Észak-Magyarország, 1981. április (37. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-19 / 92. szám

1981. április 19., vasárnap

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5.

Eredményes kutató fúrások

s

Bár még a medence kiépítésénél jócskán akad tenni való, máris nagy érdeklődés kíséri a mezöcsáli meleg vizű strandfürdő létesítését. Már ötszázan igényeltek telket a tanácson a majdan létesülő strandfürdő környékére.

Jó néhány évvel ezelőtt, egészen pontosan 1975-ben merült fel a gondolat, hogy Mezőcsát szélén, közel a Miskolcra vezető főúthoz megkezdjék a szakszerű kutatófúrásokat, egy esetleges strandfürdő létesítéséhez. Erre biztatták a szakembereket a kezdeti eredmények, amikor is a Vízkutató és Fúró Vállalat dolgozói egy ter- málvizű forrásra bukkantak. A kezdeményezés támogatókra talált, az ötletből lassan valóság lesz. A 49 fokos melegvizű forrás percenként, természetes kifolyással mintegy négyszáz liter vizet biztosít, amelyet különböző berendezések segítségével hétszáz liter vízhozam biztosítására lehet továbbfejleszteni.

A medence kiépítésének munkálatait 1979-ben kezdték meg a TöváU és a Mezőgazdasági Építőipari Vállalat mezőcsáti telepének dolgozói. A 25-ször 14 méter széles medencét úgy építik meg, hogy a mélysége kilencven centimétertől egy méter húsz centi méterre szabói yozható

legyen, szükség szerint, s lefolyórendszer átállításával. A medence és környékének kiépítése, szinte teljes egészében a lakosság és a községi vállalatok, üzemek dolgozóinak társadalmi munkáiéban készül el. Elsődleges feladat, hogy a községi általános iskolák tanulói részére megfelelő szintű úszásoktatást biztosítsanak a kialakítandó tanmedencében, terv szerint, már az idén nyáron. Szombaton és vasúmon viszont a lakosság birtokolhatta maid az úi létesítményt, amelynek átadását, érthetően naivon várják már a helybeliek.

Jelenleg a medence körbekerítésén. a parkosításon, valamint az öltözők megépítésén munkálkodnak. Tervezik az év folvamán a strandfürdő további bővítését is. két kis és egy, a jelenleginél is nagyobb medence megépítésével, amelynek megvalósítása természetesen az elkövetkezendő időszak feladatai között szerepel.

I Imii! teznosítása

tííSlÉlii íflÉ

A termőföldek megművelését a földvédelmi jogszabályok minden földtulajdonos, -kezelő, -használó részére kötelezően előírják. A művelési kötelezettség azt jelenti, hogy valamennyi mezőgazdaságilag hasznosítható terület a termelés érdekét és az egyre növekvő szükségletek kielégítését szolgálja. Á művelési , kötelezettség teljesítésének fogalomkörébe, az időszerű talaj-, növényvédelmi, növényápolási és betakarítási munkák időbeni elvégzéise tartozik.'' > ,

Mindemellett fontos a gazos, gyomos területek megszüntetése is. Ez az előírás, valamennyi területtel rendelkező személyre, szervre (üzem, bánya, gyár st.b.) is vonatkozik. E kötelezettségnek teljesítését, mindenkoron a helyi tanácsok, a földhivatalok, valamint a növényvédelmi és agrokémiai állomás szakémberei a helyszínen ellenőrzik.

Idén a földhasznosítás mikéntjének ellenőrzésére megyénkben április 21—május 23-a között kerül sor, míg a gyomtalanítási , kötelezettség teljesítésének ellenőrzése egésV. évben folyamatos. Azok a területhasználók, akik az előírt kötelezettségeknek nem tesznek eleget felszólítást kapnak az elmulasztott munkák pótlására. E felszólítások teljesítését a hatósági szervek az. úgynevezett második határszemlék. alkalmával újból ellenőrzik. Amennyiben az érintettek a felszólításban megadott határidőig az előírt kötelezettségüket nem teljesítik, úgy szankciók kiszabására kerül sor. Ez. magánszemélyek esetében a tulajdonjog megvonását, egyéb területhasználóknál pedig pénzbírság kiszabását, illetve a terület megvonását jelenthetik.

A félreértések elkerülése végett említendő, hogy a földhasznosítási és gyomtalanítási kötelezettség kiterjed azokra a területekre is, amelyeket más célra kisajátítottak, de erre a célra még nem vették teljes egészében igénybe, illetve azokra a területekre, melyek más rendeltetésűek ugyan, de valamiféle mező- gazdasági mellékhasznositá- suk lehetséges.

A keves&bb iss több

Az elmúlt három évben összhangban a felsőbb szintű gazdaságpolitikai törekvésekkel, a Tiszai Vegyikombinát festékgyárában megkezdték a gyártmányszerkezet korszerűsítését.

Több, ma már gazdaságtalan, olajos alapanyagú festék gyártását megszüntették, betartva a fokozatosság elvét Helyettük bevezették a világszerte egyre jobban elterjedő vízzel hígítható és a vízben oldható termékek gyártását, amelyeknek nagy előnye, hogy kevés import alapanyagot tartalmaznak, nincs bennük oldószer, így az egészségre ártalmatlanok.

A soron következő lépés a hígító választék racionalizálása volt, amelyre ebben az évben került sor. A korábbi, mintegy féltucatnyi hígító helyett napjainkban már csak kétfélét állítanak elő — ^róni ás és Eszter néven kerültek forgalomba —, amelyekkel szinte valamennyi, hazánkban előállított festékipari termék, korróziógátló hígítható. i

így a kevesebb termék előállításával lényegesen csökkentették az importból származó alapanyagok felhasználását, ugyanekkor növelték a hatékonyságot, a gazdaságosságot.

Kékfrankos Biikkábránvból

Szőlő telepítését tervezik a bükkábrányi Béke Termelőszövetkezetben. A hegység déli lankáin a meliorációs rnun- kálatok befejezése után, több ütemben 150—180 hektáron képzelhető ei az ültetvény kialakítása. Az, előzetes tárgyalások alapján az Eger-Mátra- vidéki Borkombinát a vörös szőlők telepítésit ajánlja, elsősorban a kékfrankost, s a

Medoc Noirt. A 30 millió forintos ráfordítással készülő komplex meliorációs munkálatok, amelyek a kémiai talajjavítástól kezdve, az erdő- s gyeptelepítésen át, az úthálózat kialakításáig tartanak, három év múlva fejeződnek be, s csak ezek után tervezik a korszerű ültetvény megteremtését. így a telepítés csali az ötéves terv végén indulhat meg.

Pisti szereti a kiscsibét, két kezével puhón fogja. Még a kotlós sem félti tőle.

Lázas készülődés, ilus néni előbb ugyan mosógéppé! mosta ki a lepedőt, de nem győzte a vizet húzni a kutból, nekiállt sulykolni a ruhát.

Dombra épült a ház. Kertjében egymás mellé ültettek egy szilvafát és egy barackfát. Nőtt nőtt a két fácska, mígnem egyszer összehajoltak. Hogy, hogy nem, a nagyobb így hozza már a termést: szára vékony, magja vékony, mint a szilváé, húsa, színe, mint a baracké.

Gömörszőlős szép portáján napon száradnak az illatos lepedők. Özvegy Varga Gyulánénak tengernyi a dolga. Meszeléshez készülődik, ám előtte még a ruhát, is ki kell sulykolnia:

— Egyszer már átforgattam a mosógépben, de ki győzi azt a sok vizet felhúzni a kútból! Kiverem hát sulykolóval belőle a piszkot. A húsvéti nagytakarítással már épp megvolnék.

Kérdezné az ember, vár-e vendégeket, mikor élő válaszként befut a kelemén postás. Levelet, pénz hozott. Istenem, jönnek-e? Összegyűrődik a boríték, .ahogy Ilus néni sietve felbontja. Azt írja a lánya, nem jöhetnek Csepelről, de jön a két fiú, feleségestül, gyerekestül. Reménykedő a sóhaj, jönnek hát mégis az övéi közül. Ja, a pénz. arról egészen meg is feledkezett. Csak mesél, mesél, hogy milyen az a kisun.oka, pesti gyerek létére a tehenet is megfejte a múltkor. Igaz, azt mondta, nagymama, kösd be a tehén szemét, mert olyan csúnyán néz rám!

Gömörszőlős készülődik Nem csoda, sok vendéget várnak. Ezért is, hogy minden második házban disznót vágnak.

— Áprilisban disznóölés?

— Errefelé így szokás. — ifjú Veres András, Gömör- szőlö.s juhászának ez olyan természetes, minthogy télen hideg van, nyáron meleg van. — Mert hogy is mondják? „Karácsonykor kalácsot, húsvétkor húst, pünkösdkor kenyeret, azt is, csali ha lehet.”

— Miért?

— Ugyan. Messze mögöttünk a tavalyi aratás. De hogy ne hazudjak, apámék idejére állt ez a dolog. Szegény nép volt a palóc nép ezen a tájon.

Hát, palócokkal, szép be- szédűekkel. sokkal találkoztunk a faluban — a majd 170 ember közül, aki itt éi, igen sok az —, de dolgaikban. gondolkodásukban szegénnyel eggyel sem. A gö- mörszőlősiek megőrizték maguknak a régit: néprajzi tájházat rendeztek be a régi iskolában, ahol 1967 óta már nem tanulnak a gyerekek, mert Putnokra járnak. Maguknak találták ki, aztán oly jól sikerült, hogy mesz- sze földről jönnek megnézni a kíváncsiak. E. Kovács

Lászlóné, a gyűjtemény egyik gondozója megmutatja a palóc motívumokkal díszített szuszéket, amely még akkor szolgált lisztes- ládaként. amikor a falut Poszobának hívták. Később kapta csak szép nevét, a környező szőlőkről. De megtudtuk. kipusztultak már, egy-két gazdának terem csak bora.

Üjdonsült juhász barátunk, kitartó kísérőnk eljön velünk a könyvtárba:

— Vasárnap van kölcsönzés, délután öt órától. Most hoztam vissza az Egri csillagokat. Élmény volt kiolvasni. A fiam 18 éves. kőműves. Tudja meg. Veres Péter tiszteletére kereszteltük Péternek.

A könyvtár mögött nagy kert, kert alján a patak. Milyen friss a vize, milyen dús zöld a partja. A hegyekből ered, mondják a falubeliek, friss forrásból szélesül a medrébe, lentebb a Sajóba folyik. Kinek a portáját szegélyezi, örül, szereti a Szőlőspatakot. Ilyenkor, tavasz- szál, a gyerekeket úgy kell felparancsolni az ebédhez.

Guttyán lstvanné csak neveti, hogy a. csepp Pisti is nagy nehezen hagyja ott a tiszta köveket, játékát:

— Na. még a kiscsirke a mindene! — a fiatalasszony kiönti a kosárból a hetes sárga-puha csipogókat. Szalad mind a csibe a kotlós felé, Pisti elkap egyet. jaj. csak meg ne fojtsa! De nem, még a kotlós se félti, puhább a gyerek keze a bolyhos kiscsibénél.

/

A fiatalasszony most jött meg a boltból:

— Vettem, ami kell, tejfölt. kenyeret. A férjem délután jön meg Putnokról, szobafestő a ktsz-nél. Hogy itt maradnak-e a fiatalok? Nekünk még itt a régi ház, a szüléimé. Bata István Gábor most építkezik, nagyablakos. szép ház lesz. Pedig látják, Barcikán dolgozik, mégis idehozza a jövendőbelijét ...

A múltkor megsértődtek a gömörszőlősiek. Egy áfész- előadó azt mondta, kimúló- ban a falu. Minek kéri a nép. hogy utat építsenek? Ez nem volt szép megjegyzés — mondják a bolt előtt várakozók —, hiszen ha elduA Csörgős kútnak kristálytiszta a vize, szomjat oltó, hideg. Hegyi forrásból fakad.

Levél jött o gyerekektől, micsoda szép nap! Jönnek hát a kisunokák, vasárnap együtt lesz c család.

gott is, ilyen szép helyen öröm élni.

Varga Istváhnéval a falu főterén, a Csörgős kút mellett találkozunk. Egy barci- kai vásáros állította épp tel asztalát, színes blúzokat, pulóvereket kínál. Hát oersze, hogy az asszonyok örömmel válogatnak. Melyiket is? A virágosat vagy a kéket? Vagy jobb lenne tán a teher hímzettet? Egy biztos. Var- gáné húsvétkor a fodrosat ölti fel.

Délidő. Gömörszőlősről fél 1-kor indul a busz vissza Bi rcikára. A sofőr már res- g?l fél 8-tól itt várakozik, nar mint nap rzt a vidéket járja. S hogy mit csinál az indulásig? Ugyan ki nem találják! Bizony, verset fabrikál a faluról. Sorra szállnak fel az utosok, elcihelődnek az ülésen, akiket, ismer, a buszvezető felolvassa nekik a rigmust. Azok meg jót nevetnek rajta.

Szöveg: Mikes Márta Kép: T.aczó József