Észak-Magyarország, 1981. április (37. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-23 / 94. szám

1981. április 23., csütőrtölc ES2AK-MAOYARORSZAG 3 A belügyi munka elismeréseként Csapatzászló átadási Mii Km Bútor - Encsről Magyar gyártmányú plüssszövettel készül a Tánya garnitúra a BUBIV encsi gyáregységében. Laczó J. felv. Eltérő formák, változó árak? Csomagolást - magasabb fokon! Ünnepélyes zászlóátadás Tegnap délután Miskolcon a Vasas Művelődési Központ színháztermében csapatzászló átadási ünnepséget tartot­tak, amelyen részt vett töb­bek között Grósz Károly, az MSZMP KB tagja, a Borsod megyei Pártbizottság első tit­kára, dr. Ladányi JózseJ, a megyei tanács elnöke. A Himnusz elhangzása és a belügyminiszter díszparan­csainak felolvasása után dr. Szeppelfeld Sándor, a Lenin Kohászati Müvek vezérigaz­gatója emelkedett szólásra. Köszöntötte a megjelent ven­dégeket, majd elmondta: megtiszteltetés a Lenin Ko­hászati Művek kollektívája számára, hogy csapatzászlót adományozhat a Borsod me­gyei Rendőr-főkapitányság állományának, s hogy ennek a zászlóátadásnak az idő­pontja egybeesik a nagy for­radalmár, Vlagyimir Iljics Megyénk minden részéből érkeztek szakemberek, arra a tanácskozásra, amelyet teg­nap rendezlek Miskolcon. A nagy érdeklődést minden bi­zonnyal az váltatta ki, hogy a mezőgazdasági üzemek gé­pészei áttekintést kaphattak a VI. ötéves terv gépbeszer­zési lehetőségeiről, s megis­merhették azokat a módsze­reket, amelyek az energiata­karékosságot szolgálják. Az elkövetkező esztendők­ben, ahogy dr. Barlos Lajos, az AGROTRÜSZT igazgató­helyettese mondotta, ugyan­annyi gépberuházással szá­molnak, mint a korábbi öt­éves tervben. Szövetkezete­ink, s gazdaságaink várható­an 65 milliárd forintot költe­nek berendezésekre, s külön­böző típusú mezőgazdasági gépekre, de a begyűrűző ár­emelkedések, az alapanyagok megdrágulása miatt kevesebb, viszont nagyobb teljesítmé­nyű gépeket vásárolnak. Csökkenni fog öl százalékkal a tőkés importból beszerez­hető erő-, s munkagépek aránya, amit elsősorban KGST-gyártmányokkal. s az egyre jobban fejlődő hazai .mezőgépipar termékeivel kí­vánnak pótolni. Az energia­takarékosság jegyében „visz- szatér’ az MTZ—50-es erő­gép, amelyet üzemeink el- nyúzhatallansága, s kedvező üzemi mutatói miatt, egyre jobban igényeltek. A kom­bájnpark meghatározója a nagy átlagtermések betakarí­tása érdekében az NDK- gyártmányú „E”-jelzésű gé­pek, amelyek a kooperáció­ban készülő Claas Dominato- rok mellett, képesek az öt­ven mázsa feletti hektáron­kénti kenyérgabona-hozam betakarítására. Az előadó foglalkozott az alkatrészkér­déssel is. Sajnos, a továbbiak­ban sem várható számottevő javulás az NDK-gyárfcmányú tépek alkatrészellátásában, Lenin születésének 111. év­fordulójával. A vezérigazga­tó kihangsúlyozta, hogy a vállalat kollektívája ismeri és elismeri azt a felelősség­teljes munkát, amelyet rend­őreink látnak el. A Borsodi Szénbányák Vál­lalat, a, BM megyei Rendőr- tiszthelyettes-képző Iskolá­nak adományozott csapat­zászlót az olt folyó eredmé­nyes belügyi munka elisme­réseként. Monos János, a vállalat vezérigazgatója a vállalat mintegy 18 ezer bá­nyásza nevében fejezte ki el­ismerését az iskola oktatói­nak és hallgatóinak munká­ja iránt, s elmondta, hogy a vállalat és a rendőrtiszthe- lyettes-képző iskola közötti együttműködés a jövőben is tovább fog erősödni. A csa­patzászlók átadása után dr. Koleszár István rendőr ve­zérőrnagy, megyei főkapi­bár, a tervele között szerepel, hogy melléküzemági tevé­kenység keretében a legfon­tosabb hiánycikkeket itthon, szövetkezeteinkben legyárt­ják. Gondot jelent, hogy me­zőgazdasági üzemeink raktá­raiban egymilliárd forint ér­tékű alkatrész hever. Ez túl nagy tartalék ahhoz képest, hogy az ország alkatrészigé- nye, csak hat milliárd forint értéket képvisel. Jó hír vi­szont: a szekszárdi gépgyár­ban kifejlesztették azt a cu­korrá pa-betakarító gépel, amely teljesítményében ha­sonló a francia gyártmányú Herriau-hoz, de olcsóbb. Az erőgépek takarékos üze­meltetéséről Szotyóry Nagy Árpád, a MÉM főelőadója tartott előadást. Ismertette azokat a rendeleteket, ame­lyeket a cél elérésé érdekében A Beton- és Vasbetonipari Müvek Miskolci Gyárának életében fontos dátum 1979. december 3-a. Ekkor adták át rendeltetésének a háromhajós új gyártócsarnokot. A létesít­mény jelentősége kettős: le­hetővé tette a gyártmány­szerkezet korszerűsítését, va­lamint általa több mint duplá­jára növelhették a termelést. A gyár éves termelési értéke az idén mar eléri a 200 millió forintot, amiből 120 milliót a szóban forgó gyártócsarnok biztosít. Tegnap, április 22-én dél­után a tervezés és a kivite­lezés területén dolgozó szak­emberek tettek látogatást a BVM Miskolci Gyárában. A ünnepség lány és Gyebnár István rend­őr alezredes, iskolaparancs­nok köszönő beszédei hang­zottak el. Ezután felkötöt­ték a csapatzászlókra azokat a szalagokat, amelyeket a megye politikai, állami és gazdasági szervei adomá­nyoztak. Az ünnepségen felszólalt Kárász Lajos altábornagy, belügyminiszter-helyettes. El­mondta. hogy a Borsod me­gyei Rendőr-főkapitányság személyi állománya, a me­gye párt-, állami és gazda­sági szerveinek hatékony se­gítségével, a lakosság széles körű támogatásával eredmé­nyesen lesz eleget növekvő feladatainak. A BM Rendőr- tiszthelyettes-képző Iskola pedig a Belügyminisztérium egységes oktatási rendszeré­ben elfoglalt helyének meg­felelően — az oktató-nevelő munka eredményeként —szi­lárd marxista—leninista vi­lágnézettel rendelkező, elmé­letileg jól felkészült, a gya­korlati munkában jártas tiszthelyetteseket képez. Be­széde végén köszönetét fe­jezte ki a zászlókat adomá­nyozó vállalatoknak, s fel­hívta a figyelmet arra, hogy az átadott zászlók kötelezett­ségeket is rónak a főkapi­tányság és a tiszthelyettes- képző iskola állományára ab­ból a szempontból, hogy to­vábbra is kiemelkedően ma­gas fokú politikai és szak­mai felkészültséggel teljesít­sék feladataikat. Pusztafalvi Tivadar hoztak meg, majd tótért a helyi viszonyokra, adottsá­gokra, hiszen ezek figyelem- bevételével a felhasználás ésszerűen módosítható. Az ösztönzésnek fontos a szere­pe, hiszen a gépkocsivezető­ket a mind nagyobb takaré­kosságra „kényszeríti”. Vi­szont ebbe a fogalomba a rendszeres karbantartás, mű­szeres vizsgálatok is beletar­toznak, vagyis úgy kell felké­szíteni a gépeket, hogy üzem­anyagot ne pazaroljanak. De a legtöbb az emberen múlik, főleg a mezőgazdaságban, ahol az erőgépek vezetői, ha érdekeltek a takarékosságban, s „fülükkel” is vezetnek, így a legkisebb rendellenességet is észreveszik, s pazarlás he­lyett javítanak. rendezvényt az Építőipari Tu­dományos Egyesület miskol­ci, illetve gyári csoportja szervezte. Az esemény kere­tében a helyi vezetők1 ismer­tették gyáruk tevékenységét, a gyártástechnológiákat, be­mutatták az említett három­hajós gyártócsarnokot, s a jelenlevők megtekintették a gyár termékeit. Előadás kere­tében hallottak a résztvevők arról az újdonságról, amit a létesítmény építésénél alkal­maztak; különféle gyárakban készült elemekből állt. össze a csarnokszerkezet. A rendez­vény jó alkalom volt arra is, hogy a gyár vezetői elmond­hatták: termékeik 80 száza­lékát a lakosságnak szánják. A csomagolás mindenkit érint: a gyártót, a kereske­dőt, a fogyasztót. A korábbi hagyományos papír, fa, fa­gyapot stb. csomagolóanyago­kat mindinkább felváltják a rugalmas csomagolóanyagok, a műanyag fóliák. Az élelmi-- szeriparban éppúgy terjedő­ben van a polipropilén, a po­liészter, valamint a polieti­lén — mint a különböző vas- műszaki cikkek csomagolásá­nál. Érthető: hisz’ annak el­lenére, hogy az elmúlt évek­ben mintegy 40—70 százalék­kal emelkedett a legtöbb mű­anyag ára, azok alkalmazása még mindig költségtakarékos, emellett tetszetős megjelenést biztosít. Az áru, gyűjtő-, illetve fo­gyasztói csomagolásának más és más a jelentősége, szere­pe, de hiányossága is. A meg­felelő gyűjtőcsomagolás sze­repe az áru mozgatását, szál­lítását könnyíti meg. míg a fogyasztói csomagolás védi az árut a szennyeződéstől, a sérüléstől. A tetszetős, kul­turált csomagolás mindeze­ken túl, kínálja is a termé­ket. A csomagolás költségei azonban terhelik a gazdasági életet és általában a fogyasz­tói ár növekedésének irányá­ba hatnak. Törekedni kell te­hát a célszerű csomagolásra. Része a gyártásnak A négy megyében működő VASVILL Nagykereskedelmi Vállalat igazgatójával, dr. Csűri Ferenccel a csomagolás- technikával kapcsolatos ta­pasztalatokról beszélgettünk. — A csomagolás elsősorban ipari téma — mondja. A cso­magolás ugyanis szerves ré­sze a gyártási folyamatnak, abból kiszakítani, attól elvá­lasztani célszerűtlen lenne. Ugyanakkor az ipar elsődle­ges érdeke, hogy termékeit olyan ruhába öltöztesse, ami önmagát kínálja. Az eszté­tikus csomagolásra elsősor­ban ott törekednek, ahol több termelő, gyártó van jelen ugyanazon a piacon. Közismert, hogy a hazai csomagolástechnikánk nem túlzottan fejlett. Az okok kö­zé tartozik, hogy a csomago­lógépek ipari háttere nem biztosított. A színvonalasabb csomagolás érdekében több­féle célgépre lenne szükség. Elégtelen a nyomdai kapaci­tás és annak technikai szín­vonala. Minden bizonnyal az is hozzájárul a csomagolás- technika lassú fejlődéséhez, hogy a vállalatok zöme elé­gedett a jelenleg alkalmazott csomagolási formával. Nézzünk néhány gyártót és általuk alkalmazott csomago­lástechnikát.. „ Korszerű és mutatós kartonplaszt, bnszter csomagolással még az EL- ZETT sem jelentkezett hazai piacon. Esziétikus csomago­lást elsősorban a külpiacokra irányuló áruknál alkalmaz. A Mosonmagyaróvári Fémsze­relvénygyár tömegcikkeinek ugyancsak nem megoldott a megfelelő csomagolása, táro­lása. Gyűj tőcsomagolásként olyan méretű konténert al­kalmaznak, ami súlyra igen, ám térfogatra messze nincs kihasználva. Az ömlesztett tárolásokról pedig magunk is meggyőződhetünk, ha vas­műszaki boltban járunk. A Finomkerámiaipari Művek Hódmezővásárhelyi Gyára az igényeket kielégítő raklapos, zsugorfóliás csomagolást és szállítást alkalmaz. Lehetne még sorolni a korszerű és az idejét múlta csomagolási gya­korlatot folytató vállalatok neveit, ám ezek önmagukban nem mondanának sokat. Cso­magolástechnikánk ugyanis olyan, amilyen ... Általános tapasztalat, hogy a tartós fogyasztási cikkek csomagolásánál van fejlődés. A vas-műszaki cikkek na­gyobb hányadánál a csoma­golás kulturáltságának növe­lése érdekében előre kell lép­ni. Megoldás lehetne — A kereskedelemnek a cso­magolástechnika nem a fő profilja. Saját, a csomagolás- technika' fejlesztésére fordít­ható pénzeszközeinket már „betettük” az ipar kasszájá­ba — folytatta dr. Csűri Fe­renc. — A tömegcikkek meg­felelő ■ csomagolásában, így például a fogók, csavarhúzók, egyéb kéziszerszámok tetsző­A BAEV VI. ötéves tervébffl A tervidőszakra — 1980. évi árszinten — a BÁÉV-nél több mint 7 millió forint értékű építésszerelési saját termelést terveznek. Az 1980. ért ada­tokhoz viszonyítva a növeke­dés mérsékeltebb ütemű, ami jórészt annak a következmé­nye, hogy az 1981. évben a termelési struktúra a kevés­bé termelékeny, nagyobb élő­munkaigényű technológiák felé tolódik el, másrészt a lét­szám is csökken. A tervidőszakban — a nem biztosan prognosztizálható piaci igények alapján —, töb­bek között 11591 lakás, 262 iskolai tanterem. 1750 óvodai, 520 bölcsődei férőhely, vala­mint közel 51 e.2er négyzet- méter alapterületű kereske­delmi, szolgáltató és egyéb közösségi létesítmény átadá­sát tervezik. A fizetőképes keresletnek megfelelően a házgyár gyár­tási feladata 13 617 úgyneve­zett lakásegyenérték, amely 73,3 százalékos házgyári ka­pacitáskihasználást tesz lehe­tővé. tős megjelenítésében azonban mindig partnerek vagyunk. Segíteni is próbálunk, és igyekszünk növekvő igénye­ket támasztani a gyártókkal szemben. Egyes termékeket mi magunk is csomagolunk, illetve csomagoltatunk. A Hajdúböszörményi Mgtsz-szel együttműködve csavarok, szö­gek kiszerelését végezzük. A csomagolás kulturáltsá­gának növelése többnyire pénzbe keiül. Az eltúlzott csomagolás áremelkedést is okozhat, és ez az életszínvo­nal-politikai célkitűzésünkkel ellenkezne. (Minden bizony­nyal nem jelentene a tetsze­tős csomagolás önmagában áremelkedést, ha a vállalatok a termelési költségekkel va­lóban gazdálkodnának.) A helyes megoldás tjalán az le­hetne: ha egy-egy terméket eltérő csomagolási formában, más és más áron, a fizetőké­pes kereslet különböző sáv- jain kínálnának a gyártók. Valószínűleg beválnának az eltérő értékesítési formák is, például az úgynevezett disz­kont áruház, a raktáréi téke- sités, ahol még papírba sem csomagolnak, de ennek meg­felelően alakulnak az árak is. Így a vásárlók, fogyasztók valóban dönthetnének, vá­laszthatnának ... Gyakorolni kell! Az esztétikai kultúra növe­kedésével, az életszínvonal emelkedésével nő a vásárlók igénye, az áruk fogyasztási értéke iránt. Ennek biztosítá­sához azonban szükség van a megfelelő csomagolásra is. Ki­vitelünk fokozása a népgaz­daság egyensúlyi helyzete szempontjából elengedhetet­len. Ahhoz azonban, hogy a fej lelt csomagolási techniká­val rendelkező országok«» termékeinkkel betörhessünk, vagy csak egyszerűen tart­hassuk megszerzett piacain­kat, a csomagolástechnikát, itthon is gyakorolni kell. i Buehcrt Miklós ' zas az enerai Tervezőknek, kivitelezőknek szervezték

Next

/
Thumbnails
Contents