Észak-Magyarország, 1981. április (37. évfolyam, 77-100. szám)
1981-04-18 / 91. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1981. április 18., szombat A mának és a jövendőnek Múzeumot és skanzent nyitnak a szénbányavállalatnál Látkép az Avasról j i A festői szépségű királdi völgyben levő nagy múltú, sok dicsőséget szerzett Szabadság-akna mélyén ma még szenet fejtének, a műhelyekben javítják a gépeket, berendezéseket, az irodákban a termeléssel kapcsolatos ügyeket intézik. Nincs messze az idő azonban, amikor egészen másfajta tevékenységet végeznek majd itt, nevezetesen: területi bányamúzeumot, valamint föld alatti és külszíni ipari skanzent létesítenek. A jelentős tevékenység szervezésével. irányításával Fűkkel Jenőt, a Borsodi Szénbányák miskolci igazgatóságának bányamérnökét bízták meg a szénbányavállalat vezetői, aki határtalan tenni akarással látott hozzá a feladat megoldásához. — Régi, jogos kívánság a megye szénbányászata hagyományaihoz és jelenéhez méltó emlékhely létrehozása •— mondja Pukkel Jenő. — Az országban ugyanis — a Központi Bányászati Múzeum tárlati anyagán kívül — már minden fontosabb szénmedencében intézményesített keretek között gyűjtik, ápolják, őrzik az írásos és tárgyi emlékeket. Nálunk mindeddig valamilyen okból háttérbe szorult ez a kérdés, most viszont igyekszünk minél előbb pótolni az adósságot. — Mit tndvnk megyénk szénbányászaidnak elmúlt én- tizedeiről? — Csaknem két évszázadról kell beszélnünk. A borsodi szénmedence első bányáját 1786-ban, Sajókaza határában helyezték üzembe. Mindezt Ürmösi Lajos 22 kötetből és egy albumból álló pótolhatatlan életművéből ismerjük, ő dolgozta fel a szénmedence múltját 1965-ig. Ennek folytatásaként írt aztán Reményi Viktor hét kötetet. Az Öxd környéki szervezett szénbányászkodás is több mint másfél száz éves; itt az első bányák Vajács és Bánszállás térségében kezdték meg a termelést. Az ózdi szénmedence szénbányászatának históriáját Lehoczki Alfréd beszéli el három kötetben. Nos, e munkákból tájékozódhat az érdeklődő, a sokrétűbb, kézzelfoghatóbb, bárki számára könnyen hozzáférhető megismeréshez viszont nélkülözhetetlen tárház a múzeum és a skan— zen. A létesítmény „atyja” ezután így folytatja: — Vállalatunk hazánk széntermelésének az egyötödét adja. Az ország összes ismert szénvagyonának negyven százaléka itt található. A jövő biztosításának, a töretlen fejlődésnek személyi feltétele: a szakmáját szerető és értő, a hagyományokat tisztelő és abból bátran merítő, művelt emberek kinevelése és megnyerése a szénbányászat számára. Az oktatási és nevelési célokon túlmenően, a múzeum és skanzen kellemes, kulturált pihenést, kikapcsolódást nyújthat dolgozóinknak és családtagjaiknak, a hozzánk érkező hazai és külföldi szakembereknek, elősegítheti a szabad idő értelmes, tartalmas eltöltését. — Gondolatban járjuk végig az intézmény majdani várható- fejlődésének állomásait. — Az első ütemben, a jövő esztendő végén az akna felújított régi irodaházában megnyitjuk a megye bányászkodása kialakulásával, a bányászok szokásaival, forradalmi múltjával foglalkozó írásos emlékek, dokumentumok, leírások, térképek, könyvek, fényképek, személyi tárgyak, ruhák tárlatát. A szénmedencék geológiai, hidrogeológiai, tektonikai bemutatására, tablók, kőzetgyűjtemények, leletek kiállítására is sor kerül. A szénbányák múltban és jelenben való elhelyezkedését, az országos fogyasztókkal meglevő kapcsolatot is demonstráljuk. A külszíni ipari skanzenben állandó kiállítást szervezünk többek között a kutató- és víztelenítő fúrások gépeiből, csilledöntő berendezésekből, szállítógépekből, vontatóberendezésekből, a fatelepi megmunkálás szerszámaiból, az egyedi acéltámok gyűjteményéből. A skanzenhez tartozik majd egy konyhából, szobából, kamrából, melléképületekből álló régi, vályogból épített bányászház. — A második lépcső programjának megvalósítására az akna bezárása után. várhatóan 1964 januárjától gondolunk. A legjelentősebb a fold alatti ipari skanzen átadása lesz. A látogató bányakasban ereszkedik majd le a 130 méteres mélységben levő alsó szintre, s személyvonattal utazik tovább. Visz- szafelé gyalogséta közben megtekintheti a légiterelés és -mérés eszközeit, helyeit, a szivattyúállomást, a robban- tóanyag-raktárt, a műhelyt, a diszpécserkamrát, az elsősegélynyújtó helyet — Hol tort jelenleg a gyűjtőmunka? Kik segítenek és kiktől várnak még segítséget a munkához? — Az ózdi szénmedence bányászkodásónak relikviáit próbáljuk összeszedni. Támogatást remélünk az aknák, üzemek, települések vezetőitől, a társadalmi 'szervektől, intézményektől, bányászainké tói, a területek lakosságától. Szép vállalás lehet a gyűjtésben való részvétel a szocialista brigádoknak,' a közép- és általános Iskolásoknak. Szeretnénk majd létrehozni a múzeum baráti körét Az Alkotó Ifjúság pályázat résztvevőinek bizonyára vannak makettjeik, modelljeik, azokat is köszönettel vennénk. Egyszóval á kutatásban, a gyűjtésben bárki közreműködhet, hogy megőrizzük megyénk szénbányászatának emlékeit, hagyományait a mának és .a jövendőnek — mondja befejezésül Pukkel Jenő.-Kolaj László : : .1--1 $ W ÍSKS "ii WS»!;«*' V Miskolc belvárosának új lakóépületei a Tanácsköztársaság lakótelepen Laczó J. felv. Az alkotó éiteliiiiséo neveléséért (Folytatás az 1. oldalról) — a tudománypolitikai irányelvek szellemében — a zavartalan munka feltételeit is biztosítani. Szűcs Istvánná, az MSZMP KB tagja, a KISZ KB titkárságának tagja zárta be a XV. országos tudományos diákköri konferenciát. Záróbeszédében kiemelte: mindenütt nagy érdeklődés, aktív, elvszerű viták jellemezték a szekciók munkáját. S abban is figyelemre méltó volt. ez az idei eszmecsere, hogy a hallgatók dolgozataikkal a korábbinál jobban kapcsolódtak a társadalom, a termelés jelen feladataihoz. Végezetül kiemelte: Gazdasági, társadalmi, felsőoktatási és tudománypolitikai érdekünk — és persze egyéni érdek is — a tudományos diákköri mozgalom fejlesztése. A XVI. konferenciára 1983-ban kerül sor. Délelőtt fél 12-kor tartották meg az egyetemen a műszaki tudományos szekció záróülését. Dr. Kozák Imre, az NME rektorhelyettese köszöntötte a résztvevőket, majd dr. Drahos István, tanszékvezető egyetemi tanár ismertette az egyesitett zsűri döntését. A 31 alszekcióban elhangzott 386 dolgozatból 86-ot nívódíjjal, 35-öt dicsérettel jutalmaztak. E számadatok is mutatják, hogy a döntés nem volt könnyű feladat. Igen sok díjazásra méltó előadás közül kellett kiválogatnunk a legjobbakat — mondotta, majd hozzátette, hogy a konferencián való részvétel önmagában is elismerés. A három nap mérlegét megvonva, a zsűri megállapította: sikeres tanácskozás voit. Bebizonyosodott, hogy jó és hasznos az egyetemi és főiskolai diákok együtt szerepeltetése. A fiatalok időszerű, aktuális témákat dolgoztak fel, s rendkívül sokat fejlődött előadókészségük is. „Növekszik az OTDK szakmai, tudományos jelentősége, ami arra sarkall bennünket, hogy fokozzuk az intézményekben is a tudományos diákköri munkát” — hangzott a sommás megállapítás. A nívódíjas dolgozatok szerzőinek dr. Kozák Imre adta át a jutalmakat: az oklevelet és a 2000 forintot. Ismertették azoknak a vállalatoknak és intézményeknek a névsorát is, akik anyagilag segítették a szekció munkáját. Végezetül dr. Kozák Imre átadta az alapítólevelet dr. Petrich Géza professzornak, a Budapesti Műszaki Egyetem rektora képviselőjének: 1983-ban, az egyetem megalapításának 200. évfordulóján ugyanis ők lesznek a házigazdák. Méhes Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, ipari miniszter tegnap, a délelőtti órákban ellátogatott a Lenin Kohászati Müvekbe. A vendéget — akit elkísért dr. Havasi Béla, a megyei pártbizottság titkára és Drótos László, a Miskolc városi Pártbizottság első titkára — dr. Szeppelfeld Sándor, az LKM vezérigazgatója tájékoztatta a gyár eredményeiről, majd megtekintették a kombinált acélművet. (cs. a.) 1 kei tudni a VI. ötéves tervről ? A népszerű, „Mit kell tudni” sorozatban a Kossuth Könyvkiadónál megjelent könyvben dr. Bagota Béla és dr. Garam József foglalkozik a népgazdasági tervezés és ta VI. ötéves terv fő vonásaival, a VI. ötéves terv gazdaságpolitikai irányvonalával, az ágazati feladatokkal, a lakosság életkörülményeinek alakulásával, a terület- fejlesztéssel és környezetvédelemmel, a gazdasági szabályozórendszer fő vonásaival, végül a gazdaság állami irányításának korszerűsítésével. Az ötéves tervidőszak feladataival együtt ismertetik az 1981. évi tervfeladatokat is. A túri alma mater A mezőtúri Dózsa György Gimnázium és Szakközépiskola 450 esztendős. Ebből az alkalomból — a Tankönyv- kiadó Vállalat közreműködésével — emlékkönyvet adtak közre. A több mint négyszáz oldalas kötet a névadóra emlékeztet, több tanulmányban mutatja be Mezőtúr és a tanintézet múltját, a fel- szabadulás óta végzett tevékenységét és jelenét, napjainkban végzett közművelődési munkáját. Számos verset is találunk az emlékkönyvben, amelyet igen gazdag fotóanyag tesz teljesebbé, s elolvashatjuk azt az Utószót, ameiy jelzi: az emlékkönyv nem egyszeri jelentkezés, készen áll, kiadásra vár a további kötet is. Fáy András-napok Miskolcon Modern, korszerűen berendezett új épületbe költözött egy évvel ezelőtt a miskolci közgazdasági szakközépiskola, amelynek négy évfolyamán húsz osztályban mintegy 850 diák tanul. Ekkor vette fel az iskola a reformkor jeles író-közgazdászának, Fáy -Andrásnak a nevét. Sokirányú munkássága miatt kortársai „a haza mindenese” jelzővel illették Fáy Andrást, s névadójának emlékére most a szakközépiskola tantestülete és ifjúsága „Fáy András-napokat” rendez, kiállítással, előadásokkal egybekötve. A mai OTP elődének, a Pesti Első Hazai Takarékpénztárnak a megalapítója a felső-zempléni Kohány községben született és a sárospataki kollégiumban diákoskodott. Az iskola aulájában gazdag anyaggal mutatják be Fáy András irodalmi, politikai, közgazdasági munkásságát. A tárlókban első kiadású műveit, személyes használati tárgyait tekinthetik meg az érdeklődők. Különösen nagy figyelemre tarthatnak számot azok az írásos és tárgyi emlékek. amelyek az első magyar takarékpénztár megalakulásával és későbbi tevékenységével, úgyszintén a centenáriumi ünnepségével kapcsolatosak. Ezeket a Fáy- anyagot őrző sárospataki Tudományos Gyűjtemények; igazgatósága bocsátotta az iskola rendelkezésére. A kiállítást április 21-én, kedden délelőtt 11 órakor nyitják meg. Az egy hétig tartó programon Fáy András közéleti, irodalmi, közgazda- sági tevékenységét tárgyaló előadások szerepelnek, majd az iskolai KlSZ-alapszerver- zetek vetélkedőjével ér véget a „Fáy András-napok” rendezvénysorozata. Tanulmánykötetek megyénk természeti tájairól A Gödöllői Agrártudományi Egyetem kompolti kutatóintézete, valamint a Bor- sod-Abaúj-Zemplén megyei Tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya gondozásában hétkötetes tanulmány készül Borsod-Abaúj- Zemplén megye természeti tájai címmel. A kutatómunkának, illetve annak eredményeit összefoglaló tanulmányköteteknek az a célja, hogy a megyei mikrokörze- tek homogén termelési tényezői alapján feltárja, rendszerezze a problémákat, illetve teendőket, s támpontét nyújtson a komplex, az eddiginél megalapozottabb területi tervezéshez. A sorozatnak eddig két'kötete készült el. Az első a Zempléni-hegység és a Hegyköz gazdasági, földrajzi, demográfiai helyzetét, illetve az abban bekövetkezett változásokat vizsgálja alapos részletességgel. E tényezőkből, adatokból kiindulva a szerző, dr. Laczkó István többek között ekképpen summázza a jövővel kapcsolatos feladatokat: „A mezőgazdaságnak továbbra is' leiadata marad az élelmiszertermékek és más nyersanyagok előállítása, de úgy, hogy az ökológiai tényezőket fontos termelési tényezőként kell kezelni.) Ugyanakkor a hagyományos tevékenységet össze kell kapcsolni a környezet védelmével, alakításával, művelésével; továbbá a mezőgazda- sági, erdőgazdasági nagyüzemeknek jelentős szerepel kell vállalniuk a turizmus, az idegenforgalom kiszolgálásában; valamint a gazdálkodás lényeges elemévé kell kifejleszteni a hagyományos mellék- és kiegészítő tevékenységeket (pl. fafeldolgozást), közben keresve a környezeten belüli és a környezeten kívüli kooperációs együttműködések különböző lehetőségeit.” A sorozat másik kötete — az előbbinek terjedelemben csaknem háromszorosa — történelmi borvidékünk. Tokaj-Hegyal ja gazdaságtörténetével. jellegzetes termelési tényezőivel, s azok jelenlegi hasznosításának elemzésével foglalkozik. A szerzőpár — dr. Laczkó István és dr. Lacz- kóné Héti Piroska — a kötet első részében Hegyalja szőlő- és bortermelésének múltját tekinti át. A múlttal kapcsolatos mondanivalójukat elsősorban a leíró jelleg és az adott kor szemléletét, szakmai felfogását hangsúlyozni kívánó törekvés hatja át. A mű második része a borvidék jelenével, a szövetkezetek és szakszövetkezetek gazdálkodásával foglalkozik. (ha) BERBE ADNANK- hosszú távra is 1 db D—598 autógrédert 1 db R-12 úthengert 1 db E—302 mechanikus kotrót Érdeklődni: B.-A.-Z. megyei Mg. Szövetkezeti Építőipari V. Miskolc. József A. u. 38 Ui.: Ocsovai — Telefon: 15-085 i
