Észak-Magyarország, 1981. január (37. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-08 / 6. szám
1981. január 8., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 POSTÁNKBÓL IRODALMI MŰSOR AZ ISKOLÁBAN ... Iskolánkban, az irodalmat szerető pajtások elhatározták, hogy minden tanévben megemlékeznek egy-egy olyan íróról, költőről, aki Miskolcon élt, vagy hosszabb-rövi- debb ideig ilt tartózkodott. Célunk ezzel az volt, hogy közelebbről megismerjük életüket, írói munkásságukat, hiszen ők vezetnek el bennünket a mesék, a kalandok, a regényes történetek birodalmába, s teszik szebbé, színesebbé gyermekkorunkat. Ilyen irodalmi délutánra került sor • november 27-én. amikor a 100 éve született Kaffka Margitról emlékeztünk még. aki nemcsak író volt, hanem pedagógus is. Négy évig tanított, iskolánkban, a Dayka Gábor utcai épületben. Komoly munka, felkészülés előzte meg az irodalmi délutánt. A Kaffka és a II. Rákóczi Ferenc Könyvtárakban sok könyvet, régi folyóiratokat, lexikonokat böngésztek át a gyűjtőmunkában részt vevő pajtások, amíg összeállították az irodalmi megemlékezés műsoranyagát Nagy élmény volt számunkra, hogy ezen az irodalmi délutánon találkozhattunk és elbeszélgethettünk Kaffka Margit Miskolcon élő rokonaival is; Kühne Judit nénivel, Kühne László és Uray István bácsikkal. Nagy megtiszteltetésnek vettük, hogy a két könyvtár munkatársai is elfogadták meghívásunkat és eljöttek műsorunkra, melyről a Magyar Rádió Miskolci Stúdiója hangfelvételt is készített. Ebben Antal Magda riporternő volt segítségünkre, aki évek óta segíti csapatunk kulturális munkáját. Szeretnénk, ha hagyománnyá Válna, hogy a tanulók önálló kutatómunkája alapján minden tanévben bemutatná úttörő- csapatunk azoknak az íróknak, költőknek a munkásságát, akiknek élete Miskolc- hoz kapcsolódik. Rafíai Ágnes csapattitkár Kacser Tünde kul túrfelelős 4. sz. Ált. Iskola, Miskolc NÉLKÜLÖZHETETLEN A LAZMÉRÖ ... Előrebocsátom, hogy nem az örökké elégedetlenkedő típushoz tartozom; de most, úgy érzem, jogos felháborodás fogat velem tollat. Közismert, hogy gyógyszer- gyártásunk minden elismerést megérdemel. Világhírű orvosi műszergyártó vállalatunk is van. De az önmagáiban kis dolognak számító, ám családonként nélkülözhetetlen eszköz: a lázmérő hónapok óta nem kapható. Tudomásom szerint, az utóbbi években ezt mi nem gyártjuk. hanem szovjet és japán import lázmérpkkel biztosítjuk a szükségletet. A baj csak az, hogy nem biztosítjuk. .4 téli hónupohtyait. s különösen most, az influenzajárvány idején, még nagyobb szükség lenne rá. mint nyáron. Kérem, vegyék e par sort indíttatásnak; győzöd jc nek meg önök is arról, hogy amit leírtam, az igaz. Ne sajnáljak a fáradságot, s nézzenek be e célból néhány gyógyszertárba. Cz. T. Momrogd Katóes Géza. a megyei tanács Gyógyszertári Központjának gyógyszergazdálkodási osztályvezetője válaszol: „A levélírónak igaza van. Központunkhoz is számos telefon, levél érkezik ilyen panasszal. Tájékoztatásul szeretném elmondani, hogy az elmúlt évre 75 ezer darab hőmérőt rendeltünk az OM- KER-től, negyedévi bontásban. Ebből februárban 4750 került leszállításra, s ez áprilisban már el is fogyott a gyógyszertárakból. A II. negyedévre esedékes 20 ezer darabból sajnos egyetlenegy sem érkezett, csak július közepén kaptunk 5000 szovjet és 3120 japán lázmérőt. A két negyedévre megrendelt 40 ezer darabból tehát összesen csak 12 870 darab állt a vásárlók rendelkezésére. Ezután már csak december 17-én kaptunk 5040 lázmérőt, amit azonnal, soron kívül ki is küldtünk a Miskolc és vidéki gyógyszertáraknak. Természetesen ilyen kis mennyiséget, közel 100 gyógyszertár részére elosztani azt is jelentette, hogy — a gyógyszertár forgalmához viszonyítva — volt, ahová 25 darabot, dévolt olyan is, ahová 2—3 darabot tudtunk eljuttatni. A legutolsó szállítmánnyal, december 28-án 20 160 darab érkezett, melynek átvétele, kiadása most van folyamatban. Január hónapban tehát már minden gyógyszertárnak nagyobb mennyiséget tudunk kiküldeni, igy a jelentkező szükségletet már biztosítani tudjuk. A szállítást bonyolító nagykereskedelmi vállalat ÍOMKER) nevében a további szállításokat illetően nem nyilatkozhatok, azt. azonban látni kell, hogy mindent elkövetnek. s lökés beszerzés útján is igyekeznek biztosítani a valóban nélkülözhetetlen lázmérőt." EREDMÉNYES ÉV VOLT . .. Amikor befejeztük az 1980. evet. végiggondoltam annak munkás hétköznapjait, sőt munkás szabad szombat es vasárnapjainak társadalmi törekvéseit, s örömmel töltött el a: az érzés, hogy újra sokat gazdagodon Aggtelek és Jósvafö külső szépségében és belső értékében. Ez a gazdagság mindkét község közéletében nem annyira pénzben mérendő, ettől sokkal több. Erről egy-két mondatban csak annyit: Aggtelek községben 102 folyóméter vízhálózat-bővítés volt. melynek bekerülési költsége 297 ezer forint lett volna. A lakosság összefogása, társadalmi munkája ezt 67 ezer forintra csökkentette le. Épült 326 négyzetméter betonjárda, s ugyanitt 978 négyzetméter salakút, melynek minden munkáját társadalmi munkában végezték el. Mindkét községben építettünk felszabadulási emlékparkot, s ez is kezdettől a- befejezésig társadalmi munkában készült. Jósvafö községben 800 négy- zetniéter korszerűsített út teszi rendezettebbé e turisták, által is egyre kedveltebb, lá- togatottabb helyet. A társadalmi munkavégzésben a határőrség ifjú katonái, parancsnokai mellett a község szinte minden lakója részt vett. Ez évben is tovább kell folytatni a megkezdett, munkát, hogy még szebb, s rendezettebb legyen a két község. Célunk: minden elhagyott kis közterületet parkká varázsolni, pihenőpadokkal ellátni, gyermekjátszótereket létesíteni. Megvédeni a környezetet, a szép szeretetérc. megtartására nevelni a község lakóit, s felhívni erre az idelátogatók figyelmét is Még több virágot, díszcserjét ültetünk, hogy az idegenforgalom szempontjából is fontos községek szépségükkel is vonzzák a látogatókat, s szívesen időzzenek községeinkben, Mindezt megtárgyaltuk falugyűlésen, tanácsülésen, s megbeszéljük a téli fórumon is. Ismerve községeink lelkes lakóit, bízunk abban, hogy terveink valóra is válnak. Bódis Istvánná tanácselnök Aggtelek Világítás az üzemben :-xV. iJllllíllll Egy új gyár építésénél a technológiai követelmények figyelembevétele mellett nagy súllyal jelentkeznek a munkaegészségügyi igények is. A legelemibb feladat, hogy a munka- helyiségeket úgy világítsák meg, hogy ott a látási viszonyok megfelelőek legyenek. Mivel a termelés az üzemek legnagyobb részében többműszakos, a természetes és mesterséges megvilágításnak egyaránt kielégítőnek kell lennie. A megvilágítás erősségének jó megválasztása a világítástervezés legfontosabb részlete. de a tervezésnél mindig figyelembe kell "venni a speciális követelményeket is. A tárgyak láthatóságát ugyanis fényvisszaverési tényezőjük, a környezethez viszonyított kontraszthatásuk, kiterjedésük és mozgási sebességük szabja meg. Minél kisebb a visszaverési tényező, a kont- raszthatásbeli különbség, a kiterjedés, és minél nagyobb a mozgás sebessége, annál erősebb világításra van szükség. A mesterséges világítás árnyékhatásánál az az előnyös, ha megközelíti a természetes világítás árnyékhatásait. Munkahely-világítás céljára legtöbb estben a lágy árnyékot adó vagy teljesen árnyékmentes világítás a legmegfelelőbb. bár egyes munkahelyeken. például a vésnö- ki munkánál az éles árnyékképződés fontos követelmény. Tantermekben úgy kell a lámpatesteket elhelyezni, hogy a fény balról essék a munkafelületekre. Nagyon zavarhatja a munkahelyen a látást a káprá- zás. Ezt a látótérben levő olyan fényforrás idézheti elő, amelynek felületi fényessége nagyobb egy bizonyos határértéknél. Olyan lámpatest alkalmazásúval kerülhető el, amelynek felületi fénysűrü- sége nem éri el ezt a határértéket, de megszüntethető a fényforrásnak át nem látszó anyagból készült ernyőzésével, vagy a fényt erősen szóró anyagú ernyöburkolással. A munkaterem megvilágításának fontos követelménye még a térbeli egyenletesség, amelyet helyes lámpaelosztással, megfelelő lámpatestek kivilágításával, helyes felfüggesztési magassággal és a környezet reflexiójának a helyes kialakításával érhetünk el. A munkahelyek korszerű kialakítása ma már megköveteli, hogy a mesterséges világítási berendezések is feleljenek meg az egyszerű esztétikai feltételeknek. Képünkön: egyszerű, de jó térbeli egyenletességet biztosító világítási rendszer egy munkacsarnokban. iij óvoda Nemrégiben nyílt meg Me- zőcsát harmadik, legújabb óvodája. A nagyközség régi szülőotthonát alakították át erre a célra, s ily módon 75 kisgyereknek jutott óvodai hely. A nagyközségi tanács költségvetési üzeme végezte az épület felújítását, átalakítását : a munkára több mint 600 ezer forintot fordított Mezőcsát tanácsa. JEGYZET Egy s más dolgok A1 Keresztesi István eseményekben gazdag életének minden fontosabb állomása kapcsolódott az ország és a szűkebb haza elmúlt 35 évének sorsfordulóihoz. Apjának, aki cseléd, később parádésköcsis yolt, kilenc gyerekről kellett gondoskodnia. Ö a szerencsésebbek közé tartozott: Ároktőről a debreceni fémipari szakiskolába vezetett az útja: gépész lett. — Az egri főkáptalan birtokán dolgoztam, onnét hívtak be 1844 őszén katonának. A szovjet ágyúk dörgése már elég közelről hallatszott: többen megszöktünk, és a környékbeli erdőkben bujkáltunk a németek és a nyilasok elől. A felszabadulás után Mezőcsáton traktoros voltam, majd a kohászatba kerültem dolgozni, de 1949-ben az akkori keselyűhalmi állami gazdaságba visz- szajöttem traktorosnak. Ismerkedtem az új szovjet gépekkel. Hajdúböszörménybe is elküldték egy .„Szta- linyec-iskolára’". Ott is marasztalták előadónak. Már majdnem böszörményi polgár lelt — a községi pártbizottságba is bevá- las'<ották —. amikor munkás- és parasztfiatalok százait hívták a néphadseregbe. Keresztesi Istvánt rövidesen tiszti iskolára küldték és a fiatal páncélos hadnagy Hatvanba ke fűlt politikai tisztnek. 1954-ben újabb fordulat következett életében: visszakerült a keselyűhalmi állami gazdaságba: volt szb-titkár, párttit■ ■ Örökös szolgálatban kár és brigádvezető. Rövidesen ismét fegyvert fogott: 1956 decemberében már a miskolci karhatalomban védte a munkáshatalmat. — A konszolidáció után kapacitáltak. hogy maradjak bent hivatásosnak, de 1958-ban, főhadnagyként, leszereltem — mondotta. — Családom volt, lakásgondok is nehezítették életünket: jobbnak láttam, ha visszamegyek a szülőföldemre. Úgyis szükség volt szakemberre, a régi helyemen, az akkor már Hejőmenti Állami Gazdaságban gépészeti vezető és újra párttitkár lettem. 1966- ban hívtak a hejőbábai tsz-be; átmentem. Voltam elnökhelyettes, a gépészét vezetője és ismét évekig párttitkár. Az idén mentem nyugdíjba: 41 évet és 112 napot dolgoz tam. \ ház körüli teendők azért nem elégítik ki. eddigi változatos, munkás élete után ez csoda is lenne. Tágja a járási pártbizottságnak, a testület fegyelmi bizottságának, a helyi párt- vezetőségnek és a községi népfront- bizottságnak: mindezek mellett aktív munkásőr. Eseményekben gazdag életének egyik tanulsága: alapjában véve mindig ott szolgált, ahol szükség volt rá. Traktorosként, gépészként, párttitkárként'is mindig az volt.ami politikai tisztként és karhatalmista- ként: a párt katonája. Ünnepi mun- kásöfzübbonyát 18 kitüntetés díszíti. (Petra) próságokról lesz szó, amelyek kisebb bosz- szüságokat okoznak ... Miskolcon, az Avas-délen örömmel fogadják a helybeliek az új gyógyszertár.t, de már a tervezését bírálják. Miért a felsőbb épületszinten helyezték el ezt a létesítményt, hiszen így az idős emberek, babakocsit toló édesanyák nehezen tudják megközelíteni ... A Bolgárföld és a DIGEP között annak idején a Diósgyőri Gépgyár szocialista brigádjai társadalmi munkában járdát építettek. Most fejcsóválva vették tudomásul, hogy a DVTK sportuszodájának építésekor ezt a járdát járhatatlanná tették. Jó lenne, ha valaki a megsérült szakaszt rendbehozná, elsősorban az, aki tönkretette ... A vidékről bejáró dolgozók azt kérdezik, hogy miért reggel 5 órakor indul a Tiszai pályaudvarról az lD-s járat, amikor a vonatok korábban is érkeznek, és miért 15 órakor indul az lD-s járat a DIGÉP elől, amikor a munkaidő is 15 óráig tart __ A takarékosság jegyében tették szóvá mások Miskolc éjszakai kivilágítását, és az iránt érdeklődtek, nem lehetne-e megoldást találni a némileg csökkentett világításra. Tudvalevő, hogy országunkban van már olyan város, ahol ezt a problémát megoldották ... Több véradó a miskolci járásban A vöröskeresztes munka egyik legszebb területe a véradómozgalom amelynek szervezésére nagy gondot (ordítanak a vöröstceresztes szervezetek aktívái. A miskolci járás területen például rendszeresen túlteljesítik az éves vérvételi tervet. Több helyen megszervezték a készenléti véradó- és diszpécserszolgálatot, egyre több fiatalt vonnak be az önkéntes véradómozgalomba, Kiemelt feladataik közül 1980-ban az ipari és mezőgazdasági dolgozók egészséges életmódra nevelése került előtérbe, amelynek fő módszere az egészségnevelési hetek, hónapok megrendezése volt. 1978-ban megalakították a Járási Alkoholizmus Elleni Bizottságot és szép eredményeket értek el az elsősegélynyújtó képzés területén is.
