Észak-Magyarország, 1981. január (37. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-14 / 11. szám

1981. január 14., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Építőipar — 1981 Strukturális változások a BBÉV-nél Az elmúlt terv időszakban, különösen annak elején, az építőipari vállalatoknak, így a Borsod megyei Állami Épí­tőipari Vállalatnak is. bőven volt feladata. A BÁÉV ese­tében például az V. ötéves terv indításakor a vállalat felé irányuld építési igény 2(H) millió forinttal haladta meg adnak építő-szerelő ka­pacitását. Napjainkban vi­szont — és úgy tűnik, ezzel a tendenciával tartósan szá­molhatunk — a beruházási kereslet elmarad az építő­ipar kapacitásától. Ez a hely­zet olyan gondokat vet, tel. a melynek megoldása nem egyszeri elhatározás kérdé­se; nem is egyszerű, hiszen az építőipari berendezések kapacitása nem konvertálha­tó. Érthető, hogy a vállalati tervek elkészítése most ne­hezebb, és nagyobb körülte­kintést kíván, mint. tavaly es tavalyelőtt. Nő 4 az értékfolyamat szerepe — A vállalati tervek ké­szítésénél — mondja Kábái György üzemgazdasági osz­tályvezető — figyelembe kel­lett venni a népgazdasági es ágazató célkitűzéseket, az építtetők igényét), a struktu­rális változásokat. A sokol­dalú piaci információk fi­gyelembevétele ■ a vállalat működésének jelenlegi felté­telei között kiemelkedő fon­tossági!. Az építtetők igé­nyének változása, a struktu­rális átalakulás egyúttal azonban azt; is. jelenti, hogy a tervezés során csak olyan, mértékű feladatok elvégzé­sére vállalkozhattunk, csak azzal számolhattunk, aminek teljesítéséhez nemcsak a géppark, hanem kellő számú szakember is rendelkezésre áll. Itt f'igy elembe kellett vennünk — megfelelő át­képzésekkel, több szakmásí- tással azt —, hogy a piaci igények strukturális változá­sa maga után vonja, megkö­veteli a munkaerő strukturá­lis átrendeződését is. A -terv kidolgozása során persze figyelemmel kellett lenni arra is, hogy aiz érlék- íolyamatok, az értélumi'tatók a korábbinál nagyobb he­lyet, szerepet kapjanak a vállalati tervekben. A nye­reség és a hatékonyság ugyanis döntő tényezővé vált a vállalat számára. Növekvő szerepe van ezért a BÁÉV tervében a ni unka - és üzemszervezési korszerű­sítéseknek. a műszaki fejt leszilési, takarékossági intéz­kedéseknek. a munkaidő- alap jobb kihasználásának — egyszóval mindazoknak a té­nyezőknek, amelyek növelik a vállalati gazdálkodás haté­konyságát. Három műszak helyett kettő — Támaszkodnunk kell to­vábbá — teszi hozzá Timiner Ferenc, gazdasági vezérigaz­gató-helyettes — a munka- verseny - mozgalom baji rejlő lehetőségek haszn o.s ításá ra. hiszen a vállalat előtt álló nehézségeket jól érzékelteti, hogy amíg Borsodban 1980- ban 2288 lakást építettünk fel. addig 1981-ben csak 1987 lakás, építésével számolha­tunk (házgyári elemekből). K« a volumencsökkenés 90 millióval csökkenti a válla­lat termelési értékét, árbevé­telét és a felszabaduló lét­szám egyéb termelésbe vo­násával — . változatlan ára­kon számolva — mindössze 15 millió forint árbevételt érhetünk el. A házgyári termékek irán­ti kereslet csökkenése a házgyárnak, illetve beren­dezéseinek csupán 05 száza­lékos kihasználását biztosít­ja. Ez azt jelenti, hogy a ko­rábbi 3 műszakos üzemet már az elmúlt évben át kel­lett állítani kétműszakos üzemre. Még jól emlékszünk, hogy a kormányzat 1976-ban 4 milliárd forinttal támogatta az építőipar dinamikus' fej­lesztését. Ebből a pénzből imintegy 100 miílió forint kö­rüli összeg a BÁÉV gépesí­tettségének fejlesztésére ju­tott. A drága gépláncok, to­ronydaruk kihasználása ér­telemszerűen — éppen az élőmunka-igény növekedése miatt — romlik. Rövid távon éppúgy ked­vezőtlen ez most a vállalat számára, mint az a 60—70 milliós hitel, amit az anyag- mozgatás és csomagolás fej­lesztésére fordítottak azzal a céllal, hogy a korszerűsített anyagmozgatás egyfelől a szakmunkások úgynevezett szakmai idejét növeli meg, másfelől pedig a készletgaz­dálkodást javítja. Magánerős építésben is A hatékonyságot növelő vállalati tervek, törekvések azonban még nem elegendők a jó munkaellátottsághoz, és gépeik kihasználásának biz­tosításához. Tudják ezt a vál­lalatnál, ezért fokozott fi­gyelemmel fordulnak — meg anyagi áldozatok árán. is — a magánerős építés léié. Mis­kolcon, a Huba utcáiban már áH egy, házgyári ele­mekből épített családi ház. Berekalján jó ütemben .ha­lad egy 2x12 lakásos sorház kivitelezése. Az árvízi károk helyreállításában a BÁÉV ugyancsak kivette a részel, amikor Békés megyében, re­kordidő alatt épített fel ház­gyári elemekből falusi háza­kat. * Az eredmények elismerése mellett, úgy hisszük, nem ártunk vele a vállalatnak, se más intézetnek, szervnek, ha megjegyezzük: a BÁÉV — nemcsak a saját hibájából — jelentős késésben van a magánerőé épi lés ben al kid - mazható tervezési -építési módszerek, eljárások kidol­gozása terén. Szerencsére a BÁÉV-nél tudják; számuk­ra létkérdés, hogy mielőbb felépüljenek olyan épületek, amelyek mintaként, szolgál­nak. amelyekből választhat a megrendelő és mihamarabb eljutnak végre odáig, hogy a műszaki tervezés és a kulcs­átadás között ne' teljen-.el hal hónapnál hosszabb idő. Ezzel és a piacszervezéssel, valamint a területeiőkészítés- sel kapcsolatban úgy hisz- szük. a BÁÉV-en kívül a különböző tanácsoknak, a megyei MESZÖV-nek és a különböző beruházási válla­latoknak is komoly feladatai lehetnek. A vállalati érdek itt teljesen egybeesik a nép­gazdaság érdekével és társa­dalomipolitikai feladataink­kal. Bneherl Miklós Sikeres év a Bükkalja Tsz-ben Meggy Márka exportra — Moszkvai munkahely A borsodgeszti gyermekekért Munkában a sályi palackozó régi gépsora, amely évente több millió palack Mórka üdítőt készít. Stíiy és Borsodgeszt 9 közös gazdasága, a Bükkalja Termelőszö- , vetkezet néhány, gondokkal teli, mondhatni „pénztelen” esztendő után most nyeresé­ges zárszámadásra készül. Igaz, a mélypont, a 8,9 mil­lió forintos pénzügyi hiány­nyal záruló 1978-as év után már 1979 is hozott némi, 1,5 milliós nyereséget, de a fő tevékenység számára kedve­zőtlen időjárású 1980-as esz­tendő várható nyeresége már 7 millió forint körüli., — Nagyon sok mindennek köszönhetjük ezeket, a sze­rintem még csak kezdeti si­kereket — mondja dr. Nagy Litván, a tóz elnöke. — Az eredmények, a bővített új­ratermelést lehetővé tevő nyereséges gazdálkodás első­sorban talán mégis annak köszönhető, hogy javult üzem- és tpunkaszervezé- sünk, szilárdult a munkafe­gyelem és sikerrel járt; út­keresésünk, beváltak a mel­léküzemági tevékenységet erősítő kezdeményezéseink. * Ami pedig a fő tevékeny­séget, a szántóit, az ültetvé­nyek. az állattenyésztés ter­melését illeti, a melléküzem­ágakban „nyert” forintok se­gítsége már itt is érezteti hatását. A növénytermesztés joggal lehet büszke az itt. a dombokon rekordnak számí­tó 44 mázsás búzaátlagter­mésre, nem rossz az őszi ár­pa 32 mázsás és a sályi dombokat először kóstolgató repce közel 15 mázsás ter­mése sem. A juhászaiban 300-ról már sikerült 900-ra növelni . az anyalétszámot, s a 121 százalékos szaporulat, a jövedelmezőség arra ösz­tönöz, hogy az idén egy újabb 300-as tálkát vásárol­janak. Az ültetvények leg­nagyobb változása, hogy volt már erő, azaz forint a sző­lők régen esedékes pótlásá­nak megkezdésére. Az el­múlt évben, első lépésként, 15 hektár rizlingszilváni szü­letett újjá. * A melléküzemágak közöl a legszámottevőbb, a már ré­gebben meglevő, az egri borkombináttal közös szölő- és gyümölcsfeldolgozó kom­binát. Az itteni palackozó fő termékei a Márka-üdítők. Az elnök: — A palackozó brztosftja a legtöbb nyereséget. Egy­literes Márka meggyből je­lentős mennyiséget szállítot­tunk Csehszlovákiába is. Az idén új NDK töltögepsort állítunk munkába. A régi. holland soron fut majd a Márka, az új gépekkel pe­dig a bükkaijai borokat pa­lackozzuk. — Jövedelmező a 12 IFA gépkocsival és 6 pótkocsival végzett szállítási tevékeny­ségünk is. Nemcsak a Már­kát, hanem a miskolci likőr­ipar termékeit is mi „terít­jük”. Az útj kezdeményezések egyike az 1980 tavaszától működő, 60 fős szerelői szol­gáltatórészleg. A zömmel lakatosokat, s 15 festőt fog­lalkoztató melléküzemág a» első, még csonka évben 20 milliót termelt. Ök készítet­ték többek között több fővá-4 rosi postai létesítmény fal­burkolatait. de a Videoton­nal kooperálva moszkvai munkahelyen is dolgoznak szerelőik, egy pesti szövet­kezettel pedig Hamburgba is eljutottak festő szakmunkád saik. ★ Borsodgeszfen egy jó ötlet megvalósításával egyszerre két gondot is megoldottak.’ A kis település 11 kisgyer-fc mekes édesanyját juttattál# állandó munkához. A FÜ-J* SZERT részére, a külföldi konzerveket látják el rna-j gvar „használati utasítás-j sál”. És mivel Seszten a ke- vés gyermek miatt nem volt; óvoda, kis anyagi segítség-» gél, sok társadalmi hozzájá-fc rulással ovival, felérő, úgyne-Jf vezeti „gyermekmegőrzőt” ist létesítettek ae egyik meg-} üresedett iskoiatereméemi Ennek a dicséretes te*-kéz-J. deményezésnek jutalma. ei-> ismerése, hogy az idén mari „hivatalosan”, egy óvónőt es-' egy dajkát is kap a gj»er--f- mek megőrző. to- sí—««, syá Jól fizető tevékenység Bár mindössze az összes árbevétel tizenöt százalékát adja a melléküzemág a her- nádnémeti Hemádvölgve Termelőszövetkezet tevé­kenységének. de egyáltalán nem lebecsülhető az a jö­vedelem, amely a kis ipari üzemekből származik. Nagy gondot, jelentett a gazdaság­ban az ongai, s újcsanáloei szövetkezettel történt egyesü­lés után, hogy a női mun­kaerőt bal f«gtetfteoiz.tossék. Több tárgyalás után wágül is egy budapesti ipari szövet­kezettel egyeztek meg, s így került a munkavédelmi kesz­tyűk gyártása a saöveCkeaet profiljába. Évente 550 eaer par kesztyűt készít az a százötven asszony, akinek munkája nemcsak itt mér­hető, hanem a szántóföldi növénytermesztésben is. ahol a cukorrépa hozama függ a szorgalmas női kezektől. Leg­újabban egy másik ipari te­vékenység is fémjelzi a her- n ad né me ti szövetkezet ne­vét- A VASVILL Vállalat megbízásából a htenycikk**ek számító diópántokat készítik; az újonnan kialakított üzem­ben, de szí vaityúaUca Íté­szek gyártásával, sőt a Bor- sodnadasdi Lemezgyár ter­mékeihez szükséges bizonyos* alkatiészek forgácsolásává! tá foglalkoznak. Dohányszárítás gazdaságosan A megbolygatott Sirokkó Három megye — Borsod, Hajdú és Szabolcs — hat- va'nhái'om gazdasága képezi — a mái'iapócsd Rákóczi Termelőszövetkezet gesztor­ságával — a Nyírségi Do­hány termesztési Rendszert. Az általuk termelt dohány — melyet 6900 hektárról .nyernek — jelentős részét adja a hazai mennyiségnek. Éppen ezért érdemel' meg- k ülőnböztelétit f igyei meI. minden olyan, próbálkozás, kísérlet, újítás, mely a ter­melés és a feldolgozás bár­mely fázisában a minőségi­leg jobbat, a gazdaságosabb megoldást célozza. Ilyennek tekinthető az a sok remény­re jogosító, új rendszerű szárítási mód, melyet a TDO-dohányszárítók átalakí­tásával dolgozott ki a Nyír­ségi Dohánytermesztési Rend­szer egyik újító kollektívája. Paszternák László, a rend­szer műszaki ágazatvezetője is tagja ennek az újító cso­portnak. . — Két nyomós ok adta a bi ztá (ást kol leteti vánknak, hogy keressük az új megol­dást a dohány szárításra. Köz­tudott. hogy — mint minden hasonló eljárás — a dohány- szárítás sein olcsó mulatság, rengeteg energiát igényel. Ez már önmagában is sarkallja a szakembert, a szokásosnál jobb, takarékosabb megoldás felkutatására. Másrészt a rendszer és a gesztorgazda­ság i-s közös feladatod tűzte az energiatakarékos szárítá­si technológia kidolgozását a Sirokkó típusú szárítóknál. Az is szerepelt a feladatba”.: az olcsóbb megoldást akként próbáljuk elérni, hogy kő. ben jobb minőségű "szára:- anyag-ki hoza tolt p roduká i ­jón a Sirokkó. Az újító kollektíva mód­szerét nemcsak elfogadta, hanem 1980-ban gyakorlati­lag is alkalmazta a gesztor­gazdaság Máriapócson. — Valójában mi is ennek az újításnak a lényege? — Tekintettel arra, tyogy megoldásunkat az Országos Találmányi Hivatalban is bejelenteti ük védelemre, csak vázlatosan szólhatok róla. Mint mondtam, a TDO- dohányszáritón jelentős át­alakításokat végeztünk. Sza- bályozhatóvá tettük a szárí­tótér légáramlatát, függetle­nül a külső zsalu működésé­től. A belső nedves és száraz hőmérséklet ellenőrzésére új­fajta mérőpárt helyeztünk el a szári tótérben úgy, hogy az a legoptimálisabb állapotot meri. Rendkívül fontos vál­toztatásunk, hogy az, olajégő vezérlése a mi megoldásunk­ban POWEL-autonvati kával történik, az automatán be­állított program szerint." A hőmérséklet szükséges növe­lése vagy az úgynevezett hóntartás így a leggazdasá­gosabban. felesleges fogyasz­tás nélkül érhető el. Amel­lett. hogy áz égőfej tüzel ö- olaj-fúvókáját 14 liter óra fogyasztásúra cseréltük, a pajtán is sajátos — gondos — szigetelést. végeztünk. Mindez azt: jelenti, hogy az így átalakított berendezés­ijén lényegesen el kellett térni a korábbi technológiá­ul. A máriapócsi Rákóczi Ter­melőszövetkezet. száritótele- pén üzemeltették a kísérleti pajtát, közvetlenül mellette pedig az eddigi szárítót, amely a kontrollt képezte. Az eredmény felülmúlta a legvérmesebb reményeket is. Amíg például a kísérleti pajtában egy mázsa dohány szárításához, átlag 50 kilo­gramm tüzelőolajra volt szükség, addig a régi pajtá­ban ez. 73 kilogrammra ala­kult. ami 31 százalékos ener- giamegtakaiítás önmagában! Hozzá keli tenni, hogy ez a 73 kilogrammos máriapócsi átlag , is sokkal jobb az or­szágosnál (ami i 00—120 ki­logramm). Az új rendszerű szárítóban 2 százalékkal ja­vult a dohány minősége és a korszerűbb »technológia kö­vetkeztében 8 százalékkal nö­vekedett a szárazanyág-ki- hozatal. Paszternák László: — Ha egv pajtára egy évben 10 fordulót számítunk, akkor a ((izei öola j-megt aka vitás. a minőségjavulás, illetve a száraaanyag-kibocsatal nvtáeéj kedése együttesen plusz 75 847 forint hasznot jelenít, a jelenlegi megoldással szem-* ben. Sőt: egyes gazdaságok­nál még ennél is több lehet." — Persze, az újítás kivi­telezése is pénzt, igényel. — Kevesebbet, mint so­kan gondolnák. Az átalakí­tás e.s a műszer beszerzése összesen 38 ezer forintba ke­rült, ezt azonban csak az el­ső évben keli megvenni, utá­na már mind a 75 ezer fo­rint tiszta haszon. Hazánkban jelenleg 1000 darab TDO-szárítoberende- zés üzemel — ebből 650 a Nyírségi Dohánytermesztési Rendszer területén. Könnyű kiszámolni, milyen nagyará­nyú népgazdasági hasznot hoz a máriapócsi újítás or­szágos elterjesztése. —i Az új technológiává] a* a tervünk, hogy 1981-ben. Máriapócson további bét pajtát aüakitonk át és vo­nunk be az újítás alkalmazá­sára — mondja' a műszaka ágazatvezető. — Széles körn elterjesztésére az 1981 -es to­vábbi kísérlet lezárása után . kerül sor. Felmérést vég- » zünk majd a taggazdaságok: körében az új szárítása tech­nológia alkalmazása céljs»-: bői; még 1981-ben megkezd­jük az átalakításokat és * műszerek beszerzését. Azok­nak a gazdaságoknak, ame­lyek ezt az új eljárást alkal­mazni kívánjak. szárítási1 technológiát biztosítunk, és gondoskodunk a saárítófceae- iö-mesterek gyors árképző-’ séröj.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents