Észak-Magyarország, 1981. április (37. évfolyam, 77-100. szám)
1981-04-17 / 90. szám
1981, április 17., péntek ESZAK-MAGYÁRORSZAG 3 Tanácskozik az országgyűlés tavaszi ülésszaka Dr. Markója Imre beszéde (Folytatás az 1. oldalról) kimondja azonban, hogy ha eltérő szabályozás nincs: e törvény rendelkezéseit kell alkaimaani. A Minisztertanács döntése alapján már folyamatban van e különös eljárási szabályok felülvizsgálata, s ez a törvény javasolt hatályba lépéséig, azaz 1982. január 1-ig befejeződik. Külön is figyelmet érdem- lőek azok a szakaszok, amelyek azt a követelményt támasztják, hogy nem elegendő csupán az ellenőrzéseket lefolytatni, hanem ezt az intézkedések megtétele is kell, hogy kövesse. A megkeresett szerv köteles az ügyet megvizsgálni, s intézkedéséről vagy mellőzésének okáról 30 napon belül tájékoztatást adni. A törvény tervezet egyik fő célja — alapelveinek megfelelően —, hogy a hatósági eljárásokat egyszerűbbé, gyorsabbá és hatékonyabbá tegye. Ennek érdekében a jellegüknél fogva egyszerűbb ügyek elintézésére az általánostól eltérő, egyszerűbb szabályokat állapít meg. Ilyen egyszerűbb eljárást vezet be például a hatósági bizonyítvány és a hatósági igazolvány kiállításával, a hatósági nyilvántartások vezetésével kapcsolatban. Jelenleg az államigazgatási szervek sokféle nyilvántartást vezetnek. Ennek ellenére az ügyfeleket gyakran olyan adatok igazolására szólítják fel, amelyeket ezek a nyilvántartások tartalmaznak. A javaslat most úgy rendelkezik, hogy az ügyfelek felesleges zaklatása helyett az államigazgatási szervek maguk szerezzék be azokat az adatokat, amelyeket a jogszabállyal rendszeresített nyilvántartásaiknak tartalmazniuk kell. A hatóságoknak az ügyfelek iránti bizalmát tanúsítja, de egyben az egyszerűsítést is szolgálja az a tervbe vett szabályozás is, amely a ügyfelek nyilatkozatainak az eddiginél nagyobb jelentőséget tulajdonít. Ugyanakkor az ügyfél rosszhiszemű magatartását, a bizalommal való visszaélést is erőteljesen szankcionálja. Az ügyfelek jogainak foko- zo.li védelme nyilvánul meg abban a rendelkezésben, mely szerint a jogszabályban meghatározott esetben az eljárás megindításáról az ügyfelet értesíteni kell, a nagyszámú érdekeltet érintő eljárást pedig — ilyenek lehetnek például a városrendezéssel, a területfejlesztéssel, az iparfejlesztéssel kapcsolatos hatósági rendezések — közhírré kell. tenni. Ugyancsak az ügyfelek jogainak fokozott védelmét jeden tik a jogorvoslati rendszer- továbbfejlesztésével kapcsolatos rendelkezések is. Az államigazgatási el .járásban a legáltalánosabb jogorvoslat a fellebbezés, amelynek alapján a felettes szerv bírálja felül az első íokú döntést. A törvényesség eljárási garanciái között is elsődleges helye van a fellebbezési jog biztosításának.' Ezért a törvényjavaslat minden első fokú határozat ellen biztosítja ezt a jogorvoslatot, kivéve a Minisztertanács vagy annak tagja által hozott első fokú határozatot. Üj szabályozást vezet be a törvényjavaslat az államigazgatási határozatok, bírósági felülvizsgálatára. Ami az állami és az állam- polgári fegyelem megszilárdításának követelményét illeti, a javaslat igyekszik ezt is az eddigieknél jobban szem előtt tartani. 'Ezért fejleszti tovább az államigazgatási szervek határozatainak végrehajtására vonatkozó rendelkezéseket. így például elrendeli, hogy a jogei-ös határozatok mielőbbi végrehajtása érdekében az államigazgatási szerveknek a hivatalból indult eljárásban haladéktalanul, a jogosult kérelmére {ledig 15 napon belül intézkedniük kell a végrehajtás elrendeléséről. Megváltoztatja a törvény- javaslat a végrehajtási bírság összegét. Azzal szemben, aki az államigazgatási szerv határozatának nem tesz eleget, a jelenlegi 1000, illetve 5000 forint helyett 10 000 forint bírság szabható ki. A hatályos törvény hiányosságát pótolja a törvény- javaslat a végrehajtás elévülésének szabályozásával, jelenleg a jogerős határozat végrehajtását bármikor, akár 10 év múltával is, kérni lehet, illetőleg azt az államigazgatási szerv hivatalból ilyen hosszú idő elteltével is elrendelheti. A határozatok gyors végrehajtása viszont elsődleges társadalmi érdek. A törvényjavaslat ezt kívánja elősegíteni azzal, hogy a végrehajtás elévülését, három évben határozza meg. A vita után Markója Imre kapott szót: egyetértését fejezte ki a beterjesztett, illetve a vitában elhangzott módosító indítványokkal, külön is kitérve a nemzetiségi nyelvhasználat fontosságát kiemelő képviselői javaslatra. Határozathozatal következett: az országgyűlés az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény módosításáról és egységes szövegéről beterjesztett törvényjavaslatot általánosságban — a már korábban megszavazott módosításokkal részleteiben is — egyhangúlag elfogadta. Tímár Mátyás beszámolója Beruházási hitelpolitikánk helyesnek bizonyult A Magyar Nemzeti Bank — mint a Magyar Népköztársaság központi bankja — részt vesz a népgazdasági tervezésben, közreműködik a szabályozórendszer formálásában, s mindennapi munkájúval törekszik a tervben foglalt célok megvalósítására — kezdte beszámolóját Tímár Mátyás. — A bank elősegíti az egyensúlyra törekvő gazdaságpolitika coljainak megvalósulását, munkálkodik a forint értékének megőrzéséért. A bank munkájában kiemelkedő szerepe van á kormány által öt évre, s évenként jóváhagyott hitel- politikai irányelveknek, amelyek a fő hitelkereteket és feltételeket meghatározzák. A kormány gazdaságpolitikai céljaival összhangban együttesen törekedtünk a beruházások, a készletek növekedésének mérséklődésére. A Magyar Nemzeti Bank tevékenysége szorosan kapcsolódik a VI. ötéves terv meg va 1 ősi t ásóhoz. Az V. ötéves tervidőszak fejlesztési politikájában jelentős változást eredményezett a gazdaságunk exportképességének erősítése érdé-“ kében bevezetett hitelkonstrukció. A számunkra hátrányosan megváltozott világpiaci körülmények, az import drágulása miatt, szükséges volt az olyan fejlesztések előtérbe állítása, aminek révén a tőkés piacokon, a szoeiaiistá országokban, s belföldön egyaránt gazdaságosan értékesíthető új árualapok létrehozása biztosítható. Az eredmények ismeretében állíthatjuk: az akció elérte célját. A hitelezésnek ezt a formáját a mostani VI. ötéves tervidőszakban — a jóváhagyott 78 milliárdos keretben — ezért is folytatnunk kell. A hitelkonstrukció keretében mintegy 2000 hiteligényt tudtunk kielégíteni. Az exportfejlesztési hitelek eredményességéi nem utolsósorban abban látjuk, hogy vállalataink és szövetkezeteink tevékenységében sikerült nagyobb súlyt, adni az exportnak, és ami ezzel együtt jár, a minőségnek, a műszaki fejlesztésnek, a gazdaságosabb munkának. Természetesen mindez jelentős anyagi előnyt eredményezett az országnál«:. A megvalósított mintegy 100 milliárd forintot kitevő ilyen beruházás az V. ötéves terv időszakában összesen 3,2 milliárd dollárnyi közvetlen és közvetett bruttó kivitelt hozott. E hitelkonstrukciónak eddigi eredményei azon alapulnak, hogy az akcióban részt vett vállalatok és szövetkezetek 70 százaléka nemcsak teljesítette, hanem túl is szárnyalta vállalását, pótolva a 30 százaléknyi elmaradók miatti kiesést. Nagyon fontos, hogy az utóbbiak mielőbb teljesítsék vállalt kötelezettségeiket. Az exportbővítő kölcsönök mellett a bank a hitelezésre rendelkezésre álló kereteinek a másik felét olyan célokra használta fel, amelyek ha nem is közvetlenül az exportkapacitások bővítésével — mégis az egyensúly, az ellátás javításának szolgálatában állottak. Hitelpolitikánk előmozdította a szocialista országok, köztük elsősorban a Szovjetunióval összetűző sokoldalú kapcsolatok erősítését, a KGST által elfogadott komplexprogram megvalósítását Beruházási hitelpolitikánk helyesnek bizonyult elveit a jövőben is érvényesíteni kívánjuk. Változatlanul elsőbbséget élveznek a külgazdasági egyensúlyt javító fejlesztések. A hitelnyújtás mindenekelőtt a kiviteli kapacitások bővítését szolgálja. Emellett fokozott figyelmet fordítunk az olyan fejlesztések megvalósítására, amelyek az import tartós és gazdaságos helyettesítését — s ezen belül —, elsősorban az energiafelhasználás ésszerűsítését szolgálják. Beruházási hitellel kell támogatni azoknak az elgondolásoknak a megvalósítását is, amelyek a nyerges alapanyagok másodlagos hasznosítását mozdítják elő. Készletállományunk nemzetközi összehasonlításban is kedvezőtlen. A rendelkezésre álló eszközökkel a bank továbbra is törekszik a készletek forgási sebességének növelésére, a felesleges készletek felhalmozódásának elkerülésére. A bank a hitelnyújtást a kormány által jóváhagyott irányelveknek megfelelően, a hitelképességre vonatkozó közismert kritériumok alapján végzi. Népgazdasági szempontból a hitelképesség követelményeinek érvényesí- lese biztosítékot nyújt arra, hogy a hitel által forgalomba hozott pénz a realizálás utján visszatérüljön. Kövei - kezesképpen a kibocsátott forint-vásárlóerő megfelelő árualappal találkozzék. Ez r. forint értékének megőrzése szempontjából alapvető fontosságú. Amikor hitelképességről, fizetőkészségről beszélünk, nem hallgathatjuk el, hogy az utóbbi években számos vállalatnál tapasztaltunk fizetési zavart. 1980. január 1-től — a szabályozó- rendszerben bevezetett módosítások nyomán — a vállalatok egy részénél veszteségek alakultak ki. Másoknál a saját alapok nem nyújtanak fedezetet a korábban vállalt kötelezettségek teljesítésére, vagyis alaphiányok keletkeztek. A fejlesztési alaphiányok kialakulásában — a vállalati mellett — felelőssége van a hitelnyújtónak is. Ezek az esetek arra intenek bennünket, hogy gondosabban elemezzük a hiteligényekben ígért eredmények realitását. Óvjuk a vállalatokat olyan terhek vállalásától, amelyek később pénzügyi zavarokba torkollhatnak. A nehéz helyzetbe került vállalatok problémáinak áthidalására kormányunk a közelmúltban hozott határozatokat. A veszteség, illetve az alaphiány megszüntetése elsősorban az érintett vállalat és szövetkezet feladata. Mozgósítaniuk kell tartalékaikat, kockázati alapjukat, szükség esetén az amortizációjukat is. Ha mindez nem elegendő, felül kell vizsgálniuk fejlesztési elgondolásaikat, lehetőségeikhez igazítva szándékaikat. Azok számíthatnak segítségre, akik kidolgozott, reális programmal biztosítékot adnak arra, hogy a gazdaságos tevékenység rövid időn belül helyreáll. Ilyen esetben — átmeneti időszakra — a bank hitelt nyújt, a korábbi kölcsönök törlesztését prolongálja. Ahol azonban e feltételeket: a vállalat, nem képes megteremteni, ott. a gazdaságtalan termelés beszüntetésétől, a vállalat beolvasztásától — végső esetben —, felszámolásától sem szabad visszariadni. Nemzetközi gazdasági kapcsolatainkban alapvető helyet foglal el a szocialista országokkal való együttműködés, amelynek finanszírozásában részt, vesz a KGST- országok két közös bankja. Ezek munkájában, illetve irányításában közreműködünk. A Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bank bonyolítja le a tagországok egymás közti transzferábilis rubelelszámolásait. Magunk' is igénybe vesszük e bank hiteleit, más alkalommal pedig mi nyújtunk hiteit a banknak. A Nemzetközi Beruházási Bank a tagországok egyes beruházásaihoz nyújt hosszabb lejáratú hiteleket, s így mi is vetítünk fel kölcsönöket, egyebek között az orenburgi gázvezeték magyar szakaszának építéséhez. A szocialista országok pénzintézeteivel és a KGST-orszá- gok közös bankjaival továbbra is a helyesnek bizonyult elvek és gyakorlat alapján miiködünk együtt. Gazdasági érdekeinknek megfelelően — a kölcsönös előnyök érvényesítése mellett — tartunk fenn kapcsolatokat a tőkés bankokkal. Gazdaságfejlesztési céljainkra eddig is vettünk fel, és ezután is szándékozunk felvenni hiteleket.. Az V. ötéves terv időszakában a felvett kölcsönökből finanszíroztuk az exportkapacitások bővítésére irányuló akciókat. Mi fejlesztési, beruházási célra veszünk lel tőkés hiteleket, ami biztosítja, hogy a visz- szafizetésre a fedezet időben rendelkezésre álljon. Hitel- felvételi politikánkban továbbra is ezt az elvet követjük. Az egyensúlyra törekvő gazdaságpolitikából következik az a cél, hogy adósságállományunk növekedése mérséklődjék. Sőt: a további években módunk legyen az adósságállomány csökkentésére. Ennek elérése azért is fontos érdekünk, mert népgazdaságunkra jelentős terhet ró az utóbbi években megnövelteden kamatok kifizetése. A kivitel fokozása együtt jár azzal, hogy mi is adunk hiteleket más országoknak. Kölcsönnyújtásaink — a nemzetközi szokásoknak és normáknak megfelelően — leginkább gépexportunkhoz kapcsolódnak, s a nemzetközileg szokásos feltételeket érvényesítjük. Hazánkat a nemzetközi pénzpiacon jó hitelképességű országnak minősítik. Ebben elsősorban hazánk politikai stabilitása, egyensúlyra törekvő gazdaságpolitikája játszik alapvető szerepet. Hozzájárult ehhez kereskedelmi és fizetési mérlegünk utolsó kél. esztendöbeli gyors és nagyarányú javulása is. Árfolyam-politikánkban továbbra is a forint viszonylagos értékállandóságának megőrzését, a külső inflációs hatások mérséklését tartjuk fő célunknak. Az árfolyam- politika eszközeivel, a forint, egységes árfolyamának megvalósításával is a gazdasági tisztánlátás elősegítésére törekszünk. Arra, hogy nemzed valutánk egyre magasabb szinten tölthesse be a pénz funkcióit. Ez meggyorsíthatja gazdasági struktúránk kívánatos átalakítását, a hatékonyság növelését és a népgazdaság egyensúlyának szilárdítását. Beszámolójának befejező részében az MNB elnöke elmondotta: A Magyar Nemzeti Bank 1980. évi mérlege szerint a bank vagyona és követelései — ideértve az arany-, a valuta- és a devizakészleteket, az értékpapírokat — kereken 582 milliárd forintot képviseltek. Az 1980. évi nyereség mintegy 10 milliárd forint volt, s az összeg zöme az állami költségvetésbe kerül — mondotta. Az államtitkári tájékoztatóhoz hozzászóló nem jelentkezett, határozathozatal következett : az országgyűlés egyhangúlag tudomásul vette a Magyar Nemzeti Bank tevékenységéről elhangzott tájékoztatót. Ezzel az országgyűlés tavaszi ülésszaka — amelyen Apró Antal, Cservenka Kéretlené és Péter János felváltva elnökölt — befejeződött. Képünkön: cit ülésterem
