Észak-Magyarország, 1981. március (37. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-06 / 55. szám
i 1981. március 6„ péntek ÉSZAIUMAö*ARQKSZA'6 3 f Megyénk honvédelmi klubjainak túlnyomó többsége megtartotta az elmúlt évi tevékenységét értékelő és az idei feladatait meghatározó közgyűlést. Tanulmányozva a klubvezelöségek beszámolóit és a hozzászólásokat, megállapítható, hogy szűkebb pátriánkban előrelépés történt a hazafias, honvédelmi nevelés munkájában. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy a megye lakosságának 4 százaléka tagja az MHSZ-nek. A klubokban mintegy 30 ezren tevékenykednek, s a •pártoló tagok száma mintegy ötezer. Éles Gábor alezredest, a honvédelmi szövetség megyei titkárát megkértük: válaszoljon a fejlődésre, valamint a továbblépésre vonatkozó kérdéseinkre. — Minek köszönhető, hogy a borsodi MHSfZ-lagság aránya jobb az országos átlagnál? — Nem hirtelen „felfutásról”, hanem évek óta folyamatosan végzett agitációs és szervező munka eredményéről van szó. Mindenekelőtt az eredményezte a taglétszám növekedését, hogy a pártalapszervezetek állandó feladatuknak tekintik a honvédelmi szövetség tevékenységének segítését, irányítását, ellenőrzését. Ez a' közelmúltban lezajlott közgyűléseken is megnyilvánult, mégpedig abban, hogy azojron a pártalapszervezetek is képviseltették magukat. A politikai irányítás megyénk lakosságának a honvédelem erősítése iránti készségével párosul, s ezek együttesen eredményezték a fejlődést, képezik alapját további haladásunknak is. Elmondhatjuk, hogy Borsod megyében társadalmi ügy a honvédelmi nevelő munka! — Az MHSZ tagjai mely korosztályt képviselik? — Szövetségünk tagjai, aktivistái között az idősek és a fiatalok egyaránt megtalálhatók. Az előbbiek gazdag tapasztalata, s az utóbbiak lelkesedése, vitalitása szorosan kapcsolódik egymáshoz. Tagságunk soraiban a 18 és 40 év közöttiek 12 ezren, a 18 éven aluliak pedig 10 ezren vannak. Hogy az ifjúság ilyen szép számban -tevékenykedik az MHSZ-ben, annak köszönhető, hogy szövetségünknek a • KISZ-szel, az . úttörőszövetséggel és az iskolákkal is jó a kapcsolata. Tervszerűen együttműködünk velük, s ugyanígy az állami, a tömegszervezetekkej, valamint a termelőüzemekkel is. — Jellege miatt a szöveti- ség munkája a honvédség segítségét is igényli? — Természetesen. Es a fegyveres erők és testületek példás támogatásban részesítenek bennünket. Néphadseregünk borsodi alakulatai például előadókat küldenek tanfolyamainkra, honvédelmi jellegű filmeket bocsátanak rendelkezésünkre, s a rendezvényeinken is nagymértekben közreműködnek. Viszonzásul mi a bevonulás eiött álló sorköteles fiatalokat a tervnek megfelelő létszámban különböző szakágukban előképzésuen részesítjük. Az is a- fegyveres elükkel és testületekkel megteremtett jó egy üttm űköcle-. sülik eredménye, hogy több , nyugállományba került magas rangú liszt elvállalta kiemeli klubjaink titkári fűnkéi ój ának be t o 1 lését. —, Az elmúlt év őszén első ízben megrendezett megyei női aluivaérlekezlat. érezteti-e kedvező hatását az MHSZ-ben? ■ — Jelenleg szövetségünk tagjai között a megyében négy és tél ezer a nők száma. A tavalyi értekezleten elhangzott javaslatok megvalósításának folyamata megkezdődött. Feladataink közt szerepel, hogy körültekintő szervezéssel növeljük a nők létszámát. Ebben egyet -k mellett segítségünkre lesznek •a kisebb közigazgatási terűi •leteken megrendezésre kerür lő, a megyeihez hasonló aktívaértekezletek. Több helyütt elkészültek már az ezzel kapcsolatos tervek, valószínűleg az első női' aktívaértekezlet a szerencsi járásban lesz. — Melyek a szövetség idei legfontosabb tennivalói? — Az MHSZ tevékenységének milyenségé a honvédelmi klubokban folyó mun- joa minőségétől függ. Következésképp e klubok segítése mindennapi feladataink közé tartozik. Igyekszünk a klubvezetés és -élet jól bevált módszereit minél szélesebb körben megismertetni, s természetesen új módszerek alkalmazásán is törjük a fejünket. Az a célunk, hogy a klubokban még edzettebb ifjúság nevelődjék. Ugyanakkor arra is törekszünk, hogy az eddiginél több fiatal lépjen be az úgynevezett szakági klubokba, például a rádiósok ' és a modellezők soraiba. Érdekes egyébként, hogy a lövészet a legkedveltebb sportág, ezt művelik a legtöbben, mintegy' 15 ezren. Újabban az MHSZ keretei-, ben egy év óta. művelhető sárkányrepülés iránt is nagy az érdeklődés a fiatalok részéről. — Milyen jelentősebb MHSZ-rendezvények lesznek :1981-ben? — Több helyi rendezvény lebonyolítására készülünk, s lesz három, amely az egész megyében, s Borsod, sőt az ország határain túl is érdeklődésre tarthat számot. Áprilisban a csanyiki lőtéren, a Magyar Sportlövő Szövetség felkérésére, megrendezzük a íutóvadlövők immár negyedik nemzetközi .versenyét, augusztusban pedig, hazánkban először, e sportolók Európa-bajnokságát. Június 7-én Sárospatakon repülőbemutatóval egybekötött, nagyszabású honvédelmi napot rendezünk. Ezek a rendezvények ízelítőt adnak a szövetségünkben folyó munkáról, s az MHSZ népszerűsítésében, tevékenységének támogatásában is kétségtelenül szerepet játszanak majd. Ketreces barányhizlalás Vágójuh- és juhhúsexportunk az elmúlt években jelentősen emelkedett. Különösen a pecsenyebárány iránt nyilvánul meg .változatlanul nagy érdeklődés külföldön, s ez az igény az előrejelzések szerint tartós lesz. A pecsenyebárány gazdaságos hizlalásának viszont részben még gátja, hogy sok helyütt hiányosak a juhtar- lás technológiai létesítményei. eszközei, s a munkakörülmények sem mindenütt felelnek meg az intenzívebb hizlalás feltételeinek. A több, jobb minőségű, exportra megfelelő bárány hizlalása magasabb szintű tartási körülményeket követel. Ahol ezt megteremtik, az eredmény nem marad el. A gödöllői MÉM Műszaki Intézet munkatársai nemrég fejeztek be egy vizsgálatsorozatot, amelyben a ketreces bárányhizlalás berendezéseinek működését,, a . teljes tartási technológiát értékelték. A bárányok ketreces tartása, nevelése persze csak az egyik lehetséges módja a nagyüzemi bárány hústermelésnek, amelyre a kísérletet a Badacsony Tsz zalahalápi telepén folytatták. A bárányhizlalásra alkalmasnak talált kétszintes ketreceket a Rába mosonmagyaróvári mezőgazdasági gépgyárában készítették. A 420 férőhelyes hizlalóval kedvező tapasztalatokat szereztek. Az eredményekét a hagyományos, mélyalmos tartással vetették össze. A nagyüzemi kísérletben a takarmány kiosztása és a»' trágya eltávolítása teljesen gépesített. Mintegy ezer bárányt hizlaltak fel a ketrecekben, amelyekben egyenként tíz—tíz bárányt tudlak elhelyezni. Tapasztalataik szerint a ketrecben hizlalt bárányok napi súlygyarapodása átlagosan 301 gramm volt, nagyobb, mint a mélyalmon hizlaltaké. így aztán a hizlalási idő kilenc nappal rövidült, s ami szintén figyelemre méltó: 15 százalékkal kevesebb takarmányt fogyasztottak. Jelentős ez sí megtakarítás, hiszen ehhez m ég tudnunk kel) , hogy a’oá ! ránvhizlalás k öltségei ne.k mintegy 75—80 százalékát a takarmány teszi ki. A nagyobb napi súlygyarapodás, j a kisebb hizlalási periódus egyik magyarázata, s ez az adott esetben kedvező, hogy r. ketrecben hizlalt bárányok kevesebbet mozognak, mint a mélyalmon tartottak, ezért is jobb a feletetett takarmány hasznosulása. F. I. T. I. íjra vízen a Vöcsik A MAHART Újpesti Hajójavító Üzemében március 2-án - a téli karbantartás és felújítás után — vízre bocsátották o Vöcsök és a Sirály III. szárnyashajókat. A hajók a festés és a próbajáratás ufón kapcsolócinok be a személyforgalomba, mellett két műszakban Sósíófalva Új a mimko, meg kell szokni. Második műszak sem volt eddig Sóstófalván. A munkaruhák még régi- vágásúuk: otthonka, kardigán, színes tejkendö. A kezek is nehézkesek még, más munkához szokottak. Mégpedig igen nehéz munkákhoz. A reumatikus fájdalmak csillapodnak itt a meleg szobában. de a friss levegőhöz szokott tüdő „tiltakozik” a pál- malex ragasztó bűze miatt. Es az izmok is méltatlankodnak: mi ez a sók „tétlenkedés”, ez 'a sok órásiégy helyben ülés. Sóstófalvát, a 293 lelkes települést megcsapta az ipar szele. A múlt év májusában létrehoztak egy parányi kis üzemet, afnely azoknak az asszonyoknak ad munkát, akik nem elégednek meg a részleges, az időjárás biato- st tóttá foglalkoztatással. A messzi vidékről származó üzemegység-vezető. Kábái Lajos becsületére válik, hogy szinte mindent tud már a sóstófalvi határról: — Háromszázkilencvenöt hektár tartozik ide. Á Túlaviz, a Tófenék, a Töltés másoldal , a Hosszúdűlő, a Tanya mellett, a Tanya előtt, a Pap Sándor dűlő, a Hatvékás, a Kétvékás és az Ivé-nyi háza mögötti. Az őszi árpa, a kukorica és a lucerna mindig is jól termett ezen a vidéken. Aztán két évvel ezelőtt meghonosítottuk a fénymagot. Nem is ismerték ezt a növényt errefelé. Termeltünk sok éven át dohányt is, aztán megszüntettük. Ellenben kiderült, hogy a „vajla” vetömagbab szereti ezt a talajt. Nyilván nincs még vége a sóstófalvi határ „ízlelgetésének”, az újabb kutatások adnak majd középtávú, illetőleg hosszú távú Égő venyigék programot az itteni határnak. — Milyen állatokkal foglalkoznak? — Növendék marhával, üszőkkel és hízómarhával. Szép az állomány, gazdaságos a tartás. Hét gondozó és kél: takarmányos foglalkozik velük. Van itt továbbá négy traktoros, egy gépkocsivezető, a gépműhelyben is dolgoznak. Az asszonyok foglalkoztatása okozott gondot egy ideig. Nyáron ugyan ad munkát számukra a növénytermesztés. ám telente volt mit hallgatniuk a szövetkezet vezetőinek. Életrevaló, munkára született nők élnek ebben a faluban, olyanok, akiknek a nevelése tiltja a semmittevést. A szokásnormákkal párosul persze az egészséges szerzési vágy is; hogy legyen szép bútor a házban, tanuljon a gyerek, vigye sokkal többre, mint a szülei. — Jgy. közelit a falu a városhoz. Elvégre a városi munkásasszonynak is ez a célja. — Sóstófalva nincs messze Miskolciól, fél óra sincs az utazás ... — Véleményem szerint — bár nem régóta éiek ebben a faluban — igen nagy változások történnek. A megye egyik legjobban gazdálkodó termelőszövetkezetéhez csatlakoztak a sóstófalviak, a bekecsi Hegyaljához, amely köztudottan nagy súlyt helyez* az általános és teljes foglalkoztatásra. Ismét az üzemben, pontosabban, abban a kis szobában. amelynek külső ínláva. — ha megmaradna ez a .el — akár picinyke emléktáblát is helyezhetnének az utódok: „itt kezdődött a sóstófalvi ipar”. Két munkaasztal, melyet körül ülnek, meg egy sámli. — Ez az. első műszak — újságolják az asszonyok. — Ráadásul olyan nevezetes ez a nap, hogy nemcsak a műszakszám változott, hanem a tennivaló is. — Én még életemben nem láttam ilyet, amit most csinálok — mondja Csorba Istvánná. — Azt mondják, hogy ezekbe a kis műanyag rekeszekbe ültetik a magot, aztán így, ahogy van kiültetik a termőföldbe. Ügy mondják, már nem is kell hozzányúlni, kinő belőle a facsemete, a műanyag burokkal pedig majd csak lesz valami a talajban. Változott a műszakszám. Az ipari melléküzemág lt munkásnője immár két műszakban dolgozik. Csabán Sándornét tegnap baleset érte: — No nem üzemi daleset, otthon, a tűzhelynél égett meg a kezem. Nagyon fáj. — Miért nem ment orvoshoz, biztosan kiírták volna .. . — Mert mondta tegnap az üzemegység-vezető, hogy 1 ma új munkát kapunk. Nem akartam cserbenhagyni ... Majd*csak meggyógyul valahogyan. Megérkezik a váltás. Az első műszak gyorsan betanítja őket: így kell préselni,, ragasztani ... — Most még nehéz, lassan is megy, de majd csak belejövünk — mondja Szabó Lajosáé. — Mit szólt otthon a család, hogy ilyen szokatlan időben dolgoznak? — Megfőztük már a vacsorát, elrendeztük a dolgokat, mindent meg lehet szokni ... .Bár ez a szag, ez igen kellemetlen, csak úgy tudjuk elviselni, ha nyitva tartjuk az ablakot. De azért még mindig jobb munka, mint amikor a huzatos pajtában válogattuk a dohányt. A kereset is megjárja. Nyáron pedig újra megyünk a határba.. : Ott majd kiszellőzik a tüdőnk. — Igen jól jött nekünk ez a téli munka, jól jön a családnak a kereset, ‘ utazgatnunk sem kell. itthon vagyunk, nem maradnak gazdátlanul a háztáji állatok. levay—Iaczó Tavaszra várva Nehezen adja fel hadállásait a tél. Napsütés helyett hó szitál, pedig hosszú évek után a legnehezebb tavaszi munkák előtt állnak üzemeink. A csapadékos ősz. a korán beköszöntő tél rengeteg szánt.allan táblát- hagyott maga után, amelyet márciusban kell valahogy pótolni, megforgatni. A belvizes vidékeken súlyosbítja a helyzetet, hogy a táblák nagy részt; még mindig víz alatt áll, így azokat nemcsak művelni, de vetni sem lehet. A naptár már tavaszi hónapot jelez... de tavaszról a megye gazdaságai közül egyedül a sajóhíd- végi Rákóczi Termelőszövetkezetben beszélhetnek, igaz. ott is mesterséges tavaszról, hiszen hozzá a hőt a körömi termálkút vize szolgáltatja. A hajtatóházak egy részét már betelepítették, a legkorábbi primőr a saláta négy hat leveles állapotban díszük. A tervek szerint a húsvéti ünnepekre százezer darabol szállítanak belőle Miskolcra, s a megye más városaiba. Az elkövetkező hetekben kezdődik meg folyamatosan a paprika, s paradicsom vetése, majd a palántaelöál- lítás. Felkészültek a több mint százhektáros burgonyaterület ültetésére is. A tarcali Tokaj-hegyaljai Egyesült Termelőszövetkezetben a belvíz jelenti a legnagyobb gondot. Hatszáz hektár forgatása elmaradt, s tízeket csak úgy tudják megművelni, ha a talajok kiszáradnak. Ezek vetésére idén nincs sok remény. A késői kitavaszodás legjobban a gyeptelepítési tervet veszélyezteti, mert ha áz időjárás továbbra is ilyen marad, akkor a Több mint százhektáros terület vetését csak a nyár végén kezdhetik meg. A szőlészetben lényegesen előrébb tartanak a munkákkal. A 152 hektáros területen a negyven asszony időben fejezte be a metszést, a rügy- kár sem nagyobb mint más években. Jelenleg a venyigék kihúzása történik a sorközökből, amelyek végén a felhalmozott hajtásokat elégetik. Ezek után terítik szét azt a 300 tonna szerves trágyát, s hektáronként négy mázsa toszfor és nitrogén műtrágyát, amely a tervezett 64 mázsás hozam tápanyagutánpótlását szolgálja. A borsodsziráki Bartók Béla Termelőszövetkezetben a tavaszi vetésterv elkészítése jelenti a legnagyobb gondot. hiszen a közelmúltban egyesültek a szirmai szövetkezettel, így a vetésterület 1800 hektárral nőtt. Csak idén tavasszal háromezer hektár vetéséről kell gondoskodni. A nat kultúra közül a legtöbb táblát a korai érésű kukoricahibridek foglalják el. az abraknövény magját 1300 hektáron juttatják főidbe. A havazás, a felázott talajok a legkorábban vethető borsó talajelőkészítését veszélyeztetik leginkább. Idén először próbálkoznak meg egy nagy fehérjetartalmú növénynek, a csillagfürtnek termesztésével, amely, ha beválik, az állattenyésztés egyik fő növénye lehet. A gépek mindeneseire kijavítva, üzemkészen várjak az indulást, hiszen az őszről is van még pótolnivaló. I
