Észak-Magyarország, 1981. április (37. évfolyam, 77-100. szám)
1981-04-17 / 90. szám
VILÁG PROLETÁRJAI.-^ EGYESÜLJ ETEK I AZ TVTSZMP BORSOD-ABAÜJ-ZEMPt.ÉN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXVII. évfolyam, 110. szám Ära: 1,40 Ft Péntek, 1981. április 17. EGYÉN IS VAN, NEMCSAK TÁRSADALOM (4. old.) SZÁMÍTOTTAK a sikerre (5. old.) RÁDIÓ- ÉS TV-MÜSOR (7. old.) Az országgyűlés tavaszi ülésszakának napirendjén A drótműbsn Mepjitstták az államipzgatási törvényt Beszámolt ötéves tevékenységéről a Magyar Nemzeti Bank J Csütörtökön délelőtt 11 órakor a Parlament■ ben összeült az országgyűlés. Törvényhozó tes- 1 tületünk tavaszi ülésszakán részt vett Losonczi i Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsá- ' nak elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista | Munkáspárt Központi Bizottságának első titká- i ra, lázár György, a Minisztertanács elnöke. Ott | voltok a Magyar Szocialista Munkáspárt Poli- i tikai Bizottságának más tagjai, a Központi El- [ lenörzö Bizottság elnöke, a Központi Bizottság ■ titkárai, valamint az Elnöki Tanács és a kor- ' mány tagjai. i A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a , budapesti külképviseletek több vezetője és I lagjaApió Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta i meg az ülésszakot Bejelentette, hogy az Or- 1 szágos Választási Elnökség benyújtotta az idö- , közi választásról széló jelentését, amelyet a > parlament jogi, igazgatási és igazságügyi bi- , zottsága tudomásul vett, s a választási jegyzö- i könyv alapján megvizsgálta a Budapest 33. [ számú választókerületben megválasztott Maróthy László országgyűlési képviselő megbízólevelét. A bizottság megállapította: a megbízólevél a törvényben előirt feltételeknek mindenben megfelel, ezért javasolja o képviselő igazolását. Az országgyűlés az Országos Választási Elnökség jelentését tudomásul vette és Ma- róthy László országgyűlési képviselőt igazoltnak jelentette ki. Ezt követően az országgyűlés tudomásul vette az Elnöki Tanács jelentését a legutóbbi ülésszak óta alkotott törvényerejű rendcletekröl, majd elfogadta az ülésszak tárgysorozatát: 1. Az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény módosítására és egységes szövegére vonatkozó törvény- javaslat. Előadó: dr. Markója Imre igazságügy- miniszter. 2. A Magyar Nemzeti Banknak o: ötödik ötéves tervidőszakban végzett tevékenységéről szóló tájékoztató. Előadó: limór Mátyás államtitkár, n Magyar Nemzeti Bank elnöke. A napirendnek megfelelően dr. Markója Imre igazságügy-miniszter emelkedett szólásra. nem negyed századdal ezelőtt alkotta meg az országgyűlés. S hogy ez a törvény valóban milyen sikeres jogalkotás volt. a nagy nemzetközi érdeklődés és elismerés mellett mi sem bizonyítja jobban, mini az. hogy most. amikor 24 év után elhatároz.luk megújítását, rendelkezéseinek jelentős részét változatlanul hagyhattuk. A módosítás természetesen a régihez képest lényeges újításokat is tartalmaz. A törvényjavaslat igyekszik. meghatározni az államigazgatási eljárásnak azokat az alapelveit, amelyek érvényesítésé döntő követelmény a közigazgatásban. Ilyenek például: a szocialista demokratizmus, a törvényesség és a humanizmus érvényesítése; az ügyíelek jogainak és jogos érdekeinek tiszteletben tartása és védelme; a kötelezettségek teljesítésének, az állampolgári legyeiéin betartásának megkövetelése; a társadalmi, a csoport- és az egyéni érdekek összhangjának a biztosítása; a feladatok ellátásaiban a lakossági közreműködés igénylése, az ügyintézésben » hatóság es az ügyfél l'pkozo*»:, együttműködése; a törvény előtti teljes egyenlőség, a megkülönböztetés és részrehajlás nélküli ügyintézés; és végül a gyors, egyszerű és színvonalas hatósági munka megvalósítása. A javaslat arra törekszik, hogy az államigazgatási eljárást — amennyire ez indokolt és lehetséges — tovább egységesítse. Ezért a javaslat hatálya ezentúl — a szabálysértési eljárást kivéve — valamennyi államigazgatási eljárásra kiterjed, és a törvény rendelkezéseitől csak ott lehet el telni, ahol ezt ez a törvény kifejezetten megengedi. A javaslat valóban csak kivételes eseiekben, a honvédelmi, a devizahatósági, a külkereskedelmi igazgatási, valamint a társadalombiztosítási ügyekben látja indokoltnak az államigazgatási eljárás általános szabályaitól való részbeni eltérés lehetőségét biztosítani, itt is (Folytatás a 3, oldalon) Dr. Markója Imre beszéde Egyszerű és gyorsai ügyintézést A törvényjavaslat célja az államigazgatási eljárás korszerűsítése. Elfogadása és törvényerőre emelése fontos hozzájárulást jelenthet ahhoz, hogy közigazgatásunk szükséges megújulási folyamata folytatódjék, és mai életünk követelményeinek megfelelően mindinkább kibontakozzék — mondotta bevezetőben dr. Markója Imre. Részletesen szólt az, állam- élei. a közigazgatás fejlesztése szempontjából a legfontosabb kérdésről, a szocialista demokratizmus elmélyítéséről. A jövőben a demokratizmus formáinak további gazdagítása mellett, mindinkább a demokrácia kiszélesítésének tartalmi elemeire kell a figyelmünket összpontosítani. Arra, hogy meglevő demokratikus intézményeink — a formalizmus és a bürokratizmus jegyeitől maradéktalanul megszabadulva — magas színvonalon működjenek, a lakosság mind szélesebb' rétegei aktívan és tudatosan éljenek a közéleti tevékenységbe való bekapcsolódás lehetőségével. Az államétól fejlesztésének igen fontos kérdése a demokratikus centralizmus elvének következetes megvalósítása is. Pártunk XII. kongresszusa a társadalomirányítási, államigazgatási rendszer' korszerűsítésével ka peso la tba n nyomatékosan felhívta a figyelmet arra. hogy minden szinten javítani kell a döntési rendszert, a döntések végrehajtásának az ellenőrzéséi, növelni kelj a felelősségéi'/.elet, s biztosítani kell a beosztással együtt járó felelősség következetesebb számonkéréséi. A Minisztertanács, elhatározta, hogy intézkedéseket kell kidolgozni a döntési mechanizmusok korszerűsítése és . egyszerűsítése, valamint annak érdekében, hogy az irányítást végző szenék és s helyi szervék döntési jogköre pontosabban elhatárolódjék egymástól. A döntési és a felelősségi rendszer javításához hasonlóan a kongresszusnak igen fontos gondolata volt. az is, amely az államétól továbbfejlesztése érdekében szükségesnek tartja az ügyintézés egyszerűbbé, gyorsabbá tételét, a határozottabb fellépést a bürokrácia minden jelensége ellen, így a túlszabályozással szemben is. A közigazgatásban jelent- kezű bürokratizmust csak úgy lehet: véglegesen leküzdeni, ha: folyamatosan korszerűsítjük és egyszerűsíti ük az államigazgatás működését és szervezetét, a feladat- és hatásköröket; pontosan, a modern irányítási és vezetési elveknek megfelelően úgy állapítjuk meg, hogy az érdemi ügyintézés minél közelebb kerüljön a lakossághoz. A bürokratizmus elleni harc sikere jórészt az igazgatási apparátusok dolgozóin is múlik. A többségben levő jók példája mutatja, hogy a kellő felkészültséggel és hivatástudattal végzett munka a bürokratizmus ellen is hat, a gyenge minőségű és lélektelen ügyintézés viszont csak növeli a bürokráciát. Emiatt is törekszünk arra, hogy a köz- igazgatásban a reális szükségletekhez igazodó létszámú és kiválóan felkészült gárda dolgozzék. A továbbiakban dr. Mar- kója Imre hangsúlyozta, hogy a lakosság igényeinek, szükségleteinek mind színvonalasabb kielégítése érdekében a jövőben erősíteni kell az igazgatás szervezési-szolgáltató jellegét. A hatósági ügyintézésről elmondotta: e munka ma sok vunatkozásban eléggé bonyolult és még nem vált olyan szolgáltatássá . vagy szolgálattá, amely minden idegszalávál az össztársadal- ■'•ni, a lakossági érdekek szem előtt tartásával dolgozik, éspedig úgy, hogy minél kevesebb legyen e tevékenység idő- és költségráfordítása, s a hatósági ügyintézésben érinteti állampolgárok és állami, gazdálkodó szervezetek zavarása. Az. államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvényt csakKódár János és Gáspár Sándor oi ülésterembe« Korost László és Kovács Imre dróthúzó szakmunkások a December 4. Drótmüvek huzalmü II. gyáregységének húzóüzemében ötdobos sorozathúzó gépen a rovátkolt betonacélhuzalt daru segítségével leemelik a dobról. Ez o tajta acélhuzal a betonelemgyárak részére készül. Befejeziitt az NSZEP kongresszusa A Nemet Szocialista Egy- ségpárí. vezető szerveinek megválasztásával cs ütörlökön befejeződött a párt X. kongresszusa. A délelőtti zárt ülésen a kongresszusi küldettek megválasztottál: az uj Központi Bizottság és központi revíziós bizottság tágjait, majd a KB a maga soraiból megválasztotta a vezető szervekéi. A választás eredményét Erich Honecker ismertette a kongresszusi küldöttekkel. Az NSZEP KB főtitkárává ismét Erich Honeckert választották meg. Kommunista szórta Százmilliónál több dolgozó részvételére számítanak a Szovjetunióban a hét végén, a kommunista szombaton. A kialakult hagyománynak megfelelően, a szovjet dolgozók Lenin születésének közelgő évfordulója tiszteletére rendezik meg az önkéntes munkanapot, amelynek jövedelmét egyébként, ugyancsak a hagyományoknak megfelelően, nagy fontosságú szociális és kulturális létesítmények felépítésére, berendezésére fordítják. Ilyen eszközökből létesült például a moszkvai onkológiai központ, a világ egyik legkorszerűbb rákkutató és gyógyító intézménye, és sok más egészségügyi intézmény, bölcsőde, óvoda, kulturális központ. Zaro beszedőben Ench Honccker, az NSZEP KB főtitkára méltatta a hátnapos pártkongresszus jelentőségét és újból hangsúlyozta, hogy az emberek javára, a nép boldogu iására következetesen végrehajtják az NSZEP határozatait. A part a nyolcvanas évekre kijelölte a továbbhaladás útját. Erich 'Honecker rámutatott, hogy e feladatok végrehajtásához békére van szükség. Az NSZEP KB főtitkára hitet tett a nemzetközi szolidaritás elmélyítése, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom összeforrottsá- gának erősítése mellett. i a Szovjetunióban A kommunista szombaton az üzemek többségében rendes munkanapot tartanak, igen sok helyen a megtakarított anyag és energia használásával. Az ünnepi műszakra tízezrek tettek személyes felajánlást és vállalták; hogy a normális napi feladatnál többet teljesítenek. A városok, falvak lakói a kommunista szombaton a tél okozta károk eltüntetését, lakóhelyük környékének megszépítését vállalták. A Szovjet Szak- szervezetek Központi Tanácsa pontos listát vezet a kommunista szombat eredményeiről, jövedelméről, s az így szerzett összegeket átadja a szociális létesítmények: fejlesztési alapjának.
