Észak-Magyarország, 1981. március (37. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-06 / 55. szám

ESZAK-MAGYARORSZAG 2 T9&1. mérckís 6,, péntek Dnyeprogesz harmesiik lislp A Leninről elnevezett dnyeperi vízerőmű duzzasztógátja Vízerőmű-építők iskolája „Dnyeprogesz nemcsak egyike a szovjethatalom évei alatt épített elektromos erő­műveknek. Ma vannak na­gyobb és modernebb létesít­ményeink, ám a dnyeproge- szi erőmű a szovjetek orszá­gának ipari hatalmát szim­bolizálja számunkra.” E szavak Leonyid Tljics Brezsnyev elvtárs. az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb -Tanácsa Elnök­ségének elnöke „Újjászüle­tés” című könyvéből valók, ahol az első szovjet 5 éves terv egyik, legjelentősebb energetikai építkezéséről, a Lenin nevét viselő dnyeperi vízerőműről beszél. Az erőmű annak idején a világ egyik legnagyobb ilyen létesítménye volt. A Goelro-terv alapján épült, amelynek célja a szovjet köztársaság villamosítása volt. A hitleristák a második világháborúban az erőmű­vet lerombolták, és csali a szovjet emberek hősiessége mentette meg a teljes meg­semmisüléstől. Ma az erőmű harmadik ifjúkorát éli. A korábbi egy helyett két gépterme van. A másodikat az utóbbi évek­ben építették. Dnyeprogesz —2-nek nevezik. Jelenleg ti turbinája van, a tervek sze­rint összesen nyolc lesz. E hat turbina ugyanannyi ára­mol termei, mint a régi gép­teremben levő 10 másik. Az erőmű építése jó isko­lát jelentett a vízerőmű- építőknek. Azok, akik itt kezdték az erőműépítést, ma az ország különböző ré­szein levő hatalmas erőmű­veknél dolgoznak. A Lenin nevét viselő dnyeperi vízerőmű új gépterme Forintvásárlási kötelezettség Az illetékes magyar hatósá­gok rendelkezése szerint, március 16-tól kezdve jugo­szláv állampolgároknak Ma­gyarország területére történő minden belépése alkalmával a hivaitalos magyar pénzbe­váltó helyeken az eddiginél magasabb összegben, szemé­lyenként 760 forintot, a kis- határforgaimi egyezmény alapján rendszeresített határ- átlépési engedéllyel rendelke­zőknek 380 forintot kell vásá­rolniuk dinárért, vagy kon­vertibilis valutáért, amelyről igazolást kapnak. A rendel­kezés továbbra sem terjed ki a szülővel vagy kísérővel uta­zó, azok útiokmányában sze­replő 16 éven aluli gyerme­kekre, a vasúton, a hajón és autóbuszon utazó tranzituta­sokra, valamint azokra, akik az utazási irodák által szer­vezett utazás keretében ér­keznek Magyarországra. A SZOT elnökségének ha­tározata előírta, hogy 1081. IV. negyedévében létre keli hozni, illetve meg kell erősí­teni a szakmaközi bizottságo­kat a borsodi városokban, községekben, ahol a működé­si és személyi feltételek biz­tosítottak. A szakmaközi bi­zottságok politikai célkitűzé­se, hogy általuk bevonjál! a városok, a községek, lakótele­pülésein élő dolgozókat a te­lepülésfejlesztési tervek Ki­dolgozásába és érdekeltté te­gyék az állampolgárokat azok megvalósításában, életkörül­ményeik formálásában. A szakmaközi bizottságok bizto­sítani kívánják az üzem és az intézményen kívüli szakszer­vezeti képviseletet, hogy egy- egy közigazgatási területen élő emberek szervezetten, szoros együttműködésben, szakmaközi szövetségben dol­gozzanak. Hasznát látja en­nek a lakótelepülés, mert szebbé válhat a környezet, hamarább megoldódhatnak gyermekintézményi problé­mák. és jobban lehet mozgó­sítani az ott lakó dolgozókat a feladatok végrehajtására. Ezekről a kérdésekről esett szó tegnap Miskolcon, az SZMT-székházban. a Borsod- Abaúj-Zemplén megyei Ta­nács szervezési és káderbi­zottsági ülésén, ahol ezenkí­vül javaslatokkal egészítették ki az SZMT munkamódsze­rének továbbfejlesztésére és működési szabályzatának mó­dosítására vonatkozó előírá­sokat. A MISKOLCI KÖZLEKEDÉSI VALLALAT villamoskocsivezetői tanfolyamot szervez. Feivételi követelmény: 8 általános iskolai végzettség, alkalmassági vizsga, betöltött 20 éves életkor, bejelentett miskolci lakás. Felvételre keres továbbá a vállalat lakatosokat. Szirmabesenyő, Kistokaj, Alsózsolca, Felsőzsolca községekből személyzeti járatok biztosítják a munkába járást. Bővebb felvilágosítás a vállalat munkaügyi osztályán. Miskolc, Szondi György u. 1. sz. fiz új lengve! szakszervezeti térvény tervezete Varsóban több hónapos előkészítés- után nyilvános­ságra hozták és társadalmi vitára bocsátották az új szak­szervezeti törvény tervezetét. Ezt az Államtanács által ta­valy kinevezett munkacso­port állította össze, amely­ben részt vettek a jogi és gazdasági szakértők, vala­mint az összes szakszervezet képviselői. Az érintett felek minden kérdésben egyetér­tésre jutottak, kivéve az egyéni parasztok érdekképvi­seleti szervezetének kérdését, amelyről külön vitát folytat­nak. A hét fejezetből, 48 pont­ból álló dokumentum megál­lapítja, hogy az új szakszer­vezeti törvénynek meg kell határoznia a szakszerveze­tek helyét, feladatait, vala­mint jogait és kötelességeit, mégpedig oly módon, hogy az* megfeleljen a szocialista fejlődés jelenlegi fokánál!, a Lengyel Népköztársaság al­kotmányának, a különféle nemzetközi konvencióknak, valamint a gdanski, a szcze­cini és a jastrzebiei megálla­podásoknak. . A dokumentum szerint a törvény meghatározza a szak- szervezetek tevékenységével kapcsolatos alapelveket. Meghatározza a szakszerve­zetek jogait és kötelességeit, mégpedig oly módon, hogy egyfelől biztosított legyen a dolgozók jogainak hatékony védelme, másfelől a vállala­tok vezetői és más állam­igazgatási szervek akadályta­lanul teljesíthessék termelési kötelezettségeiket. A törvénytervezét kimond­ja. hogy a szakszervezetek nem tartoznak az állami szervek felügyelete és ellen­őrzése alá. de szervezeti sza­bályzatuknak és tevékenysé­güknek összhangban keil lennie az alkotmánnyal, a termelőeszközök társadal­mi tulajdonával, az ország szocialista társadalmi rend­jével, és azzal, hogy a Len­gyel Egyesült Munkáspárt vezető politikai szerepet tölt be a társadalom életében, Országos szinten részt vesz­nek a dolgozókat érintő in­tézkedések kidolgozásában és véleményezésében, olyan irá­nyú tevékenységet folytat­nak, amely elősegíti a nem­zeti jövedelem növelését, és annak igazságos elosztását. A felmerülő vitás kérdése­ket első fokon vállalati dön­tőbizottság vizsgálja. Legvég­ső esetben a szakszervezet sztrájkot hirdethet, de erről legkevesebb egy héttel ko­rábban értesítenie kel) a vállalat vezetőit. Sztrájk csak akkor hirdethető, ha azzal ' az érintett dolgozók többsé­ge egyeiért, munkabeszünte­tésre senkit sem szabad kényszeríteni. A törvényter­vezet meghatározza azok kö­rét, akik nem sztrájkolhat­nak; ide tartoznak az állam- irányítás, a bankok, a bíró­ságok alkalmazottai, a Nem­zetvédelmi Minisztérium alá tartozó üzemek dolgozói, a tűzoltók, az alapvető kom­munális szolgáltatások (víz, gáz, villany, távfűtés) dolgo­zói. az élelmiszerüzletek al­kalmazottai, továbbá az egészségügy, a gyógyszeripar dolgozói. Ha az ország gazdasági helyzete válságos, a szejm kéthónapos időszakra meg­tilthat mindenfajta sztrájk­akciót. Ugyancsak tilos a sztrájk általános mozgósítás, hadiállapot, vagy elemi csa­pás esetén. A törvénytervezet külön fejezetben mondja ki, hogy büntetőjogilag felelősségre vonhatók azok a vezetők, akik megsértik a szakszerve­zeti törvény előírásait, de ugyanez vonatkozik a szak- szervezeti vezetőkre is. ineti javaslat SZIF-vezefi kitaetetése I^eonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke magas állami kitüntetéseket nyújtott át csütörtökön az SZKP több vezető személyiségének. Másodízben kapta meg az Arany Csillagot Vaszilij'Kuz- nyeeov, a PB póttagja, a Leg­felsőbb Tanács Elnökségé el­nökének első helyettese. A 'Szocialista Munka Hőse cím­mel tüntették ki Eduard Se- vardnadzét, a PB póttagját, a Grúz KP KB első titkárát, Dzsabar RasZulovot, a Tad- zsik KP KB első titkárát és Midhat Sakirovot, a Baskír területi Pártbizottság első tit­kárát; Lenin-rendet kapott Mihail Gorbacsov, a PB tag­ja, a KB ti-tikára. Brezsnyev meleg szavakká! szol t a kitüntetett pártvezetők tevékenységéről. A kitünte­tettéi! köszönetét mondtak munkájuk magas elismerésé­ért. (Folytatás az 1. oldalról) érdekében a két fél részéről vállalt általános kötelezettsé­gek teljesítéséi és — ha szükséges — korlátozott idő­re megfigyelőket neveznek ki a nemzetközi határokra. A jószoigáiaii misszió tag­jai a javaslat közzétételével egyidejűleg bejelentették, hogy Dzsiddában várják a két érdekelt fél válaszát. A tüzszúneti javaslatokra egyelőre meg egyik fél sem reagált hivatalos formában. Néhány teheráni nyilatkozat azonban mar csütörtökön is arra engedett következtetni, hegy az indítványok jelenlegi formájukban csak tárgyalási alapot jelenthetnek és a vég­leges megállapodás előtt még módosításokra szorulnak. Baniszadr iráni elnök a te­heráni egyetemen Moszadik miniszterelnök halála 14. év­fordulója alkalmából tartott nagygyűlésen kijelentette: a tű Z-sz ti hétnek és az iraki csa­patok visszavonulásának egy­idejűleg keli megkezdődniük. mégpedig haladéktalanul; Baniszadr megismételte azt a teheráni igényt is, amely szerint a jószolgálati mísz- sziónak „ki kell vizsgálnia az agressziót”. Az. államfő beszéde alatt heves összetűzés tört ki az elnök hívei és politikájának ellenzői között. Végül a rendfenntartó erőknek kellett beavatkozniuk, - s több sze­mélyt letartóztatták. Montazeri ajatollah, a Kho­meini legesélyesebb Utódja­ként emlegetett qumi vallási vezető a legfelső nemzetvédel­mi tanácshoz intézett szemé­lyes üzenetében mereven el­utasította a békekezdeménye­zést. A teheráni külügyminiszté­rium részéről egyelőre nem voltak hajlandók megjegyzé­seket fűzni az iszlám konfe­rencia tűzszüneti javaslatai­hoz. Változások a Közös Piacban Röviddel. Görögország közös piaci csatlakozása után már kirajzolódnál! a gazdasági es politikai következményei! körvonalai’. Gazdasági érte­lemben a helyzet úgy foglal­ható össze, hogy a közös piaci tagság azonnali előnyöket, de hosszú távú problémákat je­lent az országnak. A görög mezőgazdasági export eiőti megnyílnál! az Európai Gaz­dasági Közösség (EGK) ka­pui, s ez jelentős jövedelmei hozhat az országnak. Athén évenként 270 millió dolláros segélyt kap abból a brüsszeli alapból, amely a Közös Piac „gyengén fejlett régióinak” megsegítésére van fenntartva. Hosszú lejáratú problémák je­lentkezhetnek viszont ipari területeken. A megállapodás szerint Görögországnak 1986- ig kell integrálódnia a Közös Piacba, tehát addig több sza­kaszban el kell tüntetni a nyugat-európai szempontból versenyképtelen ipar védő­vámjait. ' VITA A TAGSÁGRÓL Érthető, hogy ilyen körül: mények között Görögorszá­gon belül vita folyik a csat­lakozásról. A legnagyobb el­lenzéki párt, a Papandreu ál­tal vezetett Pénhellén Szo­cialista Mozgalom (FASOK) nem tekinti véglegesnek az ICGK-tagságot, és népszava­zást javasol az űgyoen. No­vemberben Görög,)' szagban választások lesznek, s a je­lenlegi közvélemény-kutatási eredmények szerint a PASOK jóvaJ erősebb, mint ót eszten­dővel ezelőtt, amikor a szava­zatok 25 százalékát kapta meg. Ha Papandreu pártja győzne a választásokon, ke­mény politikai küzdelemre lehet számítani. A PASOK valószínűleg pem axar teljes szakítást a Közös Piaccal, de a népszavazáson el akarja ér­ni, hogy egy új, különleges kapcsolatról szóló megállapo­dás szülessen az EGK és Gö­rögország között1, a teljes tag­ság kimondása nélkül. így a mezőgazdasági kedvezménye- , kel a görögök továbbra is él­vezhetnék. ugyanakkor hatá­sosabban tudnának ellenállni a Nyugat-Európában uralko­dó. pagy multinacionális vál­lalatok rohamának. Görögország közös piaci be­lépésének szélesebb, nemzet­közi következményei is van­nak. Spanyolország és Portu­gália általában 1984-re várt EGK-tagságával szemben, fő­leg francia részről, még min­dig ellenállás mutatkozik. Pá­rizs érthető módon félti me­zőgazdasági pozícióját, s a számára legnagyobb versenyt jelentő spanyol agrártermé­kek miatt késleltetni igyek­szik Madrid előre még hatá­rozott csatlakozási menet­rendjének végrehajtását. „A DÉLI SZÁRNY” A görög belépés azonban rést ütött a francia ellenállás falán. Hosszabb politikai táv­latokban ez azt jelenti, hogy a Közös Piac jellege teljesen megváltozik. Az EGK erede­tileg ugyanis hasonló tejietu ségü államok tömörülése volt- A görög belépés egy olyan át­alakulás kezdete, amelynek során gyengébben fejlett or­szágok kerülnek a tagálla­mok közé. így a világgazda­ságban más vonatkozásban feszítő „Észak—Dél-proble- ma” felbukkan majd a nyu­gat-európai közösségen belül is. Érdekes mellékterméke le­het ennek az egész folyamat­nak. hogv az ..északi szárny” ama országai (elsősorban Nagy-Britannia. de bizonvos értelemben az füSZK is), amelyeket zavart Franciaor­szág pozíciója, a leendő ..déli szárny” természetes szövetsé­geseivé válnak. így a távo­labbi jövőben új hatalmi harc körvonalai bontakozhatnak ki a Közös Piacon belül.

Next

/
Thumbnails
Contents