Észak-Magyarország, 1981. március (37. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-05 / 54. szám

■ lUi J JL dJJUM* 1981. március 5„ csűtöriSIc PSZAK-MAOYARORSZÁG 3 Exportál az edelényi termelőszövetkezet? Szegecselik a tizórais dobozt Danyi Ferencné hajlítjei o kalácsformát, ami a sütőiparba kerül I (Folytatás as 1. oldalról) tatásszükségleteinek kielégí­tésében. Mindazonáltal az elteli öt­éves tervidőszak eredményei egészében véve arról tanús­kodnak, hogy országunk a gazdasági és a társadalmi fejlődés valamennyi Irányá­ban előrehaladt. A X. terv­időszak méltó helyet foglal el a szovjet nép hősi lettéinek történetében. A dokumentumnak az or­szág 1981—85-ös évekre és az 1990-ig tartó időszakra vo­natkozó fejlesztését tárgyaló , fejezet kimondja:, A most megkezdődött év­tized újabb jelentős szakasz a kommunizmus anyagi és v műszaki bázisának megte­remtésében, a társadalmi vi­szonyok fejlesztésében, az új ember alakításában. Ebben az időszakban a lehető legjob- , ban ki kell használni a fej­lett szocialista társadalom , lehetőségeit és előnyeit. Je­lentősen növelni kell e tár­sadalom anyagi és szellemi gazdagságát, gazdasági, tudo­mányos es műszaki poten­ciálját. , A kommunista párt a 80- as evekben következetesen folytatja gazdasági stratégiá­ját, amelynek legfontosabb célja: szüntelenül emelni a nép anyagi es kulturális élet­színvonalát. megteremteni a legjobb feltételeket a szemé­lyiség sokoldalú kibontakoz­tatásához, az egész társadal­mi termelés hatékonyságának további fokozódása, a 'mun­katermelékenység emelkedé­se, a szovjet emberek társa­dalmi és munkaaktivitásának növekedése alapján. Az okmány rámutat, hogy a XI. ötéves tervidőszak (1981—85) lő feladata, hogy a népgazdaság egyenletes, di­namikus fejlesztése, a tudo­mányos és műszaki fejlődés gyorsítása, az intenzív gaz- , daságfejlesatésre való átté­rés, a termelési potenciál ra­cionális kiaknázása, a taka­rékosság és a minőségi mun­ka alapján biztosítsák a szov­jet emberek jólétének továb­bi növekedését. Valamennyi népgazdasági ágban következetesen érvény­re kell juttatni a gyorsabb műszaki korszerűsí tést, az olyan gépek és berendezések létrehozását és gyártását, amelyek javítják a munka- feltételeket és növelik a mun­ka, termelékenységét, takaré­kosan kell felhasználni az anyagi erőforrásokat.' ^Az okmány előírja, hogy a' gazdasági élet valamennyi láncszemében tökéletesíteni kell a gazdálkodás- irányítá­sát és emelni kell színvona­lát, fokozottabban kell ori­entálódni a legjobb népgaz­dasági végeredmények eléré­sére. A tervek szerint az ipari termelést öt .év alatt 26—28 százalékkal kell növelni, ezen belül a termelési eszközökét 26—28 százalékkal és a fo­gyasztási cikkekét 27—29 szá­zalékkal; az iparban 23—25 százalékkal kell növelni a munkatermelékenységet és ebből kell biztosítani a ter­melés növekedésének több mint 90 százalékát. 1985-re 1500—1600 milliárd kilowattóra villanyáramot, ezen belül az atomerőmű­vekben legalább 220—225 mjlHárdot és a vízi erőmű­vekben 230—235 milliárd ki­lowattórát kell előállítani. A kőolajiparban biztosít­ják, hogy 1085-ben (gázkon- denzátummal együtt) 620— 645 millió tonna kőolajat ter­meljenek. A feladat szerint 1985-ben 770—800 millió tonna szén termelését kell biztosítani. A vaskohászat fejlesztésé­ben a legfőbb cél a kohásza­ti termékek minőségének gyökeres megjavítása és a hatékonyan előállítható ko­hászati termékek mennyisé­gének növelése. 1985-ben 117 —120 millió’ tonna vaskohá­szati hengerelt árut kell gyártani. A vegyiparban és petrol­kémiai iparban a termelés 30—33 százalékos növelése a terv. az ásványi műtrágyák termelését 150—155 millió tonnára kell emelni, szab­vány mértékegységben. A dokumentum a gépgyár­tás és fémfeldolgozás ki­emelten gyorsított fejleszté­sét tűzi ki célul. A gépgyár­tás és fémfeldolgozás terme­lését nem kevesebb, mint 1,4-szeresére tervezzük nö­velni. A könnyűipar termelésé­nek volumenét 18—20 száza­lékkal, a kulturális, valamint a háztartással kapcsolatos termékek gyártását nem ke­vesebb, mint 1,4-szeresére kell növelni. Az ' ötéves terv idején a mezőgazdasági termelést évi átlagban 12—14 százalékkal, u munka termelékenységét a társadalmasított gazdaságok­ban 22—24 százalékkal kell növelni. A dokumentum a gabona évi átlagos termésmennyisé­gét 238—243 millió tonnában határozza meg. Évente átlagosan 9,2—9,3 millió tonna nyersgyapot ter­melése az előirányzat, a cu­korrépa évi átlagos termés- mennyiségét 100—103 millió tonnára kell növelni. A hústermelést évi átlag­ban 17—17,5 millió tonnára kell növelni (vágösúlyban számolva), a tej termelését 97—99 millió tonnára, a to- jástermelést nem kevesebb, mint 72 milliárd darabra, az élőgyapjú előállítását 470— 480 ezer tonnára. Az élelmiszeripari ágaza­tokban a fő irányok a terme­lés 23—26 százalékos növelé­sét irányozzák elő. Gyors ütemben kell fejleszteni a késztermékek, félkésztermé­kek, előre gyártott készételek, burgonyakész)tmények, gyors­fagyasztott gyümölcsök és ■ zöldségfélék gyártását. Biz­tosítani kell a gyermckélel- rnezés és a diétás termékek termelésének kiemelt növe­lését. A gazdaság fejlesztésének és a társadalmi termelés ha­tékonysága növelésének alap­ján az ötéves tervidőszakban biztosítva lesz a népjólét to­vábbi növekedése, a szocia­lista életmód es a társadalmi viszonyok égési rendszerének lováobi fejlődése. A terv előirányozza a la­kosság, különösen a mező­gazdasági lakosság, munka- és életkörülményeinek javí­tását, a gyermekes családok­nak, valamint a dolgozó anyáknak nyújtott kedvez­mények kiszélesítését. A terv a lakosság egy főre eső reáljövedelmének 16—18 százalékos növelését, az álla­mi és szövetkezeti kereske­delem kiskereskedelmi for- ’ galmának 22—25 százalékos növekedését irányozza elő. v A dokumentum előirányoz­za a társadalmi fogyasztási alapok 20 százalékos növelé­sét, az említett alapokból a lakosság számára történő ki­fizetések és kedvezmények szerepének fokozását a ter­melési és szociális-demográ­fiai problémák megoldásá­ban. Növelni kelj a gyerme­kes családoknak, valamint a fiatal házasoknak nyújtott ál­lami segélyt. Biztosítani keli a dolgozó nők munka-, élet- és pihe­nési feltételeinek további ja­vítását. Folytatódik a társadalom- biztosítás rendszerének töké­letesítése. Következetesen javítani kell a szovjet emberek la­káskörülményeit, biztosítva a lakások komfort-, illetve ké­nyelmi szintjének emelését. A terv szerint 530—540 millió négyzetméter lakóterület ke­rül átadásra. A dokumentumnak a kül­gazdasági kapcsolatokkal fog­lalkozó része hangsúlyozza, hogy a Szovjetunió tovább­fejleszti külkereskedelmét, gazdasági, valamint tudomá­nyos-műszaki együttműködé­sét, a külföldi országokkal. A terv előirányozza a szo­cialista országokkal való köl­csönösen előnyös kereskede­lem, a gazdasági, valamint a tudományos-műszaki 'kapcso­latok általános fejlesztését. Aktívan részt kell venni- a KGST tagországai szocialista gazdasági integrációjának to­vábbi elmélyítésében. A Szovjetunió — hangzik a dokumentum — .„követke­zetesen folytatja az energe­tika, a tüzelő- és nyersanyag­ágazatok, a gépgyártás, a mezőgazdaság, a közlekedés, a szállítás és a közszükségleti cikkek termelésének fejlesz­tése terén jelentkező fon­tos problémák megoldá­sára irányuló, . a KGST- tagországok között létrejött hosszútávé együttműködési célprogramok, valamint a ter­melési szakosodás és koope­ráció kétoldalú, rövidtávú programjainak megvalósítá­sát. Tökéletesíteni kell a Szov­jetunió, valamint a kooperá­cióban részvevő KGST-tag- országok ágazati minisztériu­mai, termelési egyesülései, vállalatai és szervezetei kö­zötti közvetlen kapcsolatokat. Fokozni kell a minisztériu­mok, termelési egyesülések, vállalatok és szervezetek fe­lelősségét a külgazdasági kapcsolatok terén vállalt kö­telezettségek teljesítéséért. Szélesebb körben be kell ve­zetni az- egységes szabványo­kat és normatívákat”. A dokumentum előirányoz­za a Szovjetunió és a fejlő­dő országok között) kölcsö­nösen előnyös árucsere, a szé­les körű gazdasági, tudomá­nyos-műszaki és •egyé'b kap­csolatok fejlesztését hosszú­távú és egyenjogú alapokon. A Szovjetunió továbbra is gazdasági-műszaki segítséget nyújt ezeknek az országok­nak gazdasági és politikai függetlenségük megszilárdí­tását elősegítő ipari üzemek, energetikai, mezőgazdasági és egyéb objektumok létesítésé­ben. A különböző társadalmi rendszerű államok közötti békés egymás mellett élés elveiből, valamint a nemzet­közi enyhülés megszilárdítá­sának szükségességéből kiin­dulva, a dokumentum előirá­nyozza a stabil, kölcsönösen előnyös kereskedelmi, gazda­sági és tudományos-műszaki kapcsolatok fenntartását azokkal a tőkés országokkal, amelyek érdekeltek a Szov­jetunióval való együttműkö­désben. Keresni kell áz em­lített országokkal való együtt­működés fejlesztésének to­vábbi útjait is. A Szovjetunió aktívan részt vesz a nyersanyagok és tü­zelőanyagok, az energetika, az élelmiszerek, a környezet- védelem, a világűr békés meghódítása, a világóceán erőforrásainak felhasználása terén jelentkező nemzetközi problémák megoldásában, a nemzetközi gazdasági kap­csolatoknak igazságos és egyenjogú alapon történő tö­kéletesítésében. Az SZKP XXVI. kongresz- szusa — hangzik végezetül a dokumentum — szilárd meg­győződését fejezi ki, hogy a szovjet nép Lenin pártjának irányításával újajjfb sikereket ér el a kommunista építés­ben, az ország erejének gya­rapításában. Nem titok, hogy az Ede­lényi Alkotmány Mezőgazda- sági Termelőszövetkezet szo­ros kapcsolatban áll a had­sereggel. Nincs szükség talál­gatásra: itt olyan alkalma­tosságokat készítenek, ame­lyek a katonák mindennapi életéhez hozzátartoznak, pél­dául szedőkanalakat, tészta- szűrőket, tizórais dobozokat, és sorolhatnánk. Aki volt ka­tona. liléivé valamiképpen ismeri a laktanyák életét, tudja, hogy a katonák bizony szeretik a hasukat, s egyál­talán nem mindegy, hogy milyen körülmények között étkeznek. Az elmúlt évek so­rán sokat kulturálódott az étkeztetésük, jó néhány lak­tanyában éttermi színvonalon tálalják az ételt. Üjabban már a műanyag tányérok is lekerülnek az asztalról, he­lyüket szépen fényesre polí­rozott, lemez étkészletek fog­lalják el. Edelényben ilyen tányérokat is csinálnak, ízlé­sesek, külön levesest, külön a második fogáshoz, külön a befőttnek, egyszóval termé­keikkel igyekeznek a kultu­rált étkeztetést szolgálni. Tavaly márciusban kezdő­dött az Ipari jellegű mun­kálkodás, 'akkor az össztevé- kenységnek mindössze 10 szá­zalékát jelentette. — Kedvezőtlen mezőgazda­sági adottságaink miatt kény­szerültünk erre a lépésre — mondja Hartman Bálint, a szövetkezet elnöke. — Ha csupán mezőgazdasággal fog­lalkoznánk, a nyereség vég­leg elmaradna. Igyekszünk ebben az esztendőben a mel­léküzemági tevékenységet 20 százalékra növelni, megköze­lítően 25 millió forint érték­ben. Lényeg, hogy azzal fog­lalkozzunk ami nyereséges, amihez, van, vagy tudunk gépparkot telepíteni, legye­nek szakembereink, s bizto­sítsuk a feltételekéi. Ennek jegyében főijük a tatarozás. Átalakítják, festik a régi épületeket, ahol ko­rábban csirkekeltetö volt. — Ide szeretnénk egy öl­tözőt, fürdőt, oda irodát — magyarázza Tisza János, fia­tal kohómérnök, akire az el­következendő ’ Időben nagy feladat vár. Mint Hartman Bálint, a termelőszövetkezet elnöke elmondta, szinte sza­bad kezet ad Tisza Jánosnak,- rábízza a melléküzemág ve­zetését. — Induláskor 40-féIc ter­méket „gyártottunk”, ez egy kicsit nehezítette, bonyolítot­ta a munkát — folytatja Ti­sza János-. — Ügy gondolom, a jövőben szükség van pro­filtisztításra, illetve, hogy új termékekkel is foglalkozzunk. Szeretnénk létrehozni egy galvánüzemet, vásárolunk A külkereskedelmi*minisz­ter legutóbbi sajtótájékozta­tóján részletesen elemezte iparunk exportáru-szerkeze­tét, annak fogyatékosságait. A legszembetűnőbb hiánj'os- ságként említette, hogy nem rubelelszámolású exportszer­kezetünk hosszú idő óta moz­dulatlan: az utóbbi tíz év­ben alig változott. Kivite­lünk egy harmada változatla­nul a mezőgazdasági és élel­miszeripari termékekből áll, s exportunkban igen nagy az anyaghányad. Példaként el­mondta. hogy az anj'ag és anyagjellegű termékek rész­aránya 35—40 százalék körül van, ami árra vall, hogy hiányoznak az exportlistáról az értékesebb, magas feldol­gozottságé termékek. De ér­demes elgondolkodni azon is. bogy a gépipar sem tud a bűvös 13 százalék fölé ke­rülni. Ezt felfoghatjuk úgy is, azért alacsony gépkivite­lünk. mert nem eléggé ver­senyképesek az ágazat gyárt­mányai, illetve mert kedve­zőtlen a gépipari export jö­vedelmezősége.­alakitógépeket a lemezmeg­munkáláshoz, s voltaképpen hiánycikkek gyártására ren­dezkedünk be. Kezdetben csak a katonasággal álltunk kapcsolatban, de most már, illetve a jövőben fokozot­tabban kívánjuk szolgálni a belkereskedelmi áruellátást, a VASÉRT, a VASVILL és más vállalatok révén. — Ez például mutat az alakított lemezekre — ka- lácsforma lesz, a pékségek­nek. De dolgozunk fával is, íme ott az a kocsi, az szá­raz ruhához való. Nézzük meg a raktárát, érdemes. Csomagolva, rendben sora­koznak a polcokon a kész termékek. Van itt minden. Különböző méretű szedőka­nál, merítő, szűrő, még apró bogrács is, tűzhely tartóval. Okos. dolog, hogy az edelé- nyiek olyan cikkek készítésé­re rendezkednek be, ame­Joggal éri tehát bírálat exportáru-szerkezetünk gyen­geségeit. Nem véletlenül ír­ja eló az 1981-es tervtör­vény, hogy „ ... Javítani kell a kivitelre szánt termékek műszaki jellemzőit, minősé­gét, ... növelni kell a ver­senyképes, korszerű, termékek arányát, a kivitel gazdasá­gosságát ...” Ha figyelembe vesszük, hogy a VI. ötéves terv során a gépipari termékek nem ru­belelszámolású kivitelét éven­ként több mint 10 százalék­kal kell növelni, még sok fejtörést . okozhat az illeté­keseknek a gyártmány össze­letel jelenlegi helyzete, ami a legfőbb akadálya napjaink­ban az export fokozásának. Erre utalt az Ipari Minisz­tériumban nemrég megtartott országos értekezleten Méhes Lajos miniszter is, aki egye­bek között megjegyezte: a nem rubelelszámolású export növelésében még igen nagy az eltérés a vállalati és a népgazdasági törekvések, il­letve előirányzatok között. A vállalatok ugyanis lényegesen lyeknek széles körű ptacn lehet. — Korai lenne még konk­rét adatokat mondani — tá­jékoztat a termelőszövetkezet elnöke —, egy bizonyos, már íólynak a tárg>ralások, s re­mélhetőleg hamarosan ex­portálunk is a termékeinkből. Azt akarjuk elérni, hogy kedvezőtlen mezőgazdasági adottságainkat kiegyenlítsük a melléküzemági tevékeny­séggel, illetve, hogy kellő nyereséget érjünk el. Égy gondoljuk, helyes utat választottak az edelényiek. Azokat a kritériumokat, ame­lyeket az elnök megfogalma­zott: pihg, géppark, szakem­berek, nyereség, összehangolt munkálkodással teljesíteni tudják, s ezáltal hozzájárul­nak a hiánycikkek listájának szűkítéséhez. Ka. I. kisebb- exportnövelési célokat tűztek maguk elé, mint amennyi a népgazdasági elő­irányzatok megvalósulásához szükséges. Ez nem csupán a VI. ötéves tervidőszakra, ha­nem már erre az évre is bi­zonyos vészéi jó rejt magá­ban. Persze vannak kivételek is. így például megemlíthet­jük a megyénk gépiparát rep­rezentáló Diósgyőri Gépgyá­rat, amely a népgazdasági célokkal összhangban igyek­szik részt vállalni a tőkés kivitel fokozásában. A nagy múltú gyár 1979-ben 29,5, míg 1980-ban 34 százalékkal növelte nem rubelelszámolá­sú értékesítését. Az idén is erőteljes dinamizmust Vár­nak a vállalat tőkés export­jában. Az előzetes számítá­sok szerint 1981-ben 34 szá­zalékos növekedésre van ki­látás a DIG ÉP nem rubel- elszámolású kivitelében, amely jelentősen meghaladja a A éves ágazati előirányzatot. L. U j /

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents