Észak-Magyarország, 1981. március (37. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-08 / 57. szám
»■LAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK) ESZIMAGYAROISZAG AZ MSZMP BORSOD-ABAŰJ-ZEMPLÉN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXVII. évfolyam, 57. szánt Ára: 1,80 Ft Vasárnap, 1981. március 8. Sarlós István nyilatkozata 11 nemzeti egység megsokszorozza erőnket A Hazafias Népfront-mozgalom szerepéről, tevékenységéről szinte nem eshet szó anélkül, hogy az emberek ne elemeznék a szocialista nemzeti egység kovácsolásában, a tudati tényezők kialakításában eléri eredményeket. Ez a téma különösen időszerű most, hiszen a HNF március 14-én kezdődő VII. kongresszusán a küldöttek a Magyarország életében, fejlődésében oly meghatározó nemzeti egységből kiindulva, s a teendőket megvitatva vetnek számot az elmúlt fél évtized eredményeiről, E kérdéskörről Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára adott nyilatkozatot. — A nemzeti egység az erő megsokszorozásának lehetősége, s ilyen minőségében nélkülözhetetlen minden gaz- d asági, tel ep ü lésfejlesztési, kulturális program megszervezéséhez és * végrehajtásához. Azt is világosan kell azonban látni, hogy olyan egységet, amelyben valamennyi állampolgár minden kérdésben azonos nézeteket vall, reálisan még elképzelni sem lehet, munkahelyen, lakóhelyen, baráti körben sokszor lehet találkozni olyan jelenségekkel, amelyek az emberek közötti ellentéteket, összeütközéseket, olykor á társadalmi rétegek és csoportok közötti érdekellentéteket tükrözik. Akadnak, akik eb- bői azt a következtetést vonják le, hogy a nemzeti egység, amiről a népfront beszél, nem is olyan szilárd, nem is olyan széles körű, mint amilyennek hirdetik. — Nyilvánvaló, hogy lehetnek és vannak olyan emberek, akiknek az egyéni, a csoportos érdekük, látószögük nem esik egybe azzal, amit az élet egy-egy területén programként meghirdettünk, feltételeztünk. Mindebből az is következik, hogy a legész- szerűbbnek tűnő döntések körül is kialakulhatnak viták. Az ellentétes vélemények összecsapása önmagában is jó lehet arra, hogy például gondolkodásra késztesse azt, aki valamit állít, mond. Mi a szükségszerűséget felismerő. szabadon gondolkodó emberek társadalmát valósítjuk meg. Az önálló gondolkodás, az egészséges kétkedés az ember, a társadalom életében fontos tényező. Értem ez alatt azt a gondolkodásmódot, amely kritikusan fogad mindent, ám amit magáévá tett, azt minden körülmények között támogatja és érvényesíti. — Amikor azt mondjuk, hogy nemzeti egységre törekszünk, mindig' hozzátesszük: az alapvető politikai célok, a szocializmus céljainak. elfogadását illetően ezt az egységet már létrehoztuk. Aki politikával, társadalmi kérdésekkel foglalkozik, az tudja, hogy teljes egységnek tekinthető az is, ha az alapvetően ellenkező véleményt val lók száma elenyészően csekély. A legfőbb célok elfogadása mellett vannak más nagyon fontos kérdések is — például a ragaszkodás a hazához —, amelyekben egységnek kell lennie. Ezzel kapcsolatban azt hiszem, mi még nem fordítottunk kellő figyelmet és gondot arra, hogy az emberekben jobban megszilárdítsuk annak tudatát: Magyar- ország állampolgárai. Azok magyarként, németként, románként, szerbként, szlovákként. És ha valaki egy országnak az állampolgára, s ezt az állampolgárságát megtartja, akkor ezzel már vállalja azt a kötelezettséget, hogy az ország törvényei szerint él. Akkor egyben vállalta azt is, hogy az ország felvirágoztatásáért cselekszik, hiszen ezen múlik az ő egyéni jóléte is. Feladatunk tehát, hogy ezt a Magyarországot konkrét hazaként, a világ egy tényezőjeként fogadja el az állam polgára. Legyen erről, a Magyarországról pontos és hű képe, legyen benne kötődés, erő, hogy ezt a Magyarországot akarja erősíteni. Énhez az .kell. hogy ez az ország ne egyszerűen állampolgárságot adó közigazgatási egység, vagy államhatalmi tényező legyen, hanem — egymástól elválaszthatatlanul — történelmi múlt. és történelmi jelen is. És ebbe a múltba nemcsal: a história könyvekben megirt események tartoznak bele, hanem a helyi szokások, a viselkedésformák, az emlékek, a népdalok, a művészet, a népművészet: alkotásai éppúgy, mint az ipar és technika fejlődése. — A mindezeket a területeket felölelő nemzett és történelmi tudatot illetően elmaradunk’néhány szocialista országtól, ahol a történelmi múlt nagyjairól w&kal többet beszélnek, mint mi, s jóval többet is tudnak. Mi a kiemelkedő személyiségekre szinte mindig évfordulóhoz kötve emlékezünk, holott például Mátyás király, Nagy (Folytatás a 2. oldalon) Nőnapi köszöntő A nőnapon minden virág kevés. Aminthogy a beszédek, a köszöntők annyi szép jelzője is mintha kevés lenne, mert ehhez az ünnephez oly sok érzelem, olyan mély gondolati tartalom kötődik, hogy ahhoz képest szegényes a nyelv kifejezőereje Édesanyánknak köszönhetjük a szeretetél- mény állandóságát, azt a biztonságérzetet, amit előszöf az ő karjaiban éreztünk, s ami nélkül, tudjuk, elvesz az ember a világban. A férfiak életének valahány fontos állomása a másik nemhez kapcsolódik. A házasságunk, a gyerekünk születése és nevelkedése. A családi életben oz a bizonyos összetartozas-tu- dat, amely ha létezik, átsegít bennünket a keserves próbatételeken, az édesanyáknak, a feleségeknek köszönhető. De nem mondhatjuk, hogy mindenkiben egyformán él a hála. Épp ezért szükséges emlékeztetni rá, az ilyen alkalommal, március 8-án. A nőnap elsősorban társadalmi ünnep, világszerte ciz, most már hetvenegy év óta, amikor 1910-ben, Koppenhágában, a második nemzetközi nökonferencia, Clara Zetkin javaslatára a világ dolgozó női nemzetközi szolidaritásának napjává nyilvánította. Abban az időben a szolidaritás, az akcióegység célja az egyenjogúság kivívására irányult. Nálunk már megvalósult a női egyenjogúság; a választójog, a munka, a tanulás, a művelődés, a társadalmi előrehaladás, a közéleti, szereplés tekintetében a mi törvényeink nem tesznek különbséget férfi és nő között. Az. egyenjogúsággal a nők számos új kötelezettséget vállaltak, vállalnak. Ügy, hogy közben megmaradtak a régi kötelmek is. Napjainkban is rájuk hárul a gyermeknevelés, a család összetartásának gondja. Nagyon sok teher nehezedik rájuk. Nem mondhatnánk, hogy mindenütt egyforma az igyekezet: levenni róluk amit csak tudunk a terhekből. A társadalmi könnyítések — bölcsődei, óvodai hálózat, gyermekgondozási segély, a technika ezerféle elérhető éá meghonosítható segítsége a háztartásban — -távolról sem járnak együtt az egyéni igyekezettel, már ami a családtagok szolidaritását illeti. A családon belül ma még sokszor o régi értékítélet érvényesül, az egyenjogúak előtt. Amiben a nő túlságosan gyakran válik kiszolgáltatottá ... Holott ettől kellene óvnunk őket leginkább, Mert egyáltalán nem szolgálnak rá. Épp alienkezöleg; munkájukkal, életük minden percével régen kivívták maguknak ezt a jogot is, hggy ne csak jogaikban, hanem társadalmi rangjukat .tekintve is egyenlőek legyeitek a férfiakkal. Mert oz lenne oz igazi. Akár virág nélkül »R fiz egyenjogúság, a béke jelszavával * Duschek Lajosné nyilatkozata Társak a naikábai, a liiÉmpi élettel A Miskolci Mezőgazdasági Gépgyártó és Szolgáltató Vállalat miskolci törzsgyárában dolgozik a 22 tagú Egyetértés szocialista brigád. A szerszámkészítők közössége nem véletlenül választotta annak idején a nevet, ők így is élnek, cselekszenek. A kollektíva elnyerte már n MEZÖGET Tröszt Kiváló Brigádja címet, s a kongresszusi eredményei alapján Mlerjesztették magasabb kitüntetésre, Képünkön: Nagy János brigádvezetö. Riport a 3, oldalon. Budapest ad otthont a Nemzetközi Demokratikus Nöszövetség konzultatív tanácskozásának március 17— 19. között A világ nőmozgalmának, valamint az ifjúsági és szakszervezeteknek, az ENSZ szakintézményeinek képviselői ezen a megbeszélésen előkészítik a nők világkongresszusát, amelyet Prágában tartanak ez év október 8—13. között. rUgytíÁt'.': csak a magyur fővárosiján találkoznak áprilisban á szocialista országok nőlapjainak vezetői, hogy megvitassák: miként segíthetik elő a világkongresszus munkálatait, céljainak elérését:.— A Magyar Nők- Országos Tanácsa e két nemzetközi tanácskozás házigazdájaként is, de főleg tevékenysége révén elömqzdítja a nők világkongresszusának munkáját. Harcol a kongresszus jelszava: egyenjogúság, nemzeti függetlenség, béke megvalósításáért, s mindenekelőtt a magyar nők gazdasági, szociális helyzetének javításáért munkálkodik — mondotta Duschek Lajosné... a Magyar Nők Országos Tanácsánál: elnöke március 8-a, a nők nemzetközi napja alkalmából, amikor a hagyományhoz híven, a nőszervezetek számba veszik tevékenységük eredményeit, a nőmozgalom lovábbi feladatait. — Szabadságunk első éveiben. évtizedében a nőmozgalom a nők egyenjogúságának kivívásáért, élet- és munka- körülményeinek jobbításáért folytatott erőfeszítéseket támogatta, arra ösztönözte a nőket, hogy éljenek a szocialista társadalom adta lehetőségekkel, tanuljanak, vegyenek részt a társadalmilag szervezett munkában, a közéletben. Napjainkban viszont olyan jellegű problémák megvalósítását is szorgalmazza, amiről annak idején kevésbé lehetett szó. A többi közt ,: síkraszál) azért, hogy a je- i; .'fenleginél több nőt helyez- ' zenek vezető beosztásba. Még ' mindig kevés nő tölt be ugyanis vezető tisztséget, bár mind az iparban, mind a mezőgazdaságban, a tudományos és -a művelődési életben nagy számban dolgozó nők közül kiválaszthatják a i legmegfelelőbbeket. Jelenleg a munkaképes nők 80 százaléka részt vesz a társadalmilag szervezett munkában, ők alkotják a keresők 45 százalékát. A dolgozó nők mintegy 60 százaléka fizikai. 40 százaléka szellemi munkát végez. Az e ykori „férfiszakmákban” is 21—33 százalék a nők aránya. A dolgozó nők közül egyre többen rendelkeznek a vezetői munkakörök betöltéséhez szükséges politikai, szakmai képzettséggel. A diplomás nők aiá- nya csaknem azonos a férfiakéval. A felsőfokú intézményekben tanulók 50 százaléka leány. Az alsó és középszintű vezetői beosztásokba olykor előléplelnek egy-egy nőt — arányuk 11,2 százalék —. magasabb szintű vezetői beosztásba viszont ritkán helyezik őket, jóllehet, az előléptetettek zöme bizonyította: méltó a bizalomra. A jövőre nézve biztató, hogy több munkahelyen megkezdték a vezetésre alkalmas nők képzését, előkészítését a felelősségteljes munkára. A nőszervezetek elősegítik a párt- és az állami szervek erre vonatkozó határozatainak érvényesítéséi. Küzdenek a maradi szemlélet -ellen — mert helyenként ez akadályozza a nők előrelépését —, és következetesen szorgalmazzák a nők továbbtanulását, szakképzését. Ugyanakkor a továbbiakban is a népgazdasági tervek teljesítésére, a munka hatékonyságának növelésére mozgósítják a nőket. A munkahelyi vezetőktől pedig azt kérik: tereiyiisék meg a hatékony mtipka feltételeit, tegyék .éi’dekelité a nőket abban..vhogv gyarapítsák az általános műveltségüket, szaktudásukat. Igaz. sok munkahelyen a korábbiaknál kedvezőbbek a munkakörülmények. a munkahelyi szociális létesítmények megfelelőek, némelyik munkaterületen — a textil-, ruházati, fa- és papíriparban, a kereskedelemben. —, azonban bőven van javítanivaló e tekintetben. A Nőtanács figyelemmel kíséri a nők bérének 'mikulását is. és küzd azúr' 'agy minden munkahelyen rvé- nyesítsék az „azonos munkáéit azonos bért” elvet (Folytatás a 2. oldalon) \
