Észak-Magyarország, 1981. március (37. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-06 / 55. szám

£SZAK<MM3¥AiiORSZAG 4 . morcrus 6., péntek A levél címzettje Kass János grafikusművész f KEDVES BARÁTOM! Megnéztem legújabb kiál­lításodat a miskolci Mini- Galériában, s mert a meg­nyitó előtti, sokféle ideges­séggel teli, a tárlatrendezés izgalmaitól zaklatott órákban csak néhány közömbös szót válthattam Veled, a tárlatot akkor még áttekinteni sem tudtam, utána meg elsodród­tunk egymástól, másnap visZ- szamentem és csendes, nyu­godt körülmények között új­ra, meg újra megnéztem munkáidat és mindazt, amit a szűk helyen kissé agyon- zsúfoltan bemutatni kívánsz Miskolc művészet iránt ér­deklődő közönségének, köztük nagy számban régi tisztelőid­nek és barátaidnak. A plakát és a meghívó ke­leset árult el előre abból, mi is várja a látogatót a Mini-Galériában. Igaz, a nyomtatványok Kass János grafikusművész kiállítására invitáltak és ebből logikusan következnék, hogy a tárlaton a grafika legyen a domináns elem. Ám én — s ebben nem vagyok egyedül — élénken emlékszem az 1974-ben ren­dezett miskolci tárlatodra, amely a mostaninál jóval na­gyobb szabású voit, s ame­lyen műanyagból készült em­berfejekkel, azok feliratozá­sával, egyéb módon történő megváltoztatásával kívántál elmondani valamit y világ­ról, kifejezni az akkoriban benned munkáló gondolato­kat. E kiállítás plakátja az­óta is itt van szerkesztőségi szobámban, s ha más nem is lett volna, ez figyelmembe idé­zi, hogy Kass János újabb miskolci tárlatán ne elsősor­ban szokványos grafikai la­pokat várjak. Ilyen lelki felkészüléssel mentem hát el a tárlatodra, s hogy most e szokatlan for­mában vetem papírra észre­vételeimet, amikor egyben' minden érdeklődőt buzdítok rá, hogy nézze meg dolgai­dat; annak alapvető oka, hogy nyugtalansággal hagytam el a kiáliítóteret Mat is láttam? A szűk térbe zsúfolt bemu- teoó szinte teljesen ketté osztható. Az egyik részébe sorolón? azt a néhány szám szerint hal — grafikai lapot, amely' fehér dombor­nyomással kínálja kisplaszti­kái munkáiéi tükőrnyomalát meg magukat a réz és acél hengerekből, huzalokból komponált alkotásokat. Ezek a kisplasztikák a legkülönbö­zőbb emberfprmábat idézik a maguk szűkszavú siiiizált- ságábap, különféle csoporto­sításuk pedig emberi kapcso­latokat, összetartozásokat, családi és egyéb közösségeket asszociálhat a látogatóban. Igen jó térhatásúak ebben a felállításban, lehet, hogy más csoportosításban, vagy egye­denként másként hatnának. Én így láttam, így érdekesek, megkapok, s mint mondtam, bennem emberi kapcsolatok kifejezését is megéreztetik. A kiállítás nagyobbik felé­vel már nehezebb a dolgom, s gondolom, más tárlatláto­gatónak is. Betonelemek, tér­díszítő alkotások makettjei, fémből és . márványból ké­szült térelemek, réz és már­vány térplasztikák, továbbá műszaki rajzok az egyik cso­portban, s köztük a Beton­os Vasbetonipari Művek ajánló katalógusa. A Képző- és Iparművészeti Lektorátus egyes vezetőivel folytatott le­velezés féloldalú bemutatása, újságkivágások, noteszből va­ló feljegyzések, régi miskol­ci szereplésed emlékei, fény­képek, kották, a Térforma ’75 című korábbi kiállításodra utaló dokumentumok sorából valahol az sejlik, hogy tér­elemekkel kapcsolatos plasz­tikai törekvéseid valamilyen hivatali ügyködés miatt meg­akadtak, netán zsákutcába jutottak, elképzeléseid nem teljesedhettek ki. Az itt be­mutatott modellekből és plasztikákból mindez igen vázlatosan következtethető ki — mondják, akik látták a Csók Galériában, a kvalitá­sodat, hogy ott több tered volt mondandód érzékelteté­sére, de én, meg más mis­kolciak itt nézzük —, s ezért jöttem el nyugtalankodva. E kiállításon igen sok a szá­munkra megfejthetetlen ti­tok. János! Avass be minket, tisztelő nézőidet a titkaidba. Mert ennek hiányában nem egészen érthetünk meg. Örülnék, ha így is mind többen néznék meg tárlato­dat. Régi barátsággal kö­szönt: Benedek Miklós Meiífifts ilvek lém Az Akadémiai Kiadó leg­újabb kötetei közül mutatunk be érdeklődő olvasóinknak az alábbiakban négy külön­böző müvet: Újra közreadta a kiadó Horváth Jánosnak a húszas évek elején elkészült össze- foglaió munkáját, A magyar irodalom fejlödébiörténetét, amely a kezdetektől Arany János haláláig tekinti át iro­dalmunk fejlődését. E műben az addigi kutatás részletered­ményei rendeződnek el a szintézis egységében, legtel-, jesebb megvalósulásaként annak az 'irodalomszemlélet­nek, amelynek alapelveit a szerző már 1908-ban — a kötet elején is szereplő prog­ramtanulmányában — meg­fogalmazta. A magyar iro­dalom fejlődéstörténete Hor­váth János hagyatékának, s egész életművének központi jelentőségű fejezete, amely az eddiginél teljesebb képet ad a szerző irodalomfelfogásá- ról, megvilágítja munkássá­gának arányait. * Magyar adóztatás a török hódoltságban a címe Szakály Ferenc munkájának, amely azt vizsgálja, hogy a török megszállás idején is megtar­totta fennhatóságát a magyar állam, az egyház és a ma- gánföldesúr: a törőkkel pár­huzamosan adóztatott, jog­szolgáltatási és közigazgatási tevékenységet folytatott, s hoar ennek a* egyetemes tör­ténetben is szinte egyedülálló jelenségnek mik voltak az okai, milyenek a formái és kihatásai. A végvátri rendszer kiépí­tése és jénykora Magyaror­szágon (1541—1593) címmel jelent meg Szántó Imre könyve, amely a magyar vég­vári rendszer gazdasag-, tár­sadalom- és hadtörténetét mutatja be Mohácstól a ti- <zenöt éves háború kezdetéig, ismerteti annak kiépítését és fenntartását, az ezzel kap­csolatos pénzügyi szervezeti és politikai kérdéseket. A szerző a marxista történe­lemszemlélet alapján, gazdag forrásanyag és szakirodalom felhasználásával mutatja be a védelmi vonal szervezetét és az ezzel összefüggő kérdé­seket. Garat László tanulmány­gyűjteményének .címe: Sza-1 badsigszükséglet és esztéti­kum, s a benne olvasható írások a szabadságszükséglet hipotézisét kínálják a téma iránt érdeklődőknek. Ma este bemutató Lear király — Miskolcon Ma este 7 órakor újabb pre­mier tesz a Miskolci Nem­zeti Színházban: Shakes­peare Lear király című tra­gédiáját Csiszár Imre ren­dezésében mutatják be. A sok feldolgozást megért shake^peáre-i színmű mis­kolci előadását nagy vára­kozás előzi meg; a játékte­ret meghívott vendég, Szlá- vik István tervezte, a kísé­rőzenét. Selmeczj György komponálta, a jelmezeket Szakács Györgyi tervezte. Kitűnő színészek egész so­rát láthatja majd a közön­ség a Lear király miskolci előadásain. Képünkön Ma­jor Tamás és Igó Éva lát­ható. Fotó: Jármay György A Fórumon A Magyar Rádió miskolci stúdiójának legutóbbi Fórum­műsorát nyugdíjasoknak — nyugdíjasokról címmel ren­dezték meg, amelyben az adásidő korlátozott volta mi­att néhány kérdés válasz nél­kül maradt. Ezekből póto­lunk most néhányat. — A rokkantakat vagy a mozgás serülés miatt ieszáza- lékoiíakat a munkahelyeken nem tekintik nyugdíjasok­nak és az egészségügyi intéz­ményekhez irányítják, állás­vállalási gondjukkal, ahon­nan egjíébként ugyancsak, visszaküldik őket a vállala­tokhoz. Kihez fordulhatnak tehát segítségért? — kérdez­te Gulyás Lajos miskolci *• hallgató. De. Szabó István megyei főorvos válasza: — A csökkent munkaké­pességűek, rokkantak foglal­koztatásánál a fő problémát az jelenti, hogy a vállalatok nem alkalmazzák a Művelő­désügyi. Egészségügyi és Pénzügyminisztérium által kiadott együttes rendeletben, foglaltakat, ám (ilynek értel­mében elsősorban vállalati körben kell megfelelő mun­kahelyeket biztosítani s csökkent munkaképességűek­nek. Eredeti munkakörben, a munkakörülmények módosító sóval, más megfelelő munka­helyen vagy más munkavég­zésre történő betanítással, E megvalósítást hivatott előse­gíteni az úgynevezett csök­kent , munkaképességűekkel foglalkozó vállalati bizottság, azonban ilyen bizottság sok vállalatnál nem is működik Ugyancsak a megyei fő­orvos válaszolt a „Szociális foglalkoztató” jeligével beér­kezett kérdésre, amely a kö­vetkezőképpen hangzott: — Hány- órát lehet dolgoz­ni nyugdíjasként a miskolci Blaskovics utcai szociális foglalkoztatóban ? Ugyanis van aki sérelmesnek tartja, hogy egyesek évi 840 órát, mások pedig 1260 órát dol­gozhatnak. Miért ez a meg­különböztetés? — A szociaiis foglalkozta­tóba^ egységesen évi 12 ezer forintig terjedő összegért dol­gozhat minden nyugdíjas. Amennyiben indokolt, és a bedolgozó képes a további munkavégzésre, és a foglal­koztató is alkalmazni tudja, úgy lehetőség van arra, hogy a Nyugdíjfolyósító intézettől személyre szóló engedélyt kérjen a 12 ezer forintot meghaladó éves kereseti ósz- szeg túllépésére. Természete­sen a szociális foglalkoztató­ban azoknak javasolják az engedély megkérését, akiknek munkájára tartósan számít­hatnak, betegség vagy egyéb körülmény nem akadályozza munkavégzésüket. A Szakszervezetek Borsod megyei Tanácsa Társadalom- biztosítási Igazgatóságának elnöke, dr. Erdős' Lajos vá­laszolt a következő kérdésre: . — Hallottuk, hogy az üze­mekbe bevezették a díjtalan szakszervezeti jogsegélyszol­gálatot. Mi nyugdíjasok kis keresetűek vagyunk és ne­künk is akadnak jogi prob­lémáink, de ügyvédre nem telik. Igénybe veheíjük-e a szakszervezeti jogsegélyszol­gálatot? — kérdezte Sarkadi Elemér diósgyőri hallgató. — A kérdésre a válasz egyértelmű; igen. Saját vál­lalatnál lehet .kérni a jogse­gélyszolgálat segítségét. Ahol erre nincs lehetőség, ott a nyugdíjasok a Szakszerveze­tek Megyei Tanácsának jog­segélyszolgálatához fordul­hatnak. Minden héten ked­den 12—16 óra között, pén­teki napokon pedig délelőtt 9-tői 11 óráig kaphatnak fel­világosítást problémáikra. > (monos) ______________------------­W em vagyunk testvérek, nem óilunk só- gjorsógban egymással, sem másféle rokoni kapcsolatban, csak kollégák vagyunk, akik ugyanazon az osztályon dolgoznak. A fő­nököm meg én. Ragyogóan megértjük egymást. Köztünk SHnes nézeteltérés. Mindig egységesek va­gyunk. Mindig helyes álláspontot képvisel és én keies helyzetben is kitartok a főnö­köm mellett. Én vagyok a jobbkeze. Az osz­tály oszJopa. A mondataim úgy kezdődnek, bogy ,,o főnök véleménye szerint", „mint azt a főnök már igen helyesen kifejtette" (és már mindnyájan egységben is vagyunk. Ugyanolyan öltönyt, nyakkendőt és zok- mit viselünk a legszívesebben. Ugyanolyan ízlésünk és érdeklődési körünk van. Ha a főnök nevet, én is vele nevetek. Ha borús, én is az vagyok. Ha a főnök humoros megjegyzést tesz, szívből elkez­dek nevetni, még akkor is, ha sem a kol­légák, sem én nem egészen értjük. Ha a munkaértekezleteken és brigádgyű- Hbseken a kollégáknak még van kérdése, A főnök jobbkeze kimerítően kezdjük'idézni a klasszikusokat, részletesen tárgyaljuk az aktuális határoza­tokat és kongresszusokat, végül szóról szpre idézzük a felső vezető véleményét. Követ­kezésképpen minden kérdést átfogóan és mindenki számára érthetően megválaszo­lunk és ezzel tartjuk a helyes vonalat. Ha a főnök szabadságon van, nem so­kára utána utazom és részletesen tájékoz­tatom a vállalat eseményeiről, igy a főnök mindig azsúrban van. Munkaidő után is minden tekintetben a főnök véleményét képviselem. Családomat teljesen a főnök tapasztalatainak megfe­lelően nevelem. A családi asztalnál — majd később az ágyban — részletesen tolmácsolom a főnök nézeteit. A főnök nagy élettapasztalatokra tett szert a jő kollektíva kialakításában és nevelésében. Ezeket én felhasználom gyermekeim peda­gógiai formálásában és iskolázásában, vé­gül is a lőnöknek vannak mindig a leg­jobb ötletei és sose téved. A főnök számára a nap minden szaká­ban elérhető vagyok. Amit ő mond, az végre lesz hajtva. Nincs olyan, ami a szá­munkra megoldhatatlan és amit munkaidő alatt meg ne lehetne oldani. Amióta a főnökkel dolgozom — ennek már három éve — háromszor lettem kiváló dolgozó. A prémiumosztáskor mindig fi­gyelembe vesznek. f Holnap a főnökömet egy más városba helyezik át, de engem nfem visz magával. Mi lesz ezután? LÁNYOK,ASSZONYOK március! szamából A Lányok, Asszonyok e ha­vi szálltában érdekes riportot olvashatunk testvérin agyúnk, Vologda és Borsod kapcsola­táról. Az írás a két terület lakóinak barátságáról, mun­kakapcsolatairól szói. „A szovjet nép azzal az el­határozással lép a következő évtizedbe, hogy azt a nagy tettek évtizedévé teszi” — olvashatjuK az SZKP KB egyik dokumentumában. Ho­gyan készülnék a cél megva­lósítására a szovjet embe­rek !. Erről tájékoztat A hol­napra gondolva című írás. A nemzetközi nőnapot kél. 1978. március. 8-án született kislány — a magyar Kati és az orosz Natasa — „párhu­zamos életrajzával” köszönti a lap szerkesztősége. Bartók Béla születésének 100. évfor­dulója tiszteletére a moszk- vái Nagyszínház bemutatja A kékszakállú herceg vára című operát. Az előkészüle­tekről nyilatkoznak az elő­adás szereplői. A magyar internacionalis- ' ták szovjetunióbeli,tevékeny­ségéről sokat hallottunk, ám arról, hogy a Magyar Nép- köztársaság megsegítésére megalakult az I. nemzetközi orosz zászlóalj, már keveseb­bet. A magyar komrnüh orosz katonáinak törtéhetét eleve­níti fel a lap egyik írása. Hallgassanak meg! címmel új Majakovszkij-kölet jelent meg 1980-ban a Kossuth Könyvkiadó gondozásában. A versek többsége először ol­vasható magyar nyelven ' — adja hírül a Lányok. Asszo­nyok márciusi száma. A moszkvai olimpiai falu csak néhány hétig maradt lakók nélkül..'. Az ősz folyamán 14 ezren költöztek a minden igényt kielégítő lakásokba. „Az új olimpikonok honfog­lalását” mutatja be a Lakás­avatás címfl riport. A ritmikus sportgimhaszti- k~ — a NOB döntése .'''tej- fnében — már szerepel az ■ 1.984-es olimpia műsorán A sportág múltját, jelenét és jövőjét, nagy egyéniségeit is­merteti az Üj verseny című cikk. A Szovjetunió" ma — ez a címe a Somogy megyei termelőszövetkezetek vetél­kedőjének. A döntőt 1081 áp­rilisában rendezik — tudósít a lap. A melléklet kötés- és szabásmintákat, valamint rejtvén veket közöl. Mezőgazdasági nagyüzemek, általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek, szakcsoportok részére ajánljuk az alábbi termékeinket: — keveréktakarmányok: juhok, nyulak, sertések, baromfik részére iiiiiiiiiHiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiliiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiim- TETRA-H napos- és 3-4 hetes előnevelt csibe- TETRA-H tenyésznyúl ' Te,efon: Szendrő 18 és 56 - Telex: 64284 Címünk: Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát Szendrői Gazdasága 3752 Szendrő Ügyintézők. Nagy Lajos és Szőke László iiiiiiiiimiiitiiiimiiíiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimitin

Next

/
Thumbnails
Contents