Észak-Magyarország, 1981. március (37. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-18 / 65. szám

T981. március 18., szerda ESZAK-MAGVAROKSZAG 2 a rettegés városa Jackson polgármester a, tv-kamerák előtt a nyomravezetőt megillető 200 000 dollárral ződéseket. Mindez nem segít. A legutóbbi áldozat világos nappal tűnt el- a forgalmas város utcáin. A szülők természetesen elégedetlenek a rendőrség munkájával. Camille Bell így pa­naszkodik: „A rendőrség csak 1980 júliusá­ban, a! tizedik gyermek eltűnése után figyelt fel egyáltalán a problémára. Akkor kezdtek erőteljesebben nyomozni. Bezzeg, ha ez a fehérek negyedében történik, az első halott után elszabadult volna a pokol.” Lee Brown rendőrtiszt, a nyomozótestület néger vezetője mondotta: „Az ügy teljes­séggel áttekinthetetlen. Foáalmunk sincs ró­la, hogy egy vagy több tettesről van-e szó. férfi-e vagy nő, fehér-e vagy fekete,, A gyil­kosságok indítóokát sem sejtjük. A legidő­sebb áldozat 15. a legfiatalabb 7 éves. Va­lamennyien a szegénynegyedben éltek. A gyilkos módszerei is különbözőek: hét gyer­meket megfojtottak, egyet agyonlőttek, ket­tőt agyonszúrtak. A többi gyilkosság módja még ismeretlen. Szexuális indítékra semmi jel nem mutat.” VALAMI HIVATALOS SZEMÉLY? „Ha a gyilkost nem találják meg, Atlanta rövidesen gyermek nélküli várossá lesz.” Camille Bell,1 az atlantai koldusszegény né­ger gettó lakója, négy gyermek anyja, tudja mit mond. Kisfia, a kilencéves, Yusuf 1979 október 21-én tűnt el nyomtalanul. Holttes­tét három hét múlva egy elhagyott iskola kertjében találták meg. Megfojtották. Yusuf egyike azoknak a gyermekeknek, akik Atlantában az elmúlt másfél év alatt eltűntek. „Aki csak teheti, vidékre viszi gyerekeit, messze ettől a Várostól, messze az őrült gyilkostól” — mondotta Camille Bell. ÜRESEK A JÁTSZÓTEREK A félelem városa lett Atlanta. Helyeseb­ben szólva a kétmilliós metropolisz feketék lakta déli. városrésze, amelyet a 20. autóút. élesen elhatárol a fehérek lakónegyededtől. Ha egy idegen itt megkérdez egy gyerme­ket, merre vezet az út, azonnal igazoltatják az illetőt. A gyermekek nem merik az isko­labuszt igénybe venni, A szülők viszik őket az iskolába és haza is kísérik. Ha idegent pillantanak meg, sírva fakadnak. A játszó­terek üresek. Az atlantai rémdráma egy 14 éves fiú el­tűnésével 1979. július 20-án kezdődött. Egy hét múlva bukkantak rá. Agyonlőtték. A rendőrség azóta is csak a sötétben tapoga­tózik. A 35 főnyi különleges nyomozótestü­let miiidmáig csupán holttesteket talált, de semmi nyomot. Az iskolában a védekezésre oktatják a gyermekeket. A tanítók barátai­kat hívják, akiket a tanulók nem ismernek. Amikor ezek megjelennek az iskolában, a gyermekek hisztérikusan segítségért kiál­toznak. „Azelőtt attól óvtam -gyermekeimet, hogy egy ismeretlen autójába beszálljanak, ma megtiltottam nekik, hogy bárkivel utazza­nak — mondja' Camille Bell. — Az az érzé­sem'ugyanis, hogy a kisfiam ismerte gyil­kosát.” A legkülönösebb eset 1980. június 22-én történt. Aznap ugyanis a hétéves Latonya Wilson éjszaka tűnt el szobájából, mialatt szülei a szomszédos szobában aludtak. Egyik szomszéd elmondta a rendőröknek: „Úgy hajnalban, négy óra körül, láttam a kis-. lányt, amikor egy férfival eltávozott a ház- bóL Nem gondoltam semmi rosszra. Bizto­san egy rokonnal ment ed — véltem.” A kis­lány holttestét négy hónappal később egy üres telken találtak meg—-néhány száz mé­terre a szülői háztól. CSAK A TIZEDIK UTÁN? A kétségbeesett szülők azóta védelmi bi­zottságot szerveztek. Minden hét végén fe­hér és fekete önkéntesek kutatják át a par­kokat és a város erdeit, keresik az eltűntek holttesteit. Állandóan figyelik a útkerészte­Érdekes Camille Bell véleménye: „Szerin­tem a gyilkos valami hivatalos személy, vagy annak adja ki magát. Talán rendőr, akinek nagy tekintélye van a mi 'gyerme­keink szemében. Ha egy ilyen egyenruhás azt mondja: Gyere velem! — a mi kisgyer­mekeink biztosan engedelmeskednek.” Jesse Jackson, a város fekete polgármes­tere naponta bemutatja a tv-ben azt a 200 ezer dollárt, amelyet a nyomravezetőnek ajánlottak fel — a nyomozás költségeit rész, ben közadakozásból teremtik elő. A polgár- mester nyilatkozatában összeesküvés áldo­zatainak nevezte a meggyilkolt néger gyer­mekeket, s arra célzott, hogy a városban még él a fajgyűlölet. Sokan úgy vélik, hogy a gyilkosságok mögött a Ku-Klux-Klan van. A legújabb, fejlemény: az atlantai újságok két levelet kaptak a gyilkostól, aki bejelen­tette, hogy újabb akcióra készül. A hatósá­gok azt remélik,‘hogy a levelek nyomán ta- dán siketül a nyomára bukkanni. De dig? A legidősebb 15, a legfiatalabb 7 éves. Tizen­öten az áldozatok közül. Csáji Attila r X Síelek” szó maga is több ízben előfordul — képeim­ként — Csáji Attila kiállí­tásán, amelyet az elmúlt hét végén nyitottak meg la Mis­kolc városi Művelődési Köz­pont Ifjúsági Házában. De — s alighanem nem vagyok' egyedül, aki úgy vélekedik — egyfajta jel ez a festészet is, izgató és ingerlő a rtiaga megfejtésre felkínálkozó kód­rendszerével. Megfejthető persze, már hogyne lenne az, hiszen az ember ennél bo­nyolultabb, időben távolabbi jelek értelmét is megnyitot­ta. Történelem előtti korok­ba is bepillanthatunk ma- j tékny'i — vagy még annyi sem! — megmaradt „jet" se­gítségével. Csáji Attila pe­dig korántsem megy vissza ennyire az időben! Ö de­hogy! Ha a négyzetméternyi képfelület témájában lép is néhányat a földgolyón, min­dig a jelenben kérdez! Min­dig a jelent fejti -fel... S ha olykor-olykor a nem is olyan távoli történelmet asszociál­juk, a háború nagyon is va­lóságos rémlátomásait, em­bertelenségét; a jelenben fi­gyelmeztet a borzalmakra, s kiált, hogy soha újra meg ne történhessen ... Csáji Attila festő. Festő­szemmel lát akkor is, ami­kor „festményein” a klasz­szfkus festészettől oly távoli anyagokat sűríti • egybe; vas­lemezeket, szögtüskéket, hul­lámpapírt, redősen leomló vásznat... Nemcsak a síkot, magát a teret is felhasznál­ja — három dimenzióban al­kot. Nem maga megvallatásá ez — persze az is, hiszen a mű­vésznek magának is végig kell járnia a poklot, hogy elmesélje, milyennek látta! — inkább az emberért való féltő aggódás. Nem véletlen talán, hogy az egyik ilyen „jeléből” égy emberpárt vé­lünk előtűnni; s hogy az em­berpárt magát is megalköt- ja talán leginkább festői ha­tásokkal élő képén. Kiállítását szívesen ajánl­juk az érdeklődők figyelmér k®' (es ti torás) Megtartotta küldöttértekezletét az MTESZ Borsod megyei Szervezete (Folytatás az 1. oldalról) dicséri. Ezt a munkát jól se­gítik a tudományos egyesü­letek programjai, az MTESZ- rendezvények, közöttük az évenként megrendezésre ke­rülő borsodi műszaki hetek, amelyeknek témája jól kap­csolódik a párt gazdaságpo­litikáját segítő törekvések­hez. A megyei pártbizottság titkára a továbbiakban arról beszélt, hogy a gazdaság egesz területén nagyobb figyelmet kell fordítani az anyag, és energiaráfordítások csökken­tésére. Az energiahordozók termelése és felhasználása területén racionális intézke­déseket kell foganatosítani. Az import energiahordozók helyettesítése érdekében nö­velni kell megyénk szénter­melését, a szénbázisú villa- mosenergia-termelést és ta­karékosabb energiafelhasz­nálást kell folytatnunk. A VI. ötéves tervben meg­oldandó feladatokat érintve dr. Havasi Béla hangsúlyoz­ta, hogy céljaink valóra vál­tását a társadalmi szervek­nek, így az MTESZ-nek is segítenie kell. Arra van szükség, hogy az MTESZ tagegyesületeinek munkája szorosabban kapcsolódjék a gazdaságpolitikai célokhoz, a közép- és hosszú távú ter­veikhez. A politikai határozatok a mai követelményeket juttat­ják kifejezésre, amikor hang­súlyozzák, hogy az MTESZ- be tömörült j műszaki és ag­rár értelmiség társadalmi munkáján, közéletiségén ke­resztül cselekvő részese a párt szövetségi politikájának. Az üzemi csoportoktól, de a tagegyesületektől is azt kér­jük, hogy jobban kapcsolód­janak be a konkrét üzemi feladatok megoldásába. a tervek, koncepciók kidolgo­zásába, a korszerű technoló­gia megvalósításába. Ehhez természetesen az is szüksé­géé, hogy a vállalatok foko­zottabban igényeljék az üze­mi csoportok, egyesületek munkáját. A Műszaki és Természet- tudományi Egyesületek Szö­vetsége országos elnöksége nevében dr. Tóth János fő­titkár köszöntötte a küldöt­teket, s rajtuk keresztül a szervezetben tevékenykedő mintegy tízezer műszála és agrár szakembert. Elmondta, hogy az MTESZ Borsod me­gyei Szervezete sikerrel ol­dotta meg az elmúlt öt év­ben reá háruló feladatokat, s ezért ezúton is elismerését fejezte ki. A főtitkár példa­mutatónak tartotta azt, a Borsodban meghonosodott gyakorlatot, hogy a megyei pártbizottság bátran támasz­kodik a tudományos egyesü­letek munkájára, alkotókész­ségére. Az MTESZ felada­tairól szólva kiemelte, , hogy a jövőben jobban kell segí­teni a hazai kutató-fejlesztő munkát, a tudományos prog­ramok végrehajtását Dr. Tóth János külön szó­lott az, energiagazdálkodás javítása érdekében kifejtett eredményes munkáról, amit az is bizonyít hogy az MTESZ országos energiára-: karékojjsági pályázatán Bor­sod 'első és harmadik he­lyezést ért el. A vitát követően adták át az 1980—81. évi megyei MTESZ-dí.iakat. Az elnökség döntése alapján MTESZ-dí- jat kapott dr. Érsek László- né, a BVK gyáregységveze­tő j e, Szabó János, az ELZETT Művek Sátoraljaújhelyi Gyá­rának igazgatója, Joósz Gá­bor, az ÉAEV igazgatója. Harangozó János, az ÉMÁSZ osztályvezetője, Nedea Ede, a TÜKI főosztályvezetője, Lukács László, a Csavar- ipari Vállalat ongai gyárá­nak igazgatója, Sulyok Ist­ván, az ÖKÜ főosztályveze­tője, Mészáros István, az ÉSZAKKÖ Vállalat osztály- vezetője, dr. Lendvay Pál, a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem docense, Szilágyi / Gyula, a BVK főosztályveze­tője. A küldöttértekezleten új­jáválasztották az MTESZ vezető testületéit, az elnök­séget, az operatív irányítási végző 11 tagú végrehajtó bi­zottságot, valamint az ellen­őrző bizottságot. Az MTESZ Borsod megyei Szervezete elnökévé ismét dr. Szaladnya Sándort, titkárává Valaska LáSzlót választották meg. Párbeszéd a gazdasági kapcsosatok fejlesztéséről (folytatás az 1. .oldalról) i Carl-Henrik Wimjtuist, a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara főtitkára beszédében egyensú 1 yárnak javítását szol­gáljak. Ilyen kooperációs lehetősé­gekre elsősorban a szerszám­gépiparban, a járműiparban, az elektronikában, az orvosi Magyarország és a nem szó-' rámutatott, hogy a tanácsko­zás iránti nagy érdeklődés is jelzi: a külföldi cégek gaz­dasági kapcsolataikban szá­molnak a magyar vállala­tokkal, élénk az .érdeklődés a magyar gazdasági tervek iránt. A tanácskozásnak azonban nem ez az egye­düli célja, hanem az is, hogy számot vessen a nemzetközi kereskedelem problémáival, a 1 dekonjunktúrával járó je­lenségekkel, a növekvő pro­tekcionizmussal. Ezután Marfű József, a Minisztertanács elnökihelyet- lese a magyar gazdasági rendszer jellemző vonásairól tartott előadást. A miniszterelnök-helyettes rámutatott, hogy a világpoli­tikában jelenleg fenyegető feszüitségi tendenciák melleti nagy jelentősége van min­den olyan nemzetközi ta­nácskozásnak, ahol a gazda­sági, az üzleti elet vezető személyiségei a józan, gya­korlatias megközelítés jegyé­ben folytatnak eszmecserét. A Magyar Népköztársaság kor­mánya is igen nagyra érté­keli a Nemzetközi Kereske­delmi Kamara munkáját, s örül annak, hogy a Magyar Kereskedelmi Kamara ennek a hasznos és konstruktív te­vékenységnek aktív tényező­je. Gazdaságunk fejlődését — mondotta — nagymértékben nehezítik az utóbbi évtized­ben kialakult világgazdasági változások. A nemzetközi ke­reskedelem cserearányainak gyökeres módosulása 20—25 százalékkal leértékelte ter­mékeinknek azt a 1 részét, . amely külpiaci cserére kerül. Ezért gazdaságpolitikánk tengelyében a népgazdaság egyensúlyi helyzetének, min­denekelőtt a külgazdasági egyensúlynak a javítása áll. Exportképességünket elsősor­ban minőségi oldalról javít­juk. Előnyben részesítjük azo­kat az ajánlatokat, amelyek olyan kooperációs lehetősé­geket is nyújtanak a tech­nológia és a know-how át­adása mellett, amelyek az ország konvertibilis deviza­technikában, a mezőgazdasá­gi gépgyártásban, a kábel- gyártásban, a vákuumtech­nikai iparban, a gyógyszer- és növényvédőszer-gyártás- ban, az élelmiszeriparban kí­nálkozik lehetőség, vagyis azokon a területeken, ahol termékeink elérik a világ­piaci színvonalat, és ezért dinamikusan fejleszthetők. Ezután arról szólt, hogy Magyarországnak jelentős érdekei fűződnek mind a Kelettel, mind a Nyugattal folytatott gazdasági együtt­működéshez. Az előadó rá­mutatott, hogy a nemzetközi kereskedelem és gazdasági együttműködés mesterséges akadályoktól mentes fejlesz­tésének híved vagyunk. Ma­gyarország ezért lett tagja 1973-ban a GATT-nak. Ha­zánk a kölcsönösség alapján minden országgal kész az együttműködés vám.- és egyéb akadályainak leépíté­sére. Törekvésünk, hogy cialista országok gazdasági kapcsolataiban maradéktala­nul érvényre jussanak a köl­csönös előnyök. Magyarország a tőkés vi­lágpiacon, szocialista társa­dalmi-gazdasági , berendezke­désének alapjait megőrizve, a tőkés világpiac játékszabá­lyai szerint versenyez, ezl számos nemzetközi egyez­ményben és szervezetben, va­lamint kétoldalú megállapo­dásban kodifikált helyzetünk, jogaink és kötelezettségeink biztosítják. Végül arról szólt, hogy minden vállalati vagy orszá­gos gazdaságfejlesztési prog­ramnak lételeme a különbö­ző társadalmi rendszerű or­szágok békés egymás mel­lett élése, vagyis a konsfe ruktív világpolitikai légkör. A nap folyamán megvitat­ták Magyarország és a Nyu­gat közötti kereskedelem fej­lesztésének lehetőségeit, az áruforgalom növelésének egyes akadályozó tényezőit, feloldásuk módjait. A tanácskozás szerdán folytatódik. Kinevezések az MHSZ megyei szervezeténél I Tegnap, március 17-én, kedden apparátusértekezletet tartbtt az MHSZ megyei ve­zetősége. A tanácskozás kere­tében Éles Gábor alezredes, a megyei vezetőség titkára, az MHSZ főtitkárának több, ve­zetőszemélyek áthelyezésével és kinevezésével kapcsolatos utasítását ismertette. Ezek ér­telmében: Mező István alez­redest, a megyei vezetőség titkárhelyettesét saját kérel­mére felmentette tisztségéből és a Bács-Kiskun .megyei MHSZ-vezetőség titkárhe­lyettesévé kinevezte. A Bor- sod-Abaúj-Zemplén megyei vezetőség titkárhelyettese Lőrinc István őrnagy lett. Ugyancsak főtitkári utasí­tásra Simkó Zoltánt, a me­gyei lövész tömegsport fő­előadóját az MHSZ országos központi iövészklub titkárá­vá nevezte ki. A megyei szer­vezeten belül sor került más kinevezésre, és előléptetésre is. A megyéből, a szervezetből eltávozó vezető munkatársak eddigi igen értékes munkáját a megyei pártbizottság nevé­ben dr. Lovas Lajos, a part- bizottság osztályvezetője kö­szönte meg, s az ittenihez hasonló eredményes munkát kívánt mindkettőjüknek. A kinevezéssel, a beosztással járó nagy feladatok felvázo­lása mellett sok sikert, a pártszervek részéről megfe­lelő segítséget kívánt és ígért az újonnan kinevezett me­gyei főtitkárhelyettesnek, s további eredményes tevé­kenységet az MHSZ megye* apparátusának. 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents