj csökkentésére. A kőbányaközeli víkendház-tulajdonosok már így is sokat panaszkodtak a záporozó öklöm- nyi, vagy még nagyobb „üstökösökre”. A vasútállomás melletti üzemben is találhatnának valamilyen megoldást a por mennyiségének csökkentésére. Ez az üzem hátránya előnye viszont, hogy munkát ad a helybéli, többnyire szakképzetlen asszonyoknak, s a „mészégető” jó néhány környékbeli cigánycsaládnak is megélhetési forrása Szalonna egyik nevezetességéről, a templomról már szóltunk. Szégyen lett volna úgy eljönnünk, hogy ne beszéltünk volna a másik „hírességgel”, a község József Attila-díjas költőjével, Kalász Lászlóval : — Huszonhárom éve élünk és tanítunk itt a feleségemmel. Hívtak már sokfelé, de mi mindig itt maradtunk. Minden embert a testvéremnek érzek, és ők is szeretnek. Az ő sorsukat. gondjaikat szeretném kifejezni, ezzel is segítve rajtuk. Mert én úgy érzem, hogy az elidegenedés nemcsak városon tapasztalható... Sipos József művezető: Üzemünk sok, .helybéli szakképzetlen asszonynak ad munkát ben már azop gondolkozunk: mit lehet tenni, mivel lehet pótolni a kiesést. Mi úgy április közepén tettük a földbe, a fólia alá a 240 szál törpe- paradicsomot. Amikor a meteorológia jelezte a hidegfrontot (no meg mi is megéreztük). a legelső dolog volt, beállítani a két kályhát, azóta éjszakánként a férjemmel felváltva fűtjük. Éjszakázunk vele, de remélem, megéri majd. Az emberek hangulata tehát nem lett az idővel együtt fagyos Szalonnán.- A termelőszövetkezetben sem dicsérik az időt, viszont bizakodni- való a közösben is van. A kőbányában ezen a tavaszon már modern gépek könnyítik a munkát Udvardy József Fotó: Fojtán László