Észak-Magyarország, 1981. március (37. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-25 / 71. szám

ÉSZAK*-MAGYARORSZAG 4 1981. március 25., szerda i 1 I I í .1 i t I ! I burópa-böngésző Tíz nemzet húsz vös Lóránd tudományos és művelődéspolitikai írásaiból találunk benne értékes válo­gatást. S a román sort le­zárva említendő az ugyan­csak román—magyar közös kiadásban megjelent, ameri­kai származású mű: Mal­colm Lowry Vulkán .alatt cí­mű regénye. Amerikáról szól­va, itt említjük meg az Eu­rópa Kiadó egyik, az idei ün­nepi könyvhétre szánt köny­vét, Kurt Vonnegut Börleszk, avagy nincs több magány cí­mű abszurd-ironikus-keser- nyés világvége-fantázia regé­nyét. A csehszlovák irodalmat két mű képviseli válogatá­sunkban: Pavel Koys Válo­gatott versek című, napjaink szlovák líráját reprezentáló verseskötete és Frana Sra- mek A test című, a szerel­met mindenek fölébe helye­ző, életigenlő regénye, amely­ben a legszentebb érzelme­ket is háttérbe szorítja a há­ború. A szovjet irodaimat képviseli I. Grekova A tan­szék című regénye, amely­nek egy főiskolai matemati­kai tanszék élete szolgál ke­retül. Ez a mű is a kiadó könyvnapi kiadványai közé tartozik. Miért ír az ember? a címe az NDK-beli Günter Kunért tanulmánykötetének, amely huszonhárom érdekes írásban vallja, hogy az em­ber azért ír, hogy éljen, hogy megismerje önmagát és a világot. Három finn mű is találha­tó a húsz könyv között. A magyar és a finn kiadók az elmúlt évtől párhuzamos so­rozat kiadását tervezik, s en­nek keretében jelenik meg nálunk A finn irodalom könyve könyvtára című sorozat. En­nek első két kötetét adta most közre a kiadó: Frans Eemil Sillanpää Nobel-díjas író három regényét — Silja. Egy férfi útja, Emberek a nyári éjszakában — egy kö­tetben, valamint Toivo Pek- kanen Egy falat kenyér cí­mű regényét. A harmadik kötet Visszhang az erdő fa­láról címmel tizennégy mai finn költő verseiből ad vá­logatást. H. E. Bates angol író há­rom ismert regénye -1- Jó széllel francia partra, Bíbor sivatag, Á jacaranda-fa — közös kötetben jut most az olvasóhoz, s a televízió Shakespeare-sorozatához kap­csolódva jelent meg a Víz­kereszt, vagy amit akartok. A francia irodalmat Maupas­sant elbeszéléseinek negyei dik kötele és Félicien Mar- ceau Ellenségem holtan he­ver című, izgalmas bűnügyi jellegű regénye képviseli. A Világirodalom Remekei so­rozat újabb kötetében Theo­dor Fontane két regénye, az Effi Briest és A Poggenphul család található. A „Röpülj páva!” népdal- verseny döntőjében az emő- di—leninvárosi Szederinda együttes szereplése előtt a műsorvezető „felhívást” in­tézett az illetékesekhez, hogy vállalják ennek a csoportnak a patronálásót. A Szederin­da együttes vezetője — Ba­logh Sándor — most levél­Képzőművészeti a kotótáborok nyílnak Szabadtéri alkotótáborok nyitják meg kapuikat ezen a nyáron az ország több nagy­városában; így Nyíregyhá­zán, Dunaújvárosban, • Győ­rött, Kecskeméten, Hajdú- böszörményben, Salgótarján­ban, hogy csak néhányat említsünk a sok közül. Az alkotótáborokban csak­nem száz magyar és külföldi művésznek, szobrásznak, ke­ramikusnak, éremművész­nek, festőművésznek és gra­fikusnak biztosítanak lehe­tőséget ötleteik megvalósítá­sához. A táborok közül el­sőként a nyíregyháza-sóstói nyitja meg kapuját, ahol a műtermeket május 24-ig birtokolhatják a Bulgáriá­ból. Csehszlovákiából, Len­gyelországból, NDK-ból, Ro­mániából és a Szovjetunió­ból érkező vendégek, az itt­honi éremművészekkel kö­zösen. Dunaújvárosban egy sajátos művészeti ág, az acélszobrászat művelőit lát­ják vendégül április 15-e és óiájus 31-e között. A villá­nyi szobrásztelepen, amely több mint egy évtizede mű­ködik már, május 15-e és október 15-ó között dolgoz­hatnak felváltva az alkotók. ben tájékoztatott bennünket a következőkről:,,... öröm­mel közlöm, hogy a Szeder­inda gazdára talált. Az el­következő időben az együt­tes hivatalos fenntartói: a leninvárosi Vándor Sándor Zeneiskola és az emődi mű­velődési ház.” (b) Van gazda... Bartók egyetemessége r , A világ irodalmát a hazai oivasóknak közvetítő Európa Könyvkiadó legújabb kiad­ványait böngészve, tiz nem­zet húsz könyvére hívjuk lel az alábbiakban a figyelmet. Az átböngészett könyvek közül a legtöbb Romániából származik, szám szerint hét, nagyobb részben a magyar —román közös könyvkiadási együttműködés keretében, kisebb részben önálló hazai kiadásban. Tudor Arghezi születésének századik évfor­dulója alkalmából jelent meg a költő Ének az emberről cí­mű verseskotete, valamint az Illő igék című nagyszabású verses gyűjteménye. Mihail Sadoveanu munkásságát a magyar olvasónak már alig­ha kell bemutatni, most Perzsa díván címmel adták közre egyik kedvenc köny­vét: a keleti történet a szer­ző idősödő korából való, le­szűrt életbölcsességet tükrö­ző könyvét kapja most kéz­be az olvasó. A tragikus éle­tű Panait lstrati négy kis­regénye kapott helyet a Kyra Kyralina• című gyűjte­ményes kötetben Réz Pál ta­nulmányértékű utószavával. Alexandra lvasiuc az 1977-es bukaresti földrengéskor vesz­tette életét. Most közreadott, A hatalom árnyékában cí­mű regénye egtf dél-ameri-^ kai országban játszódik, hő­se egyetlen nap alatt éli új­ra át múltját és ennek tük- rébep vázólódik fel az olva­só előtt egy államcsíny iz­galmas története. Magyar szerző műve a következő kö­tet, amely ugyancsak a ma­gyar—román közös program keretében, a népszerű Téka sorozatban jelent meg: Eöl­S zületésének századik év­fordulójára emlékez­ve Bartók Béla művé­szétének, tudós munkásságá­nak, emberi példájának egye­temes jelentőségét eléggé i- nem hangsúlyozhatjuk. Ez a teljes mű, ahogyan ma; oly sok elemző szó elhangoztá- I val előttünk áll, a 20. szá­zad emberének, alkotójának és tudósának megannyi fel­kavaró kérdésére ád sokol­dalú,' ám változatosságában is' egyazon központi kérdés­re érvényes, szuggesztív vá­laszt.. Akárcsak Ady Endre for­radalmian merész Űj versek- kötete, a Tháliások, a Nyol­cak csoportja, vagy éppen a Nyugat-folyóirat, tört be Bar­tók Béla művészete is „új időknek új daléival” egy millenniumi mámorban élő Magyarország és egy vajúdó Európa művészeti életébe. Ez az életmű, amelyben hiva­tott méltatója, Szabolcsi Byn ce méltán ismerte fel a szocializmus hírhozóját, úgy hivatkozott a népre, s a nép­ben rejlő forradalmi erőkre, mipt egyetlen életmű sem, szabadunk zeneművészetében. A látszatra józanul tudo­mányos, a tényeket minden­nél jobban tisztelő Bartók a magyar népzene kutatása, rendszerezése és művészi ki­aknázása mellett — s azzal egyenrangú intenzitással — tárta fel a szlovák, román, délszláv, arab, török népdal azideig ismeretlen titkait. S tette ezt oly korban, amikor a Duna menti népek egy- másratalálása élesen szem­beütközött a politikai ural­kodó szelekkel, amikor a fej­lődő országok, a harmadik világ léte és nyomora is alig tűnt fel még a gazdag Eu­rópának. 1 Bartók gyenge fizikumba zárt erős lélekkel vállalta a népdalgyűjtés megpróbáltatá­sait éppúgy, mint azt a tö­mérdek támadást, amely a népek békés együttmunkál- kodását kifejező egész mun­kássága következtében vé­gigkísérte életét. Művészeiének egyetemessé­ge több síkon vált valóra. Egyfelől különböző népek zenéjének nemes ötvözése révén, másfelől azáltal, hogy összefoglalta és páratlan ma­gaslatra emelte az európai zenetörténet nagy személyi­ségeinek művészetét, végül annak következtében, hogy elsajátította és saját jelleg­zetes stílusába foglalta kor- társainak valamennyi vív­mányát anélkül, hogy pilla­natra is másolóvá, vagy ép­pen epigonná vált volna. Mind e- hatások felismerhe­tők, önmagukért beszélnek zenéjében, de valamennyi befolyásnál erősebb, egyér­telműbb a szintézis létreho­zására tett megannyi erőfe­szítése. Éppen ezért nem is ska­tulyázható egyetlen tevé­kenysége sem megbízható­nak vélt esztétikai, vagy tu­dományos kategóriákba. A népzenekutató Bartók telje­sen új ösvényt tört a zene­folklór irdatlan rengetegébe; a zongorista Bartók sziká- ran rugalmas játéka egyet­len előadóművész-kortársá- val sem mérhető; a zene­szerző, végül, éppoly kevés­sé minősíthető csak' folklo­ristának, csak szecessziós­nak, mint csak expresszio­nistának, mint csak klasszi- cizálónak. A különösen fo­gékony zenehallgató-kortár- sak kicsiny körén kívül ép­pen e művészet egyetemes­sége, merev kategóriákat nem tűrő volta, forradalmár ereje és összefoglaló jellege tette majd fék évszázadon át, gúny, meg nem értés cél­táblájává Bartók zenéjét. Korunk nagy sorskérdései­ről szól ez a zene, miként az életpálya is, mindmegannyi magán- és közügyével egye­temben. Megjárja az elma- gányosodó ember tragédiái­nak' mélységeit, hogy e Jó­zsef Attila-i pokoljárásokból emelkedhessen fel a tiszta közösségi öröm magaslatai­ra. S e két szélsőség között Bartók zenéje emberi maga­tartásformák, élmények vég­telen gazdagságát vonultatja el. S ez egyúttal határtalan, s századunk zeneművészetében szinte példátlan műfaji gaz­dagsággal párosul. Mert ko­runkban — az egy Kodály Zoltánon kívül —< nincs Bar­tóknak társa abban, hogy „Kezdők zongoramuzsikáját” éppúgy ír, mint nagyobb kö­zösségnek szánt színpadi mű­vet, vagy éppen a legszigo­rúbb hangzó szerkezetnek számító vonósnégyest is. Mi­közben pedig forma, hang­zás, akár terjedelem oly vál­tozékony és oly sokféle ala­kot ölt, a művek lényege változatlan marad, mert Bar­tók zenéjének anyaga a nép — pontosabban: a népek — folklórjából származik, még e „tiszta forrás”-tól legtávo- labbinak tűnő kompozíciói­I ban- is. Épért is válhatott egyetemes érvényűvé zene­szerzői világa, akár egyes műveiben, akár egész élet­művének vetületénen keres-, sük igazmondását. „Mi a termeszei után al­kotunk” — hirdette, jelez­vén ezzel, hogy nem mes­terséges hangzó szerkezetek, hanem' népzenei struktúrák képezik művészetének valód) alapját. De a nép egyúttal - társadalmi alapja is a bar­tóki modellnek. Ezért töre­kedett; bár konkrét zenepo litikai tevékenysége látszat­ra csekély és időben is kor­látozott, egy demokratikus zenekultúra megteremtésére a társadalom széies — s a maga korában elnyomott — rétegeinek zenei felemelésé­re, pallérozására. Az egye­temességnek ebbe a képébe beleillik a Tanácsköztársaság hónapjaiban funkciót vállaló Bartók csakúgy, mint a mu­zsikus, aki Magyarországról elsőnek látogatott a Szovjet­unióba, de hívó szó ellenére sem a hitleri Németország­ba. Beleillik a művész, aki minden közösséget megtaga­dott Horthy köreivel, de ki­állt a Márciusi Frortt írói, a munkáslakta külterületek éneklő gyermekei mellett. Kodály Zoltán mondotta róla: „Munkássága egy és oszthatatlan” és zenekultú­ránk így is tekinti Bartók művét immár több, mint ne­gyedszázada. De ugyanitt — 1950-ben figyelmeztet Ko­dály: „Bartók diadalmas, végleges hazatérésének felté­tele a zeneileg művelt or­szág.” r E s ismerve-elismerve Bartók egyetemességét, századik születésnap­ján művészetének erősödő kisugárzása se tegyen vakká a még csak ezután elvég­zendőkkel szemben. B. J. Patak készül a diákköri konferenciára Az elkövetkező hetekben hazánk több felsőfokú okta­tási intézményében készül­nek a tudományos diákköri konferenciákra. A megyei felsőfokú oktatási intézmé­nyek közül a sárospataki Comenius Tanítóképző Főis­kola, illetve a Nehézipari Műszaki Egyetem kapott jo­got egy-egy szekció ülésének lebonyolítására. Sárospata­kon április 6—3-ig rendezik meg az oktatástechnikai és a tantárgypedagógiai szekció­ban a tanácskozást. Az ország harm rcegy fel­sőfokú intézményéből érkez­tek be tudományos diákköri dolgozatok. A különböző egyetemekről, tanár- és taní­tóképző főiskolákról, vala­mint óvónőképző intézetek­ből mintegy 450 diák részt­vevőt várnak a háromnapos eszmecserére. Egyébként ösz- szesen hétszáz részvevővel számolnak a konferencián, amelynek ünnepélyes meg­nyitására április 6-án, dél­előtt fél 10-kor kerül sor. A megnyitót követően egyéb­ként a pedagógusképzés idő­szerű feladatairól tart elő­adást dr. Herman József, a Művelődési Minisztérium fő­osztályvezetője. A tanácsko­zás 19 alszekcióban folyik majd. A legkiválóbb dolgo­zatok készítőinek egyébként számos üzem és nagyválla­lat, valamint társadalmi szer­vezet ajánlott fel díjakat. Emberkereskedők © A nemzet szíve Rabszolgának eladott bangkoki gyermekek: Thong Dum 12, Boonlai és Mon 11 éves. A keserű szegénység és tudatlanság vezet a gyere­kek eladásához és a válói­ba meneküléshez. Gu pedig növekszenek a nyomorne­gyedek, alig van munka. A szegény országok, amelyek már alig tudjak kifizetni az olajszámlájukat és a gyü­mölcs- és kézimunka-expor­ton egyre kevesebbet keres­nek,^ mind szegényebbé vál­nak. A világon 52 millió gyermeknek kell ma dol­goznia. az ENSZ becslései szerint. Boonlai, Thong Dum és Mon szülei ismét beleesnek egy „halász” hálójába? Mi történik, ha a következő év­ben ismét rossz lesz a rizs- termés,- ha hosszabb ideig tart a szárazság és a fal­vakban éheznek az embe­rek ? i Holnap Thong Dum, az idősebb, a meleg, intelligens tekintetű' fiú, már másnap kimegy a földekre a bivaly- lyal és az egész napot vele fogja eltölteni. Büszkén mu­tatja. hogyan tud ' lovagolni az óriási, kényelemszerető állaton. Az idegenek egy nap múl­va visszatérnek Bangkok klimatizált világába. A hosz- szasan előkészített fogadást a munkaügyi miniszternél le­mondták. mert éppen Mani­lában ülésezik és nagyon el­foglalt; a helyettese Thaiföld északi részén tartózkodik. Egy asszony, a helyettes he­lyettese azt mondja, a mi­nisztérium 50 ellenőré rend­szeresen ellenőrzi a munka­feltételeket és a gyárakban foglalkoztatottak korát. Ter­mészetesen ez túl kevés 36 000 bangkoki gyárra és üzemre,- egyébként o nem is jogosult felvilágosítást adni. Ezt a jo­got a miniszter tartja lenn magának. , Amikor a miniszter utol­jára nyilatkozott a sajtónak, lel volt háborodva a londo­ni „Rabszolgaság telszámola- sára alakított társaság” rá­galmazásain. A minisztérium asszonyokkal és gyermekek­kel foglalkozó részlegének egy titkos irata szerint azon­ban; „Thaiíöldön 900 000 ti­zenegy és tizennégy év kö­zötti gyerek dolgozik üveg­gyárakban, cérnagyárakban, műanyaggyárakban. Thaiföl­dén nagyon elterjedt a gyer­mekmunka. Több ellenőrre van szükség, és keményeb­ben kell fellépni a gyártu­lajdonosokkal szemben”. A minisztériumnak jó oka van arra. hogy letagadja a gyermek rabszolgákkal foly­tatott kereskedelmet. Ugyan­is. készülnek már az idei „gyermekek- napjára”, ame­lyen a király is részt vesz. S az ünnepségre 1981. évre ezt a jelszót választották: „Thaiföld gyermekei — a nemzet szíve”. — Vége — Vállaljuk továbbá üzemanyag- és fűtőolajkutak telepítését. MUDEK SZERVIZ 3508 Miskolc, Csaba vezér u. 21. Tel.: 13-809 \ .

Next

/
Thumbnails
Contents