Észak-Magyarország, 1981. február (37. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-01 / 27. szám
1981. február 1., vasárnap ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 Fórum után Milyen a tüzelőéi látás ? Beirt vagyunk a télben címmel sugározta legutóbbi Fórum-műsorát a Magyar Rádió Miskolc-körzeti Stúdiója. Több hallgató is megkérdezte, hogy miért nem lehet hozzájutni lyukóbányai szénhez, amit a' legtöbb miskolci családiház-tulajdonos keres jó kalóriaértéke miatt? A választ Cservák Ferenc, az Észak-magyarországi Tü- zép Vállalat igazgatója adta meg: A keresett lyukói szenet most már folyamatosan lehel kapni, jóllehet az igényes nagyon változóak és a tárolási lehetőség is közrejátszhat a vásárlók véleményalkotásában. Ami a jövőt illeti, elmondhatjuk, hogy a lyukúi szénellátási gondok várhatóan a minimálisra csökkennek, márcsak azért is. miért az idén már 220 ezer. jövőre pedig 300 ezer tonna lyukói szenet kap a vállalat, így Miskolcon és a. város körzetében nem lesz hiány ebből a szénfajtából. Kérdezték: meddig lesz hiánycikk a darabos szénnél könnyebben tárolható, kezelhető brikett? A válasz: az értékesítési aranyokból kitűnik, hogy brikettből nagyon kevés kerül forgalomba Borsodban. Az évi 1,3 millió tonna szilárd tüzelőből mindössze 22 ezer tonna a brikett. Borsod szénben gazdag területnek mondható. így nem valószínű. hogy az országosan megállapított kontingensből ezután nagyobb százalékban részesülnének brikettből. Szóvá tette egy hallgató azt is, hogy jó néhány otthont meg mindig fafűtéses cserépkályhával melegítenének a téli hónapokban, és nehezményezte. hogy a TÜZÉP- telepen magánkereskedőhöz utasították darabolt tűzifáért. Cservák Ferenc válasza: — Még a fában gazdag országokban sem mindenütt tudják kielégíteni közmegelégedésre a tűzifaigényeket. Nálunk még inkább mutatkoznak gondok a tűzifa- ellátásban. az értékesített szilárd tüzelőnek mindössze 5 5 százalékát teszi ki a tűzifa. További nehézségeket okoz. hogy a telepeken levő fát fűrésszel kellene tovább darabolni. Jelenleg éppen baleset miatt hiányzik az egyik gépkezelőnk és ez átmenetileg tovább nehezíti a darabolt tűzifaellátást. Taxi, tehertaxi A műsorban a szállítási gondok sokaságát vetették fel a hallgatók. Többek között azt is megkérdezték, hogy miért nincs Miskolcon elég tehertaxi. miért nem lehet ezeket a járműveket telefonon is megrendelni, úgy, mint a személytaxit. Télen a kocsi várása még kellemetlenebb. A választ Küblik Ferenc, a Volán 3-as. számú, Vállalat, főosztály vezetője adta meg. — Miskolcon naponta 35 tehertaxit vehetnek igénybe a fuvaroztatók. Itt azonban meg kell jegyezni, hogy ezek S kocsik viszik ki az óvodák, bölcsődék ebédjét is. ezért bizonyos időpontokban valóban nehéz kis teherkocsihoz jutni a városban. Tulajdonképpen a mérések alapján a 35 kocsi időnként sok, máskor pedig nagyon kevés. Ismert, hogy a tehertaxi-ál- lomás helye az utóbbi esztendőkben többször is változott, ennek a rendezetlensége nehezítette a szolgáltatás folyamatosságát, hatékonyságát. A tehertaxi egyébként élőre megrendelhető a 13-285-ös telefonon a diszpécserszolgálatnál, ahonnan URH-készülékeken keresztül tudnak intézkedni. Szóvá tették a hallgatók azt is, hogy nagyon nehéz telefonon taxit hívni (sze- mélytaxiról lévén szó) vagy foglalt a szám, vagy soká veszik fel kicsengetés után a kagylót. A válasz: sajnos egy elavult. úgynevezett „duga- szölós”, régi. korszerűtlen központ fogadja a hívásokat, ez az oka a panaszoknak. Ez év második negyedében várható egy négyvonalas, új állomás beszerelése, és ennek bekötésével az eddigi panaszok megszűnnek — mondta Küblik Ferenc. Egy másak panaszosnak oedig. aki azt tette szóvá, hogy a személy- taxik vezetői nem vállalják tévé, mosógép, vagy hasonló nagyobb iparcikkek hazaszállítósál, azt a megnyugtató hírt mondta eh hogy 15 La- da-kombi típusú taxi beállításával segítenek ezeken a szállítási gondokon is. N. .1. Fák, városok Miskolc városról nem mondható el, hogy fákban gazdag lenne. Talán az új városnegyedek valamit segítettek és segíteni fognak azon. hogy több fa adjon forró nyáron hűvös árnyékot és lombsátruk mind több oxigént termeljen. közben elvonva a levegőt szennyező széndioxidot és felfogva a port. Kiváncsiak voltunk, hogy városunk útszélein, közterületein, parkokban. játszótereken összesen hány fát gondoz a Miskolci Kertészeti Vállalat. Telefonhívásunkra közölték, hogy 42 ezer lombos fa tartozik a hatáskörükbe. Ha a lakók számát figyelembe vesszük, ez bizony kevésnek látszik. Még Migyanta S Az Észak magyarországi Vegyiművek Sajóbábonyi Gyárában kéttípusú műgyanta gyártását kezdik meg Ezeket az anyagokat eddig külföldről kellett beszerezni. Az egyik gyanta építőipari akkor is, ha hozzá számítjuk a magánterületeken, a kiskertekben ápolt fákat. Érdemes lenne ezzel a témával úgy foglalkozni, hogy valamilyen hasznos javaslat alapján évről évre gyarapítani lehetne a fákat mindazokon a területeken, ahol erre mód es lehetőség van Kazincbarcika, a 25 éves város egy alkalommal már elnyerte ..a fák. virágok városa” megtisztelő címet. A környéken kis erdőket telepítetlek. amelyek .edvelt Kirándulóhelyekké váltak. s ezeket is beszámítva, olyan tájékoztatást adtak az illetékesek. hogy összesen 4G0 ezer fa díszíti Kazincbarcikát. szigeteléshez, a másik járműipari fékbetétek gyártásához szükséges. Az idén még csak néhány száz tonna készül, a következő években már több ezer tonnára emelik a műgyantagyártást. A 80 éves Leskó János bácsi most éppen pálinkafőzéshez készül. Régóta nem hatnak már újdonságként a gépkocsik, vagy a hatalmas erőgépek sem. elvonul. Minek nézzük őt . . . ? — Ivetten vagyunk az asszonnyal — mondja Leskó bácsi. — Kelten, úgy, miként kezdtük. De ezen nincs mit siránkozni. Kovács Jánosnak, a népfront elnöke lakásának előszobájában van a falu egyetlen telefonja. Éjjel- nappal használható. Szerencsére éjjel igen ritkán használják. Egy év alatt — mióta itt van — egyszer kellett, szülés miatt. Nagyon jó különben, hogy van ilyen telefon, mert éjjel orvosi ügyelet is létezik. (Többen szóvá tették egyébként: az orvoshoz Krasz.nokvajdára kell járni, 8—10 kilométerre, a busz reggel indul" és csak délután jön vissza. Egy egész nao rámegy.) — Szép kis falu a miénk — mondja Farkas János. — Sokan járnak errefelé vadászni, kirándulni is ... A fiataloknak is van őzért egy klubjuk, az iskola épületében, ök este jönnek haza. akkor legalább oda is mehetnek. — Az idősebbek? — Leginkább tévét néznek. kártvá/.gatnak ... Meg persze, itt ü kocsma ... Méghozzá szépen rendben tartott, tiszta kocsma, átnvílóval a boltba. Egy épületben elfér mindkettő, nem is igen kellene nagyobb. A kettőnek cirka 110 ezer forint a havi forgalma. ebből talán az italbolté valamicskével a nagyobb arányú. Fiatal asz- szony. Vaszi Endréné mindkettőnek a vezetője. — Mi lenne a kívánsága? — Talán az, hogy soha ne kellene azt mondanom: nincs. Időnként kell. például a napraforgó olajra, vagy másra, de általában megkapunk mindent, amit kérünk. Veszekedés, botrány meg soha nincs az italboltban sem. Jól megvagyunk. Sétálgatunk a faluban. Sok udvarban látni autót. Televízió, rádió majd minden házban, az Észak-Ma- gyarorszáe minden második családnak jár, ezenkívül több más lap is. A faluban és a körnvékén sok a fórrá«. Esv-egy kút ezekben a nagy hidegekben, például Szedlák bóc«iék udvarán — befagyott. A falu közönében viszont a Széle« kút soha nem faav be. Évtizedekkel ezelőtt. 30 toko«. hide°ben is «■’’épen -á- rologva folvdosalt. Valamikor itt sülvko'ták mosták a vásznat, míg fontak- szöttek. A tiszta valóban széle« forrósból most is folyik a víz. Az öregek pa- naszkodnak: fogyatkozik a falu. Ta'án-ia'án még sem foev el. A s,-'oc kű+ sem ansd el. nem is fagy be soha. Priska Tibor Fotó: Laczó József A napszemüvegei hiányoljuk Kányban, a magyar—csehszlovák határtól egy kilométerre levő kisközségben. A napszemüveget. mert a hó szikrázik, vakít, a kristálytiszta levegőben semmi sem áll az éles napsugarak útjába, a környéken sehol egy gyárkémény, füstöt legföljebb a disznóölések, meg persze az ezekhez, tartozó füstölők eregetnek, dehát mi az! Ámbár nem ártana, ha a közelben itt is lenne valami ipar. a kis levegöszeny- nyezéssel együtt sem ártana. Ezt mái' később közük az italboltba betévedt emberek, akiknek könnyű elhinni: az ő fiaik sem lennének bolondok messze vidékekre költözni innen, Al- sózsolca, meg Arnót egy- egy utcáját nem töltenék meg a kánviuk. meg a büt- lösiek, ha itt is maradhatnának. a szülőföldön. Maradnak persze így is valamennyien, hiszen a közelben tsz. állami gazdaság is van, de azért még többen is maradhatnának. — Élni meg lehet itt is. tisztességesen. Annak, aki dolgozik. Valaha is úgy volt: a jó gazdának jól termett a föld, a rossznak rosszul. Szedlák Béla bácsi, a hatvan valahány éves. tsz- nyugdíjas, ács fogalmaz így, aki látván, hogy idegenek érkeztek, kiballagott a kapuba, megtudakolván, miben segíthet. Már csak természetes, hogy a következő percekben a portán vagyunk, maid a méhkap- tárok sokaságánál. Csendesek most a kaptárok, de vizsgálgatni, ellenőrizni szükséges őket. A cinkék, harkályok — hiaba. kemény idő jár most rájuk is, és élni akarnak — meg- megkopogtatjók ravaszul a kaptárukat, és ha egy kíváncsiskodó méh kimászik megnézni ki az — mi az. hát vissza sem jöhet már. Jobb most a kijáratokat zárni. Szedlák bácsi nyugdíja kétezer valamennyi, most leöltek két „malackát” — 200—200 kiló körülieket — vannak tyúkok, kakasok, dolgozik a tsz-nek is még, meg itt-ott, amit kell, szóval meg lehet élni. Szives vendéglátást köszönve megyünk tovább. (Ebben a faluban egyetlen házhoz sem lehetett úgy betérnünk — ismeretlenül, váratlanul —. hogy ne került volna rögtön az asztalra pohár, kolbász, szalonna. miegymás. Ha nem így történik, az itt illetlen. De az is. ha a betérő ezeket visszautasítja.) Nyomban össze is találkozunk az egyik. 80 éves emberrel. Leskó János bácsival. ki egy jókora bö- dönt cipel, igen fürgén, frissen lépdelve. — Sietős, mert ma indulunk Ruszkára, pálinkafőzés ügyében — mondja. — A tsz adja a fuvart, összeszedjük, amit kell, és megyünk ... Hát bizony, eltart ez vagy két napig is! Ez utóbbi mondat már benn. a megtérített asztal mellett hangzik el és az igazság az, hogy nem is valami nagy meggyőződéssel. lévén, hogy ez a megjegyzés már nem is> annyira nekünk, mint inkább Leskó néninek szól, aki bizony kerek perec ki is mondja: — Eltart annak, aki ott lesz! De hogy itt rohad meg inkább az egész cefre. te nem mész el, az biztos! Hajaj! Az italboltban a kínai helyzetről, meg hasonló nehéz külpolitikai dolgokról váltván szót, igen könnyen helyre raktunk mindent, de ez itt most nemigen tűnik megoldhatónak! Mert kiderül, hogy a legutóbbi főzésnél Leskó bácsiék csoportja valami mód' kicsinyég elkésett, valakik megelőzték őket, melynek következtében valóban több napig kellett ott tartózkodni, családtól, szülőfalutól távol. Pont a főzdében. ahol sok ugye a gőz, ezt ellensúlyozandó került valami söröcske is néhány ládával, jókedv is kerekedett, lagzihoz hasonlóan. A hír meg csak elterjed. Veszélyben hát néhány ember útja. de ebbe a magunkféle idegen hogy’ is szólhatna! Inkább a gyerekekre tereljük a beszélgetést. Négyen vannak, közülük egy itt él a faluban, van már kilenc dédunoka is! Időnként nagy a vendégjárás itt is, mint más házaknál. Dehát... csak időnként. Évtizedek pácolta, sötét karoslócán ülünk, masszív asztalnál. A falon bekeretezett fényképek, a tűzhely kellemesen melegít. Macska dörgölődzik, nyávog, ő is kér. Megszagolja a letört kenvérdarabot. majd sértődött méltósággal A méhkaptárakal ilyenkor sem árt ellenőrizni. Harkályok, cinkék „kikopogtalhatják" a méheket.
