Észak-Magyarország, 1981. április (37. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-22 / 93. szám

1981. április 22., saercki ESZAK-MAGYARORSZAG 3 Összehangolt munka eredménye A reflektorfény után Nem tizedeli gümőkór a szarvasmarha-állományt A közelmúltban rendkívül nagy jelentőségű, az állat- egészségügy terén elért ered­ményt jelentett be a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, azt, hogy az ország szarvasmarha-állomá­nya gümőkórtój mentessé yált. A szarvasmarha-tbc, az­az a gümőkór létezését már a kőkorszakból származó esonlleleteken is ki lehet mu­tatni. Felmérhetetlen az a kár, amit ez a betegség eddig már okozott. Rendkívül nagy ve­szélyére akkor döbbent rá az ember, amikor közel száz esztendeje Robert Koch fel­fedezte a gümőkór baktériu­mát. s kiderült, hogy az em­ber tuberkulózisa lényegében azonos azzal a betegséggel, amely a szarvasmarhákat is pusztítja, sőt a betegséget az ember az állattól is megkap­hatja. Több próbálkozás után, a nagyobb arányú, szervezett, sikert ígérő gümökór-mente- sitésre' csak a mezőgazdaság szocialista átszervezésének befejeztével kerülhetett sor hízónkban. 1962-ben kor­mányhatározat születeti a mentesítés nagyarányú álla­mi támogatására. Külön ap­parátust állítottak fel erre a célra, óriási anyagi terhet, vállalt az állam, és nagy mun­kát a magyar állatorvosi kar, a ,mezőgazdaság, az állatfor­Az Üvegipari Müvek Sajó- szentpéleri Gyárában ebben az évben — a tervek szerint __ 1 milliárd forint értékben á llítanak elő különböző ter­mékekét, csomagolóüvegeket. Ez a termelési érték az el­múlt évihez képest 6,5 száza­lékos nyereségnövekedést is jelent. A jó évkezdéshez az elmúlt évi eredmények, s az idei megalapozott tervek is hozzá- • járullak. Többek között a decemberi kemencefelújitást határidőre elvégezték, és olyan jó minőségben, hogy az a felújítást követő negyedik galmazás minden illetékese. A leiadat nagyságára jellem­ző, hogy a mentesítés kezde­tekor országosan a szarvas­marha-állomány több mint 30 százaléka volt gümőkórral fertőzve, nem volt fertőzés- mentes nagyüzemi tenyészet s megyénkben az országos át­lagnál is rosszabb volt a hely­zet. 1965-ben végzett számítá sok szerint, hazánkban ez t betegség közvetlenül, kimu­tathatóan is évi mintegy 732 millió forint kárt okozott a szar vasma r ha - áll om á ny ban, s e károk csaknem egytize- de megyénkben keletkezett. A szarvasmarha-állomány gümőkórtól való mentesítésé­nek befejezése igen jelentős, s az eredmény a mezőgazda­ságban. az állategészségügy­ben dolgozó szakemberek jól összehangolt, nagy elismerést érdemlő, csaknem két évtize­des, kitartó munkájának gyü­mölcseként jöhetett létre. E program befejezésének jelen­tőségét elsősorban közegész­ségügyi értéke adja. Kimu­tatható összefüggés van ugyanis a gümőkórral fertő­zött szarvasmarhák számá­nak csökkenése és az emberi tbc-s megbetegedések ritkább előfordulása között. A men­tesítés befejeztével megszűnt egy olyan fertőzési forrás, amely az ember egészségét közvetlenül is veszélyezteti. napon, már KM) százalékos teljesítménnyel do 1 gozhato11. A javuló munka eredmé­nyeként a Sajószentpéteri Üveggyárban ez év első ne­gyedévét .11)4,7 százalékosáét'.., melési értéknövekedéssel zárták. Az elmúlt évhez ké­pest az árukihozatali mutató is sokat javult. S mert a kon­zervipar, s a boripar csoma­golóüveg-igénye évről évre nő, ezért fokozódik a szocia­lista brigádok anyag- és energiatakarékossági felaján­lásainak jelentősége is. A vál­lalások értéke ebben az év­ben eléri a 10 millió forintot. Ugyanakkor az export szem­pontjából is jelentős ez az eredmény, mert elhárult an­nak a veszélye, hogy a kül­földi piacokon gyanakvással . ogadják a magyar marha­fiúst és tejtermékeket, s meg­nyílt a tenyészanyag export­iának lehetősége is. A jövő fő feladata a men­tesség megóvása. És ez az ál- attartóktól, az állategészség­ügy dolgozóitól, az állatfor­galmazásban érdekeltektől megkülönböztetett figyelmet érdemel. A gümőkórba-cilus nem tűnt el, apró gócokban még mindig lappang. A jó­szág az embertől is elkaphat­ja a kórt, és ezért a szigorú óvó rendszabályok továbbra is érvényesek. Saját érdekből, de a népgazdaság érdekéből is szigorúan be kell tartani az állategészségügyi követel­ményeket. A szarvasmarha­tartó telepeken csak olyan személyek dolgozhatlak, akik az időszakos orvosi vizs­gálatok eredménye alapján nem jelentenek veszélyt az általuk gondozott állomány­ra. Csakis így kerülhető el, hogy a korábbi, nem kívánt állapot ismét visszájára for­duljon, és -mind az emberre, mind az állatokra nézve új­ból veszélyt jelentsen, száz­milliós károkat okozzon. P. S. Növényvédelmi tennivalók A kertészkedők gyakran úgy tudják, hogy a kemény tél elpusztítja a növények kártevőit, a következő tava­szon tehát kevesebb lesz a növényvédelmi tennivaló. Az Agrokémiai Központ szakem­bereinek megfigyelései sze­rint mindez csak akkor igaz, ha változékony a téli időjá­rás, az egyenletes, hosszan tartó hideg viszont már nem jelent semmiféle előnyt. A kórokozók, kártevők átvésze­lik a hosszú, kemény telet, é*-- ez történt most is. Úgyhogy az idei tavaszon a kiskertek­ben és a mezőgazdasági nagy­üzemekben egyaránt erőtel­jes védekezésre van szükség. Jói kezdték az évet a Ssjlszentpéíeri Üveggyárban A zeolit szemcseeloszlása nagyon lényeges. A korszerű loborató­riumban Szabó Sándorné ezáltal minősíti az új terméket. Zeolit. Ezt a nevet nagyon gyorsan megtanultuk. Oly gyorsan terjedt a híre, mint általában a köztudatba be­robbanó csodaszereké: gyó- gyítócseppek, hajnövesztő, s a többi. Foglalkozott vele napilap, irodalmi lap. rádió, televízió, s mint ilyenkor len­ni szokott, éles és ellentmon­dásos vitát is kiváltott. Az Országos Érc- és Ásványbá­nyák Mádi Üzeme egy pilla­natra reflektorfénybe került. Innen indították útjára a zeo- litot. Hirdetvén, hogy a neo­lit kiválóan hasznosítható a mezőgazdaságban, illetve az állattartásban. Megfelelő ará­nyú keverése révén jelentő­sen növekednek a növények, gyarapodnak az állatok. Nos, a vita nem zárult le, s való­jában nem e hatásait te­szik kéixlésessé a szakembe­rek, hanem a veszélyességét veszik célba, mondván: ká­ros lehet az állati és az em­beri szervezetre egyaránt. Az ötlettől a megvalósításig viszonylag hosszú idő telik el. Mádon is nagyon sok kí­sérlet, külföldi tapasztalat összegzése, elemzése előzte meg a gyártást. Az alap­anyag-feldolgozástól a zsáko­lásig sajátos, helyi üzemrészt kellett létrehozni, s ez eléggé gyorsan sikerült. Egyrészt a silóból zsákolva, vagy öm­lesztve szállítják a zeolitot a megrendelőkhöz, ugyanakkor kifejlesztettek egy olyan rész­leget is, ahol műanyag zsá­kokba töltik a különböző rendeltetésű zeolitot. Valójá­ban a keverési arány dönti el, illetve a százalékos összeté­tel. hogy mire használható a zsákocska tartalma. Például .kevesen tudják, hogy borde­rítő szernek is kitűnő! Aztán van egy rendkívül előnyös tulajdonsága, bizonyos kelle­metlen szagok elnyelése. Ha­mutálakba szórva az Illo­sorb—790 például kitün* szagtalanító, ugyanakkor ki­fejlesztették a hűtőszekré­nyekben elhel.veahető szagta­lanítót is. A mádiak bizonyítani sze­retnének, illetve minden le­hetséges eszközzel meggyőzni a kétkedőket, hogy a zeoLit- készítménvek nem jelentenek veszélyt sem az állati, sem az emberi szervezetre. Nem tagadják, hogy korábban kis­sé bizonytalan volt a száza­lékmeghatározás, nem tudtak a kívánatos pontossággal adatokat szolgáltatni. De ez. már a múlté. A gyártás után közvetlenül megvizsgálják a zeolitot, majd a korszerű la­boratóriumban részletes elemzést készítenek. Ezt egy új berendezés révén érik el, amit nemrég vásároltak az NDK-ból, félmillió forintért A nagy hírverés után vi­szonylagos csönd van a zeo­lit körül. Lassan és biztosan bekerül a mindennapi termé­kek közé, egyre nagyobb a kereskedelmi érdeklődés kö­rülötte, s ez azt jelenti, hogy a mádiak vállalkozása sikeres volt. Mert ehhez valóban iga­zi vállalkozó szellem kellett! Nagy kockázattal! Sok min­dent egy lapra tettek fel » mádi üzem szakemberei, s úgy tűnik, megnyerték a játszmát. Az még kérdéses, milyen mennyiségben gyárta­nák, s milyen mértékben nö­velhető a zeol ifkészitményete forgalmazása, egy azoiiban bizonyos, hogy külföldön is nagy az érdeklődés. Ami a jövőt illeti: jelen­leg nagy gondot .leiem aa alapanyag feldolgozása, ugyanis a gépek, a török el­avultak. s kiesi a teljes!«me­nyük. Tervezik egy nagyobb kalapácsos malom icwmbe heJyeaósét. valamint egy új silót, és egy keverődobot is telepítenek. ReméötetóJes ezek a fejlesztések enyhíte­nek, illetve megszüntetik a feldolgozás gondjait, s a mádi szakemberek mesész és cHcsé- .retes vállalkozása jövedelme­ző lesz. lka. I. Fotó: Fojts».* I». Rezisztens uborkafajták A kecskeméti ZOKUTI-ban Hódosy A. Sándor tudományos fömun- katárs irányításával kutatják azokat az uborkafajtákat, amelyek a szántóföldi termesztés során a különböző betegségekkel — az ubor- kaniozaik vírussal, mézgásodással, lisztharmattal - szemben ellen­állók lesznek. A több évig tartó nemcsitö kutatás alatt csaknem százezer növényt vizsgálnak át palántakorban. A kutatás végső cél­ja olyan konzervipari uborka előállítása, amely jól tűri a szántó­földi termesztést. Kisiparosok az edelényi járásban Javuló lakossági szolgáltatás Porcelánfestés, ostor, ajándéktárgy A napokban tartotta veze­tőség- és küldöttválasztó tag­gyűlését a KIOSZ edelényi körzeti csoportja. Üt év mun­káját mérlegelték, mégpedig abban a kellemes tudatban, hogy ismét, immár másodszor nyerték el a Kiváló KIOSZ- alapszervezet kitüntető címet. A kitüntetés mögött nívós munka, jó szervezeti élet és közéleti aktivitás áll. A járás kisiparosai .végzik el a szol­gáltatások 35 százalékát. Az egy lakosra jutó kisipari szol­gáltatás a múlt évben már 310 forintra rúgott, a munkák összes értéke meghaladta az 50 milliót. Színesedett is az elmúlt öt évben a szakmai skála. Legtöbben áz építő­iparban dolgoznak — erre van a legnagyobb szükség —, ám ezen belül is polarizálódtak a szakmák. Mind több vil­lanyszerelőre, szobafestőre, vízvezeték-szerelőre, sőt köz­pontifűtés-szerelőre van szüksége a járásnak. Most ép" pen 30 központifűtés-szerelő dolgozik, teljes kapacitássala járásban. Igen nagy az igény a női szabókra, a fodrászok­ra. Szinte minden községben van varrónő, fodrászhoz sem kell messzire utazni. Van egy porcelánfestő, egy ostor- készítő, van egy ajándék­tárgy-készítő, továbbá 12 hímző kisiparos. Az utóbbi a legdivatosabb szakmák közé tartozik a járásban, öt évvel ezelőtt kezdődött a karrierje. A jövedelemszabályozás és az egyéb központi intézkedé­sek egyre vonzóbbá teszik a kisipari tevékenységet. üt évvel ezelőtt még csök­kenő létszámról, kedvetlen iparosokról, elégedetlen la­kosságról esett szó a taggyű­lésen, ma arról adhattak szá­mot, hogy közel kétszázzal emelkedett a kisiparosok lét­száma. így természetesen nőtt a kisiparosok ambíciója is. A lakosság is elégedettebb, hi­szen lerövidültek a határidők, könnyebb szakembert találni. Lassacskán, kiszorulnak a piacról a kontárok, tisztessé­ges, hivatalos számlát kap­nak a megrendelők. A járás 535 kisiparosa közül 260-an állami, szövetkezeti munkavi­szonyuk megtartása mellett, váltottak ipar jogosítványt, huszonkettőn pedig a nyugdi­jukat egészítik ki ily módon. A létszámnövekedéssel együtt járó következmény, hogy nö­vekszik a konkurrencia ere­je, a konkurrencia pedig mindenkit jobb munkára ösz­tönöz. A munka szerinti elosztás iskolapéldáját nyújtják a kis­iparosok. Az biztos,, hogy eb­ben a szektorban csak az él meg, aki megfelelő mennyi­ségű és minőségű munkát ad a közösségnek. Vállalatok is tanulhatnak a példából, a kisiparosok ugyanis nem szá­míthatnak preferenciákra, mint ahogyan számíthat jó néhány állami szolgáltatóipari egység. Itt a minőség számít, s ha egyszer elveszíti presz­tízsét a kisipai'os, akár visz- s,za is adhatja a jogosítvá­nyát. Kis ügy — mondhatná egy közgazdász, kis ügy, ha egyetlen egy ember „dobja be a törülközőt”. Ük azonban sokan vannak és igen nagy feladatot vállalnak. A taggyűlés után rendeztek egy divatbemutatót. Alkalmi manekenek mutatták be a járás kisiparosainak munkáit. Jó néhány modell megállta volna a helyét a Júnóhan, vagy akár az Intercontinen­talban is. A Színben élő és dolgozó női szabó, Szász Ilo­na modelljei például maximá­lis divatérzékenységre, igen nagy szakmai tudásra enged­tek következtetni. Igen sáé- pek voltak az edelényi Kurc- weil Tiborné ruhái és Pusz­tai Istvánná frizurái is. A Ha­zak minőségéről a tulajdono­sok tudnának többet monda­ni ... Javultak az el múlt erek alatt a kisiparosok munkakö­rülményei, két és fél millió forint kölcsönt vettek fel álló- és forgóeszköz-bővítésre. Ilyen irányú törekvéseikéi, támogatja a KIOSZ. Támo­gatja továbbá a kisipari mun­kabrigádok verbuválását. A kollektív munka ugyanis eb­ben a közegben sem nélkü­lözhető. Jelenleg négy ilyen brigád működik — szép tel­jesítménnyel, megelégedésre. Ük járnak élen a társadalmi munkáknál is, bár rajtuk kí­vül, még igen sokan szánták arra a szakértelmüket és a napjaikat, hogy valamely kö­zös hasznosítású intézményt hozzanak létre. Mindenki ismeri már az edelényi és a szendrői sport- létesítmények történetét. Nos, ezeken a helyeken milliós ér­tékeket produkáltak. Nemrég olasz küldöttség járt az edelényi kisiparosok munkáját tanulmányozni. Kö­vetésre méltónak találták. Rácsodálkoztak arra, hogy mi az államosítás után is, milyen teret hagytunk a ma­gánszektornak. Megkapták a két utóbbi pártkongresszus határozatainak dokumentu­mait. Ügy mondták, haszno­sítják a tapasztalatainkat. •— Lcvay —»

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents