Észak-Magyarország, 1981. április (37. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-18 / 91. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1981. április 18., szombat A mának és a jövendőnek Múzeumot és skanzent nyitnak a szénbányavállalatnál Látkép az Avasról j i A festői szépségű királdi völgyben levő nagy múltú, sok dicsőséget szerzett Sza­badság-akna mélyén ma még szenet fejtének, a műhelyek­ben javítják a gépeket, be­rendezéseket, az irodákban a termeléssel kapcsolatos ügye­ket intézik. Nincs messze az idő azonban, amikor egé­szen másfajta tevékenységet végeznek majd itt, nevezete­sen: területi bányamúzeumot, valamint föld alatti és kül­színi ipari skanzent létesíte­nek. A jelentős tevékenység szervezésével. irányításával Fűkkel Jenőt, a Borsodi Szénbányák miskolci igazga­tóságának bányamérnökét bízták meg a szénbányavál­lalat vezetői, aki határtalan tenni akarással látott hozzá a feladat megoldásához. — Régi, jogos kívánság a megye szénbányászata ha­gyományaihoz és jelenéhez méltó emlékhely létrehozása •— mondja Pukkel Jenő. — Az országban ugyanis — a Központi Bányászati Múze­um tárlati anyagán kívül — már minden fontosabb szén­medencében intézményesített keretek között gyűjtik, ápol­ják, őrzik az írásos és tár­gyi emlékeket. Nálunk mind­eddig valamilyen okból hát­térbe szorult ez a kérdés, most viszont igyekszünk mi­nél előbb pótolni az adóssá­got. — Mit tndvnk megyénk szénbányászaidnak elmúlt én- tizedeiről? — Csaknem két évszázad­ról kell beszélnünk. A bor­sodi szénmedence első bá­nyáját 1786-ban, Sajókaza határában helyezték üzembe. Mindezt Ürmösi Lajos 22 kö­tetből és egy albumból álló pótolhatatlan életművéből is­merjük, ő dolgozta fel a szén­medence múltját 1965-ig. En­nek folytatásaként írt aztán Reményi Viktor hét kötetet. Az Öxd környéki szervezett szénbányászkodás is több mint másfél száz éves; itt az első bányák Vajács és Bán­szállás térségében kezdték meg a termelést. Az ózdi szénmedence szénbányásza­tának históriáját Lehoczki Alfréd beszéli el három kö­tetben. Nos, e munkákból tá­jékozódhat az érdeklődő, a sokrétűbb, kézzelfoghatóbb, bárki számára könnyen hoz­záférhető megismeréshez vi­szont nélkülözhetetlen tár­ház a múzeum és a skan— zen. A létesítmény „atyja” ez­után így folytatja: — Vállalatunk hazánk széntermelésének az egyötö­dét adja. Az ország összes ismert szénvagyonának negy­ven százaléka itt található. A jövő biztosításának, a töret­len fejlődésnek személyi fel­tétele: a szakmáját szerető és értő, a hagyományokat tisz­telő és abból bátran merítő, művelt emberek kinevelése és megnyerése a szénbányá­szat számára. Az oktatási és nevelési célokon túlmenően, a múzeum és skanzen kel­lemes, kulturált pihenést, kikapcsolódást nyújthat dol­gozóinknak és családtagjaik­nak, a hozzánk érkező hazai és külföldi szakembereknek, elősegítheti a szabad idő ér­telmes, tartalmas eltöltését. — Gondolatban járjuk vé­gig az intézmény majdani várható- fejlődésének állomá­sait. — Az első ütemben, a jö­vő esztendő végén az akna felújított régi irodaházában megnyitjuk a megye bá­nyászkodása kialakulásával, a bányászok szokásaival, for­radalmi múltjával foglalkozó írásos emlékek, dokumentu­mok, leírások, térképek, könyvek, fényképek, szemé­lyi tárgyak, ruhák tárlatát. A szénmedencék geológiai, hidrogeológiai, tektonikai be­mutatására, tablók, kőzet­gyűjtemények, leletek kiállí­tására is sor kerül. A szén­bányák múltban és jelenben való elhelyezkedését, az or­szágos fogyasztókkal meglevő kapcsolatot is demonstrál­juk. A külszíni ipari skan­zenben állandó kiállítást szervezünk többek között a kutató- és víztelenítő fúrá­sok gépeiből, csilledöntő be­rendezésekből, szállítógépek­ből, vontatóberendezésekből, a fatelepi megmunkálás szerszámaiból, az egyedi acéltámok gyűjteményéből. A skanzenhez tartozik majd egy konyhából, szobából, kamrából, melléképületekből álló régi, vályogból épített bányászház. — A második lépcső prog­ramjának megvalósítására az akna bezárása után. várha­tóan 1964 januárjától gondo­lunk. A legjelentősebb a fold alatti ipari skanzen át­adása lesz. A látogató bánya­kasban ereszkedik majd le a 130 méteres mélységben levő alsó szintre, s személy­vonattal utazik tovább. Visz- szafelé gyalogséta közben megtekintheti a légiterelés és -mérés eszközeit, helyeit, a szivattyúállomást, a robban- tóanyag-raktárt, a műhelyt, a diszpécserkamrát, az első­segélynyújtó helyet — Hol tort jelenleg a gyűjtőmunka? Kik segítenek és kiktől várnak még segít­séget a munkához? — Az ózdi szénmedence bányászkodásónak relikviáit próbáljuk összeszedni. Támo­gatást remélünk az aknák, üzemek, települések vezetői­től, a társadalmi 'szervektől, intézményektől, bányászainké tói, a területek lakosságától. Szép vállalás lehet a gyűj­tésben való részvétel a szo­cialista brigádoknak,' a kö­zép- és általános Iskolások­nak. Szeretnénk majd létre­hozni a múzeum baráti kö­rét Az Alkotó Ifjúság pá­lyázat résztvevőinek bizonyá­ra vannak makettjeik, mo­delljeik, azokat is köszönet­tel vennénk. Egyszóval á ku­tatásban, a gyűjtésben bárki közreműködhet, hogy meg­őrizzük megyénk szénbányá­szatának emlékeit, hagyomá­nyait a mának és .a jöven­dőnek — mondja befejezé­sül Pukkel Jenő.-Kolaj László : : .1--1 $ W ÍSKS "ii WS»!;«*' V Miskolc belvárosának új lakóépületei a Tanácsköztársaság lakótelepen Laczó J. felv. Az alkotó éiteliiiiséo neveléséért (Folytatás az 1. oldalról) — a tudománypolitikai irány­elvek szellemében — a za­vartalan munka feltételeit is biztosítani. Szűcs Istvánná, az MSZMP KB tagja, a KISZ KB tit­kárságának tagja zárta be a XV. országos tudományos diákköri konferenciát. Záró­beszédében kiemelte: min­denütt nagy érdeklődés, ak­tív, elvszerű viták jellemez­ték a szekciók munkáját. S abban is figyelemre méltó volt. ez az idei eszmecsere, hogy a hallgatók dolgozataik­kal a korábbinál jobban kapcsolódtak a társadalom, a termelés jelen feladataihoz. Végezetül kiemelte: Gazda­sági, társadalmi, felsőoktatá­si és tudománypolitikai ér­dekünk — és persze egyéni érdek is — a tudományos diákköri mozgalom fejleszté­se. A XVI. konferenciára 1983-ban kerül sor. Délelőtt fél 12-kor tartot­ták meg az egyetemen a mű­szaki tudományos szekció záróülését. Dr. Kozák Imre, az NME rektorhelyettese kö­szöntötte a résztvevőket, majd dr. Drahos István, tan­székvezető egyetemi tanár ismertette az egyesitett zsűri döntését. A 31 alszekcióban elhangzott 386 dolgozatból 86-ot nívódíjjal, 35-öt dicsé­rettel jutalmaztak. E számadatok is mutatják, hogy a döntés nem volt könnyű feladat. Igen sok díjazásra méltó előadás kö­zül kellett kiválogatnunk a legjobbakat — mondotta, majd hozzátette, hogy a kon­ferencián való részvétel ön­magában is elismerés. A há­rom nap mérlegét megvonva, a zsűri megállapította: sike­res tanácskozás voit. Bebizo­nyosodott, hogy jó és hasz­nos az egyetemi és főiskolai diákok együtt szerepeltetése. A fiatalok időszerű, aktuális témákat dolgoztak fel, s rendkívül sokat fejlődött előadókészségük is. „Növek­szik az OTDK szakmai, tu­dományos jelentősége, ami arra sarkall bennünket, hogy fokozzuk az intézményekben is a tudományos diákköri munkát” — hangzott a som­más megállapítás. A nívódíjas dolgozatok szerzőinek dr. Kozák Imre adta át a jutalmakat: az ok­levelet és a 2000 forintot. Is­mertették azoknak a vállala­toknak és intézményeknek a névsorát is, akik anyagilag segítették a szekció munká­ját. Végezetül dr. Kozák Im­re átadta az alapítólevelet dr. Petrich Géza professzor­nak, a Budapesti Műszaki Egyetem rektora képviselőjé­nek: 1983-ban, az egyetem megalapításának 200. évfor­dulóján ugyanis ők lesznek a házigazdák. Méhes Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, ipari miniszter tegnap, a dél­előtti órákban ellátogatott a Lenin Kohászati Müvekbe. A vendéget — akit elkísért dr. Havasi Béla, a megyei párt­bizottság titkára és Drótos László, a Miskolc városi Pártbizottság első titkára — dr. Szeppelfeld Sándor, az LKM vezérigazgatója tájé­koztatta a gyár eredményei­ről, majd megtekintették a kombinált acélművet. (cs. a.) 1 kei tudni a VI. ötéves tervről ? A népszerű, „Mit kell tud­ni” sorozatban a Kossuth Könyvkiadónál megjelent könyvben dr. Bagota Béla és dr. Garam József foglalkozik a népgazdasági tervezés és ta VI. ötéves terv fő vonásai­val, a VI. ötéves terv gaz­daságpolitikai irányvonalá­val, az ágazati feladatokkal, a lakosság életkörülményei­nek alakulásával, a terület- fejlesztéssel és környezetvé­delemmel, a gazdasági sza­bályozórendszer fő vonásai­val, végül a gazdaság álla­mi irányításának korszerűsí­tésével. Az ötéves tervidő­szak feladataival együtt is­mertetik az 1981. évi terv­feladatokat is. A túri alma mater A mezőtúri Dózsa György Gimnázium és Szakközépis­kola 450 esztendős. Ebből az alkalomból — a Tankönyv- kiadó Vállalat közreműködé­sével — emlékkönyvet adtak közre. A több mint négyszáz oldalas kötet a névadóra emlékeztet, több tanulmány­ban mutatja be Mezőtúr és a tanintézet múltját, a fel- szabadulás óta végzett tevé­kenységét és jelenét, nap­jainkban végzett közművelő­dési munkáját. Számos ver­set is találunk az emlék­könyvben, amelyet igen gaz­dag fotóanyag tesz teljeseb­bé, s elolvashatjuk azt az Utószót, ameiy jelzi: az em­lékkönyv nem egyszeri je­lentkezés, készen áll, kiadás­ra vár a további kötet is. Fáy András-napok Miskolcon Modern, korszerűen beren­dezett új épületbe költözött egy évvel ezelőtt a miskolci közgazdasági szakközépiskola, amelynek négy évfolyamán húsz osztályban mintegy 850 diák tanul. Ekkor vette fel az iskola a reformkor jeles író-közgazdászának, Fáy -And­rásnak a nevét. Sokirányú munkássága miatt kortársai „a haza min­denese” jelzővel illették Fáy Andrást, s névadójának em­lékére most a szakközépis­kola tantestülete és ifjúsága „Fáy András-napokat” ren­dez, kiállítással, előadások­kal egybekötve. A mai OTP elődének, a Pesti Első Ha­zai Takarékpénztárnak a megalapítója a felső-zempléni Kohány községben született és a sárospataki kollégium­ban diákoskodott. Az iskola aulájában gazdag anyaggal mutatják be Fáy András irodalmi, politikai, közgazdasági munkásságát. A tárlókban első kiadású mű­veit, személyes használati tárgyait tekinthetik meg az érdeklődők. Különösen nagy figyelemre tarthatnak számot azok az írásos és tárgyi em­lékek. amelyek az első ma­gyar takarékpénztár megala­kulásával és későbbi tevé­kenységével, úgyszintén a centenáriumi ünnepségével kapcsolatosak. Ezeket a Fáy- anyagot őrző sárospataki Tudományos Gyűjtemények; igazgatósága bocsátotta az iskola rendelkezésére. A kiállítást április 21-én, kedden délelőtt 11 órakor nyitják meg. Az egy hétig tartó programon Fáy András közéleti, irodalmi, közgazda- sági tevékenységét tárgyaló előadások szerepelnek, majd az iskolai KlSZ-alapszerver- zetek vetélkedőjével ér vé­get a „Fáy András-napok” rendezvénysorozata. Tanulmánykötetek megyénk természeti tájairól A Gödöllői Agrártudomá­nyi Egyetem kompolti ku­tatóintézete, valamint a Bor- sod-Abaúj-Zemplén megyei Tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya gon­dozásában hétkötetes tanul­mány készül Borsod-Abaúj- Zemplén megye természeti tájai címmel. A kutatómun­kának, illetve annak ered­ményeit összefoglaló tanul­mányköteteknek az a célja, hogy a megyei mikrokörze- tek homogén termelési té­nyezői alapján feltárja, rendszerezze a problémákat, illetve teendőket, s támpon­tét nyújtson a komplex, az eddiginél megalapozottabb területi tervezéshez. A sorozatnak eddig két'kö­tete készült el. Az első a Zempléni-hegység és a Hegy­köz gazdasági, földrajzi, de­mográfiai helyzetét, illetve az abban bekövetkezett változá­sokat vizsgálja alapos rész­letességgel. E tényezőkből, adatokból kiindulva a szer­ző, dr. Laczkó István többek között ekképpen summázza a jövővel kapcsolatos feladato­kat: „A mezőgazdaságnak továbbra is' leiadata marad az élelmiszertermékek és más nyersanyagok előállítá­sa, de úgy, hogy az ökológiai tényezőket fontos termelési tényezőként kell kezelni.) Ugyanakkor a hagyományos tevékenységet össze kell kapcsolni a környezet védel­mével, alakításával, művelé­sével; továbbá a mezőgazda- sági, erdőgazdasági nagyüze­meknek jelentős szerepel kell vállalniuk a turizmus, az idegenforgalom kiszolgálásá­ban; valamint a gazdálkodás lényeges elemévé kell kifej­leszteni a hagyományos mel­lék- és kiegészítő tevékeny­ségeket (pl. fafeldolgozást), közben keresve a környeze­ten belüli és a környezeten kívüli kooperációs együttmű­ködések különböző lehetősé­geit.” A sorozat másik kötete — az előbbinek terjedelemben csaknem háromszorosa — történelmi borvidékünk. To­kaj-Hegyal ja gazdaságtörté­netével. jellegzetes termelési tényezőivel, s azok jelenlegi hasznosításának elemzésével foglalkozik. A szerzőpár — dr. Laczkó István és dr. Lacz- kóné Héti Piroska — a kötet első részében Hegyalja sző­lő- és bortermelésének múlt­ját tekinti át. A múlttal kap­csolatos mondanivalójukat elsősorban a leíró jelleg és az adott kor szemléletét, szakmai felfogását hangsú­lyozni kívánó törekvés hatja át. A mű második része a borvidék jelenével, a szövet­kezetek és szakszövetkezetek gazdálkodásával foglalkozik. (ha) BERBE ADNANK- hosszú távra is ­1 db D—598 autógrédert 1 db R-12 úthengert 1 db E—302 mechanikus kotrót Érdeklődni: B.-A.-Z. megyei Mg. Szövetkezeti Építőipari V. Miskolc. József A. u. 38 Ui.: Ocsovai — Telefon: 15-085 i

Next

/
Thumbnails
Contents