Észak-Magyarország, 1981. április (37. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-22 / 93. szám

eSZAJUMAGVABOeSZAG 4 1084. április 22., szerda A képernyő előtt Sorozatok sitian • A televízióban a sorozatok tulajdonképpen nélkülözhetetle­nek. Kellenek azok a történetek, filmek, ismeretterjesztő és egyéb adások, amelyeknek egyes darabjai felkeltik az érdek­lődést a következő folytatás iránt, amelyekben a megismert szereplők közel kerülnek hozzánk, további sorsukra kíván­csiak leszünk, vagy amelyek alkotókhoz kötődnek s a sorból apránként életmű vázolódik elénk. Nos, akik szeretik a soro­zatokat, az elmúlt napokban nem panaszkodhattak. A rend­szeresen jelentkező Ablak, Stúdió ’81, Keresztkérdés, Kapcsol­tam, Parabola, Jogi esetek, Kalendárium éppen aktuális adá­sain kívül folytatódott a Madame Bovary — csak nehogy sokan e se hal, se hús angol feldolgozás nyomán véljék ismert­nek Flaubert világhírű regényét! —, befejező részéhez ért Pruss regénye, A bábu érdekes feldolgozása, amely kilenc héten át kalauzolgatott a múlt század végének lengyel polgári társadalmában, megkezdődött és mire e sorok az olvasóhoz jutnak, már véget is ért Fekete István Vük című regényének kitűnő rajzíilmváltozata. Tizenhárom év után újra itt az Orion űrhajó a maga hajdan fantasztikus kalandjaival, amiket talán az a gyerek is lemosolyog napjainkban, aki nem is élt még a film első bemutatásakor. És derülhetünk Láng Vincén, aki mindig megígéri, hogy egy óra múlva itt lesz, s bár ismerjük jól a történetet, ha otthon vagyunk, el nem mulasztanánk megnézni a ki tudja, hányadszor ismételt film folytatását. Említést érdemel még az In memóriám Rábai Milclós nagy­szerű sorozata. A Dómján Editet megidéző sorozatot viszont jobb lett volna talán egy értékesebb és emlékezetesebb művel kezdeni. Sorozat sorozatot ért, s így lesz az elkövetkező béten is. Bűn címmel is kezdődött egy sorozat, igaz, ez nem művé­szeti kategóriába tartozik. Regös István, a Reflektor szerkesz­tősége produkciójában készült négyrészes dokumentumfilm­sorozat szerkesztő-riportere és Radevszki Teodor rendező női büntetőintézetekben kutatja az előzményeket. Nem magát a bűnelkövetést tárja elénk, hanem arra keresi a választ, mi­lyen körülmények között jutott el a már elítélt fiatal lány a bűn elkövetéséig, illetve addig az állapotig, amely végül is büntetőintézetbe vezette. Regős néhány éve az alkoholizmus­ról készített sorozatában már bizonyította a társadalmi veszé­lyeztetettséget jelentő témák iránti érzékenységét, s a mos­tani témaválasztás is ezt igazolja. A megvalósulás már kevéssé elégíthet ki. Legalábbis a filmnek abban a negyedében, amit első folytatásként láthattunk a múlt kedden. A kiválasztott riportalanyokkal folytatott beszélgetések a társadalom életé­nek nagyon mély bugyraiba engedtek bepillantást, ugyan­akkor eltüntették a határokat a különböző kiváltó előzmények között, s a közös Bűn cím alá besorolással egyenlőségjelet tettek azok közé. A riporter kérdezési módszere vitatható, néha úgy érződik, nem tud mit kérdezni, üresjáratokat teremt, partnerével szemben szinte alulra kerül, olykor meg indoko­latlanul erőszakos, máskor átlátszóan „naiv”. A sorozat első adása mindenképpen érdeklődést keltett. Érdemes lesz érte néhány kedden ébren maradni. József Attila hiánytudatáról beszélt többször is a vitavezető a szegedi körzeti stúdió „Talán eltűnök hirtelen” című, József Attila és Horger Antal utolsó találkozását megidéző műsorá­ban. Valóban eltanácsolta-e az egyetem fura ura a szegedi egyetemről József Attilát és úgy történt-e mindez, ahogyan a köztudatban él? Ennek kívánt utánajárni két korabeli tanú, valamint dramatizált egyéb források és a jelenlegi szegedi egyetemisták segítségéve] a műsor. (Az egyik emlékező H. Kovács Mihály nyugalmazott miskolci gimnáziumigazgató volt.j Természetesen nem igazolódhatott öt és fél évtized táv­latából teljes bizonyossággal a költő állításának cáfolata, de deheroizáló vonások, Horgert igazoló vélemények jócskán ra­kódhattak József Attila portréjára, ami születésnapi emléke­zésként, éppen a nevét viselő egyetemen meglehetősen bizarr dolog. Bizonyára nemcsak az idősebb generáció fogadta örömmel szombaton Kellér Dezső Jubileumi leltárát. A 75 éves kitűnő író-konferanszié-humorista a magyar kabaré kiemelkedő egyénisége, generációk szórakoztatója, társadalmi ^létünk vadhajtásainak avatott kezű nyesegetője. Jó lenne gyakrab­ban látnunk a képernyőn, nemcsak ilyen ritka ünnepi al­kalmakkor. Koníeranszai, jelenetei magvas társadalmi töl- tésűek, szórakoztatók. Ilyen volt a Jubileumi leltár is. Nem áll olyan jól a Magyar Televízió e műfaj értékes képviselőiben, hogy Kellér folyamatos jelenlétét nélkülözhetné. Benedek Miklós Nézelődés Fáy András-napok Széchenyi István saját kezű dedikációjával a Hitel, az első magyar takarékpénztár felszerelési tárgyai — tálka az aprópénznek, tinta- és gyertyatartó, pénz mérésére szolgáló homokkal töltött zsákok — Fáy András mű­veinek korabeli kiadásai, do­kumentum értékű felvételek fotókópiái láthatók többek között azon a kiállításon, amelyet tegnap, április 21-én nyitott meg dr. Környey László, Miskolc város Taná­csa művelődésügyi osztályve­zetője, a Fáy András Köz- gazdasági Szakközépiskolá­ban. Névadójuk életét és munkásságát szeretnék ezzel a tárlattal közelebb vinni a diákokhoz — no és persze az érdeklődőkhöz is — s tulaj­donképpen ezt a célt szol­gálják a kiállítás megnyitá­sával megkezdődött Fáy And­rás-napok is. Író volt? Mesélő? Széche­nyi eszméinek gyakorlati megvalósítója? A Bélteky- ház című regénye a reform­kori irodalom jelentős alko­tása. De az ő nevét kell em­lítenünk, mint a hazai taka­rékpénztár megalapítóját is, melynek szabályzatát is ö dolgozta ki — a könyvecske látható a tárlaton —, s mely­nek örökös segédigazgatója is volt Mint a reformkor nagy­jai — sokoldalú egyéniség volt. Alighanem akkor jelle­mezzük legpontosabban, ha a kérdést állításként ismétel­jük : Széchenyi eszméinek gyakorlati kivitelezője. Az egyik megvalósítója. Méltat­lanul tudunk keveset róla. Életéről, az irodalommal, a pedagógiával, a közgazdaság- tannal való kapcsolatáról ezen a héten előadásokat tar­tanak az iskolában. Április 22-én, 23-án és 27-én délután fél 3-kor kezdődnek az elő­adások, melynek során Fáy András és a reformkor kap­csolatát is elemzik majd. Az MSZMP Encsi járási Bizottsága és a Borsod me­gyei Tanács Encsi járási Hi­vatala április 23-án délelőtt 10 órai kezdettel közműve­lődési aktívák részére érte­kezletet szervez az Encsi já­rási Hivatal nagytermében. Az értekezlet témája: köz- művelődésünk helyzete, az MSZMP XII. kongresszusá­nak határozataiból eredő fel­adataink. Előadó dr. Kormos Sándor, a Művelődési Mi­nisztérium közművelődési fő­osztályának vezetője. Itt a tavasz, jön a nyár, a szabadságolások, hazai ki­rándulások, esetleg külföldi utazások ideje. Ugyanis év­ről évre nő azoknak a szá­ma, akik külföldön, elsősor­ban baráti országokban töl­tik szabadságukat, de sokan utaznak nyaralni, világot látni tőkésországokba is. Al­kalmazkodnunk kell tehát azokhoz az írott vagy írat­lan szabályokhoz, érintkezési szokásokhoz, amelyek a meg­látogatott országban érvé­nyesek, még ha egyikkel- másikkal talán nem is ér­tünk egyet. Természetesen nem min­den idegen szokás kötelező számunkra. Mint amilyen például az angolok „kanál­használata”. Mi — mint Eu­rópában általában — a leves fogyasztásakor a kanál he­gyével közeledünk a szánk­hoz, ellentétben az angolok­kal, akik evés közben a ka­nál szélesebb oldalát emelik a szájukhoz. Vagy ha sóz­nak, a sót nem közvetlenül az ételbe teszik, hanem előbb kirakják a tányér szélére, és onnan sózzák meg apránként az ételüket. Az utóbbi években mind gyakoribbá, szinte „divatos­sá” kezd válni nálunk is a Spanyolországba való utazás. Akik már jártak ott, tanú­síthatják, hogy nem illik a bikaviadalra elítélő megjegy­zést tenni — még állatbarát­ságból sem. Ha pedig esetleg meghívásunk van egy spa­nyol családhoz, semmit sem szabad ott nagyon megcso­dálni, megdicsérni, mert a házigazda vagy háziasszony azonnal felajánlja a szépnek talált tárgyat — csupa ud­variasságból. A legnagyobb udvariatlanság viszont ép­pen az lenne, ha a felaján­lott tárgyat emlékül — el is fogadnánk. Akinek megadatik, hogy valamelyik ázsiai országba: akár szocialista, akár tőkés­államba utazhat, látogatás­kor csak egyszerű ruhát vi­seljen, mert a túlzásba vitt eleganciát a háziak esetleg sértőnek találják. A nők fo­gadáskor semmiképpen se vi­seljenek dekoltált ruhát vagy a strandon kétrészes fürdő­ruhát. Japánban az európai­ak csak akkor vihetik ma­gukkal vendégségbe a fele­ségüket, ha a vendéglátók­kal mór szoros baráti kap­csolatban vannak. Dél-Amerikában igen fon­tos szerepe van a társadal­mi érintkezésben a névjegy­nek. Látogatáskor, bemutat­kozáskor ennek átnyújtása az elemi udvariassági sza­bályhoz tartozik. Legyen fel­tüntetve a névjegykártyán a foglalkozás, az összes cím és rang, méghozzá kurzív be­tűkkel nyomtatva, meri ezt tartják igazán — előkelő­nek ... <h. J.) Tizenegyedszer — Sárospataki diáknapok előtt Az idén nem lesz lovas­roham (nem úgy, mint két évvel ezelőtt), a hegyközi kisvonalot (már nincs is) nem kell majd feltartóztatni — a Sárospatakon tizenegye­dik alkalommal megrende­zendő diáknapok résztvevői simán juthatnak majd el áp­rilis 29-én a Bodrog-parti Athénba, a nagy hírű diákvá­rosba, Sárospatakra. Hogy aztán ott, május 2-ig, talál- koztassák egymással művé- szelszeretetüket, művészet­közlő vágyukat. Az országos diáknapok sárospataki ren­dezvénysorozatán három me­gye: Heves, Szabolcs-Szat- már és Borsod-Abaúj-Zemp- lén, valamint Budapest há­rom kerületének 1300 diákja képviseli majd középfokú ok­tatási intézményének diákja­it a fesztiváljelleggel meg­rendezendő diáknapokon. Két év múltán tehát újra középiskolásokat fogad Pa­tak, immár hagyományos vendégszeretetével, a diákok öntevékeny csoportjainak, s a szólistáknak fogadásával. Természetesen mindebben nem maradnak magukra a patakiak, mint ahogyan az előkészületekről is a KISZ megyei bizottságán tartott tájékoztatón hallhattunk teg­nap információkat Varga László politikai munkatárs­tól, aki hangsúlyozta, hogy az idei diáknapok az „önte­vékenység” legjobb értelem­ben vett gyakorlatával lesz­nek tapasztalhatóak Sárospa­takon. A diáktanács elnöke — az ózdi József Attila Gim­názium negyedikes tanulója« Megyeri Gábor — április 29- én délután 2 órakor veszi majd át a város kulcsát Tóth József tanácselnöktől, hogy aztán az idesereglelt diákok — színjátszók, énekesek, versmondók, néptáncosok, ze­nészek — vegyék birtokukba a várost... A már korábban lezajlott megyei diáknapok legjobb­jai kaptak meghívást a sá­rospataki találkozóra-feszti- válra, ahol felszabadultan, „vizsgadrukktól” mentesen mutathatják be produkciói­kat. A szakmai bíráló bi­zottságok jelenléte ugyanis csak biztosíték lesz arra, hogy a 6 fesztiváldíjat való­ban megérdemelten kapják meg az iskolák; s hogy méltó „kezek” vegyék át a további 10, központilag „előirányzott” és a sárospatakiak által fel­ajánlott 4 különdíjat... Megyénket a mostani di­áknapokon 42 középfokú ok­tatási intézmény diák jai kép­viselik majd, s reméljük, va­lamennyien „házigazdái” fe­lelősséget is éreznek azért, hogy ez a négynapos együtt- lét valóban azt szolgálja, amire hivatott: a szellemi inspirációjú egymásnak- megmutatkozást, a barátko- zást, a diákos ismerkedést. Ezt szolgálják egyébként a diáknapokhoz szabott sza­badidős programok is. me­lyek keretében a sport, az ügyesség és a tudás találko­zását kívánják találkoztatni a rendezők . — (1. n. j.) Öt Corvina-újdonság A Corvina Kiadó öt új­donságáról szólunk az aláb­biakban, röviden, mintegy figyelemfelhívásként: Magyar népművészet a cí­me Hofer Tamás és Fél Edit nagyméretű, roppant repre­zentatív albumának, amely nem kevesebb, mint 638 nagyméretű fényképpel ki­egészítve nagyszabású tanul­mányban mutatja be a pa­raszti tárgyi világokat, a szé­pen formált tárgyak jelenté­seit, a népművészeti tárgyak készítését és beszerzéséi, a népművészet különböző kor­szakán, a régi és új paraszt- stílusokat, körképet ad az utolsó másfél évszázad nép­művészetéről, bemutatja a magyar népművészet megkü­lönböztető sajátosságait. A mór említett 638 fénykép ki­lenc témacsoportban mutatja be a hazai népművészetün­ket markánsan jellemző em­bereket, tájakat, épületeket, településeket, használati tár­gyakat, bútorokat, öltözete­ket. I A magyar aktivizmus mű­vészete 1915—1927 címmel Szabó Júlia kötete a magyar aktivizmus mozgalmának fi­lozófiai-művészeti előzmé­nyeit tárgyalja, elhelyezi a mozgalmat a magyar és egye­temes művészet történetében, jellemzi célkitűzéseit és megvalósult alkotásait. Fel­tárja nemzetközi kapcsolata­it, különös hangsúllyal a környező országok avant- garde köreinek eddig még kevéssé feltárt művészetére. A kötetet 38 színes és 263 fekete-fehér kép és az egy­korú dokumentumokból gaz­dag forrásválogatás egészíti ki. Könyv a magyar borról címmel Halász Zoltán mun­káját kapja kézhez az ér­deklődő olvasó, aki színes, érdekes, tanulmányértékű tá­jékoztatást kap a bor törté­netéről, a magyar borvidé­kekről és azok borairól, a magyar konyha és a bor kap­csolatairól, a híres magyar bormérésekről, s általában mindarról, amit a borról tudni lehet és kell. Termé­szetesen igen nagy szerepet kap a könyvben a mi me­gyénk, illetve Tokaj-Hegyal- ja, s azt is megtudhatjuk, hogyan zengik a nedű dicsé relét a költők, s miként a népművészet. Művelődéstör­téneti érdekességű metszetek és igen gazdag fotóanyag te­szi teljesebbé a kötetet. Tiziano a témája — és cí­me — Renate Bergerhoff monográfiaalbumónak, ame­lyet a Corvina NDK és len­gyel kiadókkal' közösen je­lentetett meg és a bevezető tanulmányon kívül Tiziano műveiből 18 színes és 38 fe­kete-fehér reprodukciót, va­lamint 28 képen is bemuta­tott műhöz írt rövid mű­elemzést tartalmaz. Gy. Szabó Béla romániai magyar grafikusművész a té­mája Murádin Jenő monog­ráfiájának, amelyet magyar és román közös egyezmény keretében a Kriterion adott ki, s amely a művész sok­oldalú bemutatásán tű' nyolc színes és 54 fekete-fehér rep­rodukcióval is segít Gy. Sza­bó Bélát jobban megismerni. Bemutatja fontosabb életraj­zi adatait és kiállításainak jegyzékét is. BEI f 1 db D—598 autógrédert R B E ADNA N K ísíssel-*- h _ ... ___ __. _ _á_ * _ _ __ — * Érdeklődni: B.-A.-Z. megyei Mg. Szövetkezeti | d II ta \f IT^3 l “■ Építőipari V. Miskolc, József A. u. 38. e “ ***** Ui.: Ocsovai - Telefon: 15-085

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents