Észak-Magyarország, 1981. március (37. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-10 / 58. szám

£SZAK.MAG¥ARQESZAG 4 \ A képernyő előtt itteni otthonteremtés címmel köszöntötte a Magyar Tele­vízió vasárnap kora este a nemzetközi nőnapot, a nőket. A fél­órás műsor — szerencsésen — eltért a szokványoktól. Nem a nők megváltozott társadalmi helyzetéről, szerepéről szólt, ha­nem családteremtő és -megtartó feladatukról, lehetőségeikről. A műsor egyik szereplője, Cseh-Szombalhy László családszo­ciológus bevezetőben arról beszélt — többek között —, hogy elő­térbe került a dolgozó nő, s lassan elfelejtettük szerepét a csa­ládban, ezt kellene ünnepelnünk. Az Itteni otthonteremtés című műsor ilyen megközelítésben irányította a néző figyelmet a nőkre. A szerkesztő-riporter Sütő Enikő és Szűcs László rendező olyan- nőket ültetett kamera elé, akik nem nálunk születtek, de családi kötődéseik révén magyarországi lakosok lettek, s már itt teremtenek otthont maguknak, illetve bemu­tatott egy olyan asszonyt is, aki magyar, ám férje jött idegen­ből. Kuba. a Szovjetunió, Angiid, a távoli Japán volt a szülői­hazája a négy itten otthont teremtő asszonynak, s ugyancsak Anglia az idehonosodott férjnek. Sütő Enikő részben közös, valamennyi szereplő együttes részvételével folytatott beszél­getésben, részben az asszonyok otthonaiban készített riportok­ban 'kereste a választ azokra a kérdésekre, amelyek a nők anya- és családösszetartó szerepét, az egyenjogúságot, az ott­honi munkamegosztást, a nevelési feladatokat, a nagymamák és a család kapcsolatát, s nem utolsósorban a különböző nem­zetekhez tartozó szülőktől származó gyermekek hovatartozását feszegették. E legutolsó kérdésre adott válaszok közül a japán Kása Ferencné válaszát feltétlenül érdemes idejegyezni: nem az a cél a gyermeknevelésnél, hogy felében japán és felében magyar legyen, hanem, hogy mindkettőben teljes értékű em­berré váljon és a békére nevelődjék. Az összeállítás egyébként sokszínűén mutatta be a nálunk otthont rakó nők életét, gon­dolkodását, felfogását, némi betekintést engedve abba is, hogy ugyanazok a kérdések hazájukban hol tartanak, s ez szá­munkra sem volt tanulság nélkül való. Interjú Németh Marika, a Fővárosi Operettszinház primadonnája, igen sokak kedvence. A képer­nyőn viszonylag ritka vendég, s kedvelői bizonyára ölömmel fo­gadják majd csütörtökön, a 2. műsorban jelentkező, Interjú című műsor főszerepében. Az elmúlt héten igen részletesen foglalkoztam a Századunk című dokumentumsorozattal. Az újabb adás, ismét megér egy­két mondatot: a Föld felett és föld alatt című hetvenöt per- cés részben viszonylag 'keveset kellett Bokor Péternek színé­szekkel eljátszatni, rekonstruálni, s az a kevés is cáfolhatatlan hitelű személyes emlékekre épült. D. Alfred Trenker volt az első gestapós német tiszt, aki Kaltenbrunner megbízásából kommandójával Magyarországra érkezett azzal a céllal, hogy magyar állampolgárokat a Német Birodalom nevében letar­tóztasson. Magyarországot 1944. március 19-én szállták meg a németek, s a magyar kormányzat csak négy nap múlva tudatta ezt hivatalosan az ország népével, de akkorra már ezrek ke­rültek a németek fogságába. Trenker igen pontosan emlékszik kommandójának munkájára és a kamerák előtt Bokornak nagyon részletesen beszámolt róla. Akárcsak dr. Wilhehn Höttl, áz egykori SS-Obersturmbahn£ührer, aki a németek ré­szére kedvező kormányváltozást hatalmi erővel biztosította és még Edmund Weesenmayer ténykedéseit i6 kevesellte. A foly­tatásban odáig jutottunk el, amíg Horthy Sztójay Dömét ne­vezte ki magyár mmiszterelnöOkké, akiről már hosszú évek óta mondták berlini követként, hogy nem hazánkat képviseli ■Berlinben, hanem fordítva. TrenkerméJ és Höfctlnél hitelesebb tanúk aligha kellenek arra, miként is kezdtek nálunk immár megszállóként berendezkedni a németek, kik voltak itthoni fő segítőik, s talán a következőkben arra is fény derül hasonló hitellel, milyen koUaborációra építhették terveiket a nácik. A feléhez érkezett a Soiohov regénye nyomán készült Csen­des Don folytatásos bemutatása. Az 1967—96-ban készük és a mozikban három részben játszott fűmet bizonyara sokan fogadjuk két évtizedes ismerősként,' érdeklődéssel és örömmel, még akkor is, ha lakásunkba sugárzottam talán kritikusabban is nézzük, mint hajdan a moziban tettük. A regényóriásra épült filmfolyam minden bizonnyal tízezrek érdeklődését kelti fel a regény iránt, de mi, a film régi ismerőn is hétről hétre izgalommal várjuk Grigorij Meljehov és a doni kozákság tör­ténetének fordulatait Alighanem md öregedtünk jobban a film mozibeli bemutatása óta, s nem a Geraszimov rendezte Csen­des Don. A Lehel kürtje Budapesten Budapesten, a Margitszi­getre költözik március végé­ig Lehel kürtje és vele a Jászság történelmének szá­mos emléke. Megrendezik a jászsági napokat a Thermál Szállóban. A múzeumi be­mutató „slágere” természe­tesen a több mint 800 éves, bizánci eredetű, finom mű­vű rajzolatokkal díszített kürt lesz, hiszen a Lehel ve­zér nevéhez fűződő legenda e szereplőjét hosszú évek óta nem láthatták a fővárosban. Ki mit tud? A Miskolci Gyermekpódi- ns teheteégkutató versenyt rendez 6 és 16 év közötti gyermekek számára. Nevezni lehet rajz, vers, próza, ének, hangszerszóló, zenekari köz­reműködés, bábjáték, művé- sssi torna, balett, akrobatika, bűvészet kategóriában márci­us 20-ig a miskolci Vörös­marty Művelődési Házban. t9W. mének» Ifi, leadd Ki foglalkozzon velük? Mitől nyugdíjas a nyugdíjas? Elsősorban persze attól, hogy megszűnt aktív kereső lenni. Megszűnt a munkavi­szonya. s nagy általánosság­ban másképp kell berendez­nie életét. Ami persze nem*is olyan könnyű dolog akkor sem, ha valaki készül rá. ha van hobbija, kedvenc elfog­laltsága. Ráadásul a nyug­díjas mivolt nem valami kép­lékeny, homogén közösséget jelent. Vannak köztük, akik valóban megfáradtak, s Vali­nak, akik megőrizték szellemi frisseségüket, aktivitásukat.' A . nyugdíjasokkal — togalmaz- ták meg a TIT Borsod me­gyei ügyvezető elnökségének ülésén — akkor foglalkozunk jói, helyesen, ha nem általá­ban hirdetünk még progra­mokat, előadásokat számuk­ra. Sőt, az sem mindig sze­rencsés. ha csak mint befoga­dókat, mint a klubok, az. is­meretterjesztő előadások hall­gatóit tekintjük őket. Külön­ben is, az ismeretterjesztés­ben valóban Sok idős, már nyugdíjas korú tevékenyke­dik. Sót, úgy tűnik, így job­ban is aktivizálhatók. A tár­sulat-statisztikai adatai sze­rint például országosan 1.9 százaléka a hallgatóknak 61 éven felüli. Borsodban csak 0,9 százaléka. Ha hozzátesz- szük, hogy a megye közel nyolcszázezer lakosából úgy száznegyvenszer a nyugdíjas, korántsem lehetünk elége­dettek. Mármint a velük vaíó törődéssel, foglalkozással be. Hiszen .a lakótelepi ma- . gányt ok viselik el a legne­hezebbet!. A klub megoldás — de nem az egyetlen, s talán nem is a lpgüdvözítőbb. A leg­inkább nyomasztó számukra az, hogy egyszerre mennek át az .aktivitásból a passzivitás­ba. A korábbi munkaadó fi­gyelme elfordul tőlük. Bor­sodban például egyedül g Le­nin Kohászati Művek az egyetlen nagyvállalat, amely úgy is foglalkozik régi dol­gozóival. hogy előadássoroza­tot rendez számukra. S a ha­gyományos témák mellett po­litikai, történelmi, sőt, mű­vészeti témák is „napirendre kerülnek”. Viszonylag példa nélküli' ellenben az, hogy az ismeretterjesztő előadásokra meghívják a nyugdíjasokat is. Pedig nyilván szívesen vennék, hiszen a tapasztala­tok is azt mutatják, az idő­vel gazdagabban rendelkező nyugdíjasok akkor a legak­tívabbak, ha nem maguk kö­zött vannak. Ebten aligha­nem nem a TIT-nek kell lép- ’ nie, felvetésüket viszont ér­demes megfontolni a válla­latoknál. Lévén, hogy szám­szerűségében növekvő réteg­ről van szó, korántsem kö­zömbös: milyen a közérze­tük? A közérzet pedig nem ki- ' zárólagosan anyagi kérdés! Sőt, ellenkezőleg! Többnyire nem az! Tényleg túl kell lép­ni azon — a társadalom­ban itt-ott felbukkan — a szemléleten, amely a nyug­díjast eltartottként kezeli. A „nyugdíjasság” is állapot, akárcsak a gyermekkor. Kedvezményes könyvvásár A nyugdíjasok gondjainak megoldásában — ebben egyetértettek az elnökség tagjai — mindenkinek meg­van a maga feladata. Az is­meretterjesztésnek is. Segít­het például azzal, hogy egészségügyi, jogi problémá­ikban „eligazítja” őket. A sa­játos, az életkorból adódó kérdéseiket jobb persze, ha egymás között vitatják meg. Jó fórumok ehhez a nyug- dijasklubok, amelyekből pél­dául Miskolcon is működik egynéhány. Például a Diós­győri Vasas Művelődési Köz­pontban — ez a klub egyéb­ként TIT-szervezésben indult hajdanán —, Perecesen, az­után a Vörösmarty Művelő­dési Házban. Rövidesen in­dul egy klub részükre az Avas-délen is: alighanem se­gítheti majd számukra a be­illeszkedést az új környezel­Több ezer könyvet kínál­nak majd a könyvesboltok es utcai sátrak március 9—28. között Borsod és Heves me­gyében. A Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat Bor­sod és Heves megyei bollcso- portja nagy tavaszi kedvez­ményes könyvvásáron .kínál böngészni valót a könyv bará­toknak. Az akcióba bevont valamennyi könyv 50 száza­lékos áron kerül forgalomba, szak-, ifjúsági és szépirodal­mi alkotások. Zömmel 1978 és azelőtti évek kiadványai, de lesz a válogatni valók kö­zött 1979-ben és 1980-ban ki­adott, mű is, A tervek sze­Csakhogy a fiatalokra min­dig több jut a figyelemből. Hazánkban ma körülbelül kétmillió nyugdíjas él- Szá­muk növekvő. Nyilvánvaló társadalmi érdek, hogy ne a társadalom mellett, hanem a társadalomban éljenek. A ve­lük való törődés, foglalkozás' valóban társadalmi feladat, amelyben nemcsak a külön­böző szervezeteknek, hanem az egyes embereknek is meg­van a maguk tennivalója. Nyilván a Tudományos Isme- rettei'jesztésj/iek is! Nos. a le- 1..tőségeket es a feladatokat egyszer számba venni — ez sem csekélység. Tegyük hoz­zá, az elnökségi ülésen hang­zott el, ismeretterjesztési te­rületen elsőként nálunk, Bor­sodban tprtént ez meg. Nos, ez biztotó. S alighanem nem­csak városi szinten. Hiszen a megyében számos község­ben csak az öregek marad­nak. Velük nyilván nem a gyümölcsfa metszéséről kel­lene, lehetne elbeszélgetni. De hogy velük is jó lenne, ahhoz talán kétség sem fér ... S ugyanezen az elnök­ségi ülésen^ hangzott el: az edeiényi járás 25 falujában nem tartottak semmiféle elő­adást ... A lehetőségek meg a feladatok is kimeríthe-, tetlenek .. .. Csutorás Annamária rint egy-egy bolt dolgozói ebédszünetben felkeresnék a nagyobb üzemek dolgozóit a könyvvásár darabjaival. Hogy elkerüljék az első hét felfo-; kozottabb érdeklődését, bizo­nyos időnként cserélik a bol­tok készleteit egymás között, így több lehetőség nyílik a válogatások változatosságára. Miskolcon a Tanácsköztársa­ság lakótelepen, a Centrum Áruház előtt, valamint a Sze­mere utcán állnak majd a könyvsátrak, és természete­sen minden könyvesboltban megtalálhatók lesznek a há­romhetes tavaszi könyvvásár darabjai. Vezető állás Irta: Todor Dimov r Közeledik hús vét, amely sok egyéb mellett egy nagy , „nemzeti mozgalom”, a ké­pes üdvözlő lap küldésének „ünnepe” is. Megnövekszik ilyenkor a kereslet az üdvöz­lő lapok iránt, bár igen sokan az utolsó napokra hagyják jókívánságaik postára adá­sát. A Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata a közelgő húsvétra közel százféle ké­peslapot jelentetett meg, mintegy 14 millió példány­ban. Ezek között vannak szabvány képeslapok, külön­böző méretű borítékos, össze­hajtott lapokra nyomott gra- j fikák. A témák meglehető­sen behatároltak, többségben 1 a húsvéti tojás és a nyuszi jelentkezik a fotókon és raj­zokon. A lapok színes fotói e témákat variálják, a borí­tékos kártyák grafikái szin­tén. Ez utóbbiak alkotói kö­zött olyan neves grafikusok találhatók, mint Fery Antal, Katona Györgyi, Hajnal Gab­riella és mások, a képeslapok fotóit Szelényi László, Inkey Tibor, Mohácsi Miklós és más ismert fotósok készítették. A 14 millió képeslap azt jelen­ti, hogy az országnak csak­nem mindég lakosá másfél* új kiadású húsvéti üdvözletei küldhet — természetesen a február elseje óta érvényes postai díjtételek mellett. (b) Színhely: egy pályaudvari resti. Az asztalnál két ember ül: az egyik jóféle, divatos öltönyt visel, a másikon ko­pott, légi ruha van. Az egyik ember jóindula­tú, magabiztos, tempós moz­gású. A másik a szék szélén kuporog, és aggódva pillant- gat az órájára. — Csak le ne késsem a vo­natomat — dünnyögi —, az ember esetleg nem hallja meg, amikor a hangosbeszé­lő bejelenti. — Meghalljuk — válaszol a szomszédja. — Végső eset­ben taxival megyünk. — Taxival? — ijedezik a bizonytalan útitárs. — Hiszen ez... • — Sebaj, kifizetem. A bizonytalan útitárs tisz­telettel pillant szomszédjá­ra: — Bizonyára küldetésbe megy? — Kerületi tanácskozásra. — Valamelyik nagyüzem vezetője? — Mondhatjuk így is. — Én pedig sehogy sem tu­dok előrejutni ... A munkám sem érdekes, és semmi moz­gás nincs ... Ott lebzselek az irodában, és semmi hasz­na... — Idefigyeljen — mosolyo- dik el a mágabiztos utas . —, ha akarja, magamhoz ve­szem. Nekem emberekre van szükségem. De nem akármilyenekre. Elsősorban olyanokra, akik képesek a vezetésre, értik a módját, hogy magukkal vonják a kol­lektívát. Hogy áll maga ezen a téren ? A bizonytalan utas izgal­mában kissé' felemelkedik a széken: — Hát én .. . Úgyszólván mindig erről ábrándoztam: hogy másokat vezessek ... — Hát ez remek. A máso­dik fontos tulajdonság: hogy fegyelmet tudjon tartani a kollektívában. A szigorúság. Hogy senki se maradjon le, senki se kallódjon el. Érti? — De hál mit is beszél? Ha tudni akarja, én gyer­mekkorom óta a fegyelemről ábrándozom! Semmiféle la­zaságot nem tűrök! Én a leg­szívesebben mindig csak kö­telékben menetelnék. — Kötelékben ... Ez ná­lunk talán mégsem megy — mosolyodik el a magabiztos utas. — A fegyelem azonban a legelső dolog. —: Micsoda szerencse, hogy találkoztunk! Világéletemben ilyen főnökről álmodtam: szigorú legyen, de igazságos! — Hát. valósággal hízeleg. A mi kollektívánkban ilyes­mi nem szokás., Hátha vala­melyik netán elkottyant va­lamit... Nos, hát? A fizetés egészen tűrhető, havi 400 és 600 között... — Leva? — ugrik fel a té­tova utas. — Nem is sztotinka! De figyelmeztetem, sok a mun­ka, nagy a nyáj . . . — Hehehe ... Milyen mu­latságosan mondja: nyáj... — Miért volna mulatságos, hiszen valódi nyáj. — Felőlem legyen nyáj. Persze, érezni lehet, hogy maga szigorú vezető, de . . . — Semmi’ „de”. A nyáj az nyáj. Ha pontosabb akarok lenni, akkor juhnyáj. Én pe­dig a fő számadó juhász va­gyok. — De hát... Hiszen ma­ga ... üzemvezető ... — Ugyan, miért ne vol­nánk mi üzem? Állattenyész­tési nagyüzem... Nos hát, beáll hozzám juhásznak? A bizonytalan utas sértő­dötten felállt, és szótlanul a kijárat felé indult. JAVÍTÁSÁT, KARBANTARTÁSÁT, HITELESÍTÉSÉT, Vállaljuk továbbá üzemanyag- és fűtőolajkutak TARTÁLYOK TISZTÍTÁSÁT telepítését. MUDEK SZERVIZ 3508 Miskolc, Csaba vezér u. 21. Tel.: 13-809

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents