Észak-Magyarország, 1981. március (37. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-10 / 58. szám
1981. március 10., kedd ESZAK-MAGYARORSZAG 5 Az encsi járás ötezer gyermekének a területi iskolafogászatot. Szikszón, az úgynevezett Betánia óvoda középső cso'- porlosai hetente egyszer, örvendezve várják a fogász doktor bácsit, aki, ha jön az ápoló nénivel, hoz olyan fogkrémet, ami megpirosodik, ha fogat mosnak vele. és a doktor .bácsi még mesélt is egyszer, mert szépen megkérték. * — Igazán fontos, hogy megszokták a fehér köpenyt, s már nem félnek a riaszt- gatásoktól, ami sajnos, meg mindig övezi a fogászokat is. Élvezettel mosnak fogat a fluoros krémmel, természetesnek veszik, hogy a fogorvos gyógyít — mondja dr. Oláh Béla járási vezető fogász főorvos, akiről az a hír járja, hogy valami újat próbál megvalósítani az encsi járásban, az iskolafogászat terén. A hónapokkal előzőleg kezdett munka nem várt eredményeket hozott és hoz. — Alapvető gond az apró- falvak egészségügyi ellátása. A járásban szanaszét-helyezkedő falvakból érkezők — szinte kétlakiak az ingázás miatt — sajnos nagyon rossz fogakkal érkeznek. Majdnem mindig, a fog szempontjából az utolsó esetben, a húzásra. Nagyon ritka az, aki rendszeresen kezelteti a fogát. Ez vonatkozik a gyerekekre is. akiket ha hoz, akkor a szülő hoz — ezzel egy napot veszít a munkából, mert ugye, akkor még elintéz ezt is, azt is —, de ha folyamatos kezelést igényelne a gyerek, azt már kevés esetben járják végig, mert ha nem fáj, akkor ugye, minek... Grafikonokat, összesítéseket vesz elő, számsorok, .nevek, orvosi ügyeletek helyei sorakoznak az íveken, kirajzolódik á „módszerkészlet az aprófalvas települések is- kolatogászatának szervezéséhez”. A program magába foglal egészségnevelést, gvógysze-' rés prevenciót, konkrét fogászati ellátást. — amiből jobbat és többet tudnak végezni — és a. helyi, pontosabban Hetvenhét faluban 8ÜÜU gyermeket látnak el, lil iskolában 55U0 gyereket négy fogorvos és besegít két körzeti orvos. A komplexmunkában segítenek a vöröskeresztes tanárelnökök. a negyven körzeti védőnő a gyógyszeres prevencióban és az egészség- nevelésben. Kísérletként 10 iskolában és 10 óvodában „Elmex-geleé” gyógyszer- pasztával mosnak fogat a gyerekek, ami a magas fluo- ridtartalma miatt megelőző „gyógyfogmosás”. A tapasztalatok nagyon jók, a gyerekeket érdekli, szeretik, különösen a legkisebbek. A negyedik-ötödik-hatodik osztályos gyerekeket már a szisztematikus fogászati ellátással ' gyógyítják. Minden gyereknek van egy kartonja, vizsgálati lapja, amire az évek .folyamán rákerülnek a vizsgálatok észlelései. A | területi vizsgálatok után busz szállítja a gyerekeket, — meghatározott időben, nem iskolaidő helyett — a kezelési helyre, ahol egy napon hat fogorvos látja el őket. A hetedik-nyolcadik osztályosoknak sajnos, nem tudták így megoldani a/. ellátását, ők spontán jelentkeznek és jelentkezhetnek a szak- rendeléseken. Ha a kísérlet beválik, mire a most kezelt gyerekek nyolcadikosok lesznek, az ő fogaikkal már kevesebb baj lesz és bátrabban keresik fel á fogorvost. Az óvodás korúak és az 1—3. osztályosok Elmex-es kezelést kapnak, itt speciális szakvizsgálatokat is végeztek, milyen eredményre vezet a fluoros kezelés. Az új fogászati ellátás az elmúlt ev novemberétől indult meg az ,encsi járásban. A kezdeti gondokon túllépve — az autóbusz megszerzése — zavarmentes az országban egyedülálló preventív hálózat megszervezése és az iskola fogászati munka. Köpöczi Edit Indulásra kész a kavicsflotta Befejezték a téli nagyjavítást és indulásra készen áll a nyékládházi kavicsbánya kotróhajó-flottája. A hidro- pneufnatikus kotróhajók és más g'épy berendezések felújítására 10 millió forintot költöttek. Nyékládházán, a 3-as számú főútvonal közelében elterülő tórendszerből termelik ki a kavicsot,. Idei tervük több mint kétmillió köbméter kavics kitermelését irányozza elő. A kislakásépítés várható növekedése miatt az idén a lakossági vásárlások élénkülésére számítanak. Ezért az igények jobb kielégítésére új szolgáltatási formát vezetnek be. A vasútvonalak mentén depókat létesítenek és így a vásárlók közelebbről szállíthatják el a kavicsot. A jobb ellátást szolgálja a Volán Vállalattal kötött megállapodás is, amely szerint a kavicsfuvarokat a Volán az építkezőknek bizománybán házhoz szállítja. Vadászruhák Csurgóról A Somogy megyei csurgói Napsugár Ipari Szövetkezet új termekkel bővítette választékát. Az országban egyedül itt varrják a kéményseprők íekete öltözékeit, s nagy tételben csak itt készülnek a vadászruhák is. Az új termékre már megérkeztek a megrendelések. A kéményseprőknek 300, a vadászoknak 200 komplett öltözéket készítenek, az utóbbiakból valószínűleg külföldre is szállítanak. „Magad uram, ha szolgád nincsön?...” tr A magánerős építkezésről volt szó Az elmúlt héten a Miskolc városi Tanács elfogadta az idei esztendő költségvetési és fejlesztési tervét. A fejlesztési alap jelentős részét célcsoportos lakásépítésre fordítják. Ebben az évben az 1726 újbnnan átadandó lakásból — tervek , szerint — H48-at magánerőből építenek meg. A lakásépítésen belül érthetően a figyelem középpontjába kerüli napjainkban a magánlakás-építési akció. Erről, és a magánerős építkezés során fplmerülö nehézségekről tanácskoztak a közelmúltban az építtetők és az építkezésben részt vevő vállalatok képviselői Miskolcon, a Hazafias Népfront Miskolc városi Bizottsága és a Miskolc városi-járási Népi Ellenőrzési Bizottság által szervezett összejövetelen. A magánerős építkezéshez, társasházépítéshez jelentős támogatásra van szükség. Ez azonban nem elég, a tanácsok, hivatalok összehangolt munkája is szükségeltetik, hogy ne forduljon elő olyan eset, amelyet az egyik felszólaló mondott el: 1977-ben vásárolta meg telkét a város peremén, amelyre az építkezéshez szükséges eki-i építési engedélyt a kerületi hivataltól meg is kapta. Később a városi tanács visszavonta az engedélyt, mivelhogy ezen a területen sorház építését tervezik ... Lassan négy év telt el, és az építés azóta is áll. S hogy mennyire nem zökkenőmentes egy magánház, vagy társasház megépítése, azt ismét egy példával igazoljuk, amely ugyancsak ezen az összejövetelen hahgzott el. Jóllehet, aki elmondta, már saját házában lakik, mégis tanulságos ismertetni, mi is történt addig: A tizenkét lakásos társasház építésébe történetünk hőse a kivitelezéskor kapcsolódott be. Ez a kivitelezés meglehetősen sokáig tartott. Kisiparos nem vállalta a munkát, hiszen számára nagy feladatról volt szó. Vállalatoknak viszont túl kicsinek bizonyult ugyanez a feladat. Amikor az engedélyezett terv birtokában a BÁÉV-hez fordultak segítségért, közölték velük: ebből a szerkezetből nem vállalhatják a kivitelezést. Ha viszont áttervezhetik, akkor igen. Ez megtörtént, csakhogy az alapozást maguknak az építtetőknek kellett elvégezniük, amelyet közös megegyezéssel, félve a maguk okozta kontármunka hátrányaitól, elvetettek. Ezért másik céget kerestek tel kivitelezőnek, akik egy másik szerkezetből, újonnan elkészített terv — és természetesen újítás — alapján kezdték meg a munkát. A szerkezetek összerakása, a vízvezeték bekötése után azonban még hátra volt a vakolás, amely ismét csak bosszúságot jelentett a társasházak tulajdonosainak. A nagynehezen megtalált maszekot el kellett küldeniük, így azután mindenki úgy fejezte be házát saját erejéből, ahogy tudta. Mindebből kicsendül az óhaj, korántsem elegendő egy közművesített terület biztosítása a magánerős építkezőknek. Valamiféle biztosilékre várnak a kivitelezésnél is. Mert. ha jól belegondolunk, a magánlakások építtetőire ma még igencsak illik, a „Magad uram, ha szolgád nincsen 1” szólás. Márpedig egy-egy családi ház felépítése öt-hatszázezer forintba kerül a vállalkozónak és ezért a pénzért jogosan vágyhat az eddiginél nagyobb támogatásra. Monw Márt» Borjúmustrón. A márciusi ónodi vásár talán legforgalmasabb helye — a kép is bizonyítja — a szarvasmarha-vásártér volt. Ónodi vásárfia Azt mondják, minden vásárnak megvan a maga forgalomgörbéje. Az ilyen márciusi vásárok esetében reggel 7 óra tájban kezd emelkedni a képzeletbeli higanyszál, úgy' tíz óra felé éri el a tetőfokát, onnan kezdve pedig íokozatosan zuhan visszafelé. Azt pedig a népi bölcsességek könyve állítja — cáfolni képteienseg —, hogy a vásárt mindig a maga napján kell felkeresni. Vagyis például az . ónodi márciusi vásárt a hónap első csütörtökén. Akkor van a napja, s nem máskor! És elmélkedhetünk tovább is, hiszen a szakértők szerint a vásárba mindig kétféle ember megy: az egyik okos, a másik nem. Ez utóbbit ostobának is szokták emlegetni. Olyan, akit becsapnak, lóvá tesznek, szóval, akinek legfeljebb a vásár végén jön meg az esze. Azt már a malacvásár forgatagában bizonygatta nekem a körömi Varga István, hogy a vásárban az eladó mindig olcsónak, a vevő mindig' drágának tartja az üzletet. Ezt mint eladó nehezményezte, s bizonyságul a szekéren levő, négy eladatlan süldőjét mutatta. Bizony, az 50 kilós malacokért, főleg a 2500 forintos kikiáltási áruk miatt, nemigen kapkodtak. Lám, mily’ igaz: kettőn áll a vásár! S eladni, alkudni, igen-igen tudni kell. Soltész Gyula — Hajdúnánásról jött — ezt cáfolandó, hamar üzletet kötött. Bár így, utólag, az az érzésem, nem túlzottan elégedett önmagával. A kéthetes borjúért, amit szembejőve! vezetett, már sokallta a 4200 forintot. Erre mondják, késő bánat.. . Nagy László, a pecsenyesütős érdektelenségével eközben azt magyarázta: azóno- ,di vásárok közismerten ol- csóak. Következésképp itt vásárolni érdemes. Mások — éppen a vásárolni szándékozók — nem osztották ezt a véleményt. S például az egy pár választási malacért sokallták a 2000— 2500 forintot. Rácz Józsefnek Miskolcról viszont más baja volt. Mint mondta: öt malheot vett kilencezerért. Meg is kötötték az üzletet annak rendje, módja szerint. Erre az eladó vissza akarja adni neki a pénzt, mivel közben akadt egy vevő, aki többet ígért. — De én nem hagyom any- nyiban — perelt kipirulva, s elrohant rendőrt keresni. Hát ilyen a vásár! Mások . persze, másként látták. Például Tatár Sándor, a jegyellenőr azt mondta: — Negyvenöt éve vagyok cé- dulás az ónodi vásárban. Ez kérem mindig híres vásár volt. A régiek azok igazán nagyok voltak, de higgye el. ez a mostani som rossz.-w Hurka, kolbász, loci pecsenye. A vásár elválaszthatatlan tartozékai. S aki mindezt biztosítja, Nagy László pecsenyesütő. A „névtelen’* kosárfonó másképpen vélekedett: — Rossz vásár, Nem kell a kosár a kutyának sem ... Katona József, az egyek! cipész sem volt túlzottan boldog: — Látja, itt van ez a sok csizma. Még azt sem kérdezték meg, minek hoztam ... Tény, a nagy forgalom az állatvásárt jellemezte. Az út túloldalán a kirakósok eléggé unatkoztak. Se a cipésznek, se a pulóveresnek, se a kalaposnak nem volt jó napja. Sőt, még a kötélgyártó Polgárról sem dicsekedhetett. Egy bácsika a Nyírségből, gyönyörű almát kínált, de nemigen álltak meg előtte. — Nem jó árut hozott — tréfálkoztunk vele. — Látja, amott, a kollégája előtt, hosz- szú sor áll... Igaz, a kolléga más gyümölcsöt árult. Szilvát. Azt is folyékony állapotban ... Igazolódott a forgalomgörbe. Tíz óra után a tehénbőgéssel, malacvisítássa! egyre több autó hangja is keveredett. Az üzletek zöme megköttetett. A messziről jöttek szedelőzködtek. A vásár sodrából egy Zsiguli (IK 58—10-es rendszámú) araszolt kifelé a műútrá. Csomagtartójában — a teteje csak spárgával rögzített — kéthetes borjú feküdt. Mielőtt a műútra érkeztek volna, a kátyúban nagyot zökkent a kocsi hátulja, s spárga giszakadt, az ajtó felnyílt, s a boci máris a sárban hempergett. A kiabálásra a kocsi megállt, újra kezdődött az imént befejezett „csomagolás”. Most már kulcsra zárták a csomagtartó tetejét, úgy indultak el. Reméljük, a boci kibírta hazáig a nem mindennapi istállót. Az ottmaradottak még nevették, beszélték egy darabig az esetet, aztán lassacskán oszladozott a tömeg. A buszmegállóban beállt egy valahonnan valamerre menő járat, s az is elszippantott tö >b tucat embert. Indultunk mi is. Nagy László, a pecsenyesütő mellől azért még utánunk kiált: — Jöjjenek el 19-én Edéiénybe. Jó vásár lesz. Én mondom, nagy vásár ... Hajdú Imre Fotó: Uem Jámef Idegenforgalmi kiadványok Íszak-Magyarországró! A határátkelőhelyeken is kapható már az az új képes kiadvány, amelyet a Borsod megyei Tanács Idegenforgalmi Hivatala jelentetett meg. bemutatva a leporelló képein a jellegzetes észak-magyarországi tájakat, a Matyóföldet és népviseletét, Lillafüred és Miskolc-Tapolcr nevezetességeit, a!z aggteleki cseppkóbarlang mesevilágát. Sárospatak és Miskolc látnivalóit. A színes kiadvány négy nyelven ad tájékoztatást. Borsod, Nógrád és Heves megye idegeníorgalmi hivatalaival közösen kiadta a három megye műemlékeit, a hollókői várat és a néprajzi falut, Parád-fürdőt, a bükkszék! és a mezőkövesdi gyógyfürdőket, a Mátrái és»s Tokaj-hegyaljai borvidék nevezetességeit ismertető füzeiét is, amelyből a vendégek tájékozódhatnak a szállásokról, kempingekről, éttermekről, a valutabeváltás kksKH Ságéiról.
