Észak-Magyarország, 1981. január (37. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-01 / 1. szám
ESZAfC-MAGYARORSZÄG 4 1981. január 1.; csütörtök Művelődés és feltételek Járás, Mezőkövesd körül Emlékezetem szerint a népművelők szokásos év végi — új évre készülő — tanácskozásain nem idén jött forgalomba ez a fogalom: „gzin- tentartás”. Mindig is előkerült, amikor arról beszéltek, hogy a közművelődési intézmények a következő évi munkájukban nem számíthatnak nagyobb anyagi támogatásra. Az elmúlt év végén a szokásosnál is szaporábban szerepelt ez a szó a közművelődési témájú eszmecseréken, míg egyszer valaki hangosan is kimondta: „Félek, hogy a '■szintentartás« gyakori hangoztatása mint mérce jelenik meg a közművelődésben dolgozók munkájában ... Márpedig nem szabad sem a művelődés formáiban és tartalmában; sem az általános és szakmai műveltségben szin- tentartásra berendezkednünk.” Gyakran emlékezetembe villantak ezek a gondolatok, amikor Pap Jánossal, a-mezőkövesdi járási hivatal ágazati-koordinációs osztályának helyettes vezetőjével az elmúlt öt év eredményeiről és gondjairól beszélgettünk — már a jövőt is faggatva. Lehet, belelátott gondolataimba, mert befejezésül ezt mondta: „A szintentartás lehet a célunk a következő években. Természetesen ez csak az objektív, anyagi feltételekre vonatkozik, mert a tartalmi munkában lehet és kell is előrelépnünk. Sok múlik az akaraton.. i * Harmincötezren élnek a mezőkövesdi járás húsz településén. A művelődési otthon jellegű intézményhálózat tíz művelődési házat és öt klubkönyvtárat foglal magába. Az elmúlt öt év fejlesztéseiről ezeket mondotta Pap János: — összegezve, sajnos, azt kell mondanom, hogy kevés fejlődésről adhatunk számot. t*> objektum építésére, de még korszerűsítésre sem volt lehetőségünk a járásban, csupán kisebb felújítások voltak, ezek azonban lényegesen nem változtattak a helyzeten. Ha még ehhez azt is hozzávesszük, hogy négy olyan településen — ahol egyébként kellene — nincs besorolt intézmény, mint: Vatta, Mező- nyárád, Szomolya, Tárd ..., akkor egyáltalán nincs okunk az elégedettségre. A jelenlegi helyzetben csak a szent- istváni, borsodivánkai, mezőnagymihályi művelődési házainkat tekinthetjük működésre alkalmasnak. Az épületek, a köz művelődésének házai tehát többségben korszerűsítésre várnak. Erre azonban sok remény a most következő öt esztendőben sem lesz. Fennem lesz több, mint eddig, ezért is nagy szükség lenne az eddiginél fokozottabb ösz- szefogásra a tanácsok és — a járás jellegéből adódóan — a mezőgazdasági termelőszövetkezetek között... — A közös fenntartás az nem megy... — mondja az osztályvezető-helyettes. — Valami fából vaskarika jellemző ez ügyben: azt mondják a gazdaságok vezetői, hogy nem utalnak át pénzt a közművelődésre, mert nincsenek biztosítva a munka jó feltételei; de hát erre meg azt lehet válaszolni, hogy az anyagi erők jobb koncentrálása esetén lehetne javítani a helyzeten, a tárgyi és a személyi feltételeken. Azt persze nem mondhatjuk, hogy nem segítik a termelőszövetkezetek vagy az áfészek a közművelődési tevékenységet, hiszen több pávakört, éneklő kört ők tartanak fenn, ők működtetnek, így például Bogácson, Szomolyán, Mezőkeresztesen ... A tényékhez, adatokhoz még egy dolog kívánkozik: a mezőkövesdi járásban — a járási székhelyet természetesen nem számítva — összesen három (!) függetlenített népművelő, művelődésiház- igazgató dolgozik. A többiek tiszteletdíjasok, döntően pedagógusok ... * Dolgozni az adott lehetőségek között kell. A tartalmi munkáról ezeket mondta Pap János: — A fő tevékenységi körök között elsőként az ismeretterjesztő tevékenységről szólnék, a járási szervezet mellett négy községünkben működik TIT-csoport, munkájukkal 1 elégedettek lehetünk. Az itt élő emberek érdeklődésére épülnek az előadások és sorozatok; elsősorban a mezőgazdasági témájúak, az otthoni kisgazdasághoz szükséges új ismeretek váltanak ki érdeklődést. Szeretném megemlíteni azt is, hogy jelentősnek tartjuk a művelődési házakban működő különböző szakkörök, klubok, kisközösségek ismeretbővítő vagy „karbantartó” tevékenységét is. Járásunkban nagyon jó hagyománya van a népdal és a népzene ápolásának. Egy-két falu kivételével mindenütt működik népdalkor, pávakör, s, nem csupán a felnőttek ápolják népművészeti kultúránkat, bekapcsolódnak ebbe a kisebbek is, jó példát mutat erre Tárd és Szentistván ... Más művészeti ágakban nehezebb az előrelépés, de örömmel említem meg, hogv például Tibolddarócon és Mezőkeresztesen bérletes előadásai vannak a Filharmóniának; Szentistván és Szomolya községekben zenei oktatás van az iskolában; s eredményesen működik a szo- molyai úttörő-fúvószenekar é.. a 'tibolddaróci úttörö-eszt- rádzenekar... Még, a folyamatosan dolgozó közművelődési közösségek közül, meg kell emlékeznem az ifjúsági klubokról. Tizenkilencet tartunk nyilván a járásban: munkájukról azonban nem lehet egvértelműen jót mondani : eléggé rendszertelenül működnek ezek a klubok, és sokszor csak a szórakoztató rendezvények tartják együtt a fiatalokat-JHogyan tovább? Milyen reményekkel az újabb öt évre? Ahogyan általában, úgy a mezőkövesdi járásban sem jut több pénz, anyagi támogatás a közművelődésnek, mint eddig. Fokozni kell tehát az összefogást, meg kellene „tömi a jeget”, az osztályvezető-helyettes szavaival szólva, a gazdasági egységekhez az anyagi erők koncentrálása végett. — A másik út — folytatja Pap János — az lenne, hogy a városi-járási művelődési központ többet és hatékonyabban segítené a népművelők gyakorlati munkáját, módszertanilag és szolgáltatásokkal egyaránt. Lehetne aztán ésszerűsíteni a szervezeti felépítést, jobban meg kell erősíteni a faluközpontokat, mert csak így várható, hogy a társközségek is többet kapjanak. Jobb együttműködés kell a társadalmi szervek között is, és ami a legfontosabb: az eddiginél személyesebb részvétel a köz- művelődés irányításában és a népművelők munkájának segítésében ... Feladat bőven van. Azzal búcsúztunk, hogy nem a sikertelenségek feletti sopán- kodás, hanem a tenni vágyás jellemzi a járásban dolgozókat. Sok múlik az akaraton... Ténagy József O *• * 1 ff Szünidő így, ünnepekkel megtűzdelve is vakáció a vakáció. Amennyire vissza tudok emlékezni. a tavalyi mégis, talán jobban sikerült. Keményen ropogott a hó a lábunk alatt, a srácok reggeltől estig nyúzták a szánkókat, a bobokat, a síléceket ... Most viszont ködben botorkálunk, déltájban cuppogunk a sárban ... Ami azt jelenti, hogy a gyerekek is jobban beszorulnak a szobába. A tél helyett a felnőttekre bízatott, hogy kellemes. szép órákat szerezzenek az iskolai tanulás, munka „fáradalmait” pihenő ifjúságnak. Napközi, gyermekfoglalkozás ... Ez utóbbiból bizony szerén}' a választék, mindössze a diósgyőri Vasas Művelődési Központban szerveztek. Ami persze korántsem jelenti azt, hogy a gyerekek nem üthettek tábort a város művelődési házaiban. Vagy nem kaphattak ötletet a csendes délelőttök, a magányos délutánok jó eltöltéséhez ... A karácsonyfa alatti könyv, az új játék varázsa mellé bábelőadásokat kínált az úttörőház. Reggeltől estig. Három fordulóban. Csapatostól mentek a gyerekek. Magukban. Szülőkkel. És Voltak napközis csoportok is. .häkolaiak. S szinte mindennap volt vetítés, mesefilmekből. Kicsiknek és még kisebbeknek... Valami, amiért érdemes volt felöl-, tözni, kibújni a szoba melegéből, összejönni a barátokkal, a barátnőkkel, míg a .szülők dolgoznak. A szülőknek nincs téli szünetük. Csak véges számú szabadsá- gos napjaik. Amiből ritkán jut az év végére. A gyermekfoglalkoztatások szerények voltak — de a gyermekprogramokból gazdag volt a választék. S dicsérjük ismét a Vasast. .A karácsony előtti négy napjáért ... A négy nap nonstop műsoráért... Ami nemcsak a viszonylag köny- nyű (mert azért az együttesek megszervezése sem olyan egyszerű!) előadásokból állott, hanem a foglalkoztatásból is. Abból, hogy ésszerű, vonzó, szórakoztató elfoglaltságot tudtak kínálni... Játékot, amely nemcsak játék, hanem tevékenység is... Alkotó tevékenység, melyből szerencsére egyre több van, de soha nincs elég. De amire mindig és mindenki kapható... Megfűzhető, mint a gyöngy ... Ismerős népművelő mondta egyszer: ha egy művelődési háznak nincsenek látogatói, önmagát vizsgálja, l'ordítotl-e elég gondot a gyerekekre? Hogy kösse őket?! Hogy odaszoktassa őket?! Iskolaidőben, s amikor nem szorítanak a tanórák ... Még szünet van. Igaz, ünnepnapokkal terhes. De mégiscsak szünet, amikor a legtöbb gyerek egész nap egyedül van otthon. Melegített ebéddel, a tv-vel összezárva .. . Kell valami változatosság. ami pihentet, szórakoztat Kell a más! Mert néhány nap, és megint megszólalnak a csengők. Az iskolacsengők. Jó volt. s jó látni, hogy volt hová, s volt mire kimozdulniuk. Tevékeny résztvevőként. s nevető nézőként ... S jó lenne prolongálni is a művelődési házak igyekezetét a hét végekre, a vasárnap délelőttökre is. (cs. a.) Álomlesők Lukovszky Lószló grafikája Doktori címei kapnak Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen januárban megkezdik a tanárok 1981. évi továbbképzését. Tíz megyéből jelentkeztek a tanárok — a többit a szegedi és a debreceni egyetemen képezik tovább. Mintegy százan kérték ismeret,kiegészítő oktatásukat, főleg magyar. történelem, pedagógiai vezetés, matematika, fizika, kémia és földrajz szakon kíyánnak továbbtanulni. Számuk több, mint ahányan tavaly, vagy az ezt megelőző évben vettek részt a továbbképzésben, de még így is kevés. Az egyetem ugyanis felajánlotta: évenként mintegy 300 tanár továbbképzéséről gondoskodik. s kérte a megyei tanácsokat, mielőbb jelezzék, hogy a következő öt évben hány tanár igényli ezt. és milyen szakon. Győr-Sopron. Baranya, Tolna megye — élve a felkínált lehetőséggel — már közölte e távlati tervét. A továbbképzésben részt vevők tanulmányi eredményeit a következőkben is „Kiválóan megfelelt”, „Jól megfelelt”. ..Megfelelt” minősítéssel értékelik. A kiválóan megfeleltek ezt követően a kétéves felsőfokú továbbképzés szervezeti keretei között gyarapíthatják ismereteiket. Tudományos munkát végeznek s annak eredményét disszertációban összegezik. Akik eredményesen megvédik értekezésüket, elnyerik a doktori címet. Magyar film, 1930 Január elsejétől december 31-ig harminckét magyar bemutató volt a mozikban. Ezek a következő módon oszlanak meg: játékfilm 21, játékfilm gyermekek számára 1, játékfilm, amelyet a televíziótól vett át a film- forgalmazás 1, egész műsort betöltő dokumentum- és dokumentumjáték-film 4, egész műsort betöltő rajzfilm 1, kisfilm-összeállítás 4. Történési idejüket tekintve napjainkban 21, a fel- szabadulás időszakában 3, a két világháború között 4, az 50-es években 1, a történelmi múltban 1, egyéb múltban 2 játszódik. A mai élet ábrázolása tehát döntő szerepet kapott 1980 filmművészetében: az összes bemutatott műveknek kétharmada ábrázolja jelenünket. A máról a mához kívánt szólni az első hazai egész műsort betöltő rajzfilmmusical, a Kovásznay György rendezte Habfürdő, amelyet e műfaj figyelmet . érdemlő kísérletének kel! felfognunk. A mát tükrözte a négy kisfilm-összeállítás, amelyek közül külön is kiemelendő Magyar József öt kisfilmje, a Milyen a világ? című műsor. A történelmi múltat idézte meg az év során sajnálatosan elhunyt Rényi Tamás filmje, az Élve vagy halva című történelmi kaland; rokonszenves törekvés, de nem talált megfelelő visszhangra. A múltban játszódó művek között van Huszárik Zoltán csodaszép filmkölteménye, a nagy érdeklődéssel várt és éles gondolatcserékkel fogadott Csontváry, valamint a napjainkban látható, Bódy Gábor rendezte Psyché, amelynek közönségfogad tatásáról még korai lenne következtetéseket levonni. A két világháború között játszódó művek közé tartozik a televíziótól átvett, Ra- nódy László rendezte Színes tinták, a hitleri Németországban játszódó Veszélyes játékok című ifjúsági film. Fejér Tamás munkája. Fáb- ry Zoltán filmje, a Tanács- köztársaságot nem értő. tragikus sorsú parasztember életét és halálát ábrázoló Fábián Bálint találkozása istennel, valamint a Mészáros Márta rendezte Örökség, egy sajátos szerelmi háromszög és a fasiszta emberirtás, a szórakoztató mozi, meg a politizáló film ötvözésére tett kísérlet. Várakozásunkon alul maradt a Radványi Géza rendezte Circus Maximus, a felszabadulás időszakában játszódó művek közül viszont messze kiemelendő Szabó István filmje, a Bizalom, a rettegések korában egymás mellé került két ember félelmek közepette született szerelmének története. Részben ebben a korban játszódik, részben egy mai éjszaka a sajnálatosan ellenérzésekkel is fogadott Hogyan felejtsük el életünk legnagyobb szerelmét? című. Szász Péter rendezte film. Az ötvenes évekből való a Makk Károly rendezte Két történet a félmúltból, amelynek első része, a Téglafal mögött érdemel említést. Elmondhatjuk: 19S0 a falu felé fordulás éve. Hat olyan új magyar film jelentkezett, amely a változó, fejlődő falu éleiét, az ott munkálkodó emberek mindennapjait mutatta be. s ezek között is messze kiemelkedik a Harcmodor és a Békeidő, Dárday István, illetve Vitézy László filmje. E két film mutatja fel a mai magyar falu életében, az ott munkálkodó emberek életének ellentmondásaiban a mai falusi cselekvő embert, az újfajta pozitív hőst. aki a maga igazáért, amely azonos az országos érdekek igazával, de ütközik a helyi partikuláris érdekekkel, harcolni is képes. Bizonyos mérték Is hasonlít e hősökhöz Magyar József Korkedvezményének Nagy Sándor tsz-elnöke s ugyancsak részben a falusi változásokat tükrözi az Orvos vagyok. Gvönqyössy Imre és Kabay Barna dokumentumjáték-filmje. Ebbe a sorba tartozik Gyarmathy Lívia Koportos című filmie is amelynek ciPánvhőce önmp ga egyenlő értékű munkásemberként való elfogadtatásáért küzd. A hatodik falus témájú filmet ugyancsak Gvöngyössvék készítették Töredék az életről címmel de sajnos túl sokat mijrko- lásában sajnálatosan keveset mondó mű lett E hat film nagyon is változó szinten ad képet a mai magyar faluról — nem a parasztokról, hanem az egységes faluról!—, s az esztendő nagyon fontos jellemzője. Közülük került iá az év két kimagasló értéke, a már említett Harcmodor és a Békeidő. Mintegy ezek ellenpontjaként említhető három film, amely a határozatlan, kiábrándult. máról holnapra élő emberek életét mutatta be mesterkélt szituációkkal, csökkentett értékkel: Majd holnap. Az utolsó előtti ítélet. Haladék. A krimi egy újabb fajtáját kívánta meghonosítani Dobray György a viktimológia hipotéziseire épített Az áldozat című munkájával. A még mindig hiányzó vígjáték pótlására tett újabb kísérletet Bacsó Péter a Ki beszól itt szerelemről? és Szálkái Sándor a Kojak Budapesten című filmjével. E filmek erényeiről és hibáiról itt ne essék szó, tény. hogy látogatottságuk — különösen az utóbbinál — a műfaj iránti igényt jelzi. Külön kell szólni Rózsa János művéről, a Vasárnapi szülőkről, erről az egész társadalomhoz apelláló remek filmdrámáról, mint a társadalmi felelősség igen markáns művészi megfogalmazásáról. A fenti fejtegetések nem értékrendet jelentenek. Mégis a tematikai, társadalmi megközelítés után melv filmeket tarthatom kiemelkedő értéknek 1980-ból? Vasárnapi szülök. Harcmodor Békeidő. Bizalom. Csontváry és a Milyen a világ? című összeállítás kerülne egyént ranglistám élére. Kifejezetten munkástémá- jú'filmet nem láttunk 1980- ban. Átfogóbb társadalmi kérdések kerültek előtérbe: falun a cselekvő ember városon — három műben is — egv rossz közérzete k-ebb- ség. Néhány lciemelkr.de érték produkálása ellenére 1980 nem lesz a maavar filmművészet kiemelkedő esztendeié. . Bár egyem véleményemet a későbbi testületi állásfoglalások, pé'dául a kritikusi dijak odaítélése, alapjában is megkérdőjelezhetik .. . (bin)
