Észak-Magyarország, 1981. január (37. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-01 / 1. szám

1981. január 1., csütörtök

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5

A lakás a következő öt évben

Beszélgetés <lr. Ahraháni Kálmán, építésügyi és városfejlesztési miniszterrel

— Figyelemmel a lakásállományra, hogyan ítéli meg miniszter elv- társ a lakásigénylők számának alakulását?

— A lakásállomány ez év végén megközelíti a 3 millió 300 eexet. Gyarapodása 1970 óta 13.3 százalék, tehát jóval nagyobb mértékű, mint a népesség növekedése, amely 3,8 százalék. Ennek eredményeként a 100 lakott lakásra jutó családok száma 124-ről 108-ra, a 100 szobára jutó népesség pedig 199-ről 130-re mérséklődött. Javulást jelez, hogy tíz év alatt a komfortos lakások aránya 24- ről 49 százalékra nőtt. az egyszobás lakások aránya pedig 43.1-ről 27.8 százalékra csökkent.

— A lakásigénylök száma mégsem csökken, hanem növekszik. Vajon miért?

— Mert folytatódik a háztartásuk Szétaprózódása, a családok számának s ezzel az önálló lakásra igényt tartók számának növekedése. E tendencia következtében az igények növekedésével a jövőben is. számolni kell. Az igénylések szaporodásának oka a városokba való túlzott mértékű beáramlás is. Az is igaz. hogy a városokban többen számíthatnak tanácsi bér- vagy szövetkezeti lakásra, vagy a szervezett formában történő magánlakásépítésben (vásárlásban) váló részvételre. Ezért a tanácsok igyekeznek előnyösebb teltételeket teremteni a város környéki és fejlődő települések lakásépítéséhez, növelve ezzel a vidéki települések néDesség- meglarló képességét. Az igénylők közül egyre többen valójában nem lakásnélküliek, hanem lakáscsere- igénylők. Már van lakásuk, de ez részükre valamilyen okból nem megfelelő. nem elég nagy, nem elég komfortos, távol van a munkahelytől stb., arányuk eléri az összigény- lők egyharmadát. Ezeknek az igényeknek a kielégítése a lépcsőzetes lakáselosztással és a szervezett lakáscserékkel elősegíthető. Erre ösztönöznek az új rendelkezések. Végezetül, tapasztalataink szerint, a tanácsoknál nyilvántartott igények egy része időközben elévült, vagy valamilyen módon már megoldódott. Ezért kerül sor 1981 első feléljen a lakásigénylések időszerűségének felülvizsgálatára.

— Milyennek látja a helyzetet vidéken? Vannak városok, ahol sokkal több a jogos lakásigénylő, mint ahány bérlakás épül évente.

— A városok többségében lénye- gesen jobb a lakáshelyzet, mint a fővárosban. Vannak azonban gyorsan fejlődő városok, ahol a lakásépítés csak nehezen tud lépést tartani a növekvő lakásigényekkel. Ezért a következő tervidőszakban a település- fejlesztési és a lakáspolitikai célok jobb összehangolásával igyekszünk mérsékelni a városokba való beáramlást.

Ami a kérdés második részét, illeti, köztudott, hogy a lakáshelyzet alakulásában, javításában egyaránt szerepe van az állami, illetőleg a maga nlakasépítéseknek. Az állami lakások elosztásánál a többi között figyelembe kellett venni a nyilvántartott. bér-, illetőleg szövetkezeti lakásra jogosultak számát, valamint, a lakáspótlási szükségletet. A tanácsi lakások egy részét szövetkezeti lakásként értékesítik majd a jogosultak részére. Né,mileg enyhít a gondokon az az ú.i rendelkc-ttés. amely szerint a bérlakásra jogosultak állami, pénzügyi támogatást kapnak, ha vállalják, hogy lakásigényüket telepszerű többszintes, személyi tulajdonú lakás építésével (vásárlásával) oldják meg és ehhez munkáltatói kölcsönben is részesülnek. További segítség, hogy a munkáslakáséoítés kedvezményeit 400—420 településre kiterjesztettük és ott. a családnház- építéshez nyújtható kölcsön is növekszik— Hogyan befolyásolják majd a helyzetet a lakásépítési terv előirányzatai, valamint a most jóváhagyott intézkedés-,.csomag''?

— A Minisztertanács által jóváhagyott intézkedéssorozat több irányban igyekszik előmozdítani a lakás- helyzet javítását. A VT. ötéves tervidőszakban összesen 370—390 ezer lakást kell felépíteni, ezen belül állami erőből 115—120 ezer, magánerőből pedig 255—270 ezer lakas az előirányzat. Azonos fontosságú feladatként. kell elvégezni 90—100 ezer állami tulajdonú városi lakás felújítását és mintegy 40—50 ezer komfort nélküli lakás korszerűsítését. Mindezek eredményeként 1981—85

köpött mintegy másfél millió ember lakáskörülményei javulnak.

Az intézkedés-..csomag” más vonatkozásai kedvező irányba fejlesztik tovább a tanácsi lakásgazdálkodás rendszerét, elősegítik a lakásalap jobb kihasználását, a lakásokkal való ésszerűbb gazdálkodást, fokozottabb anyagi érdekeltséggel ösztönöznek a lakáscserékre. Sor került az „otthonházak” (nyugdíjasok háza. garzonház. szobabérlők háza) sza bályczására. ösztönző rendelkezése segítik az üdülők lakáscélú haszno sítását valamint a tetőtérbeépítés' és emeletráépítést. Végül sor kerti az egyes lakásépítési (vásárlási) for mák pénzügyi feltételeinek módos' fására, amelyek részben az állam és a lakosság közötti teherviselés arányosabbá tételét, részben pedig a lakásépítésben résztvevők — főként a fiatal házasok, sokgyermekesek, fizikai dolgozók — lakáshoz jutásai segítik elő.

— Mennyire közelit a tömegesen épített lakás a beköltözők tényleges szükségletéhez? Lehetne-e bátrabban differenciálni? Lenne e értelme a „félkész" lakásoknak?

— Mind az állami, mind a magán építésben igyekszünk olyan megoldó sokat alkalmazni, elterjeszteni, amelyekkel a jelentkező . szükségleteket differenciáltabban lehet kielégíteni. Az állami építés keretében ezl a célt szolgálják a nyugdíjasok, fiatal házasok es egyedülélök számára épített otthonházak. Az ezekben megvalósuló korszerű kislakások, illetőleg lakóegységek lehetővé teszik a tanácsok számára, hogy nagyobb arányban építhessenek félszobákkal bővített többszobás lakásokat. Ennek a célnak megfelelően korszerűsítettük a panelos típusterveket,

A magánlakásépítésben eddig is változatosabbak voltak a lehetőségek. Az új rendelkezések feloldották azt a kötöttséget, amely az építhető lakások alapleKiletét az egyes la- kástíouso-c szerint is meghatározta. Ez főként a többgenerációs családok együttélésére alkalmas lakások építését segíti.

A „félkész”-lakás konstrukció kibontakoztatására az ad lehetőséget, hogy a magánépítésben egyre nagyobb mértékben vehetnek részt, különböző korszerű építési technológiák alkalmazásával az építőipari vállalatok és szövetkezetek. Ezek összeszerelik az épületet, elvégzik azokat a főbb munkákat, amelyekkel az használatba vehető. A befejező munkákat pedig maguk az. építtetők, tulajdonosok végezhetik el, igénybe véve a munkáltató szervek, vállalatok. üzemek által nyújtható segítséget. A félkész forma az épület, a lakás későbbi bővítésére, pl. a tetőtér utólagos beépítésére is lehetőséget ad. Az üzemi dolgozók félkészlakás- akeiója szervezési és egyéb feltété-' leiről a minisztérium tájékoztatót adott ki 1978 áprilisában.

— A visszatérő kérdés: hogyan lehetne jobban segíteni a magánépítőknek? Nemcsak a költségek tekintetében, hanem hogy ne kényszerüljenek végigjárni a közismert kálváriát.

— A magánépítésben több szervezési. lebonyolítása, finanszírozási és kivitelezési forma. alakult ki. Egyre több lakás épül szervezetten, telepszerű, többszintes lakóházban. Szervezett. formában valósulnak meg ah. OTP. a lakásépítő szövetkezetek és a munkáltató szervek által megvalósított magánépítkezések. A legnagyobb segítségre a családiház-építőknek van szükségük. Ezen a téren is számos intézkedés történt: egyszerűsítettük és gyorsítottuk az építési engedélyezési eljárást, sor került a magántervezői jogosultság szabályozására. Az ajánlott tervek bővülő választékával igyekszünk segíteni a magánépittetöknek. Családi házakhoz 135 tervváltozat áll rendelkezésre. Ezekre az építési engedélyt, 15 napon belül megkapják. A tervek figyelembe veszik az építkezők különböző anyagi lehetőségeit, biztosítják, hogy a szükséges anyagokat és szerkezeteket a kereskedelemben úti. anyagbiztosítási megállapodás alapján, egvségcsomagos rendszerben beszerezhessék. A kiviteli terveket is tartalmazó tervcsomagok kedvezményesen vásárolhatók meg. Az új rendelkezések szerint az ajánlott terv alánján építők 10 százalékkal magasabb építési kölcsönt, kannak.

Kedvező, hogy fokozódik a szervezett építőipar részvétele a magánéul tésben. szélesedik a korszerű építési anyagok és szerkezetek alkalmazása. lehetőség van építőgépek, szerszámok kölcsönzés» re.

— Lehet-e lényegesen változtatni a lakásállomány (beleértve a: újonnan létesültél is) megőrzésének, karbantartásénak. felújításának és korszerűsítésének médián. ütemén? Egyáltalán, milyen tartaléka ez a lakáshelyzet javítása na k?

— A meglevő lakásállománynak jelentős zerepe van a helyzet javi. tájában. Ha abból indulunk ki. hogy i felszabadulás óta csaknem egymil- ió elavult, korszerűtlen lakás szűnt neg és keréken kétmillió ói lakás épült az országban, ez azt jelenti. iogy a lakosság több mint fele út. ó minőségű. eg.:i zséges. komfortos lakásokban él. Ezek fenntartására fokozott figyelmet kell fordítani.

Az elmúlt időszakban a lakóházak fenntartása nem tartott lépési a lakásállomány bővülésével. Ez elsősorba a tanácsi kezelésű többszintes lakóházakra vonatkozik. A személyi tulajdonú lakóházak fenntartásának helyzete jobb. A szövetkezeti és társasházak zöme a közelmúltban épült. Ám ezek fokozatos felújításával is számolni kell.

A felújítás „dinamikája” leginkább a tanácsi kezelésű lakóházak javítására fordított pénzen érzékelhető. Az összeg rendre megkétszereződött: a 111. ötéves tervben 8.5, a IV-ben 13. az V. ötéves tervben pedig 30 milliárd forint. Ez lehetővé tette az utóbbi öl évben mintegy 75—80 ezer tanácsi lakás felújítását és 20—25 ezer korszerűsítését, A következő öt évben hasonló célra 47 milliárd forint használható fel, amelyből a folyamatos karbantartáson túlmenően, 90—100 ezer lakás felújítását és 40 —50 ezer korszerűsítését is el kell végezni. Ennek eredményeként mintegy 150 ezer család, majd félmillió ember jut jobb, az újakkal azonos értékű lakáshoz.

— Milyen lehetőség rejlik a tető- térbeépitésben és emeletráépítésben? Lesz-e nyilvántartás, szervezés?

— Ezekkel, mint gazdaságos lehetőségekkel számolunk, ahol az anyagi-műszaki. és szervezeti feltételek megteremthetők. Az új rendelkezés szerint a ráépítési lehetőségeket a tanácsi ingatlankezelő szervezeteknek fel- keli mérniük, a műszaki feltáró munkákat el kell végezniük es a várható költségeket is mérlegelve, az épületekről címjegyzéket kell készíteni, amelyet nyilvánosságra kell hozni. A ráépítést általában a felújítással együtt kell az ingatlankezelőnek elvégeztetnie, de meghatározott esetekben a munkáltató, továbbá — ha legfeljebb két lakás létesíthető — magánszemély is elvégezheti a ráépítést. A saját munka következtében lényegesen csökkenhetnek a költségek. Ez az építési forma főként a fiatalok számára lehet kedvező.

— Miként befolyásolják az elmondottak urbanizációs törekvéseinket, és hogyan, alakítják a települések építészeti képét?

— Előtérbe kerülnek a minőségi tényezők: növekszik az infrastrukturális fejlesztés igénye, a tudomány, a technika szerepe, a fokozott szervezettség követelménye. A nagyvárosok fejlettségi színvonalának biztosítása mellett, különösen fontossá válik a kis- és középvárosok területi súlyának növelése. Növekszik a város környéki települések jelentősége, erősödik az agglomeráció folyamata.

Mindez ellentmondásokat is szül: számolni kell az energiaigények növekedésével, a fokozódó közlekedési és üzemeltetési költségekkel. Lényeges, hogy a változó feltételek mellett növekedjék a fejlesztések területi összehangoltsága: a városokban, településeken, az egyébként termelékenyen építhető középmagas épületek mai arányával szemben, a nagyobb használati értékű, alacsonyabb szintű épületek kerülnek előtérbe: á városok peremén kialakult „várszerű” lakótelepek helyett a környezettel, tájjal jobban harmonizáló, korszerű csoportos lakóházépítés kertvárosi jellegű beépítést lesz lehetővé: a kis- és középvárosok fejlesztése karakterüknek megfelelően folytatódhat. A műemléki környezetben való építésre és a rehabilitációra felkészülő építőipar az elavult városrészek korszerűsítésére, azok esz- tétikai-épit iszeti hangulatának tiszteletben tartásával, vállalkozni tud: a nyílt várospolitika tágabb terel, új formákat biztosít az előremutató, helyi kezdeményezéseknek. A városépítéssel, -építészettel kapcsolatos kérdések társadalmi fórumokon, helyben a megyében, városokban dönthetők el, B. J.

Azok a „fényes szelek”

|H ugyancsak megforgatták a dél-borsodi szegényparasztok életét is. A leiszabadulás után G. Nagy József ároktői születésű kubikos gyorsan megtalálta az mai a kommunista párthoz; ennek első állomása az ifjúsági mozgalom volt. A ke- nyérkeresö munka mellett sok út vezetett az új fele: művelődtek, szórakoztak és politizáltak — vagy inkább politizálni tanultak —. a régit felidézve formálták az uj világot. A „kuliúrban” mozgalmi dalokat tanultak és e'nekeliek: beszélgetésünkkor egy kis nosztalgiával emlékezett arra a napra, amikor 1945 tavaszán először énekelték hangosan az Internacio- nálét. Nevetve idézte fel a hőskorszak egy-két sematikus politikai „népszínművét”, amelyekkel a környékbeli falvakat járták. Volt egy darabjuk, ebben a három negatív főszereplő: Horthy, Mussolini és Hitler, miután a történetben dicstelen véget értek, a színpadi süllyesztő híján — a közönség pfujolása közepette — az asztal alá bújtak. A valóságban is a történelem süllyesztőjébe kerültek, G. Nagy és a hozzá hasonló szegényparasztok egy része pedig DÉFOSZ- tanfolyamra és mindenféle más iskolákra, ö Nyíregyházára került egy agitátorképző iskolára, amelynek elvégzése után fél évig járta a nyírségi falvakat. Agitált a szövetkezetek mellett, szervezte az első közös gazdaságokat.

A feladatok nagyok, az idő kevés, így a pártiskolák is rövidek voltak. G. Nagy 1950- ben Sátoraljaújhelyen kéthónapos párliskolát végzett, utána a Mezőcsáti járási Pártbizottság munkatársa lett. Az alig harmincéves, sokat próbált kommunistára nehéz munka várt, emberekkel kellett foglalkoznia — káderes lett. Becsületesen dolgozott azokban a nehéz években, ma sincs mit elhallgatnia. Hálás tisztelettel emlékezik Imre József bányászra. aki akkoriban a járási pártbizottság titkára volt — sokat tanult tőle. A viharos ősz utáni konszolidáció első hónapjai Pesten találják. egy újabb, most már egyéves pártiskola következett, ennek elvégzése után a Mezőcsáti járási Pártbizott ság titkára lett. Sok-sok munka, majd betegeskedő után a Hejömenti Állam Gazdaságba kerüli rügcetle nitett párttitkárnak. Egyik legfontosabb feladata az állami gazdaságok akkoriban folyó összevonásának 'segítése volt. Az egyesített gazdaságok kezdeti nehéz évei után jobb idők. egy félteié ívelő szakasz következett - - ez még ma is tart. és G. Nagy József a hejömenti gazdaság szociálpolitikai előadója és a pártvezetőség titkára ...

Az elmúlt tervidőszakban a gazdaság mintegy 70 millió hasznot hozott a népgazdaságnak és ebben a hasznos tevékenységben ott van a pártszervezetek eredményes politikai tevékenysége és közvetve, sok áttételen keresztül a pártvezetőségi titkár munkája is. A négy alapszervezetbe tömörülő 80 kommunistának és a vezetőségeknek nincs könnyű dolga. Az idősebbek, a törzs- gárda egyre fogy, a fiatalok közül sokan elmennek. Minden évben. idénymunkások és diákok Segítenek a betakarításban. csak így tudják elvégezni a dolgukat. A közelmúltban náluk is befejeződlek a beszámoló taggyűlések: számot vetettek az éves munkával és körvonalazták a közeljövő fontos tennivalóit. Mire törekszenek? A párt- tilkár két dolgot emelt ki a legfontosabbak közül: egy- , részt javítani kell a munka- fegyelmet, növelni a munka- és üzemszervezés színvonalát (a kettőt nem lehet szétválasztani). másrészt erősíteni keil az alapszervezetek cselekvési egységét. A tagfelvételi munkát is javítani keli: elsősorban fiatalokkal akarják erősíteni a pártot,

A Mezőcsáti járási Párt- bizottság a KMP megalakulásának évfordulókul rendszeresen összehívja a régi párttagokat. Elbeszélgetnek, elmondják és kicserélik tapasztalataikat. feiidezik a régi idők és az elmúlt évek emlékeit. Tájékozódnak, találkoznak a párt járási vezetőivé!. a testületek é*- az apparátus tasiaival. A fehér asztal mellett sok nVnden szóba kerül: jólesöen érzik, hogy a fiatalabb vezetők és a párttagok odafieye'nek arra, amit .mondanak, hiszen a megváltozott idők ellenére felhalmozódott taoasztalataik sokféle tanulságot hordoznak napjai'’'- politikai munkásai számára is.

G. Nasv József is szívesen emlékezett a legutóbbi találkozóra : tetszett a párbe—éd .nyíltsága, őszintesége, a bakikat és gondokat nem ken- kV5 1 árpvi1?nőssén, Mesbe- '.zéllélc a közös dolgokat a ría1nlabb és a . .f én vés sze- ’ek” ideién aktívan harcoló, íevékenvkodö társakkal ai-“Ifitek ’ folyton menúúiló régi hite Példát mutat mindenki számára.

Petra József