Észak-Magyarország, 1981. január (37. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-15 / 12. szám

1981. jöfl'UÓí T5,, csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 A festékgyártás húsz r 1957. december 31-éri hatá­rozták el a Tiszai Vegyikom- nát. lakkfesték- és műgyan­tagyárának felépítését. Há­rom év múltán a létesít­mény elkészült és az 1961. január 1-én aláírt üzembe helyezési engedély már a festékgyártás kezdetét jelen­tette Leni nvárosban. — A TVK festékgyárak az üzembe helyezést követő másfél évtizedben különösen gyors ütemben fejlődött. — emlékezik Doktor Károly gyárvezető. — Az első öt esztendőben összesen 47 ezer tonna termék hagyta el az üzemet. A következő öl év­ben már 92 ezer tonnát ter­meltünk, amit 1970 és 1975 között megdupláztunk. Az élet diktálta ezt a hal­latlanul nagy tempót hiszen ha megfigyeljük, egy idő óta szinte minden tárgyat, ké­szüléket, építményt, egyálta­lán, amit emberi kéz hozott: létre, védő-, díszítőbevonal- taT látnak el mindenütt. Az igények szüntelen növeke­dése, megítélésem szerint, összefüggött az életszínvonal emelkedésével. Bizonyíték erre, hogy a TVK-ban gyár­tott festékeknek a felét ma is a lakosság, a kisfogyasz­tók vásárolják. Szerényebb növekedés ^ Az lOfO-es években bekö­vetkezett világpiaci alap­anyag-árrobbanás hatására a TV’K festékgyára is mind­inkább a korszerűbb tech­nológiával előállított festék­félék gyártására tért át. A hagyományos festékek he­lyett a hossaabb élettarta­mú, jobb minőségű termé­kek gyártása került előtér­be, ezekből viszont keve­sebb is elég volt, éppen ezért mérséklődött a lakos­ság igénye. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy amíg 1975-iig a TVK valamennyi középtávú tervben megkétszerezte fes- téktermelését, az ötödik öt­éves tervidőszakban ..mind­össze” 5-1 ezer tonnával nö­vekedett a festékgyártás. Termelésünket az évek so­rán a tervezetthez képest több mint nyolcszorosára növeltük, ezzel szemben a gyár létszáma csak kétsze­rese az 1961. évinek. Mind­ez azt bizonyítja, hogy dön­tően a termelékenység foko­zásával értük el a nagyobb teljesítményt. Egy másik megvilágításban: az utóbbi évtizedben a gyár állóeszkö­zeinek értéke egyáltalán nem emelkedett, ugyanak­kor termelésünk háromszo­rosa a tíz évvel ezelőttinek. Vagyis, nem új berendezé­sek, létesítmények üzembe helyezésével, hanem kizáró­lag műszaki fejlesztéssel, új eljárások meghonosításával, jobb munkaszervezéssel nö­veltük a termelést. Sikere­inket. nem kismértékben annak is köszönhetjük, hogy stabil szakmunkásgárda ko- vácsolódott össze. Világtendencia — Mint sok egyéb gyárt­mány, a festékfélék sem tartoznak a hosszú életű ter­mékek közé. Milyen felada­tot ró ez a gyártó vállalat­ra? — A gazdaság fejlődése újabb és újabb, jobb mi­nőségű, könnyebben felhasz­nálható, a környezetre ke­vésbé ártalmas festékek előállítását sürgeti. Nem el­hanyagolható a termékszer­kezet korszerűsítésében az sem, hogy a szerves oldó­szerek használata egyre ke­vésbé kívánatos: egészség- ügyi, tűzvédelmi, környezet- védelmi jelentősége van te­hát visszaszorításuknak. Ép­pen ezért fektetünk nagy súlyt a vízzel hígítható fes­tékek gyártására. Az oldó­szer-szegény, illetve az ol­dószer-mentes termékeink gyártását az utóbbi tíz év­ben növeltük erőteljesen. A hetvenes években kezdtük meg diszperziós falfestékek, az úgynevezett vízoldható kötőanyagú, levegőn száradó, illetve beéget ős festékek, majd legutóbb a Tizes disz­perziós alapozó- és fedő­festékek előállítását. Kü­lönben minden országban megfigyelhető ez a ten­dencia. Tíz évvel ezelőtt, az egész világ festék-ter­melésében még esa-k 6 szazsrlékot jelentett a vizes diszperziós festékek aránya, amely, a szakemberek jós­lata szerint öt év múlva több, mint hatszorosára emelkedik, vagyis eléri a 40 százalékot. Tőkés import helyett Az oldószer-szegény, illet­ve az oldószer-mentes fes­tékek gyártásának növelé­sét alapanyag problémák is indokolják. Jelenleg egy li­ter festék előállításához S és fél liter olaj feldolgozá­sából nyert úgynevezett származékanyag szükséges. Érthető tehát a festékipar­ban dolgozó szakemberek ■törekvése, hogy a drága alapanyag felhasználását mindenképpen csökkenteni kell. — Fejlesztési céljaink kö­zött szerepel a tőkés import- alapanyagok helyettesítése elsősorban hazai gyártmá­nyú, valamint a KGST-or­szágokból beszerezhető alap­anyagokkal — sorolta a gyárvezető. — Az elmúlt esztendőben már 60 millió forint értékű megtakarítási értünk el. — Nagyszabású gyártmány­fejlesztési célok valósullak meg az elmúlt években. Mi­lyen főbb változásokról te­het számot adni? — A hetvenes évek Végé­re kialakult széles termék- és színválaszték időnként már feszültséget idézett elő a termelésben. Ezért, a kor­szerűtlennek tartott termé­kek gyártását fokozatosan megszüntettük. ugyanakkor szükségessé vált a színvá­laszték csökkentése és egy­ségesítése. — Az »többi években — a gyártmány- és . .gyártás- fejlesztés korszerűsítése ér­dekében — tóbb tucat ter­meik (festék, ragasztó, ala­pozó, lakk) gyártását áiíí- tottuk le. Mindenkor ügyel­tünk azonban atva. hogy a- megszüntetett termékek he­lyett. megfelelő, több, sőt a r-éBónéi jobb minőségű á«*t »tfj«*»k a feíhasjwtálókrrak. f ZCTB**- Wjnn Munkában a villanyszerelő Rócz László, az Osztyapenkó nevét viselő szocialista brigád veze­tője a DIGÉP kísérleti és prototípus üzemében a ’DHLC-0,25 típusú kábelgép vezérlő berendezésének a szabályzóját ellenőrzi, oszcilloszkóp segítségével. Gyenge szántó helyen jó Okszerű . földhasználatnak nevezik szaknyelven azt az elképzelést, amelyet a bükk­ábrányi Béke Termelőszövet­kezet tűzött célul maga elé.' Az er ősen lepusztult, erodált bükkaranyost határban, a rá­fizetéses szántóföldi termesz­tés helyett, intenzív gyepet alakítanak majd ki. Ötszáz hektárra kérlek művelésiág- változást, s így olyan takar­mány-bázist alakíthatnak kij amely a jelenleginél lényege­sen nagyobb állatállományt bír eltartani. A tervezett meliorációs munkálatok; amelyek magukba foglaljak a kémiai talajvédelmet, az út- s táblahatárok rendezé­sét. lehetőséget teremtenek arra. hogy a jelenlegi ezres anvajuhlétszám helyett két­ezer anyát s háromszáz hús­hasznú tehenet tartsanak. A szarvasmarha-állományt. a jobb télállóság s az exten- zív feltételek miatt, a külter­jes viszonyokat jobban tűrő herelord fajtával keresztez­ték. Jelfogó sávok A BUG debreceni gyára új termékkel segíti a kisebb te­lepülések és üzemek telefon­ellátásának javítását.. Ez év­től a kis házi telefonköapcun- tokhoz is készít jelfogó sávo­kat. Ezek használatával nem­csak pontosabban működnek «. házi telefonközpontok, de hangtalanul is. A tavalyi kí­sérletek atopjan az- kiéin so- nozatísan gyártanak & BiHG debneorem gyánegyaéigebet» wg3»oe*»eaett vuoöíwooceuto'a- toek amit ovl aikatáaatittWHc. ahoi kevés a tosbef. de vé- szooírteg sok tetáfooeftiotns*»; kelt üzembe tvelyiesaíi. As »j elijácássai 6 kjásbetáepér 20 vettetom-owauédcttojun. aüaoá­tnas. A „hagy'omán'yoi?” fekete­kávé helyett kellemesen hű­tött tejkuitúrával kínál az igazgatói. Nagyon ízlik, s amikor e házi reprezentá­ciós” újítást dicsérem, mára tárgynál is tartunk. Cin gier Dávid, a Borsod megyei Tej­ipari Vállalat igazgatója: — Mindent el kell követ­nünk, a tejet termelő mező­gazdasággal és a kereskede­lemmel szoros együttműkö­désben, hogy a vállalatunk körzetében élő kereken egy ­millió ember több tejet és tejterméket fogyasszon. Fél­reértés ne essék, ez nem üz­leti érdekünk, hanem a he­lyes táplálkozás egyik fő kö­vetelménye. Az egy főre jutó tej- és tej termék-fogyasztás­ban valahol az évi 180—190 liter között tartunk, és a 300 liter lenne az optimális . .. (A borsodi tejipar körzeté­ben élő egymillió fogyasztó „magyarázata": a vállalathoz tartozik Heves megye egy része is!) — És van-e ehhez elegen­dő felvásárolt lej? — Az optimális 300 liter-_ hez még több tejet kell ter­melni, de a jelenlegi fogyasz­tásnál már jóval nagyobb igényeket is ki tudnánk elé­gíteni. Sajnos, az elmúlt esz­tendőben is 1300 tonna tej­port. voltunk kénytelenek gyártani. Igaz. ebből 400 ton­nát. osztrák exportra értéke­sítettünk. de a tejpor gyár­tása nem célunk. 1981-ben prém iu rnfel télelei nk legfon ­losabbik követelménye, hogy minden általunk , felvásárolt tej jusson el a legváltozato­sabb tejtermékek formájában a fogyasztóhoz. — Hogyan alakult az el­múlt évben a tejfelvásárlás, s e tevékenységben találha­tok-e még „fehér follo-k-''? A tejipar terve: Rekordtermelés trappistából és Újdonság lesz a „Daniella” Gervaisból túróhab t — Az ötödik ötéves terv során közel 60 millió forin­tot fordítottunk a felvásárlási vonal .korszerűsítésére, bőví­tésére, tejcsarnokok, hűtők létesítésére. A felvásárlás „fehér foltjait” teljesen fel­számoltuk, a legkisebb tele­pülésekre. akár néhány kan- nányi lejéi,4 is elmegyünk naponta. Pontosabban, a me- . gye területén 45 termelőszö­vetkezet bonyolítja zökkenő- mentesen a felvásárlást. Sőt, a lej 70 százalékát már nem­csak a tejhűtőkig, hanem a tejüzemig beszállítják az esz­tendő mind a 365 napján. Sajnos, a korszerű hálózat, a jó szervezés ellenére elmúlt évi lel vásárlási tervünket csak 99,5 százalékra teljesí­tettük. Nagyon jól indult az év. az első fél év végén a 104 százaléknál tartottunk, de ezt követően az ár- és •belvizek pusztításai, a több körzetben keletkezett takar­mánygondok erősen visszave­tették a tejtermelést. A Bod­rogközből például a terve­zett tej mennyiségének alig 60 százalékát sikerült csak felvásárolni. Sajnos, az. egyé­ni tehéntarfók számának csökkenése is tovább tart. De az, hogy a tervezett 137 mil­lió literrel szemben sikerült MM no» Mió lu-ter tejel aótwiM. azt bizonyítja, itegy a tejtermelő gazdasagok' zö­mében növekedett a terme­lés. — Hói tart a tejipar fel­dolgozó kapacitása ? — A tejtermelés és -felvá­sárlás előtt járunk. Egyedül a Miskolci Tejüzemben mint­egy 100 millió forintos költ­séggel- megvalósított rekonst­rukció 150 ezer literről, 350 ezer literre növelte a napi feldolgozási kapacitást, A je­lenleg felvásárolt mennyiség­nél jóval több tejet is fel tudnánk dolgozni, már most közel annyit, hogy kielégít­hetnénk azt az optimális, egy főre jutó 300 literes évű fo­gyasztást ... — Hogyan alakult az el­múlt évben körzetük egymil­lió lakosúnak tejtermék-fo­gyasztása? — Az úgynevezett fogyasz­tói tejből és tejfölből csak mintegy 1 százalékkal, de a Gervaxs-készülmenyekből pél­dául 13, tejszínből 21,7(1), vajból és sajtból 10. túróból 8.2 százalékkal nőtt az érté­kesítés. Ami pedig üzemeink termelését illeti, a más kör­zetekbe is eljutó Gervais krémtúrókból az. előző évhez viszonyítva 73 százalékkal, a sátoraljaújhelyi trappista sajt­ból- pefH-S K»pb, awi 1» sate amwkkart -Növekedett!: a ter­melés. — Mit tettek e vákiszték- bövités érdekében ? — Részben más vállalatok termékeivel, jelentős cseh­szlovák árucserével, és saját ú.i készítményekkel igyekez­tünk javítani a tejtermékek választékán. Saját új termé­künk például az elmúlt év­ben „felfutott” háromféle Ger­vais. a mezőkövesdi üzemünk­ben gyártott csemege körö­zött, a tasakolt sovány tej és a karamellás tej. 1981-re cseh­szlovákiai partnereinkkel a napokban kötjük meg a ne­gyedmillió rubeles árucsere­egyezményt. Ennek keretében mi zömmel brindzát, azaz juhtúrót és juhsajtot kapum,, s ennek fejében trappista saj­tot adunk cserébe. Még az első negyedévben egy új, re­mélhetően a fogyasztók tet­szését is megnyerő új termé­künket is az üzletekbe küld­jük. A „Daniella” túróhab lesz ez az új termék. Fran­ciaországban és az NS55K- ban ez a kedvenc. Mondhat­nám, hogy a Ger v a is-félék ..kistestvére”. Olcsóbb, nem annyira zsírdús, többféle, így például kajszi-, almaíze- sdo.su túróhab. A MEZŐPANEL ajánlata Országszerte gond a la­kás. a szükségesnél kevesebb készül belőle. A házgyári technológia bevezetése sem oldotta meg a problémát, marosak azért sem, mert a korszerű építkezési eljárás kiemelt településekre, váro­sokra korlátozódik. Hogyan lehetne ezen a nehézségen segíteni? — töprengtek a szakemberek, s úgy tűnik, megtalálták a megfelelő le­hetőséget Ez pedig röviden igv hangzik: kislakasépdes — panelekből. Megyénkben el­sőkent a Borsod megyei Ál­lami Építőipari Vállalat házépítő kombinátja gyár­tott családi házakhoz ele­meket, újabban azonban már a Nyékládházi Mező­gazdasági Épületelemgyár is bekapcsolódott az okos kez­deményezésbe. Tette ezt sa­ját jól felfogott érdekéből is. hogy hasznosítsa a fejlesz­tések eredményeként évi 175 Kitiltó forintra növekedett termelési kapacitását. Ahogyan azt Ztipkó Lajos főmérnök elmondta, az első kétszintes sorházakat, ttsewe- sen 16 lakást a fővárosban építik az aha hí k előállított panelekből. Ezek lesznek az úgynevezett referencia-laká- sok, amelyeken minden eió- . irt mérések elvegezhetök. Azt idén további tő lakás építé­séhez látnak hozzá a me­gyénkben Forrón, s a kivi- ' felezésre vállalkozott Her­nádi-nemi Építőipari • Szövet-, kezet már megkezdte a föld­munkát. az alapok ásását. Egyébként a MEZÖPANEfa-. illetékesei nyolc tervváltoza­tot tudnak ajánlani az ér-r deklődőknek. s ezek a sor­házak két-három-négy laká­sosak. Szóljunk az árakról is: a kulcsrakész lakások; négyzetmétere 6500—7500 fo­rintba kerül, az igénytől függően. A téma kapcsán a. főmérnöktől még f megtud­tuk. hogy folyamatban van a különálló .családi házak terveinek kidolgozása, s a nyíregyházi építőipari szak­emberekkel közös munka legkésőbb két hónapon be­lül befejeződik. lie Iliink 7,3 niilÉt? A legtöbb cél az úthálózat védelme Miután a közútépítésben, -fenntartásban teljesítettük az V. ötéves tervben megha­tározott. feladatokat. aVI. öt­éves tervidőszakban a leg­főbb cél az úthálózat védel­me. A tervtörvény szerint folytatódik az autópálya-épí­tési program. Az Ml-es a tö­rökbálinti csomóponttól — a várost elkerülő szakasszal együtt. — eljut Tatabányá­ig. ahonnan egyelőre tovább­ra is a fél autópálya teremt gyorsforgalmi kapcsolatot Győrig. Elkészül az M3-as Hatvan—Gyöngyös közötti szakasza, s valamivel las­súbb ütemben, ele tovább dol­goznak az M5-ÖS autópálya építésén. y\z idén — a tavalyival csaknem egyezően — össze­sen 7.3 miliárd forinttá! gaz­dálkodhatnak az úthálózat állapotáért, használhatóságá­ért felelős szervezetek, vál­lalatok. Az összegből 1.1 mil­liárd forint jut autópálya­építésre. 6.2 milliárd pedig az úthálózat korszerűsítésé­re — többségében a folya­matban levő munkálatok be­fejezésére —. az. utak. hidak fenntartására, az utak átbo­csátóképességet bővítő, várttá1 bevezető es átkelési szaka­szok rekonstrukcióira. Ennek! során egyebek között elké­szül a 3-as számú főút mis-i kolci új átkelési szakasza, a 25-ös számú főút egri átépít lesének többsége. Folytatják továbbá az országúti közte* kedés javítását, Sátoraljaúj*? helyen. Nyíregyházán és Bé-' kés Csabán. Az anyagi erőket a fen«.-» tartásra koncentrálva.a a ta­valyinál 100 kilométerrel több. kereken 1000 kilométer: út burkolatának megerősítés sere kerül sor, az alsóbbren­dű utak szélesítése viszont mérsékeltebb ütemben, a forgalomtól függően, tvavgsoj rolva folytatódik.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents