Észak-Magyarország, 1981. március (37. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-18 / 65. szám
1HLAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BORSOD-ABAtU-ZEMPLÉN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXVII. évfolyam, 65. szám Ara: 1,40 Ft Szerda, 1981. március 18. magyar-kanadai éri tárgyalások Az eszmecserén részt vett Dorothy Jane Armstrong. A tárgyalásokon, amelyek kedden befejeződtek, az MTI munkatársának értesülései szerint nyílt légkörben mélyreható eszmecsere folyt a nemzetközi helyzet szinte valamennyi fontos kérdéséről. Ennek során eltérő vélemények jutottak kifejezésre a nemzetközi feszültség növekedésének okairól. Ugyanakkor a kibontakozásról — a kelet—nyugati párbeszéd folytatásának konkrét lehetőségeiről és feltételeiről — szóló véleménycserében egyetértés volt abban, hogy kívánatos a párbeszéd folytatása, s hogy az enyhülés fenntartásának kulcskérdése annak katonai térre való ki- terjesztése. A tárgyaló felek kölcsönösen megállapították, hogy a kétoldalú kapcsolatok mentesek a különösebb problémáktól, s mindenekelőtt gazdasági, de más területeken is lehetséges a kölcsönösen előnyös együttműködés bővítése. Dr. Mark Rudolph MacGui- gun viszontlátogatásra hívta meg Púja Frigyes külügyminisztert, aki a meghívást elfogadta. Dr Maik Rudolph McicGuigcin kanadai külügyminiszter Budapesten megkoszorúzta a Magyar hősök emlékművét ’ A hivatalos látogatáson Magyarországon tartózkodó | dr. Mark Rudolph MacGuifja.ii kanadai külügyminiszter kedden délelőtt — Szarka Károly külügyminiszter-helyettes társaságában — a Magyar Tudományos Akadémia Martonvásári Kutató Intézetébe látogatott. Dr. Mark Rudolph MacGui- I gan délután megkoszorúzta a Magyar hősök emlékművét a Hősök terén. Ezt követően vendéglátójával. Púja Frigyes külügyminiszterrel folytatódtak a hivatalos megbeszélések a Külügyminisztérium épületé- oen. A nyílt légkörű tárgyaláson a nemzetközi élet időszerű kérdései, mellett a külügyminiszterek á tteki n le tték a magyar—kanadai kapcsolatok helyzetét. — Párbeszéd a gazdasági kapcsolatok fejlesztéséről f Hatvan magyar vállalat ve- | aetőinek és 14 gazdaságilag I fejlett tőkés ország 70 üziet- i emberének részvételével kedden háromnapos tanácskozás kezdődött a Hilton-szálíóban. A Nemzetközi Kereskedelmi Kamara — a Magyar Kereskedelmi Kamara közreműködésével — rendezi a konferenciát, amelynek célja a kelet—nyugati párbeszéd a i gazdasági kapcsolatok’ eéős-í- 1 lésére. f A Duna árhulláma kedden j délután Nagymaros térségé- I ben tetőzött és miután a felső j magyar szakaszon már apad I a víz, a Győri Vízügyi Igaz- j galóság az esti órákban má- [ sodfokúrpl első fokúra mér- 1 sókelte az árvízvédelmi ké- | szültséget a Szigetközben. ( valamint Komárom és Esztergom között. Budapestnél -az utóbbi 24 órában 19 centiméterrel áradt a Duna, j így kedden 714 centiméteres vizszintet'mértek. A legújabb vízügyi előrejelzések szerint szerdán a vártnál mérsékeltebben tetőzik az árhullám, 740 helyett 715 centiméteres vízállással, tehát 130 centiméterrel marad el az 19(15. évi nagy dunai árvíz idején mért maximumtól. | A főváros hét árvízvédelmi szakaszát továbbra is másodfokú árvízvédelmi készültség vigyázza, a védeke- i zési munkálatokra csak az I észak- és dél-budai, valamint az észak-pesti oldalon került sor. A Körösök vízgyűjtőjében mz utóbbi 24 órában záporok «s zivatarok nehezítették a A Nemzetközi Kereskedelmi Kamara 60 évvel ezelőtt jött létre, a szocialista országok kamarái 1964-ben vették fel vele az első kapcsolatokat. 1969-ben létrehozták a nemzetközi szervezet kelet—nyugati bizottságát, mint az üzleti körök kelet— nyugati dialógusának állandó fórumát. Ez a bizottság szervezte a mostani tanácskozást is, amelyen napirendre kerül Magyarország és a védekezők munkáját, de az apadást nem állították meg, nem adtak lényeges vízutánpótlást a folyóknak, így a Körösöknek Kunszentmárlon fölötti ágaiban mindenütt apad a víz. A Fekete- és a Fehér-Körös deltájában be fejezték a veszélyeztetett tanyák lakóinak és az állat- állomány kitelepítését. Ám e terület, ’védelmében továbbra Nyugat közötti kereskedelem fejlesztésének, az ipari, gazdasági és műszaki együttműködések kialakításának és bővítésének egész sor kérdése. A tanácskozást Ka Sós Ödön, a Magyar Kereskedelmi Kamara társelnöke, a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara kelet:—nyugati bizottságának társelnöke üdvözölte. (Folytatás a 2. oldalon) ti a Kerisikia is nagy erők dolgoznak a mályvádi árvízi szükségtározó lokalizációs töltésére. A megáradt folyók mentén csaknem 2500 kilométer hosz- szú védvonalon tartanak ár- vízvédelmi készültséget. Ősz. szesen 5600-an vesznek részt u védekezésben, s munkájukat 644 szállítóeszköz, 149 munkagép és 66 vízi jármű segíti. A Duna Budapestnél a Római-parton több helyen elöntötte a kerteket, utcákat. Sok helyen csak csónakkal lehet közlekedni. 2500 kilometer hosszú szakasza« Vélik a gátakat a Dunán és Több szakmával Tokajban működik a Telefongyár zempléni gyáregységének 4-es számú üzeme. Az itt dolgozók közül többen szereznek második, sőt, harmadik szakmát is. A képen: Halász Zoltán lakatos, aki második szakmájában most a forgácsolómühelyben dolgozik. (Riport a 3. oldalon.) ilottériekezletét megyei Szervezete Az MTESZ .Borsod (negyei Szervezete tegnap az ÉMÁSZ székhazában tisztújító küldöttértekezletet tartott. Olyan időszakban került sor erre a fontos tanácskozásra, amikor társadalmunk minden eddiginél jobban igényli szellemi erőforrásaink, a szaktudás, a felkészültség jobb, gazdaságosabb, és szervezettebb hasznosítását. Erre hívott fel a párt legutóbbi kongresszusa is, amikor hangsúlyozta, hogy az ország fokozottan igényli és hasznosítani igyekszik az értelmiség részvétéiért a közéletben. A tanácskozáson megjelent küldötteket és a vendégeket, köztük dr. Havasi Bélát, a Borsod megyei Pártbizottság titkárát, dr. Tóth Jánost, az MTESZ főtitkárát, Fejes Lászlót, a Borsod megyei Tanács elnökhelyettesét, Tóth Józsefet, az SZMT vezető titkárát dr. Szaladnia János, az MTESZ megyei szervezetének elnöke köszöntötte. A továbbiakban Szcná si Tibor, a TVK műszaki vezérigazgató-helyettese ismertette a küldöttértekezlet napirendjét, majd Valaska László, az MTESZ Borsod megyei titkára fűzött szóbeli kiegészítőit a beterjesztett írásbeli anyaghoz. A beszámoló alatt rá, hogy az 1975-ben megtartott tisztújító közgyűlés óta jelentős fejlődés következett be az MTESZ munkájában. A változás nem csupán az egyesületi csoportok és. a. taglétszám emelkedésével mérhető — öt év alatt másfél ezerrel növekedett a tagegyes ú- letekben és csoportokban te. vékenykedő szakemberek száma, — a fejlődést a társadalmi munkábatk bekövetkezett színvonalnövekedés is kellőképpen bizonyítja. A 20 százalékos taglétszámemelkedés elsősorban arra utal, hogy szélesedett a szervezet bázisa, mind többen érdeklődnek a tudományos munka iránt. Mindenekelőtt az üzemekben, dolgozó szakemberek kapcsolódtak be nagy számiban az MTESZ munkájába, ezzel is hozzájárulva a gazdálkodó egységek napi feladatainak megoldásához. Nagyra értékelte a beszámoló a megyei párt-, állami szervekkel, valamint a tömegszervezetekkel kialakított bővülő kapcsolatot. Ez többek között kifejezésre jut abban, hogy a megye vezetői rendszeresn igénylik a szakemberek véleményét, kikérik javaslatukat. A beszámoló részletesen foglalkozott az elnökség mellett működő bizottságok munkájával. Ezen belül is nagy teret szentelt az úgynevezett Tudomány és Technika Házát építő operatív bizottság tevékenységének Mint ismeretes, az MTESZ elnöksége már több éve szorgalmazza a technika házának felépítését Miskolcon. A Borsodban végbement nagyarányú ipartelepítés eredményeként új ipari bázisok jöttek létre — állapította meg az előadó. Ez szükségszerűen magával vonta az új műszaki-tudományos központok kialakítását. Megyénkben jelenleg négy helyen; Kazincbarcikán, Lenin-’ városban, Ózdon és Sátoraljaújhelyen működnek intéző bizottságok, amelyek az ipari centrumok és szőkébb környezetük sajátos műszaki-tudományos* munkáját szervezik és koordinálják. A négy intéző bizottság 38 tudományos egyesületet fog össze; amelyek az időszerű gazdaságpolitikai célok, vállalati tervek valóra váltását segítik. A szóbeli elöierjesKtést wta követte. A kfödötiéeMfcMftten felszólalt dr. Savwsí Sála. a megyei pártbizottság titkára is, aki Borsod és Miskolc város párt-, ááSsnw és társadalmi szerveinek Bfc- véfeen köszöntötte a tsseácír kozás résztvevőit. — Mindabban, amit Borsod megye gazdasági, társadalmi életében az elmúlt évek során elértünk, megyénk értelmiségének, így az MTESZ-ben dolgozó műszaki és agrár szakembereknek is szerepük van — mondotta. Gazdaságunk fejlesztése, not új technológiák bevezetése, a korszerű termékek gyártása, a beruházások egyre magasabb színvonalon történő megvalósítása a városépítés, a mezőgazdasági termelés fejlesztése, a műszaki, gazdasági és agrár értelmiség munkáját, alkotókészségét is fFolytatás a 2. oldalon) A környezet- és természetvédelem helyzete Tervegyeztető tárgyalások Miskolcon Az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal; valamint megyénk és Miskolc pártrr állami vezetői tegnap,'.(ártották meg a megyei tanács székházában' éves tervegyeztető tárgyalásukat. A hivatalt képviselő csoportot dr. Gonda György államtitkár, az OKTH elnöke vezette. Az egybegyűlteket dr. Ladányi József, a megyei tanács elnöke köszöntötte, majd szólt megyénk sajátos környezet- és természetvédelmi problémáiról. A víz, a levegő szennyezéséről, a tisztaságért folytatott erőfeszítésről, a szemételhelyezési gondokról stb. A hivatal előtt ugyancsak ismeretesek a problémák és lehetőség szerint igyekeznek ezek megoldásáért tenni. Az államtitkár egyebek között elmondotta, hogy itt ebben az iparban telített megyében a témakörrel kapcsolatosan különösen nagyok a feszültségek, az újabb ipartelepítéseknél feltétlenül figyelembe kell venni a már meglevő állapotokat. A hulladék elhelyezéseiéi kapcsolatosán elmondó! - ta, hogy ma már nem a megsemmisítés, elégetés az elsődleges szempont, hanem a hulladék hasznosítása. Ehhez azonban még nincs megfelelő technikánk és gyakorlatunk sem. A levegő tssataságának védelme továbbra fs feladat A bírságolási rendet 1983-ig felül vizsgálják, és minden bizonnyal megszigorítják. A Bükki Nemzeti Parkkal kapcsolatosan sok még a (ennivaló, hogy valóban nemzeti park legyen. Aggteleki szennyvízproblémájánál; megoldásához a hi vatal anyagi segítséget ad. ha a tanács és az OVH is segít. Jósvaíőn a Tengerszem-tó környékének rendezését a hivatal magúra vállalja. Mintaterületet kívánnak kialakítani bemutatókkal, kutatóközponttal stb., ennek a tervét a hivatal VI. ötéves tervébe beépíti. \
