Észak-Magyarország, 1981. február (37. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-02 / 28. szám
T981. fetmiér 3., ImhW ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 ~ Ezresek — fillérek helyett Üj üzem épült a Húsipari Vállalatnál A húsliszt, a vérliszt rendkívül értékes, proteinekben gazdag allati takarmány. Előállítása nyilván ott célszerű és gazdaságos, ahol a szükséges nyersanyagok — azaz a vér, a csont, a lágy anyagok — helyben vannak. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Húsipari Vállalat miskolci gyárában már annak építésékor felmerült egy h úsl isztüzem létesí lésének gondolata. Emlékeink felelevenítéseképpen nem árt, ha leírjuk: az új gyárat 1975. december 20-án ar atták fel. A húsliszfüzem építésének ötlete ennél korábban, 1974-ben fogalmazódott meg először. Az olasz DEVITA győzött lai Húskombinátban került először sor, a berendezések nem hozták y gyártó cég áltál garantált paramétereket. (Utólag már megállapítható. hogy ennek fő oka abban kereshető, hogy a kezelőszemélyzet szakértelme nem érte el a kívánt szintet.) A beruházó és a szállító között vita alakult ki. pereskedés kezdődött es mindaddig, amíg ’a tisztázatlan kérdésekben nem döntött a nemzetközi bíróság, az olasz cég befagyasztotta szállításait így történt, hogy bár a miskolci gyár importkiváltó hitelből finanszírozta az épülőben levő beruházást, amely hitelforma nyújtásának egyik feltétele, hogy a beruházásnak három even belül meg kell térülni — a beruházás a szállítási késedelmek miatt elhúzódott. latot, szakmai ismereteket szerzett, az üzem élére pedig jól felkészült vezető kerülhetett. így azután, a mintegy 153 millió forintos beruházás — amelyből 112 millió forintot a Magyar Nemzeti Bank hitelezett — sikeres beüzemelése és működtetése biztosítottnak látszik. A kivitelezésben — amely éppen a. Lenin Kohászati Műv^k kombinált acélművének építésével egyidőben történt —: közreműködött az Észak- magyarországi Allamj Építőipari Vállalat, a Budapesti Gépipari Beruházási Vállalat.' és az Egyesült Izzó is. Eredmények áprilistól A vér- és húsiisztüzem termelésének konkrét eredményeit április elejétől várja a gyár, amikorra befejeződik a próbaüzem és teljes üzemmel kezdődhet meg a húsliszt és vérliszt gyártása. A Borsod megyei Húsipari Vállalat miskolci gyára ez ideig rendkívül olcsón, kilogrammonként 20 fillérért értékesítette az uj üzem alapanyagait az Állati Takarmányt Előállító Vállalatnak. A gyártás teljes felfutása után kétmüszakos üzemet feltételezve, naponta 25 tonna húslisztet és 1(1 tonna vérlisztet értékesítenek majd — a vásárlók között is válogatva a lehető legkedvezőbb áron. — Buciiért — Az engedélyezések, a technológia kiválasztása, egyszóval valamennyi hivatalos eljárás közei 2 évet vett igénybe. Az Állatforgalmi és Húsipari Vállalat a húsiisztüzem létesítésével kapcsolatban — természetesen a lénia fontosságához illően — versenytárgyalási írt ki — ahol minden tekintbtben; árban, minőségben és nem utolsósorban a műszaki paramétereket illetően, az olasz DEVITA cég került ki győztesen. Az Állatíorgalmi és Húsipari Vállalat szakemberei megtekintettek egy referenciaüzemet is. Ám az olasz cég első berendezéseinek üzembe helyezésekor, amelyre a GyuMások fizették a tanulópénzt Ennek is voll jo es kedvezőtlen oldala is. Kedvező volt, hogy a miskolci gyárban már figyelembe vehették a Gyulai Húskombinát gyakorlati tapasztalatait, és már az építést is megfelelő szervezettséggel, körültekintéssel végezhették, oly módon, hogy a technológiai berendezések be-, illetve felszerelése utólagos bontást, vésést stb. sehol nem igényelt. Kedvező volt az is, hogy a berendezésekkel dolgozó személyzet és műszaki gárda kellő üzemeltetési tapaszt aKísérletek csillagfürttel fi kényszer kockázata A . föagronómus kesergett: — Ott volt az orrunk előtt... Megtermett, gyönyörűen mulatott, még dicsekedtünk is vele. s azután — legyintett — semmi. A tejét ingatta: — Ettől az érzéstől nincs rosszabb. Mi vezetők gyakran vitatkoztunk. pedig a helyzet világos voll: minden növény terven felül termett, de egyiket sem tudtuk veszteségmentesen betakarítani. És ezek a veszteségek óriásiak voltak. Hektáronként legalább ötszáz mázsa cukorrépánk termett. Ennyire becsültük. És menynyit tudtunk betakarítani? Kétszáz mázsát. Azt is kényszer szülte ötletekkel. Megvásároltuk a Bodrogközi Állami Gazdaság Herriau kombájnját. A íelázott talajon elsüllyedi. Elétogtunk egy 150 lóerős traktort. Jött a fagy és akkor már az sem tudott segíteni. Végül is szkréper ládával szedtük fel a csonttá fagyott répát. De a mázsánként halvan-hetven forintos önköltség helyett, közel 140 forintért. Vagyis alapos ráfizetéssel. Hosszan sorolta azokat az ésszerűsítéseket, kényszermegoldásokat, amelyeket ' a nem mindennapi év szült. A műhely dolgozói megoldották, hogy két Raba-,Steiger egymás mögé „fogva” tudott vonszolni egy ekéi. Csak első hallásra könnyű az a dolog, a drótkötelet ugyanis a nagy teljesítményű traktorra előre nem lehelen akasztani. Annyit barkácsoltak, hegesztettel';. hogy végül is sikerült. Így tudta ölszáz lóerő rángatni a hét fejű ekét. — Amikor az. ev végén megtudtam, hogy mekkora költségekkel dolgoztunk, a fejemet fogtam. Azt nem mondom. hogy nem számítottam rá, de a kilencmillió forint, anáuei túlteptak a tenget, bizony sok. Az Is igaz. csak folyékony üzemanyagért 3,5 millióval fizettünk többet. Ennyivel került többe ez a különben nem is olyan rossz év. — Ha csak a hatékonyságot néznénk, akkor nyíltan ki kellene mondani, nyolcszáz hektáron azonnal fel kell hagyni a szántóföldi termesztéssel. Amíg nem' késő, hiszen a többletköltség 80 százaléka ezeknek a területeknek hasztalan művelésénél csapódott le. De. nem ilyen egyértelmű a kép. Ha aszály van, akkor ezek a földek adják a legtöbbet. így a kétarcú tájon a választás is kétféle lehel. Vagy betelepítjük ezt a területet gyeppel, vagy tovább műveljük. Az utóbbit választottuk. Ez a bizonyos nyolcszáz hektár a legbelvizveszélyesebb terület. Ebből 400 hektáron az elmúlt évben minden munkát megtiltott a könnyen roppanó jég. Ennyi maradt szán la liánul. És a mély forgatás hiánya alaposan felrúgta azokat a terveket, amelyeket évek óta alakítottak ki. lsr mértebb nevén ezt vetésforgónak nevezzük, s arra szolgál, hogy a meghatározott sorrendben egymás után vetett növények, bizonyos élettani hatásuk folytán támogassák egymást. Vagyis az elő véleménynek termés fokozó hatása legyen. A föagronómus : — Most nem lesz. Ezek a talajok annyira későn száradnak ki. hogy . csak olyan kultúrával hasznosíthatók, amelyek a legkésőbben vethetők. Nekünk nincs sok választásunk. Egy ilyen növényünk van és ez a kukorica. Ötszázötven hektárról emeltük lel a területét hétszázra', amely a 300 hektár silókukoricával egy ÜU megfeszített ősat ieóas. A tervezést zavartam meg akkor, amikor Pataki Lászlót az elmúlt évről faggaiiam. Ez az íróasztali munka, tálán soha nem kapott nagyobb rangot, mint most. Ezt egyetlen számmal igazolni tehet. Csak az üzemanyagköltség négymillió forinttal kerül többe, mint az elmúlt évben. — Nyiitan ki kell mondani: nálunk vége a hozamszemléletnek. MosJ. az a döntő. hogy mennyiért. Mennyiért lehet egy mázsa terményt előállítani. Sajnos ez az időjárás függvénye. Hiába szigorítottuk a normát, amikor kétszer a ívnyi gázolajat használtak lel a traktorok, mint kedvező időben: Így a költség behatárolása nehéz. De egy biztos, utat kell biztosítani azoknak a növényeknek, amelyek viszonylag olcsón 'termeszthetők. Mi szeretünk kísérletezni. Például négy évig próbálkoztunk a szójával. amíg vetésével felhagytunk. mert csak egyszer jött be. Idén csillagfürlöt és Iv- íont vetettünk. Kíváncsiak vagyunk, hogy a mi adottságaink között mit adnak. A csillagfürt 40 hektáron tavaly megbukott, idén ismét bizonyíthat. A borsóval-ugyanígy vagyunk. Száz hektáron termesztjük. eddig nem sok sikerrel, de annál több reménnyel. Ha csak a hozamát néznénk, akkor ráfizetünk. Viszont szalmájával halszáz anyajuhot teleltetünk ki, s ragyogó elővetemény. Hatása 20 százalékkal nagyobb kenyérgabona-termést eredményez. Így a belvíz, kényszerből új ötletekre ösztönöz. Nagyobb kockázatvállalásra, költségcsökkentésre. Tehát ez a kényszer néha nem is olyan rossz... ;— —• f A területen 33 ERDERT-tipusu faháiat állítanak fel az arra rászoruló családoknak anya kontra lakó érint, de népgazdasági érdek ”4! Nincs üzlet a környéken, ami volt rs, bezárták Száz családot Az idős asszony csupa kétségbeesés : — Jön alánk a bánya. Egyszer ránkdól a házunk. Megboldogult férjemmel ötven évet és öt hónapot éltünk házasságban. erre a házra gürcöltünk, s ez lett belőle — mutatja a repedt falakat. — Ne tessék telni — nyugtatgatja a nénikét Slefán György, a Miskolci Bányaüzem építési csoportjának vezetöhelyettese —, jól aládúcoltuk mi a házukat. Amint tetszik látni — teszi kezét a repedéseken levő, dátummal ellátott papírcsíkokra —, 1980. augusztus 23-án ragasztottuk fel ezeket, de most vs hézagmentesen összeilleszt- j ltotok. Bizonyítják. azóta nem süllyedt a talaj, illetve a ház. — Nem hiszem én aört — ellenkezik özvegy Iran József né. — A múltkor is feküdtem az ágyban, egyszer csak hatalmas lökést éreztem. Egyedül vagyok, éjszakánként rettegek. Hangulatos, festőlen szép .vidék. Az egyik oldalon mély völgy húzódik, azon túl az erdő terpeszkedik. Átéllen- ben meredeken emelkedik a hegy koszorúja, oldalát szőlők, gyümölcsösök, kiskertek parcellái sraffozzák. Középen kígyózik a Miskolc-Pereces- hez tartozó Csernalj utca, folytatásában a Kőpad utca, majd a Beilervölgy. A közeli kőbányából bányászott köböl saját kezűleg épített apró házakban korábban békességben éltek az emberek, most viszont érezhető feszültség vibrál a levegőben. Érthető az idegeskedés, hiszen hamarosan a házak alatt termel a lyukói akna. — Több mint négymillió tonna szenet rejt itt a föld mélye — magyarázza Szöcs Elemér, a Miskolci Bányaüzem főmérnöke. — A mai energiaínséges időben népgazdasági érdek a lefejtése. Még olyan áron is, hogy csaknem száz család lakásgondját nekünk kell majd megoldanunk. Járjuk a Csernalj utcát. Feltűnik egy deszkából készült házikó, melynek falán tábla hirdeti: Üj Élet Tsz M i s k ol c -S zi r m a Zöldségéi- árusító Helye. Azaz csak volt, mert megszüntették. Állítólag nem volt kifizetődő a fenntartása. Mások szerint a Köjál tetette rá a lakatot. A lényeg: bezárták az üzletet. Elmegyünk néhány üres porta előtt, ahol már csak a rom árulkodik róla: valaha itt lakás állt. Tucatnyi épületet gerendák támogatnak körül. A csoport vezető-helyet les mondja útközben: — A külön erre a célra létrehozott építési részlegünk 1979 szeptemberében vonult fel a területre. Munkánkat a waliujak menést os«*á4yáíva£ és mérnökségének előzőleg lefolytatott statikai mérései alapján végezzük. A viszonylag jó állapotban levő házak alapját vasbeton talpgerendával megerősítjük, ezekben utána nyugodtan élhetnek az emberek. A földmozgást kevésbé bíró lakásokat gerendákkal aládúcoljuk, majd helyreállítjuk. A veszélyessé váll épületeket pedig lebontjuk, a tulajdonosokat a vállalat kártalanítja. Eddig három ilyen h^z felszámolására került sor. a negyediket most ’bontanánk, de nem akarnak kiköltözni belőle. Megnézzük a 12-es szám alatt található lakást, bizony jól láthatóan megroggyantak a falai. Nem vitás,' ki kell üríteni, hiszen nem biztonságos már benne lakni a három felnőttnek és a három gyereknek. — Költözzek télen, mínusz öt—fiz fokban? — kérdezi Ruby Agosion, a tulajdonos veje. — A faház állítólag hö- sz,igetelt, de azt mondom, hideg. — Gyere, nézd meg a mi irodánkat! — invitálja Síelőn György. — Az is faház. mégis jól betűijük. Beszélgetünk a íaháznkaf összeszerelő csoport brigád- vezetőjével. Pékár Miklóssal. Megtudjuk tőle. hogy összesen 33 Érdért típusú faházat állítanak fel az arra rászorulóknak. Ezekben azok a családok élnek majd, akiknek a lakását megerősítik-, vagy aládúcolják. A lebontott három ház tulajdonosa és családja az Avas-délen jutott új otthonhoz, ezeket a szénbányavállalat vette számukra. A bánva’ egyébként még szénkiegésziIéssel is hozzájárul a faházak fűtéséhez — Megvallom — mondja a brigádvezető —. sajnáljuk a megpróbáltatásoknak kitett embereket. Sokan közülük idősek, egyedülállóak. Ahol fcuówtvk, segítünk. Sirák Istvánná megmutatja a szobáját; fóliát kellett felerősíteni a mennyezetről lehulló vakolat felfogására. — Egy liter tejért, egy kilő kenyérért kilométereket kell gyalogolnunk — panaszolja. — A tanácshoz kérvényt) küldtünk, negyvenen irtuk alá. hogy csináljanak valamit' az ellátás érdekében, do eddig nem történt semmi.' Annak idején, amikor tájékozta; lak bennünket a bánya vezetőinek döntéséről, egészen másról volt szó. mint ami itt történik. Tanácstalanok vagyunk a jövőt illetően. Maguk mit javasolnak, kihez, mihez forduljunk? A téma kapcsán • felkeressük dr. Urban Nándori, a szénbányák jogügyi osztályának vezetőhelyettesét. Biztosit róla. a Bányatörvény szerint járnak el; a kártalanítást) a megyei ingatlanközvetítő vállalat szakvéleménye .aluliján végzik, s azt az Állami Biztosító ellenőrzi. A szer-* készt őségben felkeresett; Brossai György építésvezető', vele ismételten megbeszéltük a kialakult helyzetet. — A szén lefejtése nép- gazdasági érdek — hangsúlyozza. — Mi minden tőlünk telhetőt megteszünk a lakokért, nyugodtan forduljanak hozzánk. A földmozgás után, várhatóan 1985-ben ismét vé-. gignézzük a házakat és újra tatarozzuk valamennyit. Kár. tehát senkit sem ér. hiszen a lakások értéke csak növekszik. A lakók együttes véleménye tükröződik a 07 éves Orliczky Ágoston szavaiban.1 — A bánya, aki megzavarta a nyugalmunkat, köteles, velünk törődni. Mert mi itt öregedtünk meg és ezután is itt akarunk élni. Koiaj László foto: Sólymos László |