Észak-Magyarország, 1981. április (37. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-25 / 96. szám

iá ESZAK-MAGYARORSZAG 4 1981. ápriKs 25., szombat I | i i i | í í < í í I j A tévékritikusok díjai Tegnap délután a Magyar Újságírók Országos Szövet­ségének székházában átadták a tévékritikusok díjait az 1980-as év tévédrámai ter­méséből legkiemelkedőbbnek ítélt művek alkotóinak, il­letve szereplőinek. Ugyanek­kor adták át a MAFILM kis- filmjeiért odaítélt filmkri­tikusi díjakat is. A kritikusi testület dönté­sét sokoldalú vita előzte meg, sőt a vitát megelőzően a kritikusi tagozat vezetősé­ge írásos felmérés segítségé­vel tudakolta, melyek azok a művek, amelyek a legtöbb kritikus szavazatára számít­hatnak. Az írásos szavazás, illetve az április 8-i vita hozta meg végül a döntést. Nem oktalan azonban a díjkiosztás alkalmából sem visszatekinteni, milyen is volt az 1980-as esztendő té­védrámai termése. Figyel­men kívül hagyva a MA- FILM-mel koprodukcióban készült és már a mozifilmek között elbírált műveket — Fogjuk meg és vigyétek!, Kinek a törvénye?, Harcmo­dor, Békeidő —, ötvenöt mű­vet kellett a kritikusoknak mérlegre tenniük. Abból negyvenöt a drámai, tíz a szórakoztató főosztály ter­méséből való volt. Ez utób­biak között szerepelnek a Mág Bertalan emlékezései nyomán készült bűnügyi tör­tépetek is. Az ötvenöt mű közül mai, élő magyar szer­ző műve huszonnégy, a már említett krimikkel együtt; mai magyar téma — a kri­mikkel együtt tizennyolc, azok nélkül — tizenhárom; kifejezett a tévére írt ere­deti mű öt, a szórakoztató művekkel együtt hét. Ebben az ötvenötös számadatban az 1980-as naptári év folya­mán bemutatott, a Magyar Televízió által készített té­védrámai művek foglaltat­nak benn. A fenti száraz statisztikai adathalmaz nem azt kívánja mondani, hogy egy-egy té­védrámai mű megítélésénél kizárólagos tényező, meny­nyire kapcsolódik a mai magyar valósághoz, mai élő magyar író írtá-e, ma ját­szódik-e? stb. Klasszikus mű adaptációjaként is születhet igen értékes alkotás és mai­nak látszó mű is lehet gyen­ge, olyan, amelynek egyet­len pozitívuma, hogy napja­inkban született. Ez termé­szetesen már közhely, de olyan közhely, amely igaz, és amelyet most nem nélkü­lözhetünk. Ennek hangsúlyozott fenn­tartása mellett a Magyar Televízió 1980-as drámai ter­mése egyik negatív vonásá­nak kell tartanunk, hogy a drámai főosztály negyvenöt művéből csak tizenhárom a mai témájú, és azokból csak öt született kifejezetten te­levízióra, a többi adaptáció, más műfajban már egyszer, vagy többször „bevált” mű átdolgozása. Ugyanakkor nem hagyható figyelmen kí­vül a televíziónak az az igen fontos feladata, hogy az örök értékeket milliós tö­megekhez juttassa el, és e tekintetben 1980-ban is jó néhány értékes művel bizo­nyította: teljesíteni akarja e feladatát, ideértve egy-két külföldi klasszikus vagy fél­klasszikus szerző művének feldolgozását is. E feladat teljesítése iránti törekvése­ket igazolja a magyar dráma 30 éve sorozat néhány da­rabja is. Mégis, ennek ellenére meg­kérdezendő: elégséges-e, ha a krimikkel együtt a mai témák egyharmadot sem je­lentenek a képernyőn je­lentkező magyar művek me­zőnyében, s ki sem tudnánk számítani, milyen kis hánya­dot jelentenének, ha a kép­ernyőn áradó adásfolyam je­lentékeny részét kitevő im­portált művek számához vi­szonyítanák? Arányaiban ke­vés hát a mai magyar tár­sadalom életének jelenléte a képernyőn. Az pedig, hogy az eredeti, kifejezetten a te­levízió számára írt művek száma ennyire alacsony, bi­zonyára nemcsak a kritiku­sokat kell, hogy elgondol­kodtassa. Nem tisztem an­nak vizsgálata, mik ennek a belső okai, de figyelembe véve a napjainkban forgatás alatt álló tévédrámai művek arányait is, ez a jelenség tartósnak ígérkezik. Mindezek megjegyzése nem oktalan akkor, amikor a kritikusok egy esztendő tévéjátékfilm-termését tették mérlegre és azt igyekeztek sok szeretettel és jó szívvel, ugyanakkor a jelenünk és holnapunk iránti elkötele­zettséggel eldönteni, hogy a fentebbi észrevételek ellené­re is, egészében figyelmet ér­demlő, sok értékkel is gaz­dag 1980-as esztendő kiemel­kedő alkotásai közü' me­lyeknek adják a tévékriti­kusok díját, illetve díjait. Nem oktalan azt sem meg­jegyezni ez alkalommal, hogy másképpen hat egyetlen mű önállóan, közvetlen sugárzá­sa után bírálva, semmilyen más műre nem figyelve, és „megint másként ötvennégy másik között. A testületi döntésnél az éves áttekintés„ az összevetés természetszerű­en más megvilágítást adott egy-egy műnek, mint egyedi elbírálása idején. A tévékritikusok díjával a testületi döntés alapján Mi- hályfy Sándor rendezőt ho­norálták a Rideg Sándor re­génye nyomán készült Indul a bakterház című tévéfilm rendezéséért, az író világá­nak, sajátos humorának tö­kéletes újrafogalmazásáért. Kapás Dezsőnek, a Proli- film című tévéfilm forgató- könyvéért ítélte a díjat a kritikusok testületé. Végül tévékritikusi díjban része­sült két színművész: Gálffy László a XV. Henrik király címszerepéért, valamint Pé­csi Ildikó az év során há­rom műben — a Névnap, A különc és a Sipsirica című- ekben — nyújtott kimagasló alakításaiért. A MAFILM rövidfilmjei közül a magyar film- és té­vékritikusok díját nyerte Szobolits Béla Lépéshátrány című dokumentumfilmjéért, valamint Jankovics Marcell és Lisziák Elek a négy rajz­filmet — Zöld Péter, Az égig érő paszuly, a Kis göm­böc, Eb, aki a kanalát meg nem eszi — magába foglaló magyar népmeséi sorozatá­ért. Benedek Miklós Nyárra elkészül... Befejezéshez közelednek Leninvárosban az új tanácsháza építésé­nek munkálataival. Tervek szerint ez év nyarán a tanácsi apparátus már beköltözhet a modern, többszintes új épületbe. Képünk az épülő tanácsházáról készült. Finom a menü A megyei tanács az elmúlt év októberében vizsgálta a gyermek- és diákétkeztetés helyzetét, s határozatban szabta meg a feladatokat. Borsod megyében az általá­nos iskolások közel 38 szá­zaléka vett részt az elmúlt évben szervezett étkeztetés­ben. Ez az arány meglehető­sen alacsony, épp ezért szük­séges az előrelépés. Több fórumon elhangzott a közel­múltban, hogy az iskolai konyhákat célszerű vendég­látó vállalatok kezelésébe adni. Természetesen, ez kö­rültekintő szervezéssel, foko­zatosan valósítható meg. A gyakorlatra jó példát találunk- Leninvárosban. A Leninvárosi Tanács Végre­hajtó Bizottsága nemrégiben vizsgálta meg, milyen ered­mények születtek a városi gyermekétkeztetésben, egy­ben meghatározta a tenni­valókat is. A szervező mun­ka eredményeként az idei tanév kezdetétől a középis­kolai diákétkeztetés felada­tát a Bükkvidéki Vendéglá­tóipari Vállalat végzi. A vá­rosi tanács ugyanakkor meg­állapodott a vállalat vezetői­vel, hogy az új, 16 tanter­mes iskola konyhája és ét­terme szintén az ő kezelé­sükbe kerül. Leninvárosban az általá­nos iskolások közel, 76, a kö­zépiskolások - több mint 98 százaléka vesz részt szerve­zett étkeztetésben. Az általá­nos iskolák konyhái — a 6- os és a 3-as számú iskola ki­vételével — egyelőre saját kezelésben vannak. Az el­múlt két év során több íz­ben vizsgálták a városban, megfelelően biztosítják-e a napközi otthonos konyhák a gyermekek étkeztetését. A tapasztalatok szerint a kony­hák felszereltsége erősen dif­ferenciált. Több helyütt a beszerzési és a raktározási gondok gátolják a tervszerű ételszolgáltatást. Az étren­dek összeállítása általában változatos, ugyanakkor a legtöbb gyermekélelmezési konyhán nem oldható meg a különböző korcsoportos ta­nulók részére az elkülönített főzés. Több iskolában az ét­kezőhelyiségek szűk volta miatt elhúzódik az ebéd. négy-öt turnusban kell enni­ük a gyerekeknek. A gyors turnusváltás miatt az étkez­tetés kulturáltsága nem egy esetben kívánnivalót hagy maga után. A Köjál ellenőrzései sze­rint a főzés és a tálalás köz­egészségügyi feltételei bizto­sítottak; a konyhai dolgozók között javult a szakképzett­ség aránya is. Az viszont már semmiképp nem meg­nyugtató, hogy az iskolai konyhákon a bizonylati rend és okmányfegyelem csak részben biztosított. Leninváros az elsők között indult el az úton: fokozato­san a vendéglátó vállalatok veszik át a gyermekétkezte­tést. A középiskolai diákott­hon és a 6-os számú általá­nos iskola tanulói a Néva étteremben ebédelnek, a Borsodi Vendéglátóipari Vál­lalat Tiszagyöngye éttermé­ben 180 tanuló étkezését biz­tosítják. Mindkét étteremben nagy gondot fordítanak az étlap összeállítására, az élet­kori sajátosságokra. Sok a zöldfőzelék, a gyümölcs, kí­nálják a zöldség-ivóleveket. A szakmunkásképző kollégi­um gondnoka és a Néva ét­terem étkezési felelőse rend­ről rendre megbeszéli a me­nüt, elősegítvén az egészsé­ges táplálkozást. A közeljövőben újabb öt általános iskolai konyha ke­rül át Leninvárosban ven­déglátó vállalat kezelésébe. Így fejlődik az étkezés szín­vonala, szakszerűbbé válik az étrendek összeállítása, s le­hetőség nyílik a korcsopor­tonkénti különíőzésre is. Tornaterem - nyárra Mint ismeretes, nagyará­nyú társadalmi segítséggel Szomolyán tornaterem épül. A társadalmi munkavégzé­sen kívül természetesen más eszközökre, megfelelő össze­gű pénzre is szükség van: a helyi tanács erre a beruhá­zásra 3 millió forint fejlesz­tési előirányzatot használt fel. Ebben az évben szintén megfelelő összeg szerepel a fejlesztési keretben. * A jelenlegi készültségi fok alapján a tornaterem mű­szaki átadása ez év augusz­tusában várható. Vegyipari „alapon” Első ízben ad otthont Le­ninváros ezekben a napok­ban a vegyipari dolgozók színjátszó együttesei találko­zójának. A háromnapos ese­ményre az ország különböző tájairól 10 együttes jelentet­te be részvételét, s tegnap valamennyien meg is érkez­tek megyénk és az ország egyik vegyipari „fellegvárá­ba”. — Az amatőr színjátszó­mozgalomban továbbra is fontos feladat vár a mun­kásszínpadokra. Ezt a törek­vést segíti, erősíti a most je­lentkező leninvárosi kezde­ményezés. A vegyipar mun­kás-színjátszói adnak most itt találkozót egymásnak. Ez a találkozás elsősorban szak­mai fórum igyekszik lenni. Nem a mérkőzés, a rossz szellemű verseny a cél, ha­nem a tapasztalatcsere, az egymás munkájából okulás — olvashatjuk egyebek kö­zött a műsorfüzet bevezető­jében, a szakmai bizottság elnökéhek gondolatait; s ez kellő biztosíték lehet arraj hogy ez a találkozó valójá­ban hasznára lesz az egész amatőr színjátszó-mozgalom­nak. A tegnap este 6 órakor rendezett ünnepélyes meg­nyitón Bozi László, a Vegy­ipari Dolgozók Szakszerve­zete kulturális, agitációs és propagandaosztályának veze­tője mondott köszöntőt, majd a Derkovits Gyula Művelő­dési Közpqnt színpadán meg­kezdődtek az együttesek be­mutatói. Ma, szombaton délelőtt szakmai tanácsko­zást tartanak a csoportveze­tők részére, az együttesek tagjai pedig ellátogatnak a Tiszai Vegyikombinátba. A színpadi bemutatók e napon délután 4 órakor kezdődnek, este pedig táncház zárja a programot. Vasárnap délelőtt újabb szakmai tanácskozásra kerül sor, s ekkor tartják meg a találkozó záróünnepségét is* (t. n. j.) Kórusok, pávakörök, tánccsoportok Járási bemutató Sajószentpéteren A Miskolci járási Hivatal, a megyei művelődési köz­pont és a sajószentpéteri nagyközségi művelődési ház rendezésében tartják meg vasárnap, április 26-án, a miskolci járás néptáncegyüt­teseinek, kórusainak és pá­vaköreinek szokásos találko­zóját és bemutatóját, A sajószentpéteri Petőfi Művelődési Házban vasárnap délelőtt 10 órakor kezdődő program keretében sajóbá- bonyi, bükkaranyosi, sajó­szentpéteri, ónodi, nyéklád- liázi, bácsi és hernádnémeti amatőr művészeti csoportok lépnek majd színpadra. A bemutatót szakmai tanácsko­zás követi, végül eredmény- hirdetés és díjkiosztás zárja az egész napos találkozó­programot. A városi-járási NEB ülése lavult a szolgáltatások színvonala A magánerőből történő la­kásépítés helyzetéről, a la­kossági szolgáltatásról és az ifjúságpolitikai alap képzé­séről, felhasználásáról ta­nácskoztak csütörtökön, a Miskolc városi-járási Népi Ellenőrzési Bizottság tagjai. Ismeretes, hogy a lakossá­gi szolgáltatások fejlesztésé­re, a színvonal javítására kongresszusi határozat szü­letett. Ennek megvalósításá­ról végeztek vizsgálatot ez év márciusában és áprilisában a NEB tagjai, amelynek ta­pasztalatait a következőkben összegezték. Az ötödik ötéves tervidőszakra kiterjedő vizs­gálat során ellátogattak — többek között — a Miskolci Patyolat Vállalat üzemébe, a Fény Képesz Szövetkezetbe, azOFOTÉRT Vállalathoz, az Öra- és Ékszerkereskedelmi Vállalathoz, a Borsod me­gyei Fodrász Szövetkezethez és a Miskolci Bőripari Szö­vetkezet cipőjavító szalonjai­ba. A tapasztalatok azt bi­zonyították, hogy az ötödik ötéves terv ideje alatt sike­rült az igénynek megfelelő színvonalra fejleszteni a la­kossági szolgáltatásokat. Jól­lehet, akad probléma, külö­nösen a cipőjavítás terén. De gondot okoz az is a lakos­ság körében, hogy gyakran a város távoli részére kell elvinniük javítanivalójukat. tisztításra váró ruhaneműi­ket. Itt azonban figyelembe kell venni bizonyos gazda­ságossági tényezőket, különö­sen most, amikor állami tá­mogatásban csupán a Patyo­lat és a cipőjavítás részesül. Amint elhangzott, egy-egy szolgáltató egység — fodrá­szat, fényképészet stb. — megépítéséhez, illetőleg jö­vedelmező üzemeltetéséhez minimálisan nyolcezer la­kosú terület szükséges. A részletes vizsgálatból az is kiderült, javult a színvo­nal a Miskolci Patyolat Vál­lalatnál, új fióküzleteket nyi­tottak a Fényképész Szövet­kezetnél, nagy sikerrel való­sították meg az úgynevezett riportfelvételek készítését. Bővítették a Borsod megyei Fodrász Szövetkezet szolgál­tatásait;, bár ennek ellenére a belvárosban még mindig gondot okoz az igények za­vartalan kielégítése. Ennek megoldását a Széchenyi ut­cán épülő „Szépség Szalon” és az Ady Endre utcai szol­gáltató komplexum beindí­tásától várják. Sajnos, a Bőr­ipari Szövetkezetről, ezen be­lül a cipész ktsz-ekről már nem mondható el ugyanez, hiszen évek óta utánpótlás­gondokkal küzdenek. ÚJBÓL MEGNYITOTTUK a Sörcsárdát Bőcsön ÉTELEK, ITALOK GAZDAG VÁLASZTÉKÁVAL VARJUK KEDVES VENDÉGEINKET.

Next

/
Thumbnails
Contents