Észak-Magyarország, 1981. április (37. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-25 / 96. szám

Tilalomfák átváltása- 1981. április 25., szombat ! Emberi tulajdonság, hogy reflexeink gyorsabban moz­dulnak a könnyebb megol­dások irányába. Voltaképpen bizonyos határok között nincs is ebben semmi kivetnivaló •— egy ponton túl azonban az egyszerűbb megoldás bo­nyolultabbá válik és előbb- utóbb ismét intézkedéseket, megoldási sürgető tennivaló­kat igényel. Ilyen sajátosan visszaköszönő téma egyebek mellett a tiltás és a meg­győzés. Tömegszervezetek minden­napi munkájában és az álla­mi élet gyakorlatában meg­annyi példája van a demok­ratizmussal együtt járó véle­ménycserének, az utasításo­kat felváltó értelmi és ér­zelmi azonosulásnak. Az idő­sebbek saját élményanyag, a fiatalabbak pedig a közel­múlt évtizedek nem mindég szerencsés gyakorlatának kapcsán jól emlékezhetnek rá, hogy a tilalomfák állítá­sa — a várható gyors ered­mények ellenéi-e sem hozott tartós változásokat a gon­dolkodásban, vagy a cselek­vésben. Ezt a gondolkodást és magatartásformát rugal­masan követő megnyilvánu­lások, esetenként meggyőző érveink fegyvertárába kerül­ve, azonosultak politikai és társadalmi állapotunkkal is. Magam is emlékszem azokra az évekre, amikor a hata­lom aspektusából úgy mond­tuk, aki nincs velünk, az el­lenünk van. Sajnálatos mó­don ez az elmélet olyan gya­korlatot is szült, amely már- már kitermelte a bizalmat­lanság és a gyanakvás kó­ros jelenségeit. Következés­képpen éppen a változó tár­sadalmi, politikai és gazda­sági körülmények között a konszolidáció éveiben már azt vallottuk, aki nincs elle­nünk, az velünk van. Nem a szójáték fikciója ez a meg­állapítás, hanem az új hely­zet szülte új körülmények­hez való képlékeny alkal­mazkodás, anélkül, hogy jot­tányit is engedtünk volna bárkinek a szocializmus ter­hére. Mindez természetes vele­járója volt annak, hogy az élet mindennapjaiban is csökkentek a tilalomfák. Nem valamifajta modoros udvariasság került a határo­zottság helyébe, hanem az emberséget, a valós értéke­ket tudatosan számon tartó magatartás kezdett terjedni. Kétségtelen, ez a faita érint­kezés a korábbiaktól eltérő tulajdonságokat termelt ki. Többségében politikai célja­inkkal azonos jelenségeket hozott létre. Miközben csök­kent a „tiltó táblák’’ meny- nyisége és az „őrök” száma, növekedett a meggyőzés, az értelemre és érzelemre ható következetes érvelés. És en­nek a bizonyos érvanyagnak a kelléktárába olyan eszköz- rendszer alakult ki. amely csak most és itt vált lehet­ségessé. Tgv tehát nem az el­múlt évekből ránk öröklött restanciát számoltuk fel. ha­nem az új „időszámításhoz” igazítottuk gondolkodásunk óráiét. Bizalomerősítő motí­vumok szaoorodtak el a no- litikai. társadalmi és gazda­sági élet szféráiéban — vál- la'va azokat a bonyolult fel­adatokat. amelyekkel mind­ez eoviltt jár. Aligha kell bizonvftani. hogv a tiltás, a rendeletek gyártása mennyivel egysze­rűbb — és hozzáteszem azt is. gyorsabb, látványosabb dolog, mint a meaeyözZs, 3-7 értelmi azonosulás. De at­tól ho«v a parkban kiteszik a táblát — einézóat a nem idevaló hasonlatért —. tilos a szemetelés, meggyőződé­sem. még nem biztos, hogv az arra járók a hulladékgyűj­tőbe dobiák a papirost. Méc akkor sem. ha a szabálysze­gőket bírságoljuk. Évtizedek rossz beidegződését egyetlen táblával — és ezt értsük kép­letesen is — átváltani vala­mi másra, mint ami eddig volt. nem nehéz belátni, meddő kísérletezés volna. Persze, a táblák még ott ma­radhatnak, de a tárgyiasult nevelési eszközöknek páro­sulnia kell a gondolatíormá- lást semmi mással nem he­lyettesítő szavakkal és fára­dozásokkal. Leegyszerűsítve a dolgokat: a tiltás együgyű- ségének helyét lassan el kell foglalnia a nevelés, a meg­győzés bonyolultságának. Ilyenfajta fáradozásunk nem jelent sem megalku­vást, még kevésbé önös sér­tődöttséget, indokolatlan visszahúzódást, viszont je­lentheti a túlszabályozások csökkentését, a kezdemé­nyezőkészség fokozását, a jó ügy szives szolgálatát — vég­ső soron a demokratizmus terebélyesedését. Mert amit tegnap hatalmi szóval el le­hetett rendezni, most azt is meg kell mondani, miért csináljuk másképp. Megkoc­káztatom azt, hogy rendha­gyó váltásra van szükség a gondolkodásban ahhoz, hogy agyunk az új helyzet szabta, új követelményeknek megfe­lelően járjon. Lehet, hogy megint nem ide illik a ha­sonlat, de az, aki ilyenfajta tevékenységre vállalkozik, nem viselkedhet szégyenlős koldus módjára, mert akkor a legjobb szándék is visszá­jára fordulhat. És hogy egy másik végiette) is előhoza­kodjak, a meggyőzés formá­ja, de még inkább tartalma, nem lehet egy szűk kör egy­másnak való szellemi attrak­ciója, hanem párbeszédre emlékeztető véleménycsere — jó törekvéseink elfoga­dása és erősítése jegyében. Szerencsés, no meg hatásá­ban is eredményesebb, ha az érvelés szövege egy úton ha­lad a személyes- példamuta­tással, az annyira igényelt és gyakorta produkált őszinte­séggel, valamint a szókimon­dás becsületével. Érzésem szerint ez olyan alternatíva, amely egybeesik annak a légkörnek a megte­remtésével, melyért évek óta a politikai munka eszközei­vel is sokat tettünk Borsod megye üzemeiben, intézmé­nyeiben és közigazgatásában. Része annak, hogy mind rit­kábban kerülnek közterület­re és gondolkodási normák­ba a sebtében összetákolt ti­lalomfák — helyüket átveszi a szót értés és megértés te­remtő ereje, a nevelés hol­napot szolgáló bölcsessége. P. A. A miskolci Avas-déli lakó­telep egy négyemeletes há­zának lakói a következőket mondták el: Alig egy éve költöztek ta­nácsi bérlakásukba, amikor szakemberek jelentek meg a szokásos garanciális javítási munkákat elvégezni. Egyi­kük a harmadik emeleti la­kásban dolgozott, amikor át­fúrta a vízvezeték főnyomó­csövét. A résből hatalmas sugárban ömlött a víz, és percek alatt elárasztotta még a második emeleti lakásokat is. Sőt, az első emeleten is söpörni kellett a lépcsőháza­kon keresztül lezúduló vi­zet. A bérházat természete­sen azonnal áramtalanítot- ték, amely húsz lakást ille­tőleg húsz családot érintett Az eset keddi napon tör­tént. Volt idejük a háziasz- szonvoknak beszerezni a gyertyákat az esti világítás­hoz Szerdán is romantikus hangulatban, gvertyafény mellett vacsoráztak a ház lakói. A kismamák ugyan­csak gyertva mellett fürdet­ték csemetéiket — és bizony .minden családban van egy­két apróság —. mosták ki a látók közben összeuiszkoló- dott ruhákat. Csütörtökön már meglehetősen érezték az Bányát nyitnak Dnbicsánykan Az utóbbi időszakban egy­re több szó esik a borsodi szgnek újabb területeken való hasznosításáról. A fel­vetést a különféle anyagok importárának rohamos emel­kedése teszi indokolttá. Az elképzelések között szerepel például az ércelőkészítésnél használatos porkoksz előállí­tása. ami kétségtelenül gaz­daságosnak ígérkezik. Ugyan­akkor tervezik Miskolc hő­ellátásának részbeni szénbá­zisú megoldását. A progra­mok. amennyiben megvaló­sításra kerülnek. évente megközelítően másfél millió tonna szén többlettermelését teszik szükségessé. Vagyis a Borsodi Szénbányák Válla­latnak ekkor már legalább 6.5 millió tonna szenet kel­lene felszínre hoznia évente. A szakemberek véleménye szerint, a csaknem 18 ezer főnyi munkáskollektíva ké­pes a megnövekedett feladat végrehajtására. Ennek felté­tele azonban egy új, nagy­teljesítményű akna nyitása, valamint további fejleszté­sek. A jelenlegi kutatások értelmében, az új szénbányát Dubicsány térségében nyit­hatnák. Itt ugyanis már mintegy 61 millió tonna sze­net találtak, s ehhez még to­vábbi 46 millió tonna re­ménybeli szénvag.von kap­csolódik. Ekkora mennyiségű szén lehetővé teszi egy évi 2 millió tonna szén kibányá- szására alkalmas akna létre­hozását;. Öt község jó ivóvizet kap A miskolci járás községei­ben évek óla gond a jó ivó­víz biztosítása. Számos tele­pülésen a víz minősége olyan rossz, hogy közfogyasztásra szinte alkalmatlan. Éppen ezért a VI. ötéves terv idő­szakában fontos feladatul tűzték a miskolci járásban az ivóvízhálózat fejlesztését, to­vábbi kiépítését. Az elkövetkezendő évek­ben — vízműtársulati for­mában — több község jut egészséges ivóvízhez. Így On- gán, Gesztelyben, Hernádné- metiben, Hernádkakon és Arnóton építik meg a veze­tékes ivóvízhálózatot. Sajó- bábonyban egy 1400 köbmé­teres szennyvízderítőt építe­nek meg, amelyhez a Sajó- bábonyi Vegyiművek 27 mil­lió forintos támogatást biz­tosít. áramtalanítás hátrányait. A máskor természetes gépi mo­sást, centrifugázást, vasalást, kávéfőzést most mellőzni kellett. A gyerekek is szíve­sebben felcserélték volna a gyertyázásos újdonságot a televízióban látható esti me­sével. A lakók hangulata egyre feszültebbé vált. Min­denki igyekezett ismeretsé­gét felhasználni annak ér­dekében. hogy az áramot mi­előbb újra bekössék. Mind­hiába ... A pénteki napon sem izzottak még az égők a ház lakásaiban. Szombaton végre. sok-sok bosszúság, idegesség és szitkozódd« után. és természetesen a szakem­berek munkája nyomán vég­re „lön világosság" a húsz családnál, akik azóta sem értik, miért volt szükség öt teljes napra a hiba kijavítá­sához? ... TÜr Szerencséjük volt eddig a miskolci, Benedek utca 23. számú ház lakóinak is. Meg­Az óvárosnak és az újvá­rosnak nevezett részt Lenin- városban csupán a nemrég ültetett, kissé még gyen­gécske. és a már jókora lombkoronát növesztett fák alapján lehet megkülönböz­tetni. Másként aligha, hiszen a városban jószerivel kivé­tel nélkül emeletes házak épültek, és a folyamatos ta­tarozás, csinosítgatás követ­keztében nehéz különbséget tenni a régi és az új között. A városi tanács műszaki osztályvezetője által elmon­dottak és a látottak alapján is megállapítható, a leninvá- rosiak nagy gondot fordíta­nak portájukra. Ebben az esztendőben például hétmil­lió forintot kaptak környe­zetük védelmére, a város szépítésére, amelynek mun­kálatait március elsején kezd­ték meg, a lomblalanítási akcióval. Ennek során — amelyet előre meghirdetett a tanács a lakosság körében — mintegy négyszáz köbméter­nyi szemetet szállítottak el a bérhazak elé kitett haszna­vehetetlen holmikból. A par­kok fenntartására 3.5 millió forint biztosított a városi tanács költségvetéséből, két­millió forint pedig a köztisz­taság védelmére. A több emeletes házak mo­notóniáját kisebb-nagyobb játszóterekkel igyekeztek megtörni, amelyeknek gon­dozására. felszereléseinek kar­bantartására ügyes megol­dást választottak. Minden játszótérért egy brigád fele­lős. A kezdeményezés során Leninváros negyvenkét ját­szótere kivétel nélkül gazdá­ra talált. A felnőttek példa- mutatása követőkre talált az iskolások körében, akik az úsztak a vakolatomlás veszé­lyeit. Az épület külső vako­latáról van szó, amelyből március 11-én például több kilónyi vált le a nagy szél­ben. A 21-es számú ház alatt pedig a gázkonvektor kive­zető szerkezetét sodorta le a szél. A lépcsőházi világítás automatája, emellett szinte szóra sem érdemes, amely vagy állandóan ég. vagy egy­általán nem, és napokig sö­tétség uralkodik az említett házakban. Érthető aggodalommal hall­gatják a Benedek utcai la­kók az időjárásielentést. Félnek a rossz időtől, a szél­től. Nem csoda, hiszen ez idáig hiába panaszolták Il­letékes helyeken házuk le­romlott állapotát, még csak ellenőrzésre sem érkeztek szakemberek a helyszínre. Pedig nem érdemes arra vár­ni. hogy egy súlyosabb da­rab vakolat valaki fejére es­sen! ... ☆ Bár konkrétan nem tud­juk, mekkora szemét vagy ifjúsági park építésén és rendben tartásán munkálkod­nak. A város szélén levő park építését 1972-ben kezd­ték meg, és azóta minden évben gyarapodott, gazdago­dott valamivel. Az iskolások az. önmaguk között felosztott terület gondozását vállalták. A szakmunkások például időről időre lefestik a hintá­kat, cserélik az idő folya­mán megrongálódott deszká­kat, parkosítanak. Megint mások salakot szórnak szét a mintegy egy kilométer hosz- szú futópályán, ellenőrzik a világítást, segédkeznek az ivó- és a szennyvízvezeték végleges kiépítésében. Díszcserjék, tarkálló tuli­pánok. virágba borult fák sze­gélyezik az utcákat, ékesítik a A tej-, a tejtermékellátás egyike azoknak a témáknak, amelyek nap, mint nap ref­lektorfényben állnak. Hisz' nagyon is érzékenyen érinti a vásárlót, ha hiába keresi a bolt hűtőpultján a literes, félliteres zacskót, vagy ép­pen kedveit sajtját. Bosz- szantó, s bizony még a nagy­városban is előfordul, hogy a munkából hazatérő házi­asszony délután hatkor már „lekésik” a tejről. Termé­szetesen, ha ilyen előfordul, nem elsősorban a tejipar eb­ben a ludas; nagyon is sok függ a boltvezető rugalmas­ságától, üzleti érzékétől. más elrettentő példa tekint­hető meg a miskolci, har­madik kerületi Szabadság utca 2-es számú háza körül, annyi azonban kiderült a levélből, hogy nem dicséret­re méltó kezdeményezés megtekintésére invitált ben­nünket írója. Sőt az is ki­derült. hogy a városunk ne­ve mellé szegődött, nem kí­vánatos jelzők — a piszkos, koszos, elhanyagolt környe­zet — újabb igazolására hív­ja fel a figyelmet. Persze fö­lösleges ezért Diósgyőrbe menni, hiszen a belváros kör­nyezete. az új lakótelepek környéke is bőven kínálja az elrettentő oéldát. És sorol­hatnánk még tovább a váro­sunk tisztátalansáeát kifoeá- soló nanaszos levelek sorát, de ez nem megoldás .. A megoldás az, ha mindenki sajátjának tekinti e gondot, ha mindenki maga óvja környezete tisztaságát, laká­sán belül és kívül egyaránt. Monos Márta parkokat, köztük a legszebb bet, a szőkökutas Központi parkot. És hogy a helybéli-; ek valóban nagy gondot for­dítanak környezetük ápolá­sára, arról meggyőződhettünk! a város szélén épülő új há­zak környékén is, ahol a nemrégen lezajlott költözkö­désnek már nyoma sincsen! Sőt. a néhány méterrel odébb levő, még senki földjén! máris apró cölöpökre erősí­tett szalagok jelzik, megkez­dődött az „illegális konyha­kertészkedés”. Persze ez amo­lyan megengedett illegaliz- mus, ahol nem nézik szúrós tekintettel a szorgoskod ókat,' a parányi területet is hasz-j nosító konyhakertészeket. Monos—Fojtán ; Többek között ez a gondo-J lat is felmerült azon a nem­régiben megtartott tanácsko­záson, amelyen a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság vi­tatta meg vizsgálatának ta­pasztalatait a Borsod megyei Tejipari Vállalat illetékesei­vel. Hogy milyen képet mu­tat megyénkben a tejterme­lés, a forgalmazás? Nos, egyértelmű: van elegendő tej, jó a tejtermékek minő­sége Az elmúlt évben a tej­ipari vállalat 20 millió liter tejet termelt, tíz év alatt megduplázódott a felvásár­lás. A miskolci vállalathoz jutó tej felét a háztáji kis­gazdaságok adják ... Érdekes adatokat kaptunk a tejipari vállalat illetéke­seitől. Megyénkben évente az egy. lakosra jutó tejfo­gyasztás csupán a hetven li­tert éri el. S hogy mennyi lenne az optimális? Nem ke­vesebb. mint 300 liter. Köz­kedveltebb. népszerűbb le­hetne a sajt is. Mindennapi étrendünkben korántsem foglalja el megillető helyét. Borsodban egy ember nem egész egy kiló 75 deka saj­tot fogyaszt egv évben. Tes­sék csak összehasonlítani: a nvugpt-európai országokban 10—12 kiló sajt az egy főre jutó fogyasztás. Hogy egész­séges. nem szükséges külö­nösképp bizonygatni. Szak­emberek állítják: egy kiló sajt 10 liter tej tápértéké­nek felel meg. De általában is kevés tej-5 terméket fogyasztunk. Soká­ig megyénkbe" nem fogyott a túró. A Borsod megyei Teünari Vállalat érdeme az úi termék, a Gervais. A váJ sárlóknak már nem kell be­mutatni. hiszen hamar nép-* szerű lett a gyümölcszselé-' vei ízesített termék. Az el­múlt évben 200 vagont gyár­tottak, jutott belőle az egész országnak. (mm) Lakóházi panaszok Friss lei. mi

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents