Észak-Magyarország, 1981. február (37. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-10 / 35. szám
— 1981, február TT.,' GSZAK-MAGYARORSZÁG 3 *“ •. . * vA Kongresszusi palota - itt tartják az SZKP XXVI. kongresszusát. Az SZKP XXVI. kongresszusa (VI.) É f Több mint 17 millió tagja van a Szovjetunió Kommunista Pártjának, de nemcsak ennyien várják most a párt XXVI. kongresszusát. A felkészülés az egész ország ügye. Tanúsítja ezt — egyebek között — a kongresszus jászteleiére indított munkaverseny. Helyi gondok — országos távlatok I A pártalapszerveaelek megtartották a beszámoló és vezetőségválasztó taggyűléseiket. Ezeket követték a járási, a városi, a területi pártkoníerenciák, majd mindegyik köztársaságban a kommunista párt kongresz- szusa. Kialakult azoknak a I ^névsora, akik a párttagság "képviseletében ott lesznek a Kreml Kongresszusi palotájában. A taggyűlések, pártértekezletek átgondolt, felelősségteljes vitát, eszmecserét 1 hoztak. Több mint hárommillió konkrét javaslat született. Ezek jó része ugyan helyi problémák megoldására irányul, de nem kis számban hangzottak el olyan vélemények, amelyek az országos kérdések eldöntéséhez adnak tanácsot. Sok fiatal ember került a pártbizottsá- gokba, a vezetőségekbe. Országos eszmecsere F A párttagság vitája azonban csak része az országos eszmecserének. Műhely- és üzemi gyűléseket is rendeztek. Tárgyaltak a tervről a szakszervezetek, a Komszo- mol-szervezetek. A sajtó, a rádió és a televízió is helyt adott a javaslatoknak. A felszólalók többsége arra törekedett, hogy feltárja a munkál nehezítő tényezőket, javasolja a megoldás módját. Gyakran alig lehet megkülönböztetni, melyik javaslat A Srovjetunióbem hónapok óta dolgozó vett részt. érkezett tudóstól, vagy munkástól, gazdasági vezetőtől, vagy kolhozparaszttól, mérnöktől. vagy nyugdíjastól. Az országos eszmecsere legfőbb tanulsága, hogy a milliók magukénak érzik a tervet. Ezt mutatja a hatalmas, az egész országot átfogó kongresszusi munkaverseny, amelybe már több mint százmillióan kapcsolódtak be. A felajánlások, a kezdeményezések általában a terv feladatainak .megoldására irányulnak. Figyelemreméltó, hogy a kezdeményezésekben, a vállalásokban most már korántsem csupán mennyiségi mutatókról, határidő előtti teljesítésről van szó. Legalább ilyen súlyt kaplak a folyó sok ntilfió gazdaságojsság növelésére, az anyagtakarékosságra, a minőségi előírás maradéktalan teljesítésére,, a szállítási határidő megtartására vonatkozó kötelezettségvállalások. Az új termelési eljárások, tudományos eredmények gyors gyakorlati alkalmazása, a hatékonyság növelése ugyancsak visszatérő eleme a felajánlásoknak. Hatezer küldött ■ Az országos vita, a kongresszusi munkaverseny azt tanúsítja, hogy a párt kongresszusát az egész ország magáénak érzi. Részt kér és kap mindenki a feladatok kijelöléséből és megvalósításából. Az a mintegy hatezer küldött, aki február 23- an helyet foglal a, Kreml Kongresesusi p»!oi>éjá'ba*;, nemesek a szovjet kommunisták 1*7 . milliós seregét, hanem a Szovjetunió 260 milliós népét képviseli majd. Kis Csaba (Vége) A Borsodi Hőerőműben: Ili újítás, napi haszon A korábbiakhoz képest, lényegesen javult az újítómozgalom helyzete a Borsodi Hőerőműben. Az üzemek dolgozói az elmúlt évben 105 ötlétet vetettek papírra, s ezek egyötöde a munkavédelemmel volt kapcsolatos. Az újítókedv erősödésében közrejátszott az elbírálási idő jelentős csökkenése, ami a párhuzamos szakvéleményezési rendszer bevezetésének köszönhető. Az előző évhez viszonyítva megháromszorozódott a műszakiak részéről benyújtott újítások száma, amelyek elsősorban a termelés gazdaságosabbá, a munkafolyamatok szervezettebbé tétel éré irányultak. A nem vállalati dolgozók, vagyis a folyamatban levő beruházások kivitelezői is több, színvonalasabb újítást adtak be. Ugyanakkor még mindig kevés a női, valamint a fiatal újító. Növekedett a kalkulált újítások, száma, az újítások eredménye, továbbá a kifizetett újítási dijak összege. A már említett 105 javaslatból 50-et fogadlak el azonnali hasznosításra, 10-el kísérleti bevezetésre javasoltak. Az érem másik oldala: csökkent, de még mindig magas a hasznosításra alkalmatlannak talált ötletek száma, ami 51 volt. Nem ártana lalán megvizsgálni, miért nem tud ezen a téren számottevően előbbre’ lépni az egyébként dicséretes eredményekkel rendelkező vállalati újítómozgalom. Az újítások haszna közelítette az egy , és negyedmillió forintot, s a javaslattevőknek több, mint 54 ezer forintot fizettek ki újítási díjként. A hőerőműnél már elkészítették az idei újítási feladattervet, s az ebben megjelölt témákra fokozottan felhívják a dolgozók, a szocialista brigádok figyelmét. Hasonlóan kidolgozták a VI. ötéves tervidőszakra vonatkozó Vállalati Újítási Szabályzatot. Két szocialista.- brigád Rövid múltra tekint & vissza Miskolcon a GELKA motortekercselő üzeme. Három évvel ezelőtt mostoha körülmények között kezdték a munkát a Hatvanötösök útja 17. szám alatt. Rövid idő alatt a 32 dolgozót foglalkoztató üzemben megváltoztak, s jobbak lettek a munkakörülmények. A kisszámú kollektíva az elmúlt évben több mint 7 millió forintot hozott-a „cég konyhájára”. 'Az üzemben két szocialista brigád működik. Az egyik a Mátyási Mária vezette „Augusztus 20.” nevet viselő tekercselő szocialista brigád, amely a „gyengébb nemből” alakult. A férfiak brigádját Juhász István vezeti. A „Béke” szocialista brigád a mechanikus szerelőket tömöríti egy csoportba, brigádba. A GELKA-nak ebben az üzemében erősáramú berendezések — elektromotorok. hegeszlőberendezé- sek, transzformátorok — javításával. felújításával, karbantartásával foglalkoznak. A megrendelő lapokon megtalálható Miskolc szinte minden vállalata, intézménye. A bölcsődéktől a cementgyárig végeznek javításokat. Munkájuk túl megy a megyehatáron. Jelenleg az Április 4. Gépipari Művek Kiskunfélegyházi, Gyárának hegesztődinamók felújítáBencsik Mária egy 75 kilowottos villamos motor tekercselését végzi. (Fotó: t. J.) savai is1 foglalkoznak. A fiatal üzem fiatal dolgozói tanulók képzésével is foglalkoznak. A 104-es számú Ipari Szakmunkásképző Intézet 12 tanulója hetente három napon részesül itt gyakorlati oktatásban. Képeink a tekercselőüzemben készítitek. Csak a „hagyományosból” megélni nem lehet HÉ itta É Isi otÉÉRB záiáiÉsa A termelőszövetkezeti gazdaságokban megyeszer te folynak a zárszámadó és tervtárgyaió közgyűlések, küldöttgyűlések. Rendkívül nehéz esztendő mérlegének számbavételére kerül sor, különösen a vízkárok sújtotta gazdaságokban. Most két ilyen, mostoha termőhelyi adottságú, a szélsőséges időjárás kártételeinek szinte kiszolgáltatott, nagy erőfeszítések árán, szosesrjomnso), gondolkodással, o4ts<s későé- ményezésekkel mégis eredményes, nyereséges évet záró termelőszövetkezet zárszámadásának néhány tapasztalatáról tudósítunk: * ■ A kenézlöi Dózsa Termelőszövetkezet, ahol a rendkívül súlyos vízkárokat szenvedett Bodrogköz első zárszámadását tartották, a tervezett 5,2 millió forintnál is magasabb, 0.1 milliós mérleg szerinti tiszta nyereséggel zárta az lOHO-as évet. Kecskeméthy Gyula tsz-el- nök beszámolójából kiderült, hogy már évekkel ezelőtt megkezdték a kiút keresését, a mostoha, bizonytalan termőhelyi adottságok ellensúlyozására a kiegészítő tevékenységi kör, a melléküzem- ágak megteremtését. Idejében rájöttek arra, hogy vidékükön csak a „hagyományosból”. az alaptevékenységből megélni nem tudnak. Csupán a Budapesten létesített két szolgáltató ágazatuk árbevétele az elmúlt évben már meghaladt^ az 53 millió forintot. És annak ellenére, hogy több száz hektárnyi szántóterületük, kertészetük. rét- és legelőjük ■ termését ki pusztította az érés belvíz, nemcsak az összes árbevételt sikerült a tervezed 1)3,4 millióról 112.6 millió forintra növelniük, de ésszerű takarékoskodással, a gazdálkodás újabb és újábt tartalékainak igénybevételével olyan nyereséget is elérlek, amiből közel 2,2 millió forintos fejlesztési alapot és 3,2 milliós biztonsági alapot is képezhettek. 14a az ütem mérséklődött is, de a beruházások sem maradtak el az elmúlt esztendőben. Építkezésekre, különböző gépek vásárlására 5,5 millió forintot tudtak fordítani. Gondot fordítottak a háztáji termelés támogatására, amely a tagság számára közel 6,5 millió forintos árbevételt biztosított. * A prügyi Tiszamente Termelőszövetkezet zárszámadó és tervtárgyaló küldöttgyűlésén a bodrogközihez hasonlóan súlyos vízkárok sújtotta Taktaköz egyik, évek óta példamutató gazdasága összegezhette: f980-ban is állták a „sarat”. Prügy és Taktakenéz közös gazdaságát is évek óta az jellemzi, hogy bátran, a „fejet használva”, a szakembergárda hozzáértésére, a tagság lelkiismeretes szorgalmára támaszkodva keresik azokat a lehetőségeket, amelyek a „hagyományos” gazdálkodást kiegészítve megteremtik nemcsak a biztos megélhetés, hanem a továbbfejlődés anyagi forrásait is. Semsey András tsz-elnök mondta el a vezetőség beszámolójában, hogy az elmúlt évi termelési értékük elérte a 167 millió forintot, tiszta nyereségük pedig a 9.6 millió forintot. Az idei esztendő terve pedig már .200 millió feletti termelési érték, és közel 16 millió forintos nyereség elérése! Ebben a tsz-ben részben az alaptevékenységen belül sikerült megtalálni, megteremteni a nyereség forrásait. Ezek egyike a „kiemelt” búza-ágazat, amely a több száz hektárt sújtó vízkárok ellenére, az elért magas termésátlaggal. a mázsánként jóval 200 forint alatti önköltséggel, közel 6 milliós ágazati eredményt hozott az elmúlt esztendőben. Sikeresnek, jövedelmezőnek bizonyult az állattenyésztésben négy év alatt végrehajtott szakosodás, A rekonstruk-. cióval kialakított sertéstelep az elmúlt évben már közel tízezer hízót értékesített, s 1933-han a közös már húszezer, a háztáji pedig további tízezer hízót állíthat elő. Jó döntés volt, amikor a sertés-ágazaton belül „iparszerú” tevékenységet,. takarmáhykeverö üzemet is létrehoztak. Ez realizálta az ágazati eredmény közel 70 százalékát. Az alaptevékenységen kívüli, az ipari tevékenységet is „házon belül”, helyben teremtették meg. A nyereséges, saját építőipari részleg termelési értéke már elértó a 36 millió forintot, a fa- tizem, amely rugalmasan követi a piaci igényeket, évről évre képes más és más gyártmányokra áttérni, 12 millió forintos árbevételt ért el. Nyereséget hoz az évi mintegy negyedmilliós ci- rokseprű-gyártás is. De csak úgy, hogy maguk termelik a szükséges seprűcirkot és helyben gyártják a seprűnyelet is. Az idén varrodával bővül a kiegészítő tevékenységi kör, és fejlesztik a hiánycikkeket gyártó vasipari részleget is. Külön említést érdeme! a Tiszamente Tsz háztáji ágazata. amelynek „forgalma” az előző évi 19,5 millió forintról 1980-ban 22 millió forint fölé emelkedett. Es amint azt a zárszámadás vitájában is elmondták: eredményes gazdálkodásukban nagy szerepe van annak,' hogy a Háztáji hagyományos szorgalmúi, lelkiisme- rétéi mindennap magukkal viszik a prügyifek és a tak- takenéziek a közösbe is. (I). s,V f * )
