Észak-Magyarország, 1981. március (37. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-25 / 71. szám
1981. március 25„ szerda ESZAK-MAGYARORSZAG 5 Az edelényi cigánylakosságnak Evenként 20 Cs Edelénybeh, valamint a nagyközséghez tartozó társközségekben élő lakosság mintegy tíz százaléka cigányszármazású ; lakás-, szociális, egészségügyi helyzetüket tárgyalta a közelmúltban a nagyközségi tanács végrehajtó bizottsága. Az elmúlt tíz évben fokozott figyelemmel foglalkozik a tanács a cigánylakosság helyzetének javításával. Elsődleges gond és feladat a lakáshelyzet megoldása, a ci- . gánytelepek felszámolása. A tíz év alatt .85 Cs-lakás épült a községekben, Ed előnyben 38, Szendrőládon 20, Balaj- ton 7. önerőből vásárolt lakásba 15 család költözött és teljesen megszűnt a linkéi cigánytelep. A lakásépítési akció elsődleges feltétele a folyamatos munkaviszony, ennek hiánya lassítja az építkezések ütemét elsősorban nagycsaládosoknál, illetve idősebbeknél. A munkaképes cigánylakosság elsősür- ban az iparban dolgozik, kevesebben a mezőgazdaságban, és sokan élnek alkalmi munkából. Nem kevés azonban azoknak a száma sem, akiknek körűimén- ei nagyon rosszak és mégsem akarnak változtatni életükön, körülményei- ken. így családjaikból kerülnek ki a problematikus gyermekek is. Elöbbrelépés állapítható meg a cigánylakosság nagy részénél, szociális körülményeik javulásánál; a családok (10 százalékánál van televízió. 50 százalékánál mosógép, egyéb háztartási eszközök, ezek a családok több gondot fordítanak az öltözködésre, étkezésre, gyermeknevel és re. Problémaként jelentkezik azoknak a gyerekeknek az iskoláztatása, akik nagy családokban vagy munkaviszony nélküli eltartók felügyelete alatt élnek. Nem végzik el az általános iskolát, így megkezdték évente 15—20 túlkoros gyermekkel a dolgozók iskolájának elvégeztetését. Az iskolát látogatók közül 124 gyerek kap évente tanszersegélyt, és 30—40 szülő egyszeri szociális segélyt az iskolakezdéskor. Több mint 20 gyerek jár napközibe, az óvodai elhelyezés is csak kevés gyereknek megoldott. Legtöbbjük azokból a családokból, akik már beilleszkedtek. munkát végeznek; akiknek viszont nagyobb szükségük lenne az ilyen képzésre, foglalkozásra, azoknál, sajnos nem jelentkezik igényként. Itt vár és hárul feladat a társadalmi szerlakás vekre, hogy segítségükkel életmód- és szemléletbeli változások menjenek végbe a telepeken élő elmaradottabb rétegek körében, emelkedjen igényszintjük önmagukkal, családjukkal szemben is. Elsősorban a nők nincsenek folyamatos munkaviszonyban, a sok gyerek mellett alkalmi munkát végeznek, gyógynövényt szednek, vagy egyéb munkával logial- koznak. A fiatal családoknál már előrelépés van. tudatos családtervezéssel vállalják gyermekeiket, növekszik az életszínvonaluk, egyre jobban beilleszkednek u társadalomba. Az 1981-es év feladatai között a nagyközségi tanács tervei szerint 20 Cs-lakás épilese, az új lakótelepek tisztán tartása, ankétok, előadások, foglalkozások szervezése szerepel, a cigánylakosság szociális, egészség- ügyi és kulturális körülményeinek javítása érdekében. Ehhez a tanácsi segítségen kívül a cigány lakosság jó hozzáállása is kell, igény a további fejlődéshez, a cigányság helyzetének javításához. — ke — Várakozáson felüli forgalma van az utóbbi napokban a miskolci Kertész Áruháznak. Március 23-án például félmillió forint értékű árut adtak el az üzletben, amely azért is jelentős, mert ebből mindössze 140 ezer forint volt a közületi vásárlás, a többi úgynevezett kispénztári. A legjobban keresett cikkek közé tartozik a műtrágya és a növényvédő szer és a vásárlók örömére van már elegendő metszöolló is, a közeljövőben pedig megérkezik a rózsa-, a kardvirág- és a kaktuszdália-mag, valamint a drazsiiozott zöldségmag is. t a felisz Aranyérmes mérőrendszer Háromévi kutató- és fejlesztő munkával dolgozták ki a Műszeripari Kutató Intézet munkatársai a Metri- pond Mérleggyárral közösen a Tensimik nevű automatikus mérőrendszert, amely aranyérmet nyert a lipcsei nem- • zetközi vásáron. A mikroszámítógéppel vezérelt rendszer kétezreléknyi pontossággal mér, i de a legfőbb gyakorlati haszna az, hogy a különféle ipari folyamatokat állandóan ellenőrzi, és az adatok kiértékelése után — ha szükséges — azonnal beavatkozik a folyamatba. A tudomány és a technika fejlődése a méréstudomány iránt is egyre nagyobb igényeket támaszt. A nagyfokú pontosság mellett az is szempont, hogy az ipari műveleteket állandóan, folyamatosan ellenőrizzék, mert így nyílik lehetőség az anyagpazarlás megszüntetésére; csak annyi energia és anyag jusson az üzemi folyamatba, amennyi feltétlenül szükséges. A Metripond Mérleggyár már a kezdet kezdetétől részt Vett a kutatásban. Máris nagy az érdeklődés itthon és külföldön. Különösen a vegyipar, a kohászat és a mezőgazdaság hasznosíthatja a folyamatos, automatikus mérés előnyeit. Jelentős anyagtakarékosságra lehet számítani például a cementgyártásban vagy a takarmánykeverő üzemekben, de megoldódhat a vasúti szállítmányok menet közbeni mérése is, mégpedig emberi kéz beavatkozása nélkül. Fásítási hónap Aki fát ültet, bízik a jövőben — szólásmondás nagyon is igaz. Március 20-tól április 20-ig tart a fásítási hónap. Ez is csak a társadalom segítségével oldható meg. Az idén 270 millió csemetét kell tavasszal elültetni. Még több szenvedéllyel kell védeni az erdőket, a berkeket, a ligeteket, a magányosan álló iákat, a települések és a városok ritka faállományát is. Igen fontos a belterületi fásítás. Miskolcra különösen ráfér. A közelmúltban új rendeletet hozott a Miskolc városi Tanács a köztisztaság fenntartásáról, a közcélú zöldfelületek használatáról és a közterületi burkolatbontásokról. Mint a rendeletben megállapították, a közcélú, tanácsi kezelésben levő zöldterületek fenntartásáról a Miskolc városi Tanács Végrehajtó Bizottsága építési és közlekedési osztálya, a nem tanácsi szervek kezelésében levő zöldterületek fenntartásáról perii.y a területek tulajdonosai, aasznilói kötelesek gondoskodni. A köztisztaság fenntartása, a környezet rendjének biztosítása a város bel- és külterületén levő utakra, terekre, hidakra, alul- és felüljárókra, fo- lvókra, tavakra, dülöutakra egyaránt kiterjed, hogy csak néhányat említsünk a sokból. A köztisztaság és a környezet védelme elsőrendű közösségi erdek, ezért a rendeletben foglaltak alapján mindenki köleles az előírtaknak megfelelően eredményesen tevékenykedni ennek biztosítása érdekében. Az ál- íáláno'S rendelkezések melóit a tanácsrendeletben megfogalmazzák egyes vállalatok, intézmények, sót állampolgárok kötelességeit is a közterületek tisztán tartására vonatkozóan. A közterületek állandó tisztán tartásáról. portalanításáról például mindazoknak a vállalatoknak, intézményeknek, szerveknek és állampolgároknak gondoskodniuk kell, ahol az üzemvitellel közterületen keletkezik a szeny- nyeződés. Az ingatlantulajdonosoknak feladata a beépítési övezetben rendet tartani, havat eltakarítani, beszórni a síkos járdarészt, portalanban!, tisztán tartani az ingatlan előtt húzódó folyókák, nyílt árkok és csatornák környékét. A rendelet külön foglalkozik a háztartási szemétkezelésével, összegyűjtésével és elszállításával kapcsolatos feladatokkal, kötelezettségekkel, valamint a szabály-’ .sértési rendelkezésekkel. A! rendszeres szemétszállításba bekapcsolt területen keletke-, zett háztartási szemét elszál-j lításáról a köztisztasági vállalat gondoskodik. Azokon a területeken viszont, ahol ez nincs meg. ott a tulajdonos köteles elszállíttatni, vagy megsemmisíteni (elföldelés- sel, elégetéssel) a szemetet! A háztartási szemét fogalma alá nem tartozó szemét elszállításáról saját költségén az gondoskodik, akinél a szemét keletkezett.' Akik a tanácsrendeletnek a köztisztaság fenntartására vonatkozó rendelkezéseit megszegik, azok szabálysértést követnek el. Amennyit ben súlyosabb cselekmény nem történt, de szabálysértést követtek el, úgy háromJ ezer forintig terjedő pénz-j bírsággal sújtható a szabály-! sértő. A rendeletben foglaltak 1981. február elsejétől léptek hatályba. Pontyok, oiszlÉgok Megkezdődött a borsodi vizek tavaszi „halasítása”. A Geleji Halászati Termelőszövetkezet hozzáfogott 24 mázsa egy- és kétnyaras ponty kihelyezéséhez a Tisza mellékágaiba. Tizenkét mázsányi ponttyal halasítják a zempléni részen levő karcsai tavat is. A Borsodi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság már felkészült a sebes és a szivárvány os pisztrángok telepítésére. a garadnai pisztrángos telepen mesterségesen kelte- j tett halakból több mint egy- i millió zsenge ivadékot he- | lyeznek ki a sebes vizű h»> gyi patakokba. t ily kész»! a koeyakmeny A gyümölcsöt előbb cukorral vonják be, majd csokoládéba mártják Az asszonyok, köztük Voller Ferencné egy műszak alatt 3360 konyakos meggyet készít el. Fojtán László felvétele Jegyzet Emberközelben... S okat beszelünk napjainkl,«n az elidegenedésről. Nem szép szó, szolgai fordítás, de ami mögötte rejlik, ugyancsak valós. Arról van szó, hogy társadalmunkban a sokoldalú és más irányú fejlődés mellett egyvalami kissé visszafejlődik: a ragaszkodás egymáshoz. Az egyes családok fokozottan elkülönülnek. Szociológusok, ur’oanológusok szerűit e tünet elsősorban a sokezres lakótelepek, a nagy bérházak jellemzője. Valóban a lakótelepekben. objektív okokban keresendők e szubjektív torzulások? Tény, hogy rohanó korunk, a felgyorsult életritmus — ahogy emlegetjük —, amely együtt jár és párosul az egyes munkahelyek, az utazás, a bevásárlás, a tömeg, a zaj okozta stresszekkel, jobban megviseli az embert, mint az évtizedekkel korábbi és az egyes kistelepüléseken ma is fellelhető életvitel, életmód. Azonban az egymással való törődéssel, a közeledéssel, közös stresszoldó könnyed baráti, szomszédi programokkal eppen feloldani kellene az egyéni, emberi feszültséget. A bezárkózás — eleve a zárkózóttság — csak nehezíti a fáradt idegrendszer regenerálódását. S hogy a közeledés, barátko- zás egyre kevésbé jellemző, annak nem elsősorban a bérház az oka, ahol a lakások bejárati ajtaja sokkal közelebb van egymáshoz, mint falun a szomszédházak. Csak arra van szükség, hogy kopogtassunk, csöngessünk azon az ajtón, s a mienket ne zárjuk be zárakkal, láncokkal. Tárjuk ki és tárulkozzunk ki! A házban — bérházban —, ahol több mint két évtizede lakom, minden régebbi lakó Ismeri, érdekli egymást; örömet, gondot, problémát. Nem túl aprólékosan, de a kapcsolatra korántsem illene az „elidegenedés” kifejezés. Azonban őszintén szólva még ez sem az igazi. Nemrégiben vendégségben voltunk viszont egy olyan társas^ bérházban, ahol a lakók valóban emberközelben élnek. Véleményem szerint ez, az ilyen együttlakás kellene, hogy eszményképpé és a holnap általános valóságává váljon. Ezt a házat, akik építtették már eleve úgy tervezték, hogy a mai eszményi normák szerint élhessenek. Saját pénzükből közös klubhelyiséget — egy nagyobb helyiség — is létrehoztak. Télen, rossz időben itt nyáron lent az udvaron, a szalonnasütőhelyen jönnek össze névnapot születésnapot ünnepelni a családok. S mindenki ott van. Ki-ki csak tányért, evőeszközt visz. A többi az ünnepelt dolga. Mindennapos az egymás hogyléte felőli érdeklődés, de nemcsak úgy „odakérdezve”, hanem úgy, hogy ez, vagy az a szomszéd átmegy látogatóba, beszélgetésre. Érdekes dolog, hogy az ajtók, ha otthon a család, nincsenek kulcsra zárva. A választott „házgondnoknak” pedig ez vállait kötelessége. Hétvégeken a közeli hőfürdőbe együtt mennek az asszonyok, férfiak, gyerekek. S ha valakinek elintéznivalója van, nem gond, hogy hol hagyja a gyereket. Ott a szomszéd! S nem egy, hanem bármelyik az első. a második, a harmadik, vagy a negyedik emeletről. Ez a ház sajnos nem városunkban van. hanem Hajdúszoboszlón; a Hőforrás út 2. számú ház. Hallottunk, olvashattunk róla. hogy nálunk. Miskolcon is épül. lesznek ilyen házak. Ügy gondolom kell, hogy minél több ilyen ház legyen. Ahol valóban otthon, gondot oldani segítő közösségben, emberközelben élhetünk. Vagy ha már mai közülünk igen sokan ezt nem valósíthatjuk meg. a holnap nemzedéke kerüljön valóban emberi emberközelbe egymáshoz. A teljes realitás jegyében azért elkeli mondani: a közeledésnek vannak napjainkban objektív akadályai is: nincsenek közös programok rendezésére alkalmas helyiségek az épületekben. Ép pen ezért nem fölösleges töprengeni azon kell-e áldozni, érdemes-e áldozni arra hogy az objektív feltételek is biztosította legyenek az emberi, közeledéshez. Ügy hi szem, az a tény, hogy tanulmányok soka sága foglalkozik az elidegenedéssel, s hop az elidegenedés bizony negativ tényező - érdemes lenne áldozni. Megérnél... Barcsa S
